Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-26 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó
A nomádok unokái erőmüvet építenek # Felemelkedés testvéri segítséggel # Az iparosodó Hakaszija Száján — ahol a világ legnagyobb erőműve épül # Évi 23 és fél milliárd kilowattóra olcsó áram T ermészeti szépségeiért a szibériai Svájc, föld alatti kincseiért a szovjet Eldorado jelzőt kapta. Gazdasági és kulturális vívmányai láttán „feltámadt“ földként emlegetik. A világ minden részéből idevetődött újságírók Hakasziját illetik ezzel a jelzővel. Hakaszija — autonóm terület Szibéria délkeleti részében. Kiigazítás a lexikonban Mielőtt megismerkednénk Hakaszijával, lássunk néhány lexikális adatot. Több mint 60 ezer négyzetkilométernyi területet neveznek Hakaszijának, amelyen két közepes nagyságú európai ország is elférne. Lakossága mintegy félmillió fő, közte 54 700 (12 százalék) a hakasz őslakos. Az 1917-es oroszországi forradalom előtt kiadott, térképeken hiába keresnénk Hakasziját. Még a ha- ka«z szót sem találnánk meg a forradalom előtti hírős Hrockhaus lexikonban, amely csak „a jenyiszeji kormányzóság minuszinszki körzetében vándorló tilrk törzseket“ emleget. „Két, törzsfőnökök irányította közösséget alkotnak. Marhatenyésztéssel, földműveléssel és prémes állatok tenyésztésével foglalkoznak." Egy orosz újság lefestette, milyen is volt akkoriban psc az ősi föld. „Itt szinte teljesen hiányzik az ipar. A lakosság 80 százaléka analfabéta. Tízezreket sorvaszt a tuberkulózis, a reumatizmus és a trachoma. At egész körzetben csak öt kórház és 5 egészségügyi telep van három orvossal." Napjainkban az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság Hakasz Autonóm Területe magas színvonalúan iparosított országrész. Ipari termelésének részaránya a terület népgazdaságában eléri a 80 százalékot. 113 gyár és nagyüzem működik itt, kOztük inolibdénkombinát, vasércbányák, könnyű-, élelmiszer-, erdő- és vegyipari vállalatok. A légi, vasúti és országúti közlekedés sűrűségét illetően pedig Hakaszija a vezető helyek egyikén van Szibériában és a Távol Keleten. Susenszkojetól néhány kilométerre fenyvesek közi emelkedik ki Peszcsanaja gorka, az a hely, ahová Lenin gyakran elsétálgatott és innen gyönyörködött a végtelen szibériai tájakban. Innen most is jól láthatók Susenszkoje új építményei. Változások útján Az 1917. évi szocialista forradalom, amely kinyilatkoztatta a volt cárt Oroszország kivétel nélkül minden népének egyenlőségét és testvériségét, visz- szaadta a hakaszoknak nemzeti méltóságukat. A helyi munkás- és parasztszovjet már 1918 tavaszán kidolgozta és megerősítette a „hakasz önrendelkezésre vonatkozó határozatot“. A később Hakasz Autonóm Területté átalakult Hakasz Nemzetiségi Körzet létrehozása feltette a koronát e kis nép nemzeti államiságának a kialakulására. Hátra volt még a legnehezebb munka: az írástudatlanság felszámolása, Oroszország egykori peremvidékének gazdaságilag fejlett országrésszé változtatása. Ám hogyan? Száz a százezerhez — ez az arány következtetni enged. 1916 ban itt csak százan jártak iskolába, napjainkban viszont százezer tanuló fejezi be tanulmányait a hakasz általános iskolákban. A hakasz fiatalok ezrei mennek évente tanulni Moszkvába, Novo- szibirszkbe és más szovjet városokba. Ezen az úton az első lépés a hakasz írás megteremtése volt az orosz azbuka alapján. A peremvidék őslakói előtt először nyílt lehetőség arra, hogy betekintsenek a tudás végtelen világába. Az írással együtt a társadalmi és gazdasági ábécét is elsajátították, amely nélkül nem érhetik utói a fejlettebb népeket. Első tanítóik az orosz nép küldöttei voltak. Az á segítségükkel formálódott a nemzeti értelmiség derékhada az állami önigazgatási szervekben, iskolákban és klubokban. A szovjet állam több eszközt irányzott elő Hakaszija gazdasági és kulturális fejlődésének meggyorsítására, mint más szibériai területeknek. Vívmányok Ma Hakaszija területén megvalósult az általános nyolcévfolyamos oktatás és most térnek át a tízévfolyamos általános oktatásra, vagyis minden tanuló elvégzi a középiskolát. Abakanban, a hakaszok fővárosában pedagógiai és politechnikai főiskola, mezőgazdasági, bánya- és textilipari technikum, egészségügyi, zenei- és egyéb intézet működik. Van a területnek drámai színháza és 322 klubja, 69 kórházában és 358 orvosi rendelő- intézetében három és fél ezer orvos tevékenykedik. A statisztikai felsorolás száraznak tűnhet, de e számokban egy kis szibériai nép társadalmi fejlődésének a dinamizmusa rejlik. A hakaszokat nem képesz- tik el ezek a számok, mert többségük már a szovjethatalom éveiben született és magától értetődő, természetes valaminek tartják vívmányaikat. Mi csodálatos van abban, hogy Mihail Kirzsakov, egy nomád fia az angol nyelv tanszékének vezetője a peA üzerelőbrigád új ctnelődaru felállítása közben. dagógiai főiskolán, hogy Leonyid Kizlaszov, egy állattenyésztő fia az első hakasz, aki megszerezte a tudományok doktora címet és a moszkvai egyetemen ad elő? Az a tény sem ejti csodálatba a hakaszokat, hogy a helyi szovjetek 4351 képviselője között 636 a hakasz és a terület népét tizenhármán képviselik az Orosz SZS7.SZK és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. Sok minden történt Hakaszijában az elmúlt ötven év alatt, de a jövő körvonalai még grandiózusain» föjlődwst sejtetnek. A jövő építői A terület jövője összefügg a világ legnagyobb erőmüvével, a jenyiszejen épülő, 6 millió 400 ezer kilowatt kapacitású és évi 23 és fél milliárd kilowattóra villanyáramot termelő SzajuníSusenszkoje-i Vízerőművet, amely a szovjetország legolcsóbb villanyáramát fogja szolgáltatni. Az erőművet nyolcezer fiatal építi, köztük sok-sok hakasz munkás, technikus és mérnök. Több száz üzem küldi ide szállítmányait — gépeket, mechanizmusokat, berendezést, anyagokat. Több tucat tervezőintézet foglalkozik az épülő erőmű bázisán kialakuló ipari komplexum problémáinak a megoldásával. A komplexumhoz tartozik majd egy óriási alumínium és vagongyár, egy hatalmas acélöntőüzem, színesfém jeldolgozó vállalatok, új elektrotecchnikai, könnyű- és élelmiszeripari központok. A komplexum első számű létesítménye az abakani vagongyár lesz, amely a maga nemében szovjet viszonylatban a legnagyobb s évente negyvenezer teherkocsit fog gyártani. A szajáni komplexum építésének befejezésével kapcsolatban Hakaszija lakossága megkétszereződik és mintegy 900 ezer fő lesz. Új városok és tudományos kutatóközpontok jelennek meg a térképen. A hakasz hegyek mélyén szunnyadó erők a dolgozók szolgálatába állnak. ALEKSZE] KR1LOV (APN) 1974. V. 26. 14 itt fog emelkedni a Szajáni Vízerőmű duzzasztógátja (I. Gyeniszenko és M. Kuhtarjov felvételei j
