Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-17 / 115. szám, péntek

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudoaiánvos-mliszaki fejlesztése kérdéséiről (Folytatás a 6. oldalról) köz szerepét, amely összekap­csolja a tudomány-technika-ter- melés-alkalmazás-ciklus vala­mennyi fázisát. A nemzetközi tudományos­műszaki és termelési együtt­működés egységének megszilár­dításához szükséges, hogy a tu­domány és a technika fontos feladatai, a döntő fontosságú közös kutatások megvalósítása és a nagy jelentőségű termelési szakosítások gazdasági tervünk tartalmává váljanak. A tudomány és technika fej­lesztési terve támogatása ér­dekében hatékonyabban kell ki­használnunk az irányítás olyan eszközeit, mint az áfák, a hite­lek és a vállalatok érdekeltsé­ge. Preferálni fogjuk a műszaki Szempontból haladó termékeket. A mai helyzet olyan, hogy egy­oldalúan és határozatlanul já­runk el. A magasabb árakra vo­natkozó kérvényeket gyakran gyorsabban és könnyebben old­ják meg, mint a műszakilag el­évült termékek árainak csök­kentését. Az egyes központi Szervek sem fejtenek ki megfe­lelő aktivitást, habár a megren­delők panaszai többnyire jogo­sak. Ha a gyakorlat ilyen ma­rad, akkor a rossz minőségű termékek árának csökkentésére Vonatkozó legjobb utasítás sem javítja meg a helyzetet. Annak érdekében, hogy foko­zódjék a vállalatok érdeklődé­se, feltétlenül előnyben kell ré­szesíteni a műszaki fejlődés realizálását. Az új termelés be­indítása többnyire nagyobb költségeket jelent. És ez az fegyik fő oka az új technika iránti érdektelenségnek. Ez ideig a vállalatok jobban ra­gaszkodnak a már bevált ter­meléshez, s ez a ragaszkodásuk erősebb, mint a kutatás és fej­lesztés eredményeinek beveze­tését célzó gazdasági nyomás. Azonban a terv kidolgozásával, lebontásával és változtatásaival, valamint a gazdasági szabályo­zókkal lehetséges és szükséges különösen a vezérigazgatóságok és a vállalatok szintjén előny­ben részesíteni azokat, ame­lyek rugalmasan és társadalmi­lag hasznosan realizálják a tu­dományos-műszaki fejlődés eredményeit. A műszaki fejlő­dés hatékony akcióinak támo- ígatására jobban ki kell használ­ni a racionalizálási hiteleket, növelni kell ezek terjedelmét és főleg biztosítani kell anyagi és beruházási fedezetüket. E kérdések alapvető megoldására az illetékes központi szervek­nek nagy gondot kell fordíta­niuk, különösen a hatodik öt­éves terv irányítási rendszeré­nek módosításaiban. A műszaki fejlesztés meg­gyorsítása érdekében követke­zetesen érvényesíteni kell az anyagi érdekeltséget. A gya­korlatban azonban a vállalato­kat még mindig többnyire a mennyiségi, az érték- és a rö­vid távú kritériumok alapján értékelik. A javulás nem csu­pán a központ, vagy az új elő­írások ügye. Például az irányí­tás egyes fokainak már ma is joguk van az új technika alko­tása és bevezetése jutalmazási feltételeinek meghatározására. Ez ideig még csak kivételes esetekben, pl. a vaskohászati vezérigazgatóságnál használják ki ezt a lehetőséget a tudomá­nyos-műszaki fejlődés javára. Bizonyosain kedvező hatást kelt, ha meghatározott limitet meg­haladó jutalmazási alapot ké­peznek abból a nyereségből, amit a műszaki fejlesztés ered­ményeinek a termelésbe való sikeres bevezetésével érnek el. Ez azonban távolról sem gyengíti az erkölcsi ösztönzők Jelentőségét, hanem ellenkező­leg, növeli a személyes elége­dettség érzését a társadalmilag szükséges munka felett, affé­léit, amit az ember a kollektíva és az egész társadalom érdeké­ben végez. Pl. azok közül a vállalatok közül, amelyek Kle­ment Gottwald államdíjat kap­tak, a pardubicei Malomipari Gépgyár viszonylag rövid idő alatt több új gépet és berende­zést helyezett üzembe, amelyek jelentősen elősegítik a mező- gazdasági termelés műszaki színvonalának emelését. Emel­lett az egyének és a kollektí­vák erkölcsi értékelése ebben az üzemben olyan fontos té­nyező volt, amely erősen ösz­tönözte az alkotómunkát. Az anyagi és az erkölcsi ösz­tönzők tartalmát és formáit egy olyan egységes rendszerbe kell rögzíteni, amely aktívan befolyásolja a tudomány és a technika fejlődését és realizálá­sát. Az irányítás folyamatának tökéletesítése A mai irányítási rendszer is ísok lehetőségei nyújt a konkrét, jó minőségű, felelősségteljes döntésre és irányításra. Ez ér­vényes az irányítási szerkezet minden részére. A Tudományos 'és Műszaki Kormánybizottság, a Szövetségi Műszaki és Beru­házásfejlesztési Minisztérium, a CSSZK és az SZSZK Fejlesztés­ügyi és Műszaki Minisztériuma köteles erősíteni koordinációs és irányító funkcióját, kezdemé­nyező indítványokat tenni a tu­dományos-műszaki fejlesztésre, és hatékonyabban megoldani az egyes problémákat. Ezeknek kell szavatolniuk, hogy a tudo­mányos és műszaki terv követ­kezetesen összpontosuljon a társadalmi érdekek biztosítására és ne hagyja érvényesülni az ágazati, a tárca- vagy a szak­mai érdekeket. Nagy szerepük van az ágazati minisztériumok­nak, amelyek hivatottak az egész tervezési rendszerben, va­lamint a konkrét tárgyi döntés­ben is kialakítani a hatékony­ság növekedéséhez szükséges feltételeket. Ez azt jelenti, hogv következetesen érvényesíteni kell a társadalmi érdekeltet, fel kell számolni a tárcák fé- kezőit, a helyi és a vállalati érdekeket. Koncepciós irányító és döntő tevékenységüket át kell hatnia a gondoskodásnak a mű­szaki fejlődésről és a nemzet­közi szocialista integrációról. A pártszervezetekben és a központi szervekben dolgozó kommunisták hivatottak kihar­colni az irányításban az űj módszereket és törekedni az egységes műszaki politika meg­valósítására. E feladatokat csak az teljesítheti, akinek mélyre­ható szakmai ismerete van, tá­mogatja az újat és az operatív tevékenységet, egyesíteni tud­ja a perspektíva meglátásának művészetével, és aki teljes mér­tékben felelősnek érzi magát a párt gazdaságpolitikájának ér­vényesítéséért. Kiemelkedő helyük van a ve­zérigazgatóságoknak, amelyek­nek hatásköre már ma nagy részben arra összpontosul, hogy határozzanak a kutatás, a fej­lesztés, a termelés konstruk­ciója és műszaki előkészítése kérdéseiről. Ezért kötelesek biz­tosítani az egységes irányítást, a kutatástól egészen a terme­lésig, az ágazatok egységes hosszú távú tudományos-műsza­ki termelési és értékesítési kon­cepciója alapján. Vállalniuk kell a teljes felelősséget az ágazat műszaki fejlesztési ter­véért és ennek biztosításáért az­által, hogy célszerűen osztják szét a termelési programokat a vállalatok között, valamint azért, hogy összpontosítják az erőket és az eszközöket az olyan kutatási feladatokra, amelyek az ágazat műszaki jö­vőjének a meghatározói. Javí­tani kell minden termelő gaz­dasági egység közvetlen belső Irányítását, munkamódszerét és munkastílusát, és erősíteni kell a felelősségtudatot az egész ágazat gyártmányainak magas műszaki színvonaláért. A vállalati szférában is foko­zott gondot kell fordítani a műszaki fejlődésre, a termelés szakosítása folyamatára és ko­operációjára. Ismét hangsúlyoz­zuk, hogy a vállalatok felelősek a gyártmányok műszaki színvo­naláért és minőségéért, és az előállított termékek szokásos és idejekorán történő felújításá­ért. A demokratikus centralizmus alapelvével összhangban az Irányítás minden szintjén pon­tosabban kell meghatározni a jogot, a kötelességet és a fele­lősséget az illetékes szakasz hatékony fejlesztéséért, vala­mint a dolgozók kezdeménye­zésének kihasználásáért, hogy ezáltal biztosítsák és megerősít­sék a társadalmi érdekeket és a fejlesztési célokat. Az irányítás tökéletesítése ér­dekében több gazdasági kísér­letre vau szükség. Az egyes szakmák és ágazatok konkrét feltételei között ki kell próbál­ni a gazdasági folyamatok kü­lönféle oldalait, általánosítani kell a pozitív tapasztalatokat, és ezeket érvényesíteni kell az egész népgazdaságban. A pozi­tív eredményekkel járó kísérle­tek hivatottak kialakítani a tu­dományos irányítási módszerek és a leghaladóbb ismeretek és tapasztalatok olyan fókuszát, amely ezeket tovább sugározza azok felé a vállalatok és ter­melési szakaszok felé, ahol a legjobban érvényesülhetnek. Ezen a területen is tanulhatunk a Szovjetunió gazdag tapaszta­lataiból, s ezeket a tanulságo­kat rugalmasabban kell kihasz­nálnunk. A tökéletesítés és az irányí­tás folyamatának a pártszerve­zetek közvetlen segítségével és ellenőrzésével kell történnie. Ezek feladata biztosítani az alapvető problémák alkotó meg­oldását úgy, hogy azok össz­hangban álljanak a XIV. kong­resszus döntéseivel, hozzájárul­ni az irányító dolgozók fele­lősségtudatának növeléséhez, a népi kezdeményezés kibonta­koztatásához és kíméletlenül fellépni a maradiság és a ruti­nizmus ellen. Elvtársak! Az eredményt meghatározó legfontosabb tényezők az em­berek. Minél odaadóbban vesz­nek részt a dolgozók a tudo­mány és a technika eredmé­nyeinek megvalósításában, an­nál nagyob sikert érünk el. Ezért kell a tudományos-műsza­ki fejlődést és a nemzetközi munkamegoszlás kihasználását az eddiginél sokkal nagyabb mértékben érvényesíteni a köz­vetlen irányításban és a szer­vező tevékenységben. Arra kell törekedni, hogy azonosak le­gyenek az egyének, a kollektí­vák és az egész társadalom ér­dekei. Feladataink sikeres meg­oldásához adva vannak az ösz- szes szükséges feltételek: a termelőerők fejlődésének elért színvonala, a széles körű kuta­tó- és fejlesztő bázis, a nép is­meretei és tapasztalatai és szo­cializmushoz fűződő viszonyuk. Ezért a párt azt követeli az irá­nyító dolgozóktól minden fo­kon, teremtsék meg a feltétele­ket arra, hogy a nép egyre nagyobb mértékben vegyen részt az irányításban, alkotó kezdeményezésüket serkentsék, támogassák és irányítsák úgy, hogy az a lehető legnagyobb társadalmi hasznot hajtsa. A komplex racionalizálási brigádok szerepe Már Lenin rámutatott, hogy a szocializmusban olyan munka­szervezésre van szükség, amely szüntelenül egyesíteni fogja „a tudomány legutolsó vívmányait“ a „szocialista nagyipart építő öntudatos dolgozók tömegével". A munkakezdeményezés egyik leghatékonyabb formája a komplex racionalizálási brigád, amelyben együtt dolgoznak a munkások, a technikusok, a közgazdászok, az újítók és a kutató dolgozók. Ez a mozga­lom gyakorlatilag fejezi ki a tudomány és a gyakorlat egysé­gét, a műszaki értelmiség és a munkásosztály kapcsolatát. A komplex racionalizálási brigád jellemző vonása az általa gya­korolt nevelő hatás, a politikai- erkölcsi értékek megszilárdítása és a szocialista öntudat növe­kedése. A munkások, a technikusok és a kutatók ifjúsági komplex racionalizálási brigádja, ame­lyet Michal Hock elvtárs, a szocialista munka hőse vezet a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóban, abba a jelszóba fog­lalta össze célját, hogy „új technikával jobban, olcsóbban és többet.“ A brigád tagjai a múlt esztendőben az önköltsé­get közel 9 millió koronával csökkentették. A kollektíva vál­lalta, hogy a korszerű technika és technológia gyorsabb beveze­tésével, megismerésével és he­lyes kihasználásával az ötödik ötéves tervidőszak végéig ter­ven felül 300 000 korona érté­kű acélt gyárt, és 40 millió korona önköltséget takarít meg. Elismerést és követést érde­mel a „Százezresek“ mozgalma, amelynek célja a termelési ön­költség csökkentése. A köztár­saság számára nagyon hasznos a „személyes alkotótervek“ megkötése, amelyekben a mér­nökök, a technikusok és a ku­tató dolgozók vállalják, hogy a legjobb műszaki és gazdasági paramétereket érik el. Ezt a mozgalmat sikeresen kezdik ér­vényesíteni számos vállalatban és intézetben. A tudományos műszaki hala­dáshoz és az alkotóképességek fejlesztéséhez határozottan hoz­zájárul a feltalálók és az újí­tók mozgalma. A találmányok és az újítási javaslatok eredmé­nyeként népgazdaságunk éven­te mintegy 2,5 milliárd korona önköltséget takarít ineg. Ha a feltalálók számát a lakosság­hoz mérten számítjuk, akkor vi­lágviszonylatban is az elsők kö­zött állunk. Annak ellenére, hogy dolgozóink alkotóképes­sége és műszaki színvonala igen magas, a feltalálók és újí­tók mozgalmának fejlődésében még jelentős tartalékaink van­nak. Az újítási javaslatok na­gyobb része mind a mai napig ösztönösen születik. Az elfo­gadott újítási javaslatoknak mintegy 40 százalékát a szer­vezés fogyatékossága miatt, s igen gyakran a gazdasági dol­gozók felelőtlen magatartása miatt nem használják ki. Ezért fokozni kell az újító- és felta­láló mozgalom tematikai irányí­tását, s következetesen kell ér­vényesíteni a találmányokról és az újítási javaslatokról szóló új törvényt. A társadalmi szervezetek hatékony hozzájárulása A munkakezdeményezés min­den formája fejlesztésének te­rén jelentős politikai-nevelő és szervező szerepük van a tár­sadalmi szervezeteknek. Ezek feladata odahatni, hogy a tu­dományos-műszaki haladás meg­gyorsítása iránti érdeklődés mélyen behatoljon a kutató­fejlesztő bázisok, a vállalatok és az üzemek dolgozóinak al­kotó tevékenységébe és munká­jába. Ezeknek az alkotóerőknek az aktivizálása különösen az FSZM, a SZISZ és a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Tár­saság feladata. A szakszervezeti szervezetek elsőrendű feladata a kutató­fejlesztési bázisokban elősegíte­ni, hogy a kutatási feladatokat a népgazdasági terv egész kon­cepciójával összhangban telje­sítsék, hogy az új kutatási ered­ményeket társadalmilag helye­sen értékeljék, s hogy ezeket a gazdasági folyamatban opti­mális mértékben kihasználják. Ez is egy útja annak, hogyan kell harcolni az öncélúság el­len a kutatómunkában, és egy­idejűleg felszámolni a korláto­kat a kutatás eredményei és gyakorlati kihasználása között. A szakszervezeti szervezetek feladata részt venni az alkotó kutatás légkörének kialakításá­ban, és kérlelhetetlenül harcol­ni a műszaki maradiság és stagnálás ellen. A gazdasági vezetőkkel együtt kell kialakítani a felté­teleket, amelyek lehetővé te­szik, hogy a dolgozók gyorsan alkalmazkodjanak a munkafo­lyamat változásaihoz, hogy át­térjenek az új termelésre, fel­adatuk befolyásolni a szakkép­zettség és a műveltség növeke­dését és elősegíteni a tudomá­nyos-műszaki ismeretek széles körű elsajátítását. Ez úgy érhető el, meg­nyerik a dolgozókat, hogy ve­gyenek részt a műszaki fejlesz­tési terv és a komplex szocia­lista racionalizálási programok kidolgozásában és teljesítésé­ben, ha arra ösztönzik a dol­gozókat, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a termelőbe­rendezés korszerűsítéséhez, az ö) technika és a haladó tech­nológia bevezetéséhez és teljes szakmai elsajátításához, a gépe­sítés, az automatizálás meg­gyorsításához, az új kapacitá­sok idejekorán történő üzemza­varmentes beindításához, vala­mint a szocialista munkaver­seny és kezdeményezés minden formájának kibont akozta tásá- hoz. A tudományos-műszaki fej­lesztésben nagy tartalékot je­lent az ifjúság részvétele, mi­vel az ifjúsághoz közel áll mindaz, ami új és dinamikus. A tudományos-műszaki fejlesz­tésben való részvétel u fiatal nemzedék önmegvalósításának egyik alapvető formája, s egy­ben az ifjúsággal végzett poli­tikai munka érvényes formája is. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség szervezeteinek céltuda­tos munkája az iskolák, a vál­lalatok és az intézmények ve­zetőségeivel együttműködve hi­vatott kialakítani a feltételeket arra, hogy az ifjúság tömege­sen vegyen részt a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben, a komplex szocialista racionalizá­lásban, a „Zenit“ mozgalom, a Fiatalok reflektora, az i Tjú szakemberek tanácsai és a diá­kok tudományos-műszaki alko­tómozgalma további elmélyíté­sében. Egyidejűleg a SZISZ nek kell az ifjúság alkotó és mű­szaki kezdeményezése további specifikus formál kutatásának és fejlesztésének az élen ha­ladnia. Tudósaink és feltalá­lóink példamutató munkáját kell követésre méltóan állrtuni az ifjúság elé. A tudományos-műszaki értel­miség, a kiváló munkások, az újítók, a feltalálók alkotóerői­nek aktivizálása szempontjából fontos küldetése van a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak. A társaság felada­ta tovább mélyíteni a tudomá­nyos-műszaki értelmiség kezde­ményezésének minden formáját, amely meggyorsítja a műszaki haladást, befolyásolni a felta­lálók és újítók mozgalmának to­vábbi fejlődését, a komplex ra­cionalizálási brigádok munkája hatékonyságának növelését. A társaság nevelő és szakmai te­vékenységgel hivatott elősegíte­ni az elkötelezett tudós-techni­kus újító szocialista öntudatát és profilját úgy, hogy ezek ma­gas színvonalú műszaki tudás­sal és tevőlegesen lássanak hozzá a népgazdaságfejlesztés feladatainak megoldásához. To­vább kell bővíteni az előnyös munkaformákat, a speciális szaktudás és szakképzettség nö­velése érdekében úgy, hogy ha­tékonyan kell kiegészíteni az iskolai és a vállalati művelődési rendszert. Az állami és a gaz­dasági szervekkel együttműköd­ve kell irányítani tagjai önkén­tes szakköri tevékenységét a tudományos-műszaki politika alkotására és megvalósításúra, s ezzel kialakítani a feltétele­ket a társadalmilag hasznosabb érvényesítésére. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság­nak különösen a vállalatoknál, az intézeteknél és a műszaki iskolákban kell növelnie tevé­kenysége hatékonyságát, mert mindenekelőtt ez munkájának fő területe. A dolgozók aktivitásának, alkotóereje és kezdeményezés© fejlesztésének hatalmas szer­vezői a tájékoztatási eszközök. Ezek feladata megvalósítani egy olyan széles körű oktató és nevelő programot, amely gyorsítja a tudományos-műsza­ki fejlődést, népszerűsíti a tu­domány és a technika eredmé­nyeit, megmagyarázza, milyen módon érhetők el ezek, ösztön­zi és elősegíti népszerűsítésü­ket. Az a feladat, hogy az egész nyilvánosságnak bemu­tassák kiváló tudósainkat, fel­találóinkat, újítóinkat, termelé­si szervezőinket, csakúgy, mint a szakmailag és politikailag (Folytatás a &, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom