Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-17 / 115. szám, péntek
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről (Folytatás az 5. oldalról) Ivek valóban a technika és technológia tökéletesítésére és a mai igényeknek megfelelő árufajták termelésére törekednek .“ A termelésnek konkrét és Igényes követelményeket kell támasztania a tudományos, a kutatási, a fejlesztési és a konstrukciós megoldásokkal szemben, s nyomást kell gyakorolnia a vállalatok és az intézetek alkotó kollektíváira, hogy kellő Időben biztosítsák a fejlesztés távlatait. Ugyanakkor a termelésnek kellő előnynyel, vagyis már a kutatási megoldás folyamán meg kell teremtenie a szükséges feltételeket a műszaki előkészítésben, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, valamint az emberek előkészítésében is. A nemzetközi kapcsolatok jelentősége a tudományos kutatásban A szovjet gyakorlat tapasztalatai azt mutatják, hogy a kutatás és a termelés összekapcsolásának egyik progresz- azív szervezési formája a tudományos termelési szövetségek. Az utóbbi időben az Elitex termelési-gazdasági egységben konkrét javaslatot dolgoztak ki, melynek értelmében a gazdasági-termelési egységhez tartoznának egyes technológiai és kutatási intézetek, s így egyesülne és megszilárdulna a kutatási-fejlesztési alap a textilipari gépek területén. Ennek ellenére több ágazati, szakágazati akadály és szűk látóköröség akadályozza ennek megvalósítását. Ezeket energikusan át kell hidalnunk, ahol megvannak a feltételek, ott tovább kell haladnunk. Kedvező tény, hogy termelési-gazdasági egységünkhöz gyakran több kutatóintézet tartozik, ami jó feltételeket teremt a jobb koordináláshoz és a termeléssel való kapcsolathoz. Intézkedéseket hozunk a tudomány ismereteinek a termelésben és a társadalmi gyakorlatban való gyorsabb érvényesítésére, s ezért nem tűrhetjük meg a termelésnek azt az állítását, hogy a kutatás kevés kész alapanyagot biztosít, vagy pedig a kutatásnak azt az érvelését, hogy eredményeit nem valósítják meg. Nagy jelentőségű az alkalmazó és a termelő együttműködése, a fogyasztóknak a termelésre gyakorolt halasa és a technika hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételek kialakítása. A ciklus valamennyi részében meg kell teremtenünk a felelősségérzetet, ezen kell alapulnia a szoros együttműködésnek. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet megfelelő színvonalon kell kibontakoztatni. Elsősorban növelnünk kell az információk szerepét. Az irányítás valamennyi fokán elegendő mennyiségű tájékoztatást kell biztosítanunk a tudomány nemzetközi helyzetéről, ami lehetővé teszi, hogy összehasonlítsák munkájukat a legjobb eredményekkel, s így elérjék a világszínvonalai. Tájékoztatási rendszerünket egyelőre csak kis mértékben használjuk ki. Ügy tűnik, mintha az egyes vezetők munkájukban nem is igényelnék az információkat. Pedig az ilyen ismeretek fel- használása óriási tartalékot jelent, hozzájárul a kutatásban és a termelésben is az irányítás hatékonyságának növeléséhez. Nagyra értékeljük, hogy fokozatosan összekapcsoljuk a szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió és a mi információs rendszerünket. Egyes adatok szerint a szovjet információs rendszerhez való csatlakozással a csehszlovák szakemberek számára hozzáférhetővé válik az egész világ információs alapjának 75 százaléka, míg ma csak 45 százaléka hozzáférhető. El kell érnünk, hogy országunkban elmélyüljön az információs munkahelyek egységes rendszere, s így lehetővé váljon már a 6. ötéves tervidőszakban a korszerű műszaki alap kihasználása. Többet várunk a technikai normalizálástól, az Állami Szabvány- és Mértékügyi Hivatal munkájától. Ezek segítségével kell biztosítanunk, hogy emelkedjen a termelés technológiai színvonala, javuljon a termékek minősége, emelkedjen műszaki színvonala és fokozódjon megbízhatósága. Az állami minőségvizsgálónak aktívan védenie kell a fogyasztók érdekeit és nyomást kell gyakorolnia a termelésre. Maradéktalanul használjuk ki a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy a tudományos-műszaki forradalom viszonyai között a hatékonyság óriási forrása a nemzetközi szocialista gazdasági integráció. A szocializmus építésének történetében a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jelentős szerepet játszott. Az idén 25 éves KGST tagállamainak együttműködése elsőrendű Jelentőségű volt új gyártmányok termelésének bevezetésében, üzemek építésében, új technológiák bevezetésében és gazdaságunkban a strukturális változások végrehajtásában. Az elmúlt három évben Jelentősen kibővült a tudományos-műszaki együttműködés. A többi KGST-országgal együtt mintegy 2000 kutatói feladatot oldunk meg, és a műszaki dokumentáció cseréje állandóan fejlődik. Az önköltségekben és a konstrukciós munkákban elért megtakarítást évente több száz millió koronára becsülik. Az elmélyülő együttműködés a kiindulópontja annak, hogy üzemeink és vállalataink bekapcsolódjanak a szocialista gazdasági integrációba, és biztosítékot nyújt üzemeinknek a jövőt illetően is. A szocialista gazdasági integráció komplex programja Jelentős ösztönző volt az együttműködés kibővítésére és magasabb formáinak alkalmazására. Ez a program megköveteli, hogy a nemzetközi együttműködés új tartalmának alapja az ágazatokon belüli munkamegosztás, a szakosítás és a kooperálás legyen elsősorban a feldolgozóiparban, de egyúttal nagyobb mértékben érvényesüljön az ágazatok közötti munkamegosztás is. A szocialista integráció által biztosított előnyök egyik példája a szocialista közösség országainak az elektronikus számítógéprendszer fejlesztésében folytatott együttműködése. Az egész rendszer egységes konstrukciós fejlesztése, valamint a szakosítás elvének érvényesítése az egyes országok kutatásában és termelésében lehetővé teszi, hogy minden egyes ország magáévá tegyen egy műszaki és gazdasági szempontból rendkívül igényes ágazatot. Csehszlovákiában egyébként nem tudnánk megteremteni a feltételekét ehhez az ágazathoz. A kutatási és a termelési kapacitások összpontosítása lehetővé teszi annak kutatói biztosítását, amit termelni fogunk, de egyúttal azt is, hogy magas műszaki színvonalon induljon el a sorozat- gyártás. Csehszlovákiának a közös termelésben való részvétele lehetővé teszi, hogy népgazdaságunkat gyorsabb ütemben lássuk el az egységes rendszerű számítástechnikával. Ez a példa azt is bizonyítja, milyen fontos, hogy kutatásunkat és termelésünket összekapcsoljuk a szocialista országok legprogresszívebb ágazataival és termékeivel, fokozatosan korlátozzuk termékeink választékát, s ezzel csökkentsük a kutatás és a fejlesztés feladatainak számát. Jelentős sikereket értünk el a kétoldalú együttműködésben is. így megállapodást kötöttünk a szovjet kormánnyal az aszinchronikus motorok közös kutatására és gyártására. Tanulságos, hogy a közös munka alapja az alapfokú és az alkalmazott kutatás terén végzett tevékenység volt, amely a termelésben szakosítássá fejlődött. Az eredmény az, hogy Csehszlovákiában a következő években jelentősen csökkennek a gyártott motorok típusai, miközben a termelés 3—4-szere- sére emelkedik. Nagy hatékonyságú szériatermelésről van szó. A további közös kutatás és fejlesztés lehetővé teszi, hogy magas műszaki színvonalon maradjon. Tudjuk, hogy az integráció és a szakosítás folyamata nagyon összetett és nem könnyű útja a termelési konzervativizmus és individualizmus ellen folytatott harcnak. A kutatóintézetekben, a vállalatokban és a vezérigazgatóságokon még mindig tanúi lehetünk ezeknek a jelenségeknek. Senki sem akar megválni a megszokott termeléstől és kutatástól, amelyet már évek óta folytatnak, nem ritkán nagyobb sikerek nélkül. Az integráció megköveteli, hogy igényes politikai, társadalmi feltételeket alakítsunk ki, és azok, akik felelősek ezért a folyamatért, aktívan viszonyuljanak hozzá és jóakaratot tanúsítsanak. Az 1976—1980-as ötéves terv lesz az első ötéves tervidőszak, amelyet a szocialista integráció komplex programjának elfogadása után készítünk elő. Már tavaly megkezdtük a tárgyaláElvtársak! Feladatainkat a Szovjetunió széles körű békekezdeményezésének időszakában teljesítjük. Ez a kezdeményezés, amely az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramjára támaszkodik, ahhoz vezetett, hogy a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, az NDK megállapodást kötött az NSZK-val. Helsinkiben, Genfben és Bécsben tárgyalások folynak az európai biztonságról. Mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a szocialista országok fejlesztik gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataikat a kapitalista államokkal. Fejleszteni és támogatni fogjuk a fejlett kapitalista országokkal való olyan kapcsolatokat, amelyek hozzájárulnak a békés együttműködéshez és összhangban állnak gazdasági érdekeinkkel. A külpolitikai kapcsolatokban jelentős szerepet játszanak a fejlődő országokkal kötött gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataink. Ezeket a kapcsolatokat fontos politikai feladatnak tekintjük, amellyel hozzájárulunk a gyarmati iga alól felszabadult, a haladás útjára lépő fejlődő országokban a demokratikus, a szociális és az Imperialistaellenes irányzatok megszilárdításához. E kapcsolatok fejlesztésében következetesen lehetőségeinkből és szükségleteinkből kell kiindulnunk. Aktívabban fejlesztjük licen- ciós politikánkat, a szabadalmak vásárlását és eladását. Gazdaságpolitikánk elválaszthatatlan részének, a műszaki színvonal emelése jelentős eszközének tekintjük. Több példánk van arról, hogy a megvásárolt licenc megvalósítása hatékonyan oldotta meg termelésünk valamely problémáját. Jvy például megvásároltuk a tükörüveg licencét, és az újonnan felépített gyárban 1970 sokat ötéves tervünk egybehangolásáról az egyes szocialista országok terveivel. A tárgyalások az idén folytatódnak és 1975-ben fejeződnek be. A tervek koordinálásáról folytatott eddigi tárgyalások elsősorban a tüzelőanyagok, az energia, az alapvető nyersanyagok és anyagok területén folytatott együttműködésre, a kölcsönös szállítmányokra és a kölcsönös árucserére Irányultak. A koordinációs tárgyalások további szakaszának súlypontja a termelés szakosítása és a kooperálás lehetőségeinek felmérése lesz elsősorban a gépiparban és a vegyiparban. A következő időszakban folytatott tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó tárgyalásokat össze kell kapcsolni az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazásával. Elsősorban a szakosítás területén közös megoldásokról, a közös kutatói kollektívák, közös intézetek és konstrukciós hivatalok létesítéről van szó. Ez vonatkozik a KGST szervei keretében folytatott sokoldalú együttműködésre is. Különösen jelentősnek tartjuk részvételünket a nagy tudományos- kutatói tervek közös megoldásában, amibe közös irányítással a KGST-tagállamok mintegy 600 tudományos kutatóintézete kapcsolódik be. Ezekben a tervekben egyértelműen meg kell határoznunk a mi állás- foglalásunkat, meg kell állapodnunk abban, hogy mely termelési programokat biztosítjuk és miben fogunk kooperálni. Az elmúlt három év alatt több jelentős megállapodást kötöttünk a KGST összes tagállamával. A kormány, a minisztériumok és további szervek sok kötelezettséget vállaltak ezekkel a megállapodásokkal. Elsősorban a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és az intézetek címére hangsúlyozzuk, hogy a vállalt kötelezettségeket teljes mértékben teljesíteniük kell, és így kell megszilárdítaniuk a hatékony kölcsönös együttműködés iránti bizalmat. —1973-ban több mint egymil- liárd korona értékű üveget gyártottunk. Megszüntettük az üvegbehozatalt a gépkocsik és a bútoripar számára, egyúttal megállapodásokat köthettünk az NDK-val és a Magyar Nép- köztársasággal a kivitelről. Két év alatt csaknem 800 millió korona értékű árut szállítottunk külföldre. A licencvásárlásokra vonatkozó mérlegeléseket konfrontál- nunk kell a kísérleti és fejlesztési terv feladataival, s mindig optimális megoldást kell választani. Licencpolitikánkat egybe kell hangolnunk a többi szocialista országgal, fontolóra kell venni a licencek közös megszerzését, s korlátozni kell a duplicitás eseteit. Az utóbbi években csaknem 90 millió devizakoronát nyerünk az aktív licencek árusításával. Az ilyen értékű deviza- forrás megszerzéséhez mintegy 500 millió korona értékű terméket kellene külföldre szállítanunk. A licencek eladása gyakran az egyedi utat jelentik, hogy behatoljunk az egyes piacokra és megteremti a feltételeket a gépek és a berendezések kiviteléhez. Ezen a területen is aktívabban kell eljárnunk, s meg kell követelnünk: a termelési gazdasági egységektől, a minisztériumoktól, külön a Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériumtól, hogy évente javaslatokat dolgozzanak ki a licencek árusításának lehetőségeire és e javaslat értékelése után szervezzék meg a szükséges lépéseket. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében felsorolt célokat és feladatokat döntő fontossá- gúaknak tartjuk. A szocialista gazdasági integráció határtalan lehetőségeinek kihasználása, valamint a világtudomány ismereteinek kihasználása a szocializmus építése érdekében megköveteli a tudósok, a műszaki szakemberek, a konstruktőrök és a vezető dolgozók széles körű kezdeményezését. Elsősorban megköveteli azonban minden fokon a felelős szervek és a vezető dolgozók aktív irányító szerepét. Elvtársak! Pártunk a XIV. kongresszus határozataival összhangban nagy figyelmet szentel az irányítási rendszer aktív hatásának. A demokratikus centralizmus elveinek elmélyítéséből és a tervszerű irányítás megszilárdításából indul ki. Tudjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlődés és az integráció folyamatossága megköveteli az irányító szervek állandó tökéletesítését. Ezért a hatodik ötéves terv időszakára az Irányítási rendszer újabb módosítását készítjük elő. Az e kérdésekben felelős szervektől, elsősorban az Állami Tervbizottságtól, a Pénzügyminisztériumtól, a Munka- és Szociálisügyi Minisztériumtól és az Árhivataltól elvárjuk, hogy állandóan intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg annak érdekében, hogy a tudományos-műszaki haladás fokozott hatást gyakoroljon a termelőerők fejlődésére. E kérdések magyarázásakor fontos szerepet játszik a közgazdaságtudomány. A közgazdaságtudomány tanácsától elvárjuk, hogy a köz- gazdasági munkahelyek figyelmét a népgazdaság hatékonysága növelésének döntő tényezőire, a tudománys-műszaki fejlődés, a szocialista gazdasági integráció és az irányítási rendszer tényezőire fordítsa. A tervgazdaság a jövő fejlődés alapja A hatodik ötéves tervidőszakban az irányítási rendszerben abból kell kiindulni, hogy a műszaki haladás és integráció hosszú távlati folyamat. Ez megköveteli, hogy fejlesszük a távlati és a rövidebb időre szóló tervezést, elmélyítsük az eddigi előrejelzési munkákat, valamint a népgazdaság fejlődése távlatainak feldolgozását. Tudományos-műszaki, gazdasági és szociális prognózisokat kell kidolgoznunk. Arra kell törekednünk, hogy ezek kölcsönösen összekapcsolódjanak, s egyúttal magyaráznunk kell a fejlődés lehetőségeit és forrásait. Az egyes ágazatok, szakágazatok és üzemek fejlődése prognózisainak kidolgozását úgy kell fejlesztenünk, hogy kifejezzék a tudomány, a technika és a gazdaság fejlődésének egységét. A tudományosműszaki fejlődésnek át kell hatnia a gazdaságunk alapvető távlati célkitűzéseire vonatkozó döntéseket. Ez reális alapot biztosít a tervezés tudományos jellege elmélyítéséhez. A tervezés szerepe fokozásánál rendkívüli nagy jelntősége van az ötéves tervnek. Tartalmát a tudományos-műszaki Integráció és strukturális célkitűzések, a népgazdaság ágazati struktúrája megváltoztatásának tervszerű megvalósítása és a létfeltételek megjavítása képezi. A strukturális változások programja és az ebből eredő feladatok a hatodik ötéves tervidőszak kezdetétől a terv alapvető tartalmát és elsődleges feladatát képezi. Ez megköveteli, hogy rendszeresen viszonyuljunk ezekhez a programokhoz és feldolgozásukhoz. A tervezés területén biztosítani kell a népgazdaság fejlesztési tervének, valamint a kutatási-fejlesztési munkák tervének egységét, mivel ez az út vezet a gazdaság, a tudomány és a technika egységének biztosításához. Ehhez hozzájárulnak az új termelések bevezetésének tervei, valamint a feladatok folyamatosságát biztosító, a minisztériumok, a termelési gazdasági egységek és az üzemek felelősségét meghatározó koordinációs tervek. A hatodik ötéves terv így nagyobb mértékben töltheti be az alapvető esz(Folytatás a 7. oldalon) Aktív külkereskedelmi politikát folytatunk
