Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-17 / 115. szám, péntek
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudoaiánvos-mliszaki fejlesztése kérdéséiről (Folytatás a 6. oldalról) köz szerepét, amely összekapcsolja a tudomány-technika-ter- melés-alkalmazás-ciklus valamennyi fázisát. A nemzetközi tudományosműszaki és termelési együttműködés egységének megszilárdításához szükséges, hogy a tudomány és a technika fontos feladatai, a döntő fontosságú közös kutatások megvalósítása és a nagy jelentőségű termelési szakosítások gazdasági tervünk tartalmává váljanak. A tudomány és technika fejlesztési terve támogatása érdekében hatékonyabban kell kihasználnunk az irányítás olyan eszközeit, mint az áfák, a hitelek és a vállalatok érdekeltsége. Preferálni fogjuk a műszaki Szempontból haladó termékeket. A mai helyzet olyan, hogy egyoldalúan és határozatlanul járunk el. A magasabb árakra vonatkozó kérvényeket gyakran gyorsabban és könnyebben oldják meg, mint a műszakilag elévült termékek árainak csökkentését. Az egyes központi Szervek sem fejtenek ki megfelelő aktivitást, habár a megrendelők panaszai többnyire jogosak. Ha a gyakorlat ilyen marad, akkor a rossz minőségű termékek árának csökkentésére Vonatkozó legjobb utasítás sem javítja meg a helyzetet. Annak érdekében, hogy fokozódjék a vállalatok érdeklődése, feltétlenül előnyben kell részesíteni a műszaki fejlődés realizálását. Az új termelés beindítása többnyire nagyobb költségeket jelent. És ez az fegyik fő oka az új technika iránti érdektelenségnek. Ez ideig a vállalatok jobban ragaszkodnak a már bevált termeléshez, s ez a ragaszkodásuk erősebb, mint a kutatás és fejlesztés eredményeinek bevezetését célzó gazdasági nyomás. Azonban a terv kidolgozásával, lebontásával és változtatásaival, valamint a gazdasági szabályozókkal lehetséges és szükséges különösen a vezérigazgatóságok és a vállalatok szintjén előnyben részesíteni azokat, amelyek rugalmasan és társadalmilag hasznosan realizálják a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit. A műszaki fejlődés hatékony akcióinak támo- ígatására jobban ki kell használni a racionalizálási hiteleket, növelni kell ezek terjedelmét és főleg biztosítani kell anyagi és beruházási fedezetüket. E kérdések alapvető megoldására az illetékes központi szerveknek nagy gondot kell fordítaniuk, különösen a hatodik ötéves terv irányítási rendszerének módosításaiban. A műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében következetesen érvényesíteni kell az anyagi érdekeltséget. A gyakorlatban azonban a vállalatokat még mindig többnyire a mennyiségi, az érték- és a rövid távú kritériumok alapján értékelik. A javulás nem csupán a központ, vagy az új előírások ügye. Például az irányítás egyes fokainak már ma is joguk van az új technika alkotása és bevezetése jutalmazási feltételeinek meghatározására. Ez ideig még csak kivételes esetekben, pl. a vaskohászati vezérigazgatóságnál használják ki ezt a lehetőséget a tudományos-műszaki fejlődés javára. Bizonyosain kedvező hatást kelt, ha meghatározott limitet meghaladó jutalmazási alapot képeznek abból a nyereségből, amit a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésbe való sikeres bevezetésével érnek el. Ez azonban távolról sem gyengíti az erkölcsi ösztönzők Jelentőségét, hanem ellenkezőleg, növeli a személyes elégedettség érzését a társadalmilag szükséges munka felett, afféléit, amit az ember a kollektíva és az egész társadalom érdekében végez. Pl. azok közül a vállalatok közül, amelyek Klement Gottwald államdíjat kaptak, a pardubicei Malomipari Gépgyár viszonylag rövid idő alatt több új gépet és berendezést helyezett üzembe, amelyek jelentősen elősegítik a mező- gazdasági termelés műszaki színvonalának emelését. Emellett az egyének és a kollektívák erkölcsi értékelése ebben az üzemben olyan fontos tényező volt, amely erősen ösztönözte az alkotómunkát. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők tartalmát és formáit egy olyan egységes rendszerbe kell rögzíteni, amely aktívan befolyásolja a tudomány és a technika fejlődését és realizálását. Az irányítás folyamatának tökéletesítése A mai irányítási rendszer is ísok lehetőségei nyújt a konkrét, jó minőségű, felelősségteljes döntésre és irányításra. Ez érvényes az irányítási szerkezet minden részére. A Tudományos 'és Műszaki Kormánybizottság, a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium, a CSSZK és az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma köteles erősíteni koordinációs és irányító funkcióját, kezdeményező indítványokat tenni a tudományos-műszaki fejlesztésre, és hatékonyabban megoldani az egyes problémákat. Ezeknek kell szavatolniuk, hogy a tudományos és műszaki terv következetesen összpontosuljon a társadalmi érdekek biztosítására és ne hagyja érvényesülni az ágazati, a tárca- vagy a szakmai érdekeket. Nagy szerepük van az ágazati minisztériumoknak, amelyek hivatottak az egész tervezési rendszerben, valamint a konkrét tárgyi döntésben is kialakítani a hatékonyság növekedéséhez szükséges feltételeket. Ez azt jelenti, hogv következetesen érvényesíteni kell a társadalmi érdekeltet, fel kell számolni a tárcák fé- kezőit, a helyi és a vállalati érdekeket. Koncepciós irányító és döntő tevékenységüket át kell hatnia a gondoskodásnak a műszaki fejlődésről és a nemzetközi szocialista integrációról. A pártszervezetekben és a központi szervekben dolgozó kommunisták hivatottak kiharcolni az irányításban az űj módszereket és törekedni az egységes műszaki politika megvalósítására. E feladatokat csak az teljesítheti, akinek mélyreható szakmai ismerete van, támogatja az újat és az operatív tevékenységet, egyesíteni tudja a perspektíva meglátásának művészetével, és aki teljes mértékben felelősnek érzi magát a párt gazdaságpolitikájának érvényesítéséért. Kiemelkedő helyük van a vezérigazgatóságoknak, amelyeknek hatásköre már ma nagy részben arra összpontosul, hogy határozzanak a kutatás, a fejlesztés, a termelés konstrukciója és műszaki előkészítése kérdéseiről. Ezért kötelesek biztosítani az egységes irányítást, a kutatástól egészen a termelésig, az ágazatok egységes hosszú távú tudományos-műszaki termelési és értékesítési koncepciója alapján. Vállalniuk kell a teljes felelősséget az ágazat műszaki fejlesztési tervéért és ennek biztosításáért azáltal, hogy célszerűen osztják szét a termelési programokat a vállalatok között, valamint azért, hogy összpontosítják az erőket és az eszközöket az olyan kutatási feladatokra, amelyek az ágazat műszaki jövőjének a meghatározói. Javítani kell minden termelő gazdasági egység közvetlen belső Irányítását, munkamódszerét és munkastílusát, és erősíteni kell a felelősségtudatot az egész ágazat gyártmányainak magas műszaki színvonaláért. A vállalati szférában is fokozott gondot kell fordítani a műszaki fejlődésre, a termelés szakosítása folyamatára és kooperációjára. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a vállalatok felelősek a gyártmányok műszaki színvonaláért és minőségéért, és az előállított termékek szokásos és idejekorán történő felújításáért. A demokratikus centralizmus alapelvével összhangban az Irányítás minden szintjén pontosabban kell meghatározni a jogot, a kötelességet és a felelősséget az illetékes szakasz hatékony fejlesztéséért, valamint a dolgozók kezdeményezésének kihasználásáért, hogy ezáltal biztosítsák és megerősítsék a társadalmi érdekeket és a fejlesztési célokat. Az irányítás tökéletesítése érdekében több gazdasági kísérletre vau szükség. Az egyes szakmák és ágazatok konkrét feltételei között ki kell próbálni a gazdasági folyamatok különféle oldalait, általánosítani kell a pozitív tapasztalatokat, és ezeket érvényesíteni kell az egész népgazdaságban. A pozitív eredményekkel járó kísérletek hivatottak kialakítani a tudományos irányítási módszerek és a leghaladóbb ismeretek és tapasztalatok olyan fókuszát, amely ezeket tovább sugározza azok felé a vállalatok és termelési szakaszok felé, ahol a legjobban érvényesülhetnek. Ezen a területen is tanulhatunk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból, s ezeket a tanulságokat rugalmasabban kell kihasználnunk. A tökéletesítés és az irányítás folyamatának a pártszervezetek közvetlen segítségével és ellenőrzésével kell történnie. Ezek feladata biztosítani az alapvető problémák alkotó megoldását úgy, hogy azok összhangban álljanak a XIV. kongresszus döntéseivel, hozzájárulni az irányító dolgozók felelősségtudatának növeléséhez, a népi kezdeményezés kibontakoztatásához és kíméletlenül fellépni a maradiság és a rutinizmus ellen. Elvtársak! Az eredményt meghatározó legfontosabb tényezők az emberek. Minél odaadóbban vesznek részt a dolgozók a tudomány és a technika eredményeinek megvalósításában, annál nagyob sikert érünk el. Ezért kell a tudományos-műszaki fejlődést és a nemzetközi munkamegoszlás kihasználását az eddiginél sokkal nagyabb mértékben érvényesíteni a közvetlen irányításban és a szervező tevékenységben. Arra kell törekedni, hogy azonosak legyenek az egyének, a kollektívák és az egész társadalom érdekei. Feladataink sikeres megoldásához adva vannak az ösz- szes szükséges feltételek: a termelőerők fejlődésének elért színvonala, a széles körű kutató- és fejlesztő bázis, a nép ismeretei és tapasztalatai és szocializmushoz fűződő viszonyuk. Ezért a párt azt követeli az irányító dolgozóktól minden fokon, teremtsék meg a feltételeket arra, hogy a nép egyre nagyobb mértékben vegyen részt az irányításban, alkotó kezdeményezésüket serkentsék, támogassák és irányítsák úgy, hogy az a lehető legnagyobb társadalmi hasznot hajtsa. A komplex racionalizálási brigádok szerepe Már Lenin rámutatott, hogy a szocializmusban olyan munkaszervezésre van szükség, amely szüntelenül egyesíteni fogja „a tudomány legutolsó vívmányait“ a „szocialista nagyipart építő öntudatos dolgozók tömegével". A munkakezdeményezés egyik leghatékonyabb formája a komplex racionalizálási brigád, amelyben együtt dolgoznak a munkások, a technikusok, a közgazdászok, az újítók és a kutató dolgozók. Ez a mozgalom gyakorlatilag fejezi ki a tudomány és a gyakorlat egységét, a műszaki értelmiség és a munkásosztály kapcsolatát. A komplex racionalizálási brigád jellemző vonása az általa gyakorolt nevelő hatás, a politikai- erkölcsi értékek megszilárdítása és a szocialista öntudat növekedése. A munkások, a technikusok és a kutatók ifjúsági komplex racionalizálási brigádja, amelyet Michal Hock elvtárs, a szocialista munka hőse vezet a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóban, abba a jelszóba foglalta össze célját, hogy „új technikával jobban, olcsóbban és többet.“ A brigád tagjai a múlt esztendőben az önköltséget közel 9 millió koronával csökkentették. A kollektíva vállalta, hogy a korszerű technika és technológia gyorsabb bevezetésével, megismerésével és helyes kihasználásával az ötödik ötéves tervidőszak végéig terven felül 300 000 korona értékű acélt gyárt, és 40 millió korona önköltséget takarít meg. Elismerést és követést érdemel a „Százezresek“ mozgalma, amelynek célja a termelési önköltség csökkentése. A köztársaság számára nagyon hasznos a „személyes alkotótervek“ megkötése, amelyekben a mérnökök, a technikusok és a kutató dolgozók vállalják, hogy a legjobb műszaki és gazdasági paramétereket érik el. Ezt a mozgalmat sikeresen kezdik érvényesíteni számos vállalatban és intézetben. A tudományos műszaki haladáshoz és az alkotóképességek fejlesztéséhez határozottan hozzájárul a feltalálók és az újítók mozgalma. A találmányok és az újítási javaslatok eredményeként népgazdaságunk évente mintegy 2,5 milliárd korona önköltséget takarít ineg. Ha a feltalálók számát a lakossághoz mérten számítjuk, akkor világviszonylatban is az elsők között állunk. Annak ellenére, hogy dolgozóink alkotóképessége és műszaki színvonala igen magas, a feltalálók és újítók mozgalmának fejlődésében még jelentős tartalékaink vannak. Az újítási javaslatok nagyobb része mind a mai napig ösztönösen születik. Az elfogadott újítási javaslatoknak mintegy 40 százalékát a szervezés fogyatékossága miatt, s igen gyakran a gazdasági dolgozók felelőtlen magatartása miatt nem használják ki. Ezért fokozni kell az újító- és feltaláló mozgalom tematikai irányítását, s következetesen kell érvényesíteni a találmányokról és az újítási javaslatokról szóló új törvényt. A társadalmi szervezetek hatékony hozzájárulása A munkakezdeményezés minden formája fejlesztésének terén jelentős politikai-nevelő és szervező szerepük van a társadalmi szervezeteknek. Ezek feladata odahatni, hogy a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása iránti érdeklődés mélyen behatoljon a kutatófejlesztő bázisok, a vállalatok és az üzemek dolgozóinak alkotó tevékenységébe és munkájába. Ezeknek az alkotóerőknek az aktivizálása különösen az FSZM, a SZISZ és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság feladata. A szakszervezeti szervezetek elsőrendű feladata a kutatófejlesztési bázisokban elősegíteni, hogy a kutatási feladatokat a népgazdasági terv egész koncepciójával összhangban teljesítsék, hogy az új kutatási eredményeket társadalmilag helyesen értékeljék, s hogy ezeket a gazdasági folyamatban optimális mértékben kihasználják. Ez is egy útja annak, hogyan kell harcolni az öncélúság ellen a kutatómunkában, és egyidejűleg felszámolni a korlátokat a kutatás eredményei és gyakorlati kihasználása között. A szakszervezeti szervezetek feladata részt venni az alkotó kutatás légkörének kialakításában, és kérlelhetetlenül harcolni a műszaki maradiság és stagnálás ellen. A gazdasági vezetőkkel együtt kell kialakítani a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók gyorsan alkalmazkodjanak a munkafolyamat változásaihoz, hogy áttérjenek az új termelésre, feladatuk befolyásolni a szakképzettség és a műveltség növekedését és elősegíteni a tudományos-műszaki ismeretek széles körű elsajátítását. Ez úgy érhető el, megnyerik a dolgozókat, hogy vegyenek részt a műszaki fejlesztési terv és a komplex szocialista racionalizálási programok kidolgozásában és teljesítésében, ha arra ösztönzik a dolgozókat, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a termelőberendezés korszerűsítéséhez, az ö) technika és a haladó technológia bevezetéséhez és teljes szakmai elsajátításához, a gépesítés, az automatizálás meggyorsításához, az új kapacitások idejekorán történő üzemzavarmentes beindításához, valamint a szocialista munkaverseny és kezdeményezés minden formájának kibont akozta tásá- hoz. A tudományos-műszaki fejlesztésben nagy tartalékot jelent az ifjúság részvétele, mivel az ifjúsághoz közel áll mindaz, ami új és dinamikus. A tudományos-műszaki fejlesztésben való részvétel u fiatal nemzedék önmegvalósításának egyik alapvető formája, s egyben az ifjúsággal végzett politikai munka érvényes formája is. A Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezeteinek céltudatos munkája az iskolák, a vállalatok és az intézmények vezetőségeivel együttműködve hivatott kialakítani a feltételeket arra, hogy az ifjúság tömegesen vegyen részt a tudományos-műszaki fejlesztésben, a komplex szocialista racionalizálásban, a „Zenit“ mozgalom, a Fiatalok reflektora, az i Tjú szakemberek tanácsai és a diákok tudományos-műszaki alkotómozgalma további elmélyítésében. Egyidejűleg a SZISZ nek kell az ifjúság alkotó és műszaki kezdeményezése további specifikus formál kutatásának és fejlesztésének az élen haladnia. Tudósaink és feltalálóink példamutató munkáját kell követésre méltóan állrtuni az ifjúság elé. A tudományos-műszaki értelmiség, a kiváló munkások, az újítók, a feltalálók alkotóerőinek aktivizálása szempontjából fontos küldetése van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak. A társaság feladata tovább mélyíteni a tudományos-műszaki értelmiség kezdeményezésének minden formáját, amely meggyorsítja a műszaki haladást, befolyásolni a feltalálók és újítók mozgalmának további fejlődését, a komplex racionalizálási brigádok munkája hatékonyságának növelését. A társaság nevelő és szakmai tevékenységgel hivatott elősegíteni az elkötelezett tudós-technikus újító szocialista öntudatát és profilját úgy, hogy ezek magas színvonalú műszaki tudással és tevőlegesen lássanak hozzá a népgazdaságfejlesztés feladatainak megoldásához. Tovább kell bővíteni az előnyös munkaformákat, a speciális szaktudás és szakképzettség növelése érdekében úgy, hogy hatékonyan kell kiegészíteni az iskolai és a vállalati művelődési rendszert. Az állami és a gazdasági szervekkel együttműködve kell irányítani tagjai önkéntes szakköri tevékenységét a tudományos-műszaki politika alkotására és megvalósításúra, s ezzel kialakítani a feltételeket a társadalmilag hasznosabb érvényesítésére. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak különösen a vállalatoknál, az intézeteknél és a műszaki iskolákban kell növelnie tevékenysége hatékonyságát, mert mindenekelőtt ez munkájának fő területe. A dolgozók aktivitásának, alkotóereje és kezdeményezés© fejlesztésének hatalmas szervezői a tájékoztatási eszközök. Ezek feladata megvalósítani egy olyan széles körű oktató és nevelő programot, amely gyorsítja a tudományos-műszaki fejlődést, népszerűsíti a tudomány és a technika eredményeit, megmagyarázza, milyen módon érhetők el ezek, ösztönzi és elősegíti népszerűsítésüket. Az a feladat, hogy az egész nyilvánosságnak bemutassák kiváló tudósainkat, feltalálóinkat, újítóinkat, termelési szervezőinket, csakúgy, mint a szakmailag és politikailag (Folytatás a &, oldalon)
