Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-09 / 84. szám, kedd
Kölcsönösen előnyös együttműködés CSEHSZLOVÁK—MAGYAR KERESKEDELMI FORGALOM Csehszlovákia és Magyarország gazdasági együttműködésében egyre jobban előtérbe kerül a tervek egyeztetése és a termelési célok közös meghatározása. Ma már a csehszlovák—magyar kereskedelmi forgalom egyötödét a szakosítás alapján termelt áruk cseréje képezi. Az 1973-as év forgalma mintegy félmilliárd rubel értékű volt. Csehszlovákia továbbra is tartja harmadik helyét Magyarország külkereskedelmi partnereinek sorában. Az egész magyar import 8 százaléka Csehszlovákiából származik. Innen érkezik a Magyarország által importált gépek és berendezések 16. a kőszén 25, a koksz 20, a magnezit 12 és a gépkocsik 11 százaléka. Ugyanakkor a csehszlovák hús- és g y üm ö 1 c s behoza t a 1 eg y n eg y ede Magyarországról származik. Csehszlovákia azonban nemcsak a magyar mezőgazdasági termékek importjára tart igényt. A csehszlovák alumíniumipar például szintén innen fedezi bauxit és timföld szükségletét. A Csehszlovákiába irányuló magyar exportban évről- évre nő a szerszámgépek, gyenge- és erősáramú elektronikus berendezések, finommeOktatás és tudomány Mongóliában Pontosan fél évszázada kezdődött meg az új Mongóliában az általános iskolák hálózatának kiépítése. Fél évszázad nem nagy idő a történelemben, de ezalatt egyedül az említett iskolában végzettek közül húszán nyerték el a tudományok kandidátusa, kilencen pedig a tudományok doktora és az akadémikus címet. Jelenleg a Mongol Népköz- társaságban 500 általános iskola működik. 1942-ben nyílt meg az első tudományegyetem, amely az elmúlt harminc év alatt sok ezer felsőfokú képzettségű szakembert adott a népgazdaságnak. Az egyetemből kivált a bölcsész-,*az orvosi, a mezőgazdasági és több más fakultás. Ezek önálló felsőfokú tanintézményként folytatták tevékenységüket. A népi állam bőkezűen finanszírozza a tudományos kutatómunkát. A jelenlegi ötéves terv harmadik évében a tudományos és műszaki fejlesztésre 23,1 millió tugrikot irányoztak elő. Az országban mintegy 20 intézmény foglalkozik tudományos kutató tevékenységgel. A legutóbbi években elsősorban a mezőgazdaságban, az iparban, a geológiai feltárások területén, a történelemben és a nyelvtudományban végeztek jelentős kutatásokat. A tudományos dolgozók egyre inkább az időszerű népgazdasági problémák megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket, fokozzák a tudományos kutatások hatékonyságát. Márciusban megkezdte tevékenységét az ország új tudományos központja: a Filozófiai, Állam- és Jogtudományi Intézet, amely vizsgálja a szocializmus mongóliai építésének általános törvényszerűségeit, sajátosságait és történelmi tapasztalatait. (APN) Rohamos fejlődés Háromszorosára nőtt Üzbegisztán közegészségügyi szolgáltatásainak költségvetése az utóbbi három évtizedben. A cári Oroszország hajdan legelmaradottabb vidékén a szovjethatalom évei alatt fejlett egészségügyi hálózatot létesítettek. 1917-ig kb. száz orvos élt ebben az országban, napjainkban pedig a lakosság számához viszonyítva az orvosellátottságban megelőzték az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és Japánt. A népjólét állandó emelkedése és a közegészségügyi prevenció következtében 50 év alatt az átlagéletkor a kétszeresére nőtt, s Jelenleg 70 év. A halandóság ötödére, a gyermek- halandóság tizenhetedére csökkent. (APN) chanikai cikkek, mezőgazdasági gépek és személyvagonok aránya. Ezek mellett komplett konzervipari, sütődéi és hűtőipari berendezések is helyet kapnak. A felsorolt gyártmányok közül sok készül a koordináció alapján létrejött kétoldalú együttműködés keretében. A szakosításra kötött egyezmények a gyengeáramú iparra, a szerszámgópiparra, az egészségügyi gépek, berendezések és eszközök gyártására, valamint a papír-, az üveg- és a gumiiparra vonatkoznak. Mindkét részről tovább bővül a beruhá zás j el 1 egű eg y ü 11 m ű k ö - dések sora és további szakosítási tárgyalásokat folytatnak a mezőgazdasági gépgyártás, az élelmiszeripar, az elektronika, a járműgyártás és a szerszámgépipar területén. Belkereskedelmi választ ékcsere A csehszlovák—magyar belkereskedelmi választékcsere 1973-ban az előző évhez viszonyítva igen dinamikusan, több mint 25 százalékkal nőtt. Míg ennek a forgalomnak az értéke 1971-ben 12,6, 1972-ben 12,8 millió rubel volt, addig az 1973-ban lebonyolított belkereskedelmi választékcsere — export és import összesen — 16,1 millió rubelt tett ki. Az árucsere lebonyolítását magyar részről a Konsumex külkereskedelmi vállalat, csehszlovák részről pedig az Imex külkereskedelmi vállalat végzi. A választékcsere keretében 1973-ban 10 500 tonna burgonya érkezett Magyarországra, a magyar kereskedelmi szervek többek között 3500 tonna almát és 10 000 televíziós készüléket szállítottak csehszlovák partnereiknek. A belkereskedelmi vá- lasztékcsere-forgalomhoz tartozó szövetkezeti választékcsere 1973-ban összesen 5,5 millió rubel értékű volt. Határmenti árucsere A fogyasztási cikkek határmenti forgalma az utóbbi évek során szintén gyors fejlődést mutat. Tavaly exportba n-im- portban összesen 7,7 millió rubelt tett ki az ilyen forgalom, ami 1972-ben még csak 6,3 millió rubel értékű volt. Tavaly ez a forgalom további árukkal is kiegészült, ilyenek például a virágok, az őrölt mészkő, a parketta, a csempe, a csipke, valamint különböző háztartási eszközök és szerszámok. Az érdekelt csehszlovák és magyar külkereskedelmi vállalatok még 1972-ben elkezdték az együttműködést egyes kereskedelmi gépek és be rendezések gyártásában. Pénztárfülke, kenyér- és sonkaszeletelő gépek, önkiszolgáló éttermi berendezések, tányérmelegítők szerepelnek a közös fejlesztési és gyártási tervben. Feladatok és lehetőségek 1974-ben Az idei évre a két ország belkereskedelmi minisztériumai az állami belkereskedelmi választékcserében 17 millió rubel értékű fogyasztási cikk kölcsönös szállítását irányozták elő. Ennek keretében tovább szélesítik az eddig is jó eredményt mutató — 1973-ban 4—4 millió értékű — cipőcse- rét. Ugyanakkor tovább bővül az élelmiszerek ós élvezeti cikkek, valamint az iparcikkek cserelehetősége. A szövetkezeti választékcse- re-fogalom is jelentősen fejlődik, ugyanakkor a határmenti áruforgalomnál is 10 százalékos emelkedéssel számol az erre vonatkozó megállapodás. A határmenti forgalomban fokozni kívánják a két ország kereskedelmi szervei a mező- gazdasági kéziszerszámok, az építőanyagok, az édességáruk és a sör szállítását. Az állami áruházak közötti csere is tovább fejlődik. Nagy sikere volt az eddigi áruházi hetek megrendezésének, amelyekre Magyarországon vidéki városokban került sor. A tervek szerint a vendéglátók sorába belép a budapesti Corvin és a prágai Bílá labuť áruház is, ahol kölcsönös árubemutatót és vásárt szerveznek. A vendéglátóipar együttmü ködése is megélénkül. Sikeresen zárultak az év elején megrendezett magyar gasztronómiai napok Bratislavában, és még az idén szlovák söréti érmét létesítenek Budapesten. 1973-ra az állami és szövetkezeti választékcsere, valamint a határmenti magyar—csehszlovák forgalom 25 millió rubel keretösszegre volt tervezve. Ezt a két ország vállalatai 29,3 millió rubelre teljesítették. Hasonló forgalomnövekedést terveznek a kereskedelmi szervek 1974-re is, melynek teljesítéséhez az elmondottak alapján minden feltétel és lehetőség adott. KELÉNYI KATALIN A šafa-koiáruvoi öntözőrendszer újítóinak csoportja. Időszerű az öntözés A mezőgazdasági termelés hatékonyságát kétségkívül nagymértékben növelik a műtrágyák, a gépesítés, a korszerű munkaszervezés és más hasonló tényezők. A legfontosabb tényező azonban maga az időjárás, amely az utóbbi években eléggé mostoha. A tavalyi aszályos nyár után a földek az őszi és a téli hónapokban sem kaptak megfelelő mennyiségű csapadékot. A helyzet az év első három hónapjában sem változott, s a mezőgazdasági dolgozók egyre gyakrabban mand ják, eső kellene. Az öntözőrendszerek dolgozóira vár tehát az a feladat, hogy pótolják azt, amit az időjárástól nem kapnak meg. A šaľa—kolúrovói öntözőrendszer igazgatóságára látogattunk el, ahol Štefan Zaťko, az öntözőrendszer igazgatóságának vezetője szívesen válaszolt kérdéseinkre. Elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy tavaly az öntözőrendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek milyen mértékben használták ki az adott lehetőségeket. Szerelőmunkások a Salai Duslo gyárban {Jozef Alexy felvételej — A šala—kolárov ói öntözőrendszert jelenleg 9 község mezőgazdasági üzemei használják ki, ahol összesen 9556 hektárnyi terület öntözhető — válaszolta Štefan Zaťko elvtárs. — Az egyes mezőgazdásági üzemek tavaly nagyon különböző mértékben öntöztek. Az említett terület egy hektáréra átlagosan 877 köbméter vizet juttattunk, egyes gazdaságok viszont jóval az átlagon felül öntöztek. A Tesedíkovái (Peredi} Efsz-ben például egy hektárra 1100 köbméter, a Salai Efsz-ben pedig 1030 köbméter vizet használtak fel. Ellenben vannak olyan állami gazdaságaink és földművesszövetkezeteink, melyeik jóval az átlag alatt maradtak. Az öntözőrendszert legkevésbé a Diakovcei Állami Gazdaságban használták ki, ahol egy hektárra csak 390 köbméter vizet juttattak. A múlt év a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére sikeresnek mondható. Hogy az év sikeres volt, azt a mezőgazdasági üzemekben elért eredmények is bizonyítják. A terv szerint például 1973-ban búzából 35 mázsás átlagos hektárhozamot kellett volna elérni, ehelyett az átlagos termés 50,56 mázsa volt. Az öntözött területeken magasan túlszárnyalták az árpa tervezett terméshozamát is. A többi termény általában szintén jól fizetett. A 10 éve működő öntöző- rendszer beruházási költségei 104 százalékban megtérültek. Az öntözési terveket mindig többéves átlagos mérések és megfigyelések alapján készítjük el. Az idén a 9556 hektár öntözhető területből körülbelül 6690 ha terület öntözését tervezzük. Egy-egy hektárra 3—4 adag csapadékot juttatunk. Az egy „adag“ 35—40 mim-nyi csapadékmennyiségnek felel meg. Ha a vízmennyiséget köbméterekben fejezzük ki, akkor minden tervezett hektárra 950 köbméter víz jut. — Milyen problémák merülnek fel az öntözőrendszer hatékony kihasználásában? — Mivel az öntözési munkálatok idényjellegűek, a legnagyobb probléma a munkaerők stabilizálásában van. A megoldás az új öntözőberendezésekben rejlik, kísérletképpen a leg- példásabban öntöző gazdaságok egyikében — a Tešedíkovói Efsz-ben — az idén már új öntözőberendezéseket alkalmazunk. Az új technológia a jelenleg alkalmazott öntözési módszer munkatermelékenységét az ötszörösére növeli. A PZ—67 tí- pusú öntözőberendezést a bratislavai Öntözési Kutatóintézet tervei alapján a Sigma vállalatban készítették, s ebből az említett gazdaság 64 darabot kap. Ha a módszer beválik, folyamatosan a többi gazdaságot is ezekkel szerelik fel. így lényegesen csökken majd a munkuerőszükséglet, s az alkalmazottakat egész éviién tud juk foglalkoztatni. — Az öntözőrendszer dolgozói mivel járulnak hozzá az öntözési technológia színvonalának növeléséhez? — Vállalatunkban komolyan foglalkozunk az öntözéshez szükséges berendezések tökéletesítésével. Több mint öt éve működik már az újítócsoportunk. Sikerült kifejleszteniük egy új öntözőberendezést, amely a számítások alapján ötszörösére növelné a jelenlegi munkatermelékenységet. A csoport működési ideje alatt már több kisebb-nagyobb jelentőségű újítást végzett, s ezzel is hozzájárult a jó eredményeik eléréséhez. Az öntözőrendszer működése óta rendszeresen részt veszünk az öntözőrendszerek országos, illetve szlovákiai versenyében. Ez alatt az idő alatt 7-szer első, és 2-szer második helyezést értünk el. Az értékelésnél fő szempontként az általunk adott vízmennyiséget és az öntözött területen elért terméshozamokat veszik figyelembe. Az öntözőrendszer helyes és célszerű kihasználása azonban nemcsak rajtunk és a berendezés műszaki színvonalán múlik. A tartalékok kihasználására magukban a gazdaságokban is van lehetőség. A vízigé- nyesebb növények termesztésével és jobb munkaszervezéssel magasabb eredményeket érhetnének el. Itt példaként újra a Tešedíkovói Efsz-t említeném meg, ahol az öntözés helyes a lk a 1 m a z ás á v a 1 me g k étszerez- ték a főbb növények terméshozamát. A járás leggyengébb szövetkezetei közül a legjobbak közé küzdötte fel magát, s ma a hektáronkénti 54 mázsás búza,- 80 mázsás kukorica-, a 98 mázsás lucerna- és az 520 mázsás cukorrépaterméssel a járásban az első helyen van. Ezek a kiváló terméshozamok nemcsak az öntözés eredményeiként születtek, . hanem a jó szervezésnek és a becsületes munkának is köszönhető. Ha az öntözőrendszerhez tartozó gazdaságokban mindenütt úgy gazdálkodnának, mint a tešedíko- vói, žihareci (zsigárdi) és a Salai szövetkezetekben, akkor a földjeinkről 10—15 százalékkal több terményt takaríthatnának ba Ezek a növénytermesztésben rejlő tartalékok megközelítőleg 10 millió koronát tesznek ki, ami nem megvetendő összeg. A Sala—kolárovól öntöző- rendszer dolgozói felkészültek az idei szezonra is. Az aszályos időjárás következtében a közelmúltban már megkezdték az öntözést. Hogy munkájuk eredményes legyen, ahhoz rendszeres együttműködésre van szükség a mezőgazdasági üzemek és az öntözőrendszer igazgatósága között. PÁKOZDI GERTRÜD
