Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
N 1974. V. 19. A felkelés résztvevője az elektrotechnikai részlegen dolgozó Szlovák Nemzeti Felkelés szocialista munkabrigádja tagjaival tek ahhoz, hogy elfogadják és meghonosítsák a kutatóintézetben kifejlesztett korszerű munkamódszereket. Jelenleg például a kutatóintézet dolgozói, valamint a ružomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művek dolgozói közös komplex szocialista munkabrigádot szerveznek. Ez a szervezési mód lehetővé teszi a kutatási eredmények közvetlen gyakorlati érvényesítését. A munkakollektívák egybekapcsolásával megszűntek a korábban tapasztalt válaszfalak, például a kutatóintézet fölérendeltségéről vallott helytelen nézetek. Hogy a csehszlovák textilipar sikeresen teljesíthesse a reá háruló feladatokat, a termelés szerkezeti átépítésén és a gépi berendezések korszerűsítésén kívül az automatizált irányítás bevezetése is szükségesnek mutatkozik. Tekintettel arra, hogy a KGST-tagországok közül éppen Csehszlovákiában vannak a legjobb feltételek a textilipar automatizálásához, ezért jelenleg végzik például a szovjet gyártmányú Rjad 30-as számítógép beszerelését, melynek szolgálatait a jövőben a bratislavai kutatóintézeten kívül az illetékes minisztériumok és a vállalatok is Igénybe veszik. Egyúttal a vállalatokban működő számítógépek kezelőszemélyzetét is itt fogják kiképezni. A Szlovák Nemzeti Felkelés szellemében A kutatóintézet tapasztalt dolgozói között találhatjuk Branislav Hrnčiar mérnököt, a Szlovák Nemzeíi Felkelés egyik résztvevőjét. Hrnčiar mérnök a fejlesztési műhely elektrotechnikai részlegét vezeti, s nem véletlen, hogy az itt dolgozó szocialista munkabrigád felvette az SZNF szocialista munkabrigádja nevet. A dolog úgy kezdődött, hogy 1944 nyarán a bratislavai Műszaki Főiskola elsős hallgatói üzemi gyakorlaton voltak a novákyi vegyipari üzemben. Augusztus végén, közvetlenül az üzemi gyakorlat 'befejezése előtt hozzájuk is eljutott a Banská Bystrica-i adóállomás fegyverbe hívó hangja, s a Novákyban tartózkodó főiskolások csaknem telje? létszámban a felkeléshez csatlakoztak. Az akkor 20 éves Braňo Hrnčiar egy nap alatt elsajátította a géppuska kezelésének tudományát, s mint géppuskakezelő a felső-nyitrai partizánegységben teljesített szolgálatot. A súlyos harcokban többször is találat érte, de a fiatal sportoló sebei gyorsan begyógyultak. A telet a Snežinsky-brigád tagjaként a hegyekben töltötte, ahol a legendás hírű Jegorov partizánparancsnokkal is találkozott, miközben édesapja a Gestapo börtönében raboskodott. A felszabadulás után még sokáig kórházi ápolásra szorult, felgyógyulása után azonban befejezte főiskolai tanulmányait. Az automatizáció elektronikus berendezéseinek fejlesztésén 1964 óta dolgozik a kutatóintézetben. Amikor búcsút vettem a kutatóintézet lelkes dolgozóitól, Krutošík mérnök még azt is megemlítette, hogy az intézetben kiváló gazdasági eredményeket érnek el. Az intézet tevékenységébe fektetett állami beruházások 1 korona értékéhez viszonyítva 4,34 korona értékű társadalmi hasznot érnek el, amire valóban büszkék lehetnek. Az állandóan bővülő lehetőségek kihasználásával arra törekednek, hogy a csehszlovák textilipar színvonalát világviszonylatban is az élvonalban tartsák. Erre valóban nagy szükség van, hiszen a csehszlovák textil- és konfekciós ipar népgazdaságunk egyik hagyományos ágazata, amely a hazai szükségletek kielégítése mellett a külkereskedelmi forgalomban is jelentős szerepet játszik. >> KAROL ŽILINSKÝ Peter Patka elvtárs, a kutatóintézet igazgatója A egyik új bratislavai lakótele- * pen tekintélyes négyemeletes épület vonja magára a figyelmet.: az Állami Textilipari Kutatóintézet bratislavai részlegének dolgozói itt járulnak hozzá textilipari termékeink kiváló minőségéhez, a termelési folyamatok automatizálásához, a dolgozók munkakörnyezetének korszerűsítéséhez. A textilipar az utóbbi években és évtizedekben, különösen a különböző alapanyagú műszálak bevezetése következtében forradalmi változásokon ment keresztül, ami a bratislavai kutatóintézet fejlődésében is megmutatkozott. Az ötvenes évek elején a len- és kenderipari művek műszaki irodája volt a jelenlegi intézet elődje. Ebből fejlődött ki 1958- ban a rostszálak ipari feldolgozásának kutatási-műszaki központja, ahol textilipari gépek prototípusait és azok műszaki rajzait készítették. A kutatóközpont tevékenységét 196(3 óta Peter Patka elvtárs irányítja. Az intézet fejlődésében további lényeges változást hozott az 1963-as év, amikor az említett központot átvette a libereci Állami Textilipari Kutatóintézet, melynek bratislavai részlege szakosított, koncepciós munkafeladatokat kapott., Az intézet már ekkor is képzett műszaki dolgozókkal rendelkezett, akik eredményeikkel bizonyítják, hogy textileseink lépést tartanak a világban tapasztalható fejlődéssel. Az új épületet 1968-ban vették birtokukba, s azóta több jelentős feladat megoldásáról számolhatnak be. Peter Patka elvtárs, aki az 1963-as átszervezés óta igazgatói funkciót tölt be, elmondotta, hogy a kutatóintézet tevékenységének egyik fő irányzata a termelési folyamatok automatizálása. Ez bizony nagy körültekintést, hozzáértést, elsősorban gyakorlati szakismereteket igénylő munka, különösen ott, ahol úgy végzik, hogy a kutatási eredményeket azok gyakorlati alkalmazása is közvetlenül kövesse. Sajnos, általában elég gyakori jelenség, hogy a megoldott kutatási feladatok valahol az irattárakban porosodnak. E veszély elkerülése céljából az Állami Textilipari Kutatóintézetben önálló műhelyrészleget is létesítettek, ahol elkészítik a tervezett gépek és berendezések egyes alkatrészeit, s közvetlenül megvizsgálják a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Jelenleg az „Automatizált irányítási rendszerek a textil- és a ruhaiparban“ elnevezésű állami kutatási feladattal, a munkakörnyezet optimális mikroklímájának kérdéseivel, valamint az anyagfeldolgozás technológiájának korszerűsítésével foglalkoznak. E'/yik kiegészítő feladatuk például a Csomagolástechnika fejlesztése. Az ménye a PKJ klimatizációs berendezés, amelyet már több üzemben is sikeresen alkalmaznak a munkakörnyezet javításához. Emberek és műszerek A kutatóintézet munkahelyeivel való ismerkedés közben a textillaboratóriumban fiatal,' de a szakmához jól értő lányokkal találkoztam. Csupán egyetlen férfi tartozik ehhez a kollektívához, s az ember nem is hinné, hogy ezek a lányok mennyire kiismerik magukat a bonyolult műszerek kezelésében. Ám a kémiai laboratóriumban is hasonló a helyzet, ahol a szintén a gyengébb nem kép„Automatizált irányítási rendszerek a textil- és ruhaiparban“ állami feladatot a tervek szerint 1978-ban fogják életbe léptetni. Ez azt jelenti, hogy a gépek és dolgozók teljesítményét automatikus felvevők közvetítik majd a bérelszámoló gépegységekbe, továbbá a tervezési, a statisztikai és az irányítási adatokat feldolgozó, valamint a minőségi ellenőrzésre és a gazdaságosság kimutatására szolgáló berendezésekbe. Az egész feladat teljesítését szakaszokra bontották fel, s az adott évben az egész koncepciónak csak bizonyos előirányzott részét teljesítik. A kutatóintézet dolgozói a termelő vállalatokkal Is közvetlen kapcsolatokat létesítettek. *A termelésben dolgozó szakemberek ma már elég fejletBranislav Hrnčiar mérnök fiatal főiskolásként vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben intézetben kifejlesztették a Polytex 500-as és 1000-es csomagológépet, valamint a BH 02-es csomagoló automatát, amelyek a zsugorfóliás csomagolást végzik. Ezeket a berendezéseket, amelyek a termelésben kitűnően beváltak, ma a svitl Chemosvit nemzeti vállalatban gyártják. Fejlesztési munkájuk további konkrét eredvlselől vannak túlsúlyban. Itt az anyagok színezésének tökéletességét, tartósságát vizsgálják. A laboratórium dolgozói felhívták a figyelmemet a dörzsfeszültség kimutatására szolgáló EP 72-es műszerre, amely egyszerűen kezelhető, a nyert értékeket automatikusan rögzíti és tárolja. E berendezésnek nagy hasznát veszik a textil-, a papír-, a poligráfiai és a fényképészeti iparban, a műanyagok feldolgozásánál, valamint a tudományos munkahelyeken. Ezt a műszert Zilka mérnök vezetésével szintén az itteni kutatóintézetben fejlesztették ki egy csehszlovák szabadalom alapján. A kémiai laboratóriumhoz közel fekszik a számítástechnikai szakosztály munkahelye. Az állványokon és asztalokon elhelyezett gépek, mérőműszerek, periférikus berendezések között a kutatóintézetben kifejlesztett műszerekkel is találkozhatunk. E műszerek iránt külföldön is nagy az érdeklődés, s a Magyarországról érkezett partnerek el sem akarták hinni, hogy azok a bratislavai kutatóintézet termékei, s az alkatrészeket a hazai Tesla vállalatban gyártották. A kibernetika úttörői Akik már huzamosabb ideje dolgoznak a textiliparban, nem nagyon bíznak az új gépekben, s mindabban, ami az automatizáció fogalmához tartozik. Ing. Miroslav Krutošík igazgatóhelyettes elmagyarázta, hogy az r * .a^ Lľil 1 aj á ĺ ® j| |||| mm ^ 11/1 ^m 1J Iff Ip ifi^J1 üt i i fc® 1 * i[k^ & bratislavai Állami Textilipari Kutatóintézet épülete májusi díszben
