Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-04 / 80. szám, csütörtök
Ä magyar—csehszlovák kooperáció és szakosítás fejlődése A KGST munkájában egyre Inkább előtérbe kerülnek a kutatásban, gazdasági tervezésben, ipari tervezésben és szerkesztésben, gyártásban, szervizben, külkereskedelemben stb. együttműködő vállalatok és szervezetek közötti kooperációs és szakosítási kapcsolatok. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi szakosítás és kooperáció csak akkor lehet hatékony, és csak akkor fejlődhet tovább, ha az összes érdekelt fél számára — mégpedig a gyártástól kezdve a kiil kereskedelmen át egészen a fogyasztóig — előnyös és érdekes. Az olyan kooperációs és szakosítási megállapodások, amelyeknek nincs ilyen hatásuk, fokozatosan megszűnnek még akkor Is, ha állami szervek kötötték meg őket. A Magyarország és Csehszlovákia közötti árucsere struktúráját lényegében a két ország igényel és termelési lehetőségei szabják meg. Az MNK és a CSSZSZK közötti gazdasági együttműködés eddigi gyakorlata azt is igazolja, hogy már nem elegendő csupán a hagyományos árucsere és esetleg a műszaki-tudományos együttműködés mindazoknak a lehetőségeknek a kihasználására, amelyeket a két ország népgazdaságának jelenlegi színvonala nyújt. Együttműködés a termelésben A magyar—csehszlovák kapcsolatokban már több éve érdeklődés nyilvánul meg a termelési kooperáció és szakosítás iránt, de a lehetőségek szervezett vizsgálatáról gyakorlatilag csupán a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság 1961-ben történt megalakulása óta lehet beszélni. Jelenleg az ipar legkülönbözőbb területein a kooperációs és szakosítási lehetőségeket már kb. 30 állandó bizottság és munkacsoport vizsgálja. E tevékenységüknek a különböző gyártók és szervezetek közötti igen élénk kapcsolatoknak az eredménye néhány építésében kialakított kooperációkat. Az említett megállapodások legtöbbjének teljesítése jó (hátsó hidak tehergépkocsikhoz, az MF-70-es és a TERRA rendszerű kertitraktor tartozékok, traktor-pótalkatrészek, anód- massza, Float-üveg ég, mások) másoknál azonban a teljesítés bizonyos nehézségekkel folyik gyengeáram, sertésfarmok stb.). Ennek ellenére meg kell állapítani, bogy a kooperáció és a szakosítás címén végzett áru- szállítások már kezdik befolyásolni a két ország közötti árucsere terjedelmét. Például 1970- ben az ilyen szállítmányok részaránya az árucsere összvolume- nének 12 százalékát tette ki az 1973. évi jegyzőkönyv pedig már 16 százalékos hányadot említ. A kooperációs és szakosítási megállapodások alapján folyó szállításoknak azonban további jelentőségük Is van, tudniillik az, hogy az árucserét a választék szempontjából is gazdagítják. Pozitívumok és negatívumok Ami az MNK és a CSSZSZK közötti együttműködés Ilyen formájának fejlődését illeti, elmondható, hogy majdnem minden tárcánál tárgyalások folynak a további lehetőségekről. A Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság 1972. novemberi X. jubileumi ülésének határozata gyakorlatilag az összes iparág előtt megnyitja a lehetőségeket a további megállapodások megkötésére. Az előkészületben levő megállapodásokból szeretnénk legalább egyes jelentősebbeket megemlíteni. A gépiparban a CSSZSZK-nak a személygépkocsi-gyártás fejlesztésére vonatkozó koncepciójával összhangban a magyar gépipar kooperáció keretében egyes műszakilag jelentős alkatrészeket szállítanak. A vegyiparból meg kell említeni a petrokémiát, amely ugyancsak többoldalú lehetőséget kínál. Ehhez a területhez számítható A Zagyva folyó partján új városnegyed épült Szolnokon. (Felvétel CSTK — MTI) kooperációs és szakosítási megállapodás, amelyek közül meg kell említeni a teherkocsik, a gyengeáramú elektrotechnikai termékek, a mezőgazdasági gépek és traktorok, a megmunkálógépek, a görgőscsapágyak és az nnódmassza gyártásában, a Float-üveg előállításában, valamint a sertéstenyésztő telepek az ugyancsak háromoldalú (jugoszláv—magyar—csehszlovák) részvétellel létesítendő „ADRIA“ kőolajvezeték építésére vonatkozó megállapodás. Ennek a kőolajvezetéknek valameny- nyl részvevő fél számára nagy jelentősége lesz, mert lehetővé teszi, hogy a kőolajat a közép-keleti és esetleg az afÉrctermelés terven felül A Spišská Nová Ves-i Vasércbányaipari Vállalat keretében a legjobb eredményeket az év elejétől a Nižná Slaná-i bányászok érték el, akik az év első negyedévében terven felül több mint 10 000 tonna ércet bányásztak. A bányászok nagyon jól teljesítették az idei fokozott terv egyéb mutatóit fs. Az ipari termelési tervet 600 000 koronával túlszárnyalták, és a munkatermelékenység tervét mintegy 112 százalékra teljesítették. Április 1-től kezdve a jövesztés további hatékonysága érdekében minden munkahelyen bevezetik a személyes megtakarítási számlákat. Nižná Slanán jól halad a beruházásfejlesztés is, melynek tervét 104 százalékra teljesítették. A következő negyedévben a dolgozók új üzem befejezésére összpontosítják erőiket, ahol július lé u megkezdik a próbaüzemelést. rikai országok kikötőjéből egészen az érdekelt országok olajfinomítóiig szállítsák. A magyar—csehszlovák együttműködés nagy eredménye lesz a Dunán létesítendő vízi erőmű közös építése is. Ugyancsak kedvező eredményekkel kecsegtetnek az építőipari, elsősorban az építőanyag- gyártó-ipari együttműködésről folyó tárgyalások. A jó eredmények ellenére még sokat kell tenni annak érdekében, hogy ez az együttműködési forma elsőrendű bázissá váljon, s a vállalatok megkeressék az utat termelésük hatékonyságának növeléséhez. Az eddigi- tapasztalatok az MNK és az CSSZSZK közötti kapcsolatokban is azt mutatják, hogy a kooperáció és a szakosítás fejlesztése egyelőre néhány megoldatlan problémába ütközik. Ilyen például az árképzés, az elégtelen termelési kapacitások, a nem kielégítő szervezeti és jogi normák problémái. Gyakran előfordul pl., hogy a kooperáció vagy szakosítás műszakilag igen előnyös lehetőségeit nem lehet megvalósítani, mert az átszámítási együtthatók olyan vételárat alakítanak ki, amely az átvevő számára előnytelen, mert nem teljesíti a kooperáció egyik fő célját, vagyis nem csökkenti az önköltséget, hanem gyakran még növeli is. Egyes esetekben, ha a termelőüzem az igényelt termékek gyártását a kooperáció számára csak új kapacitások építésével tudja biztosítani, akkor a kooperáció vagy szakosítás létrehozásától el kell állni az építés hosszadalmassága miatt. A szocialista országokkal folytatott árucserében már bizonyos mértékig megszoktuk, hogy gyakran elnézzük a szállítási határidők be nem tartását, és kölcsönösen elengedjük a kötbért. Sőt, az államközi vonalon egyes országokkal nemteljesítés esetében egy hónapos haladékban állapodtunk meg. Ezek a szokások és feltételek a kooperáció keretében szállított tételekre egyenesen elfogadhatatlanok, mert az alkatrész-szállítmányok késedelme miatt, gyakran le kellene állítani a végtermék gyártását és ez jelentős károkat okozna a gyártónak. A kooperációs szerződés keretében kezességet kellene vállalni, hogy a szállítási határidő be nem tartása esetén az árut harmadik partnertől lehessen beszerezni, mégpedig mindenkor a szállító költségére. A két ország központi szerveinek erre megfelelő tervezeti és jogi normákat kellene kialakítaniuk. A kooperációs és szakosítási szerződések keretében szállított tételeket semmivel sem lenne szabad korlátozni sem a kedvezőtlen fizetési mérleggel, sem engedélyezési eljárással stb. A gazdasági szabályozó eszközökkel az ilyen szállítmányokat még előnyben is kellene részesíteni. A személyi tényezők is igen fontosak lehetnek. Gyakran előfordul, hogy nem ismerik a partner termelési helyzetét és hiányzik a bizalom Iránta. Ezt meg kellene előzni a gyártő technológiai színvonalának megismertetése, jó referenciák biztosítása stb. útján. E fő problémákon kívül Is van még néhány. Pozitívum azonban, hogy ezeket a hiányosságokat ismerjük .és már intézkedtünk felszámolásuk érdekében. Ezeket a témákat a KGST-tagországok komplex szocialista integrációja keretében már kidolgoztuk. Nekünk, külkereskedelmi dolgozóknak fontos feladatunk marad, hogy a kooperáció és a szakosítás bázisán a kölcsönös kapcsolatok kibővítésére törekedjünk. A kölcsönös gazdasági együttműködésnek és saját munkánk eredményeinek mércéjét a jól teljesített kooperációs és szakosítási szerződések növekvő számában kellene látnunk, mert a gazdasági együttműködés eme új formáinak fejlődése egyúttal az országaink közötti árucsere további bővítésének a biztosítéka. LADISLAV LOKSA A SZÖVETKEZETI LAKÁSÉPÍTŐK ÉRDEKE SZLOVÁKIÁBAN ez év kezdetén az integrációs törekvések eredményeképp 301 lakásépítő szövetkezettel számoltak. E szövetkezetek állománya 113 090 lakás. Tagjainak száma pedig 185 613 fő. Az integrációs folyamat üteme a nyugat-szlovákiai kerületben a leglassúbb, ahol az év kezdetén még 148 lakás- szövetkezet működött. Az integráció kérdésein kívül azonban a szövetkezeti lakásépítésnek napjainkban még számos nagyon igényes és bonyolult problémát kell megoldania. Egyik ilyen feladat, hogy erélyesebben kevesebb huzavonával számolják fel á szövetkezeti lakásokban az építőelemek hibáit, alakítsák ki a lakásalap folyamatos karbantartásának jobb feltételeit. Javítsák a gazdálkodást és az ügyintézést, különösen a Družbyt vállalatainál. Fordítsanak fokozott gondot a egész szövetkezeti alap prosperitásának növelésére, beleszámítva a lakbórhátrálék idejekorán történő kiegyenlítését, a lakáski utalások sorrend jenek felelősségteljesebb összeállítását stb. A szövetkezeti lakásokban az ún. építési hibák felszámolása — szem előtt tartva a szlovák kormány ilyen irányú határozatának törekvéseit — valóban jelentősen késedelmes. Ez ideig még mindig csak az előkészületek stádiumánál tartanak, és nem nagy készséggel tartják be azt az elvi követelményt, hogy a hibákat azoknak a szervezeteknek kell eltávolítaniuk, amelyek az építkezést realizálják. Az indokolt hiányosságokat már bejelentették és a megállapodás szerint ebben az évben 50,6 millió korona értékű javítást kell elvégezni, ebből 16 millió korona értékűt, tehát a legtöbbet, a trnavai Magasépítő Vállalatnak, a többit pedig a bratislavai, žilinai, kosicel és nitrai Magasépítő Vállalatnak. E feladatok teljesítését azonban erősen kétségessé teszi az a tény, hogy lemaradás látható a javítások tervdokumentációjában és erre az irányító szerveknek több gondot kell fordítaniuk, mert ellenkező esetben a javítások jelentős része — a kormányhatározattal ellentétben — ismét halasztást szenved. A szövetkezetek vezetőségeire és a felsőbb fokú szövetkezeti szervekre vár az a bonyolult feladat, hogy megszervezzék a hibák eltávolítását, előkészítsék a lakásokat e munkálatok számára, úgy hogy a bérlők bizonyosak lehessenek abban, hogy az építkezési szervezetek betartják a pontosan rögzített határidőket. A TOVÁBBI súlyos probléma, az egyes városokban már tizenöt esztendős szövetkezeti lakásállomány karbantartása. A nagyobb javításokat a Družbyt szakosított szövetkezeti vállalat bratislavai, nitrai és košicei részlegei végzik. Ez lenne a feladata a prešovi Družbytnek is, amely jelentős munkákat végez nem szövetkezeti szervezetek számára. A munkaszervezés alacsony színvonala, a jelentős elfekvő készletek és a még be nem hajtott követelések eredménye, hogy e szervezetek múlt évi gazdálkodását nehezen minősíthetjük kedvezőnek. így pl. a nitrai Družbyt több mint 600 ezer korona veszteséggel zárta az évet, a košicei és prešovi vállalatok pedig nem tettek maradéktalanul eleget az állammal szemben fennálló elvonási kötelességeiknek. Mivel ebben az évben a lakáskarbantartás terén és az egész gazdálkodás szakaszán, valamint a tevékenység szervezése és minősége területén is, jelentősen nagyobb feladataik vannak, nélkülözhetetlen, hogy különösen a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége fokozza ellenőrző tevékenységét. A lakásépítő szövetkezetek feladata, hogy koordináltan nyújtsák be megrendeléseiket, tehát nem szórványosan, hanem egy egész házra vonatkoztatva. Az Integrációs folyamatban számos következetlenség és a szövetkezeti lakásgazdái kodással Összefüggő rendellenesség látható. Aggasztó például az a tény, hogy a lakbérhátralék összege az év elején több mint 10 millió korona volt, és mivel a lakbéreket nem igyekeznek kellő eréllyel behajtani, sőt ezt elhanyagolják, a követelés gyakran elévül, ami kedvezőtlenül befolyásolja a szövetkezet gazdasági eredményeit és végső fokon azokat terheli meg anyagilag, akik a szövetkezettel szemben fennálló kötelességeiket teljesítik. Több figyelmet kell fordítani az időszaki ellenőrzésekből eredő nézeteltérésekre, és az lenne a feladat, hogy az ellenőrzések eredményeiről a tömegtájékoztatási eszközök révén az egész tagság értesüljön, okulhasson, hogy megismerje a levont következtetéseket és a javítási szorgalmazó intézkedéseket. SOKATMONDÓ azoknak a pa» naszoknak a szervezeti összetétele, amelyekkel a szövetkezeti lakások bérlői fordultak a múlt évben a szövetkezeti szervekhez. összesen 848 panasz érkezett, ebből 675 panaszt kivizsgáltak és elintéztek. 538 szövetkezeti lakó kifogásolta a lakásalapokkal való gazdálkodás hiányosságait, a lakáskiutalási sorrend rendellenességeit és 105-en kifogásolták a lakbérek magasságát. A többi panasztevő pedig a karbantartással, a tagsági kapcsolatokkal és egyéb problémákkal foglalkozott. A benyújtott panaszok vizsgálaté bizonyította, hogy jelentős többségük indokolt volt. Szlovákiában az elmúlt évben kb. 9000 új szövetkezeti lakást adtak át ós nagyjából ugyanennyit keli átadni ebben az évben. Tekintettel az igénylők nagy számára ismét feltételezhető, hogý sokan megkísérlik befolyásolni az elosztás objektivitását. Érré azonban gondosan ügyelni kell és lehetővé kell tenni, hogy a kiutalást a szövetkezeti nyilvánosság ellenőrizhesse. Végül á szövetségi és a nemzeti kormányok intézkedései alapján elérhető a havi lakbér csökkentésé is, éspedig azáltal, hogy a szövetkezetnek nytújtott állami kölcsönt 35—50 évre meghosszabbítsák és kérik a kamat csökkentését. Az erre vonatkozó kérvényeket ez év április 30-ig kell benyújtani. Mindebből látható, hogy a lakásépítő szövetkezetekben számos olyan függőben levő probléma van, amelyet fokozott intenzIvitássWl kell megoldani. JAROSLAV MEŠKé Műszaki-gazdasági pártMeratia a prágai metro építkezésén (ČSTK) — -Prága harmadik városkörzetében a közlekedési vállalatok művelődési házában tegnap reggel kezdődött a prágai metró közlekedési vállalat műszaki-gazdasági pártkonferenciája. A tanácskozáson részt vettek a CSKP Központi Bizottságának a CSSZBSZ városi bizottságának, Prága közlekedési vállalatai vezérigazgatóságának képviselői, a metró építése szovjet szakembereinek, az építkezésben közvetlenül érdekelt szervezetek vezető politikai és gazdasági dolgozóinak küldöttségei, továbbá a metró építőinek 300 küldötte. Jaroslav Valášek, a metró közlekedési vállalat igazgatója beszédében értékelte a metró elmúlt évi építésének jelentős időszakát, majd felhívta a figyelmet az ez idei igényes feladatokra. A műszaki-gazdasági pártkonferencia vitával folytatta tanácskozását.
