Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-09 / 84. szám, kedd
Ú I FILMEK GYILKOSSÁG A KÉK CSILLAGBAN (cseh) A film címéből krimire vagy detektívtörténetre következtethetnénk, az új cseh alkotás azonban társadalmi dráma,, jóllehet nem nélkülözi a bűnügyi filmekre jellemző izgalmat és feszültséget. S ha ehhez hozzátesszük, hogy Antonín Kach lik rendező lvan Olbracht Anna című regényének a motívumai alapján forgatta a filmet, már tudjuk azt is, hogy cselekménye az 1920-as években játszódik. Az alkotó a filmben elsősorban két egyén — Jandák szomadik főszereplője Jaroslav, Jandák fia, aki saját érdekelt nem rendeli az osztályharc érdekei fölé, mindig a helyes utat választja. Az apa-fiú kapcsolat másképp tehát nem is végződhet, mint szakítással. A rendező rendkívül jelentős problémát állít érdeklődésének középpontjába. Az ember jellemét vizsgálja, a tisztesség és a becsület kérdéseivel foglalkozik, ám nem elvontan és elvonatkoztatva, hanem az osz- tályharc, a forradalmi erőfeszítések folyamatában láttatja a Karéi Šebesta és Josef Langmiler a Gyilkosság a Kék Csillagban című cseh film egyik jelenetében. ciáldemokrata képviselő és Kerekes Sándor magyar forradalmár — sorsának, jellemének a megrajzolására törekedett, cselekedetük lélektani motívumait elemezte. A film első képsoraiban Jandákot elvhű forradalmárként ismerjük meg, később azonban a szemünk láttára válik árulóvá. A jobboldalt és opportunista erők befolyására felülkerekedik benne kispolgári énje, fokozatosan megalkuvóvá, majd a forradalmi osztály- harc árulójává válik. A cselek meny másik síkján nyomon követhetjük Kerekes Sándor magyar forradalmár sorsát, aki véres bosszút áll azok egyikén, akik vérbe fojtották a magyar- országi forradalmi megmozdulásokat. Ez a két, látszólag ösz- szefüggés nélküli emberi sors egv ponton találkozik, konfliktusba csap át, s próbára teszi a főszereplők jellemét, emberi tartását. A lélektani dráma har problémát. S jóllehet a történet tél évszázaddal ezelőtt játszódik, a film mondanivalója mégis aktuális. Anionin Kachlík legfőbb érdeme. hogy a filmben a nézők elé tárta az osztályharc logikáját. Alkotása nem mentes a hibáktól (a cselekmény helyenként vontatott, a tömegjelenetek nem elég hitelesek), ezek azonban semmit sem vonnak le a film értékéből. A rendező biztos kézzel irányítja a szereplők játékát is, akik közül említést érdemel Karéi Š ebest a (Jandák szerepében), Petr Ha nus (a fia) és Vladimír Kosto viö (a magyar forradalmár megszemélyesítője). Az utóbbi személyével kapcsolatban mindössze annyit kifogásolhatunk, hogy cseh akcentussal beszéli a magyar nyelvet, s magyar forradalmárról lévén szó, beszéde kissé idegenül hangzik a magyar fülnek. Fiatal ápolónő a bolgár film hőse. Orvos szeretne lenni, segíteni akar az embereken. A szeretet motiválja minden cselekedetét. Az Alekszander Ka- ruszimov forgatókönyve alapján készült film arról szól, miért megy el otthonról, miért nem találja meg a hangot Maria szüleivel. Pedig látszólag minden érte történik: szülei egy mással is versenyeznek. Csakhogy félreértik egyetlen gyermekük szeretetét. A visszapergetett emlékkópek arról vallanak, hogy soha sem értek rá vele foglalkozni, nem vettek részt örömeiben, gondjaiban. Apjának nővére, Irina a lány példaképe. Irina orvos, aki a háború alatt a partizánoknak segített, most pedig Vietnamba Jelenet az aranydíjas bolgár filmből: Violeta Donévá és Ivan Kondov. utazott, hogy gyógyítsa a lakosságot. Maria érzelemgazdag, rokonszenves figura. Szemben áll a konvenciókkal s a maga életét szeretné élni. Ljudmil Sztajkov rendező egy magatartás kialakulását tárja a nézők elé, s reális veszélyre figyelmeztet: a kispolgári életfelfogás makacsságára. Szinte egy modellt mutat be, mely azt a világot jelképezi, amelynek szabályai, frázisai idegenek a mai fiatalok számára. A fiatal ápolónő útját modern eszközökkel ábrázolja. Az idő játék lehetővé teszi, hogy a rendező a lány lelkiállapotát a szereplők jellemzését, a mai Bulgária szépségeit és visszásságait képi eszközökkel mutassa be. Kitűnő segítőtársa a rendezőnek a szép és tehetséges Violeta Donévá [ Marta szerepében), aki teljes képet ad a hősnő érzelmi gazdagságáról, ám nem válik ér- zelgőssé. Kiváló jellemszínészként alakítja az apát Iván Kondov. Nevena Ko- kanovát, az orvos-nagynéni szerepében láthatjuk. A lírai hangvételű, hatásos bolgár film a múlt évi moszkvai nemzetközi filmfesztiválion aranydíjat nyert. —ym — HOGYAN LÁT A GÉPKOCSIVEZETŐ Ezt az érdekes kérdést telte fel és válaszolta meg egy pszichológus. Senki sem vonja kétségbe, hogy a gépkocsivezetőnek jól kell látnia. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a látóképesség olyan adottság, amelyen nem sokat lehet változtatni: legfeljebb szemüveget ad az orvos, ennél többet nem tehetünk, Annyi bizonyos, hogy a rövidlátáson vagy a látásnak öregkori romlásán másképpen nem is lehet segíteni. Ám egyedül a látóképesség — bár nagyon fontos — semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy az embert valóban „látóvá“ tegye. A puszta látásnál sokkal többet jelent a meglátás képessége, az áttekintés sok sok gyakorlatot feltételező tudománya és az előrelátásnak esztendők során szerzett tapasztalata. Ezt semmiképpen sem kapjuk készen, hanem csak hosszas tanulással és gyakorlással jutunk hozzá. Éppen úgy kell ezt tanulnunk, mint az írást, az olvasást és a számolást. A gépkocsivezető látása abban különbözik a többi emberétől, hogy ő a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanatban éppen történik, hanem azt is előre látja, ami a következő pillanatokban jog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra való változás. A közlekedést az ismeri, aki nemcsak azt a pillanatot látja, amelyben éppen henne van, hanem aki előre lálja a következő pillanatokban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki már a kapura törő csatár hozzáállásából, helyezkedéséből meg tudja ítélni, hogy a következő pillanatban hová kerül a labda, és szinte már előre odavetődik, hogy elfoghassa. A szó szoros értelmében előre kell látnia, hogy hová fog lőni a csatár, különben nem tudja kivédeni a lövést. így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nemcsak aat látja, hogy valóságosan hány ember és jármű van előtte (statikus látásj, jóllehet ezekre az adatokra is feltétlenül szüksége van. A forgalom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelen helyzetből milyen helyzet fog kialakulni a következő pil la fiatokban. A dinamikus látás annak az előre látása, ami később fog bekövetkezni. Aki megtanulta a közlekedésben a dinamikus látást, az minden helyzetben helyesen fog tájékozódni. Lássunk erre egy egyszerű példát: A járdán menő ember egyszerre csak befordul az úttest felé, és megáll a járda szélén. Nyilvánvalóan át akar menni az úttest másik oldalára. Mégis vár! Egy gépkocsi jön az úttesten, ez az oka annak, hogy a gyalogos megállt. Egyszerű példája ez a közlekedésben való előrelátásnak: napjában megszámlálhatatlanul sokszor megismétlődik. Miért nem megy tovább a gyalogos? Hiszen a hely, amelyen át kell haladnia, szabad: még semmi sincs ott! Éppen ez a legcsalókább dolog, ha statikusan, nem pedig dinamikusan látunk: Az előrelátó szem számára azonban a gyalogátkelőhely már foglalt: a következő pillanatokban odaér a gépkocsi ... A gépkocsive zető szeme belelát az úttesttel kapcsolatos „kulisszatitkokba“. A frissen locsolt úttesten előre látja a nagy sebességből eredő elcsúszást. Azt is előre látja, ha fáktól vagy más járművektől eltakart útra kell bekanyarodnia, hogy ott milyen akadályokba ütközhet... A gépkocsivezető dinamikus látása nemcsak az útviszonyoknak, hanem a közlekedő partnerek mozgásának megfigyelésében is érvényesül. Mit lát meg elsősorban a gépkocsivezető a közlekedés résztvevőin? Három dolgot: 1. az életkort; 2. a figyelem fokát és 3. a szándékot. Ez a három tényező azért fontos, mert ezek alapján tudja meghatározni a következő pillanatokban várható viselkedésüket és helyzetváltozásaikat. A forgalom helyes látásához hozzátartozik, hogy idejében észrevegyük az öregeket és a gyerme keket. Fontos tudni, hogy a közlekedésben részt vevők figyelmességének foka mekkora. Nyilvánvaló, hogy az átkelőhelyen újságot olvasó, beszélgető vagy részeg gyalogjárónak a figyelme a forgalom szempontjából nem elegendő. Igen fontos útbaigazításokat kap a gépkocsivezető a közlekedésben résztvevőkről, ha megfigyelheti szándékukat. A közlekedésben a szándéknak vannak hivatalos kifejezésformát, ilyenek a fényjelzések és hangjelzések. A velük való jelzés lehetőségei meglehetősen korlátozottak, ezért más szándékjelző forrásokra is támaszkodnunk kell. Ha megkérdezünk tapasztalt gépkocsivezetőket, miről tudják meg, hogy az előttük haladó vezető jobbra vagy balra szándékozik-e bekanyarodni, rendszerint azt felelik, hogy ezt egyszerűen „megérzik“. Pedig itt egyáltalán nem valami homályos megérzésről van szó, hanem olyan megfigyelési tapasztalattal van dolgunk, amely kezdetben tudatos volt, ma már azonban az alacsonyabb agyi központokba tevődött át, és így teljesen „megérzésszerűen“, automatikusan megy végbe. A szándék felismerése minden esetben az alábbi mozzanatokra támaszkodik: 1. a menetirány kifejezésére; 2. a mozgástempó kifejezésére; 3 a tekintet és a mozdulatok kifejezésére. Vegyük például a menetirány kifejezését. Ha 'például egy kerékpáros épp elhagyja az út párkányát, és az út közepe felé igyekszik, a menetiránynak ebből a megváltoztatásából joggal arra következtethetünk, azaz előre láthatjuk, hogy a kerékpáros balra akar bekanyarodni. Az előírások szerint ilyenkor a karjával is jeleznie kellene szándékát, de a kerékpárosok ezt sokszor elmulasztják. Gyakoribb a mozgástempó kifejezései, amely itt is megváltozott, gyorsabb lett. A tekintet szintén elárulja a szándékot, mert a kerékpáros többször balra fordítja a fejét. A gépkocsik esetében persze legtöbbször csak a menetirány és a tempó megváltoztatása fedi fel a szándékot. A szürkületi és az éjjeli megvilágítás jelentős mértékben korlátozhatja a dinamikus látást. A gépkocsivezető ilyenkor mind a közeli, mind a távoli környezetből sokkal kevesebn tájékoztatást kap, és ezért egyre nehezebbé válik a következő pillanatok helyzetváltozásainak az előre látása. Másrészt éjjeli vezetéskor nemcsak az a baj, hogy a gépkocsivezető nem lát, hanem az is, hogy őt sem látják. A sötétségen kívül a szembejövő járművek, fényszóróinak vakító fénye is korlátozza a látást. A legtöbb járművezető azt gondolja, hogy a szembejövő jármű fénykévéje 50 méter távolságból kezd zavaróan hatni. Kísérletileg igazolták, hogy a szembe reflektorozás látáscsökkentő hatása jóval előbb kezdődik. Bebizonyosodott, hogy a vakítás más 200 méter távolságról olyan erős lehet, hogy az úton áthaladó sötétruhás embert nem lehet tőle felismerni. Az Is kitűnt, hogy ha a szembejövő jármű bekapcsolja a távfényvetőjét, már 700 méternél kezdődik a látáscsökkenés. A vakítás akkor is érvényesül, ha közben a reflektorozó autó lekapcsolta a világítást. A vakitást kapott vezető ilyen esetekben rendszerint nem érzi látóképességének korlátozottságát. Itt ugyanis olyan természetű optikai csalódásról van szó, amely a szem szerkezeti felépítésével függ össze. Az ideghártya pálcikáiban és csapjaiban külön látóelemek működnek a sötétben és a világosságban való látáskor, és mindig bizonyos időnek kell eltelnie, amíg az „átváltás“ megtörténik. Rendszerint azonban épp e folyamat alatt történnek az éjjeli balesetek. Mindez ép látású vezetővel is megtörténik. Nem is olyan ritkán előfordulhat, hogy az A-vi- tamin hiánya következtében időszakosan meggyengül a szürkületi látás. Ilyenkor szemorvoshoz kell fordulni. Éjjel gyakran utazó gépkocsivezetőknek az orvosok azt javasolják, hogy szolgálat előtt vagy alatt mindig igyanak egy üveg tejet. A tejben ugyanis van A-vitamin, és ez a szürkületben látótevékenységiinkrc kedvezően hat. A gépkocsivezető dinamikus látása — mint mondottuk — nem valami vele született tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és kifejlesztett, tehát szerzett tulajdonság. Szakértők szerint ez a képkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos „járművezetési érzék“-nek is nevezhetünk, 150—200 ezer kilométer levezetése után fejlődik ki, tehát 3—5 év kell a beidegzéséhez. A kutatások azonban azt is igazolják, hogy ez az időszükséglet a felére is lecsökkenthető, ha a kiképzés ideje alatt — a hagyományos oktatási formákat mellőzve — áttérnek a korszerű didaktikai eszközöket és módszereket alkalmazó kiképzési eljárásokra. Az előrelátó vezetési stílus tehát nemcsak saját kárunk, esetleg baleseteink árán tanulható meg, hanem intézményesen szervezett oktatás keretében is megszerezhető. A KARÉIN — A HARMADIK SZÉNMÓDOSULAT A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Nagymolekula Kutató Intézetében előállították a szén harmadik kristályos módosulatát. Még nemrégiben is csak két kristályos módosulatot ismertünk: a gyémántot és a grafitot. A gyémánt és a grafit fizikai tulajdonságai olyannyira eltérők, hogy aligha hinnők: mindkettőnek alapanyaga a szénatom. A gyémánt ismert anyagaink legkeményebbje, átlátszó és villamos szigetelő. A grafit lágy, átlátszatlan fekete és villamosvezető. Mindez a Szénatomok térbeli elhelyezkedésének — vagyis a kristályalaknak — a következménye. A gyémánt minden egyes szénatomja egy szabályos tetraéder középpontjában helyezkedik el, és így négy másik szénatom veszi körül; ennek köszönheti rendkívüli keménységét. A grafitban a szénatomok hatszögletű gyűrűk csúcsain fekszenek, és ezek a gyűrűk párhuzamos síkokat alkotva eléggé könnyen elcsúsznak egymáshoz képest; ezért lágy a grafit. Elméletileg még egy térbeli alak — kristályforma — létezése lehetséges, amelyben a szénatomok láncban csatlakoznak egymáshoz. Ezt sikerült az Intézet munkatársainak előállítaniuk. Acetilénből, illetve annak származékaiból indultak ki. Az acetilénben a szénatomokat hármas kötés kapcsolja össze. Sok acetilénmolekula egyesítése, polimerizálása és a hidrogén eltávolítása eredményezte az új szénmódosulatot, a karbint. A karbin sűrűsége a három szénmódosulat közül a legkisebb: a gyémánté 3,5, a grafité 2,2, a karbidé csak 2,0 p/cnA Képződési hője — s így belső energiatartalma — is a legkisebb. Villamos tulajdonságaiban mind a gyémánttól, mind a grafittól eltér: félvezető. A kutatók véleménye szerint a felfedezett kar- binon kívül újabb önálló szénmódosulat elméletileg sem létezhet, de igen sokféle átmeneti alak állítható elő. így igen érdekes és műszakilag értékes tulajdonságú széntípusok hozhatók létre. (dj) SZERETET (bolgár)
