Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-10 / 85. szám, szerda

A Nové Zámky-i (érsekúj­vári) Elektrosvit pártszer­vezetében egyre színvo­nalasabb és eredményesebb a párttagok és a párton kívüliek politikai nevelése. Az ideoló­giai nevelőmunkában elért si­kerekhez jelentősen járul hoz­zá az 1972 szeptemberében megalakult politikai nevelés kabinetje. Az összüzerni párt- bizottság mellett működő ka­binet vezetője Bittér László, aki a pártbizottsággal, a kabinet tanácsával és az önkéntes pártaktívával szorosan együtt­működve irányítja a nagyon sokrétű tevékenységet. A kabinet a már korábban kiépített pártoktatási rendszert tovább tökéletesítette. Kiegészí­tették a lektori testületet és megalakult a propagandisták csoportja. Jelenleg 25 lektor és 29 propagandista tevékenyke­dik. A párt- és a szakirodai­mat, valamint a sajtót a ka­binetben összpontosították és egyúttal kiegészítették a könyv­tárat a legszükségesebb köny­vekkel. Ezek után komplex ter­vet dolgoztak ki a pártoktatás- ről. Az oktatás három fokon folyik. Az alapfokon a politi­kai alapísmeretek tanfolyamát 90 tagjelölt és azok a pártta­gok látogatják, akiknek eddig még nem nyílt alkalmuk arra, hogy elsajátítsák ezt a tananyagot. Ezenkívül az egyes alapszervezetekben 11 tanuló- csoport foglalkozik a gazdasá­gi alapismeretekkel. Középfo­kon esti iskola formájában négy osztályban 167-en ismerkednek a párt gazdasági politikájával. A pártszervezet 41 tagja a já­rási pártbizottság mellett mű­ködő marxizmus—leninizmus esti egyetemén tanul. Az alapszervezetekben nagy figyelmet fordítottak arra, hogy Hatékony ideológiai munka Sikeresen dolgozik a politikai nevelés kabinetje az Elektrosvitben 0 Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása 0 Korszerű szemléltető eszközök a pártoktatásban a tagokat fejlettségük és isko­lai végzettségük szerint sorol­ják be az egyes alakulatokba. A tagjelöltek számára rende­zett tanfolyamon kívül a többit pártonkívüliek is látogatják. A pártoktatás sikere jelentős mértékben a lektoroktól és propagandistáktól függ. Csak az az előadó tudja megnyerni és meggyőzni hallgatóit, aki­nek széles áttekintése van az adott területen, de emellett ismeri a munkahelyi problémá­kat is és ismereteit megfelelő formában adja át. Ezért az Elektrosvitben állandó figyel­met szentelnek a lektorok és a propagandisták munkájának. A lektorok és a propagandis­ták rendszeresen látogatják a járási pártbizottság által rende­zett előadásokat, tanfolyamo­kat, tanulmányozzák a különbö­ző szakkönyveket. A politikai nevelés kabinetjének tanácsa folyamatosan értékeli és elem­zi az előadásokat, amelyeket még elhangzásuk előtt írásban adnak le a lektori csoport ve­zetőjének. így valóban csak alaposan előkészített, a köve­telményeknek megfelelő elő­adások hangzanak el. Ilyen mó­don elérték, hogy az előadá­sok színvonala emelkedik, a hallgatók megértve a pártok­tatás küldetését, élénk érdek- . lődéssel hallgatják az előadá­sokat, bekapcsolódnak a viták­ba, elolvassák az egyes témák­kal kapcsolatos irodalmat. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a pártoktatás tartalma megfelel a hallgatók érdeklődé­sének és az üzem jellegének. Az egyes előadások összefügg­nek a hallgatók munkájával, a lektorok az általános ismere­tek mellett a munkahelyi prob­lémákkal is foglalkoznak. így a munkatermelékenységről, a munkaidő kihasználásáról és hasonló kérdésekről tartott elő­adásokon a hallgatók az álta­lános tudnivalókon kívül arról is tájékozódnak, hogy az adott részlegben milyen a helyzet ezen a területen, milyen mó­don oldhatják meg az esetle­ges problémákat. Jelentős módszertani segítsé­get kap a kabinet a járási párt- bizottságtól szakirodalom és brosúrák formájában. Sajnos több anyagot késve kapnak kézhez és az alapfokon műkö­dő három magyar nyelvű cso­port számára az idén még nem küldtek irodalmat. A kabinet az ideológiai mun­ka más területein is jelentős tevékenységet fejt ki. A tö­megpolitikai munka keretében előadásokat szervez a különbö­ző évfordulók alkalmából. A párttörténettel foglalkozó lek­tori csoport idén előadássoro­zatot szervez a Szlovák Nem­zeti Felkelés jelentőségéről. Bittér elvtárs tagja az üzemi lap szerkesztő bizottságának is. A lapban rendszeresen cik­kek jelennek meg az évfordu­lókról és más időszerű kérdé­sekről. Nagy érdeklődést vál­tott ki az Ismerd ineg a szov­jetek országát című verseny. A Szovjetunió történelmére, gazdasági és kulturális életé­re vonatkozó kérdésekre mint­egy 200-an válaszoltak és a legjobb megfejtők értékes dí­jakat — kétszemélyes társas- utazást és tárgyi nyereménye­ket kaptak. Az összüzerni pártbizottság a CSKP KB határozata alapján kidolgozta az agitációs ós pro­paganda-tevékenység tervét, amelynek teljesítésében a ka­binet is kiveszi részét. Nyolc nagy propagációs táblát he­lyeztek el az üzem területén. Ezeken az ötödik ötéves terv teljesítésében elért eredmé­nyeket és a megoldandó fel­adatokat ismertetik. A legjobb dolgozókat, a szocialista mun­kabrigádokat, az 'újítómozga­lomba és a Százezresek moz­galmába bekapcsolódó dolgo­zókat a dicsőségtáblákon mu­tatják be. Az üzemben az utóbbi időben sikeresen fejlő­dik a Százezresek mozgalma. A mozgalom tavaly az üzemi műszaki gazdasági konferencia kezdeményezésére indult meg, de az eredmények máris meg­mutatkoznak. 1973-ban 2 mil­lió korona értékű anyag- és bérmegtakarítást értek el. Nagy gondot fordítanak a fiatalok nevelésére. A SZISZ- szervezetben eredményes a po­litikai iskolázás. Az egyes elő­adásokat a kabinet lektorai, Illetve az alapszervezetek pro­pagandistái tartják. A fiatalok­nak alkalmuk nyílik, hogy megismerjék pártunk politiká­ját, célkitűzéseit, elsajátítsák a tudományos világnézetet, s így a párt irányvonalának ön­tudatos követői legyenek. A politikai nevelés kabinet­je a jövőben tovább akarja tö­kéletesíteni munkáját. — Cé­lunk az előadások színvonalá­nak és tartalmának további ja­vítása. Az üzem vezetőségének támogatásával az 1974—75-ös tanévtől a legkorszerűbb szem­léltető eszközöket alkalmazzuk a pártoktatásban. Ki akarjuk használni a rádió és a televí­zió pártoktatási előadásait. Mi­vel az előadások időpontja nem felel meg az összes lék­tornak, azt tervezzük,. hogy az előadások szövegét magnósza­lagra rögzítjük és szükség esetén le is sokszorosítjuk. Ál­landóan bővítjük könyvtárun­kat, hogy az előadók és a hallgatók is megtalálják a szükséges könyveket, szakfo­lyóiratokat — mondotta Bittér elvtárs. A népgazdaság eredményei és a dolgozók szocialista ön­tudatának növekedése szoro­san összefügg a párt ideoló­giai munkájának fejlődésével — állapította meg a CSKP XIV. kongresszusa. Az Elektro­svit pártszervezetében folyó ideológiai munka eredményei teljes mértékben alátámaszt­ják ezt a megállapítást. A kom­munisták marxista—leninista öntudatának elmélyítése tükrö­ződik kezdeményezésük és ak­tivitásuk fokozódásában, hoz­zájárul a párttagok ós párton- kívüliek egységének megszilár­dításához. CSIZMÄR ESZTER A kertben a virágpalánták között találtam. Mosolyogva fogadott. Kihasználva a nap melegét, az udvaron egy padra telepedtünk le, ott hallgattam visszaemlékezését. Kuna Bálint elvtárs, a párt hű katonája, ép­pen olyan gyermekéveiket élt át, mint a régi burzsoá világiján a többi sze­gény ember gyereke. Kiszolgáltatva az uradalmak kénye-kedv ének. Apja Szár­nyában az egyik földesúrnál cselédes- kedett, ő pedig kifutófiú volt. Már 13 éves korában „megkóstolta“ a kizsák­mányoló hatalom erőszakos módszerét, mivel az uradalmi kastély előtt sok cseresznyefa állott, és őt, mint a töb­bi gyereket, csábították a szép szernek. Két szemet szakított le a fáról, s a kastély úrnője azt mondta, mindent felesznek ezek a fattyúk. Bosszúsan boszorkánynak nevezte az asszonyt, és másnap mint közveszélyes bűnözőt két csendőr összekötözött kézzel vezette el a szolgabírói hivatalba, ahol 17-et vertek rá. Később Miskolcra került, ahol kertésznek tanult, a bére pedig csak az volt, hogy ruhát és élelmet kapott. Innen Pestre ment, s Angyal­földön részt vett egy munkástüntelés- ben. A csendőrök itt is megverték. Utána visszatért szülőföldjére és Bejé­ben kertészkedett az uraságoknál. Az első világháborúban kétszer is megsebesült, de sohasem tudta, hogy A szegedi Csillag-börtöntől Haváig miért harcolt. Volt a háború idején Galíciában, Tarnopolban és Bukoviná­ban. Itt a harcok során többször talál­kozott személyesen Is az orosz kato­nákkal. Titokban kenyeret kaptak tő­lük mindaddig, amíg egy hadnagy kö­zéjük nem lövetett. Később átszökött a Vörös Hadseregbe, Leningrádba ke­rült és onnan haza. Felvértezve a NOSZF tapasztalatai­val Magyarországon részt vett — mint vöröskatona — a tanácsköztársaság harcaiban. A befejezésre már sokkal szomorúbban emlékszik vissza, mivel elfogták őket ós többi harcostársával a szegedi Csillag-börtön lakója lett. 1922-ben. belépett a kommunista párt­ba, mint annyi sok fiatal, hogy e párt vezetésével harcoljanak tovább az el­nyomás ellen. — Más volt akkor kommunistának lenni — mondja Kuna elvtárs —, hisz az akkori uralom már a puszta „kom­munista“ szótól is félt. Üldöztek ben­nünket, de az elvet mégsem tudták legyőzni. Még fiatalon felkerültem Rá­kosbányára, ahol a bányászok között egyre erősödött a kommunista mozga­lom. Megszerveztük a „vörös napokat“, amiért újabb üldözések és verések kö­vetkeztek. Sztrájkokat szerveztünk bér­emelésért. Itt már megmutatkozott a dolgozók összetartása. Később mint fiatal kommunista a vashegyi kőbá­nyába kerültem, de hamarosan meg­tudták, hogy kommunista vagyok és elbocsátottak. A dolgozók követeléseik miatt rend­szerint a bíróságon kötöttek ki. Cle- raentis elvtársai, mint ügyvédet bízták meg a dolgozók képviseletével. Ezek­nek a tárgyalásoknak mindig börtön, vagy zárka lett a vége. Nem tudott megvédeni bennünket semmilyen ügy­véd, hisz mit lehetett felhozni mentsé­günkre? Csak azt, hogy éhesek va­gyunk. A legnehezebb talán az volt, amikor a pártnak 1938-ban illegalitásba kel­lett vonulnia. A fasizmus behatolása Csehszlovákiába megkövetelte, hogy óvatosabban dolgozzanak. De a kap­csolat a kommunista vezetőkkel nem szakadt meg egy pillanatra sem. — A második világháború ideje alatt négy évig Őriztem a párt zászlaját. A Szlovák Nemzeti Felkelés kezdetén újra börtönbe kerültem Havára, ahol több mint 1200 fogoly volt. Itt is szer­vezkedni kezdtek a kommunisták. Itt­hon újra kezdtük a munkát. Partizáno­kat szerveztünk. Egy alkalommal ma­gyar . katonatisztekkel találkoztam. Az erdőben partizánokat kerestek. Át akar­tak állni a partizánokhoz. A felszabadulás után Kuna elvtárs az elsők között volt, akik megalakítot­ták a milíciát. — 1945-ben jöttem vissza Tornaijá­ra, mint régi kommunista. Tagja vol­tam a forradalmi nemzeti bizottság­nak. Mikor visszamentem Vasbányára dolgozni, nem vettek fel, mert kom­munista voltam. Akkor még a demok­rata párt uralkodott a bánya vezetősé­gében. A háború után hat évig voltam Ä Tornaijai Városi Nemzeti Bizottság el­nöke, s 1957-ben nyugdíjba mentem. A funkciók azonban rnég aztán sem fogy­tak el, mert tagja voltam a kerületi pártbizottságnak. Még most is van funkcióm: a CSEMADOK helyi szerve­zetének a vezetőségi tagja vagyok. Kuna Bálint munkája elismerésekép­pen két ízben is kapott állami kitün­tetést: „Az építésben szerzett érde­mekért“, a Szlovák Nemzeti Felkelés III. fokozatát és a Csehszlovákia fel= szabadításáért járó kitüntetést. SUSÁNYI ISTVÁN A Szocialista Akadémia fon­tos küldetést teljesít tár­sadalmunkban. Ezt a CSKP XIV. kongresszusa és a párt júliusi plénuma is kiemelte. Elsősorljan a dolgozók tudatá­nak pozitív, szocialista szelle­tmű átnevelésével, a tudomá­nyos világnézet és a szocialis­ta erkölcs propagálásával se­gíti pártunk politikájának gya­korlati átültetését. A Szocia­lista Akadémia Dunajská Stre- da-i (dunaszerdahelyi) járási bizottságának plénumq a kö- * zelműlbtan értékelte a szövet­ség elmúlt évi munkáját és ki­tűzte ez évi feladatait. Ennek kapcsán beszélgettünk el Hor­mos Gábor elvtárssal, az SZA dunaszerdahelyi járási bizott­ságának titkárával. — Munkatevékenységünket az elmúlt évben a CSKP XIV. kongresszusának útmutatásai és az SZA kongresszusának irányelvei alapján végeztük. Egyik legfontosabb feladatunk­nak a propaganda- és az okla- tó-nevelőmunka elmélyítését tartottuk. Szép eredményeket értünk el a tudományos világ­nézet elveinek népszerűsítésé­ben, ami főleg a fiataloknak jelentett segítséget világnéze­tük formálásában. Tavaly lek­toraink 891 előadást tartottak, melyeken több mint 51 000 pol­gár vett részt. Országos és szlovákiai szemináriumokon 36 lektorunk vett részt, akik jánú- & aktívákon és a szemináriu­ELŐTÉRBEN AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE Gondoskodnak a lektorok továbbképzéséről 0 Megvalósítják a júliusi plénum ha­tározatait 0 Felkészültek az SZNF 30. évfordulójának megünneplésére mokon számoltak be ott szer­zett tapasztalataikról. Harminc­négy alkalommal népi, ifjúsági és szülői akadémiákat tartot­tunk. A járásban tíz lektorcso­port tevékenykedik, elegendő képzett előadóval. Lektoraink tagjainak számát az elmúlt év­ben aktív, elkötelezett, politi­kai és szakmai ismeretekkel felvértezett fiatalokkal gyara­pítottuk. Jelenleg több mint 400 lektorunk dolgozik, akik­nek továbbképzéséről a járási pártbizottság ideológiai osztá­lya az SZA járási bizottságá­nak járási titkárságával kar­öltve gondoskodik. A júliusi plénum ifjúságunk kommunis­ta szellemű nevelésére vonat­kozó határozatát aprólékosan elemeztük. Mindenekelőtt a SZISZ járási bizottságával vet­tük fel a kapcsolatot. Lekto­raink a SZISZ-alapszervezetek számúra előadásokat tartottak az ajeista nevelés, a tudomá­nyos világnézet, a marxizmus— leninizmus alapjai, valamint a szocialista hazafiság és a pro­letár nemzetköziség kérdései­ről. Segítségükre voltunk az iskolákban működő ateista kö­röknek, a SZISZ-nek és a Pio- níszervezetnek. Célunk az volt, hogy felkeltsük az ifjúság ér­deklődését a haladé hagyomá­nyok tisztelete és ápolása, va­lamint pártunk gazdasági és kulturális politikája iránt. Kez­deményező munkát végzett fő­leg a fiatalság eszmei-politikai ós világnézeti nevelésében Pre- sinszky Lajos elvtárs, a mar­xizmus—leninizmus Dun. Stre- da-i (dunaszerdahelyi) esti egyetemének igazgatója. A pol­gári védelem szakaszán a fő hangsúlyt a lakosság egységes honvédelmi rendszerének meg­ismertetésére, pártunk katonai­védelmi politikájának népsze­rűsítésére, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tag­országával való megbonthatat­lan barátságunk elmélyítésére helyeztük. Több mint száz elő­adást tartottunk a nemzeti bi­zottságok funkcionáriusai és az eg y es sz a k bi zol tsá g ok el n ök ei számára. Az SZA járási bizottsága ta­valy az előző évhez viszonyít­va 200 előadással tartott töb­bet, ami az érdeklődés és akti­vitás növekedését jelzi. Az elő­adásokat a megrendelők kérel­me alapján 80 százalékban ma­gyar nyelven, a többit szlová­kul tartották meg. — Erre az évre az SZA já­rás; bizottsága 95 előadásra tervezett témakört dolgozott ki, melyeket az egyes szek­ciók lektorai fognak előadni. Nagyobb gondot fordítunk az ismeret tér jesztő előadásokra. Foglalkozni fogunk a szabad idő ésszerű kihasználásával, a bűnözés elleni harc hatékony­ságának növelésével. Szoro­sabbra fűzzük együttműködé­sünket a tömegszervezetekkel, elsősorban az FSZM-mel, a CSSZBSZ-szel és a SZISZ-szel. Erősíteni kívánjuk befolyásun­kat a családi és az Iskolai ne­velésben is. A szülői munka- közösségeknek segítséget nyúj­tunk a szülői akadémiák meg­rendezésében. Többek között a kétvágányú nevelés káros kö­vetkezményeivel foglalkozunk. Nagyobb figyelmet szentelünk a tanulóifjúság és az ipari ta­nulók nevelésének. Ellátoga­tunk a szocialista munkabrigá­dok közé, népszerűsíteni fog­juk, a „Szakszervezeti milliárd“ mozgalmat és a CSKP KB, va­lamint az SZKT felhívását d dolgozók elkötelezett szocialis­ta versenymozgalmának kibon­takoztatására. A szocialista mezőgazdasági termelés ne" gyedszázados múltjával, és pár* tünk mezőgazdasági politikájú* nak jelenlegi célkitűzéseivel 1# foglalkozunk majd. Az SZNF közelgő 30. évfor* dulójának tiszteletére ünnep* sógsorozatot rendeznek. E cél­ból munkatervet dolgoztak lei a történelmet formáló esemény j elen t őségének kid omborí tásá- ra. Előadásokat és beszélgeté­seket tartanak az aktív részt* vevőkkel, népi és ifjúsági aka­démiákat rendeznek. Rámutat­nak az SZNF politikai, nemzet­közi és katonai jelentőségére' és kiemelik a CSKP vezető sze­repét az ellenállási mozgalom­ban. Rámutatnak a szovjet had­sereg önzetlen segítségére és ifjúságunk részvételére a fel­kelési harcokban. Az SZA járá­si bizottsága mellett létrehoz­ták az ifjúság nevelésével fog­lalkozó szakbizottságot, mely az ifjúság nevelésének formáit és módszereit koordinálja. Fo­kozott gondot fordítanak a lek­torok képzésére. Küldetésüket csakis akkor teljesítik, ha elő­adásaikra alaposan felkészül­nek és rugalmasan reagálnak a politikai eseményekre. S. 1. 1974. IV. 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom