Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-28 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
Q Jaroslav Papoušek, a Homolka-családról szóló filmtörténetek szerzője A televízió Bublicén címmel új filmet forgat. A falusi környezetben játszódó vígjáték a tévéforgatást megelőző előkészületekről szól; a televízió alkotócsoportja ugyanis riportfilmet szándékozik forgatni a bublicei efsz-ről és a község lakosságáról, illetve arról, hogy a szövetkezeti tagok mivel töltik a szabad idejüket.- Bublice lakossága ország-világ előtt azonban jó színben szeretne megmutatkozni, ezért öntevékeny színjátszócsoport és jégkorongcsapatot rögtönöz abban a meggyőződésben, hogy a televízióban eldicsekedhetnek sikereikkel. Komédiáról lévén szó, a tévériport azonban egészen más lesz, mint amilyet vártak ... □ Mint már közöltük, ötven évvel ezelőtt, 1924-ben kezdte meg működését a Szovjetunió legnagyobb filmműterme, a moszkvai Moszfilm-stúdió. A Moszfilmben évente mintegy harminc játékfilmet forgatnak; Itt készült az elmúlt években Jurij Ozerov filmciklusa, a Felszabadítás. Itt forgatják majd Ozerov nagyszabású új filmsorozatát, amely Kelet-Eu- rópa népei antifasiszta mozgalmainak állít művészi emléket. Szovjet—japán közös produkcióban a Moszfilmnél készíti Szerelmem, Moszkva című filmjét Alekszandr Mitta, az ismert fiatal rendező. Q Kevés filmszínésznOnek sikerült az, ami Romy Schneider nek: kitörni az édeskés, romantikus szerepkörből és idegen ben, francia és olasz rendezők filmjeiben, drámai szerepekkel sikerrel vizsgázni. Romy Schneidert, aki Párizsban él, a franciák már nem tekintik idegennek. Most is francia filmet forgat: Michel Piccoli oldalán játszik a Le trio internal című filmben. 0 A kolibai stúdióban ez évben nyolc játékfilm készül; ezek közül négy a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit, illetve néhány mozzanatát eleveníti meg: A nap, amely nem hal meg, Az ismeretlen vadász trófeája, Húsvét, nagy nap, Tüzes útkereszteződések. Történelmi témát dolgoz fel Andrej Lettrich a Fegyverbe, kurucok című filmjében. Falusi környezetből meríti témáját A nők útja és A szűz jegyében című film. A mai Bratislavában játszódik a Minden időben című alkotás cselekménye, Ľudovít Filan szerzői filmje. Q Urbán Ernő könyvéből készül az írott malaszt című magyar televíziós játék. A történet főhőse egy fiatalasszony, aki nagy lelkesedéssel vezetett egy vidéki szociális othont, koholt vádakkal azonban lehetetlenné tették munkáját. Az alkotást Szőnyi G. Sándor rendezi. Szereplők: Csomós Mari, Polgár Géza és Sulyok Mária. □ Rudo Móric műve alapján forgatják majd a kolibai stúdióban A törzsfőnök című indiánfilmet, amely valószínűleg a DEFA-val közös vállalkozásban készül. E lőször a véletleu hozott össze Járomit J ire's filmrendezővel. A múlt év novemberében a metró építése iránt érdeklődő újságírókkal együtt jártam az alagutakat. Míg tehát bennünket részben is kíváncsiság, részben a kötelesség vitt a kellemesnek és tisztának nem mondható környezetbe, eddig J. Ji- reš, Jan Čuŕík operatőrrel és a kíséretében lévő színészekkel más küldetésben járt ott. A földalatti Gottwaldov állomásán „A metró emberei" című filmet forgatták, amely — mint már a címéből is sejthető — a metró dolgozóinak hétköznapjait, apró-cseprő örömeit és gondjait viszi vászonra. Akkoriban mindössze ennyit sikerült megtudnom a rendezőtől a készülő film ről. Most azonban beszédesebb. — Az azóta eltelt néhány hónap alatt nem sokat pihentünk — utal az alkotócsoport „önfeláldozó munkájára. — Ennek eredményeként A metró emberei már készen várják felszabadktásunk 29. évfordulójá naíc ünnepségeit. A film bemutatója ugyanis május 9-én lesz. Jaromil Jireš beszélgetésünk során el mondja, hogy a film Vladimír Kolina író három elbeszélése alapján készült, s a rendezéssel őt bízták meg. A megtisztelő megbízást bizonyára eddigi sikereinek köszönheti. Első filmjét, a Sikolyt 1964- ben mutatták be. Ezt a Gyöngyszemek a mélyben, majd a Valéria és a csodák világa című alkotások követték. LegutóbJitka Molavcová, Ivan Vyskočil és Jaromil Jireš rendező a készülő film egyik jeleneiében. M METRO Film q metró építőiről # Érdekes munkásportrék t Bemutató felszabadulásunk évfordulóján bi alkotása az emlékezetünkben még élénken élő „... és köszöntöm a fecskéket“ című film volt, mely Maruška Ku- deŕíková harcos életét és mártírhalálát örökítette meg. Tízéves pályafutása alatt számos dokumentumfilmet készített, a televízió számára pedig életrajzfilmeket forgatott. Ezek közül különösen a Leoš Janáček életéről szól alkotást tartja a legsikeresebbnek, mely a nagy zeneszerzőt hozza életközeibe. A SZOVJET FILMMŰVÉSZET TERVEI A filmművészetnek hatékonyan részt kell vennie az eszmék harcában — hangsúlyozta a Pravda minapi számában Filipp Jermas, a szovjet filmbizottság elnöke. Jermas emlékeztetett arra, hogy a szovjet filmművészet problémáinak megoldásához nagy segítséget nyújt az SZKP Központi Bizottságának 1972-ben elfogadott határozata a filmművészet további fejlesztésével kapcsolatban. Megjegyezte, hogy a szovjet filmbizottságnak az idén lehetősége van arra, hogy állami megrendeléssel elősegítse 15—20 film elkészítését. Jermas cikkében a tavalyi filmek közül a következő alkotásokat nevezte a legsikeresebbeknek: „Udvariassá- sági látogatás", „Várunk, fiú“, „Monológ“, „Szabadság — ez az édes szó“. Az idén készül el a Kurcsatov akadémikusról szóló alkotás, a Blokád című film, a Szibériai legenda. Tar- kovszkij a Fehér, fehér nap, Koncsa- lovszkij pedig a Románc a szerelmesekről című filmen dolgozik. Hozzáfognak a Kommunisták című többrészes dokumentumfilm forgatásához is. A szovjet filmbizottság elnöke hangoztatta, hogy szükség van olyan zenés, valamint szatirikus filmekre is, amelyek a bürokratizmust, a nyerészkedési vágyat és a kispolgári nézeteket ostorozzák. A szovjet filmstúdiókban évenként mintegy 60 tv-filmet készítenek. Közülük tavaly kiemelkedett a Tizenhét tavaszi pillanat című, a Gorkij stúdióban forgatott több részes tévéfilm, amely példátlanul nagy sikert aratott a Szovjetunióban. (n) Ismét a rövidesen bemutatásra kerülő filmre terelem a szót. Tény, hogy a szokatlan környezet a föld mélyében megnehezítette az alkotók munkáját. Dicséretükre váljon, hogy nem futamodtak meg a nehézségek elől, melyekkel köny- nyebben megbirkózhattak volna, ha nem lettek volna tekintettel a metró dolgozóinak munkájára. Hogy ne zavarják őket, szombatonként és vasárnaponként is dolgoztak a filmesek. — Így is hálásak vagyunk az embereknek — mondja J. Jireš. — Az ő segítségüknek köszönhető, hogy munkánkkal a tervezettnél két hónappal hamarabb készültünk el. J. Jireš filmjét nem láthattam ugyan, de a rendező élénk elbeszélése alapján lelki szemeim előtt megjelent a főváros szívében ma már megszokott kép: a meg-megálló villamosok és a gépkocsik gyakori torlódása. A fülemben cseng a nagyváros lüktető életének zajában időnként elvegyülő füttyszó, a forgalmat Irányító rendőr intelme azokhoz, akik a közlekedési előírásokat megszegve, a járművek között igyekeznek átjutni a túlsó oldalra. Ez a közlekedési nehézségekkel küzdő mai Prága igazi arculata... A problémákat csak hatványozzák a metró építésével járó felásott utcák, a homok- és kőbuckák. Igaz ugyan, hogy a helyzet már fokozatosan javul. Ez a kép tárul elénk a film első jeleneteiben, mely a dolgozókról, az alagutak és gátak építőiről, a szakmunkásokról és általában azokról szól, akik szívvel-lélekkel végzik ezt a fárasztó föld alatti munkát. A film középpontjában tehát hús-vér emberek állnak, akiket emberi-munkatársi kapcsolatok fűznek egymáshoz. Az első kisfilm — bontás — főszereplői lvan Vyskočil és fitka Molavcová, valamikor mint házastársak éltek abban a házban, amely a metróállomás építése miatt lebontásra vár. A véletlen úgy akarta, hogy éppen a kritikus napon találkozzanak össze egykori lakásuk előtt... A második kisfilmben Bohuš Záhorský nemzeti művészt munkásként láthatjuk. Barátja Ladislav Pešek nemzeti művész — az építészmérnök szerepében — a szovjet fúrópajzs áthelyezésével kapcsolatos nehézségeket igyekszik megoldani. A problémát a mérnöknek és a munkásnak együttes erővel végül is sikerül megoldania. A harmadik kisfilm, a Chebi pfennig igaz történetet visz vászonra. A valamikor Chebben nyomott fizetési eszközből ugyanis nagy mennyiségre bukkantak a metró építési munkái során. A film főszereplője Jaromír Hanzlík, egy bányarakodón dolgozik. Mestere Július Vašek, az ismert bratislavai színész. A bonyodalmat a metró tervrajzainak módosítása okozza... A próbaüzemeltetés megkezdésekor a három kisfilm szereplői valamennyien találkoznak. Boldogan szállnak be a metró kocsijába. Csak a főmérnök hiányzik közülük ... Mint kiderül, valahol Prága peremén, a földeket járja. Fel kell mérnie a metró további útvonalát... Mert az ember fáradhatatlan Nem ismer akadályokat, munkakedve töretlen. Ez a film mondanivalója, a nézők az előadásról ezt viszik majd magukkal út- ravalóul. — És még valamit -r figyelmeztet J. Jireš: Azt a meggyőződést, hogy a színészek a számukra szokatlan környezet és a kockázatos munka ellenére is kedvvel és lelkesedéssel dolgoztak. Az idősebbek szeme pedig — visszaemlékezve a prágaiak már-már elérhetetlennek látszó fél évszázados álmára — az első metró kocsik láttán a meghatottságól és a büszkeségtől könnybe lábadt. Mintha azt akarták volna mondani: Ami elődeinknek nem sikerült, azt a mi nemzedékünk valóra váltotta. Kétségtelen, hogy a metró dolgozóinak emléket állító film megtalálja a maga közönségét és a közönség szívéhez vezető utat KARDOS MARTA 1974. IV. 28. Boliuš Záhorský és Jaroslav Rehoŕ A metró embereiben. (ZDENĽK DUKAT FELV.) 10
