Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-13 / 88. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK TOVÁBB EGY LÉPÉSSEL K edd óla ülésezik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, amelynek napirendjén egy igen fontos és időszerűvé lett kérdés szerepel: a nyersanyag-kereskedelem és a gazdasági fejlődés kérdései. Mindkét problémakör életbevágóan fontosa fejlődő országok szempontjából; a rendkívüli ülésszak összehívását is az ő nevükben kezdeményezte Bumedien algériai ál- lumfő. Az említett kérdések napirendre tűzését az tette időszerűvé, hogy manapság általános energiaválságról beszélnek, mely jelentős változásokat okozott a tőkés világban. Ennek fő jellemzője az, hogy a nagy monopóliumok kihasználva az olajtermelő országok védekező politikáját, különféle spekulációkból kifolyólag nagyon felverték az olaj árát, ugyanakkor a tőkésországok irányt vettek saját energiakészleteik drága jeltárására és kihasználására, amire csakis azért kényszerültek rá, mert fokozatosan elveszítik a múltban oly fontos gyarmati nyersanyagforrásaikat. 0 Politikai fórum Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, bár általánosságban és konkrétan is gazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozik, határozottan politikai fórum s éhből a szempontból foglalkozunk munkájával. Három évvel ezelőtt az SZKP XXIV. kongresszusának beszámolója megállapította, hogy „az imperialisták módszeresen kifosztják az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok népeit. Sok milliárd dollárt sajtolnak ki évről évre az úgynevezett harmadik világból“. A kongresszuson elfogadott békeprogram javaslatot tartalmaz a gyarmati rendszerek felszámolására, valamint az energetikai és egyén természeti erőforrások kölcsönösen előnyös kiaknázásában való együttműködésre. A fejlődő országok csoportja megragadta ezt a kezdeményezést s a 77 ország javaslatára ült most össze a rendkívüli ülésszak, melynek első felszólalója, Bumedien algériai államfő öt pontiban így foglalta össze a legfőbb tennivalókat: 1. A fejlődő (országoknak nemzeti tulajdonba kell venniük összes, természeti erőforrásaikat, hasznosításukat és az árszabályozó mechanizmust nemzeti ellenőrzés alá kell helyezniük; 2. átfogó fejlesztési programokat kell kidolgozniuk, mindenekelőtt mezőgazdasági potenciáljuk hasznosítására és mélységben megalapozott iparosításra, lehetőleg a nemzeti erőforrásra építve; 3. nemzetközi segélyprogram kimunkálása, amelynek kenetében a gazdag és igen fejtett országok pénzügyi, techno- flógiai és kereskedelmi támogatást nyújtanának; 4. azoknak a tíerheknek az enyhítése, ame- liyek gyakorlatilag semmissé teszik a fejlődő o/szágok fejlesztési erőfeszítéseinek eredményeit; 5. speciális program kidolgozása a legszegényebb nemzetek hatékony nemzetközi támogatására. Úgy véljük, röviden ez a jrogram fejezi ki a legközeleb- M tennivalókat annak érdekéken, hogy a fiatal független államok, teljes gazdasági függetlenségüket is elnyerve valóban inállóak, szabadok legyenek, megálljának a maguk lábán és igyenlő partnerként folytassalak kölcsönösen hasznos együttműködést más államokkal. 0 Internacionalizmus A fejlődő országok jelenlegi nemzetközi fellépésének hatá- nozott politikai jellege van. Mint Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásában kidomborította, a nemzetközi feszültség enyhülése és a politikai légkör javulása a kölcsönös gazdasági kapcsolatok normalizálására is kedvező feltételeket teremt. Ebben a légkörben viszont csak rosszakaratúnak minősíthető az olyan kísérlet, mint a világ „szegény“ és „gazdag“ országokra való felosztása, amit a kínai küldött tett a közgyűlés fórumán. Ez késztette a szovjet külügyminisztert annak a megállapításnak erőteljes hangoztatására, hogy „országunk szembeszegül az olyan kísérletekkel, amelyek célja a nemzeti felszabadító mozgalom elválasztása természetes szövetségesétől, a szocialista államok közösségétől". A Szovjetunió internacionalista segítőkészségét bizonyítja az is, hogy a jövőben is együttműködik az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokkal és lehetőségeihez mérten segítséget nyújt nekik hosszú lejáratú hitelekkel, a korszerű műszaki ismeretek átadásával, nemzeti káderek képzésével, a tervezési tapasztalatok átadásával stb. Ugyanez az internacionalista szellem áradt külügyminiszterünk, Bohuslav Chiioupek elv- társ felszólalásából, amelyben hangoztatta, hogy országunk teljesen egyetért a fejlődő országoknak azzal a követelésével, hogy tartsák tiszteletben minden országnak azt a szuverén jogát, hogy természeti kincseit a maga belső fejlesztésére használja fel, s kormányunk kész részt venni méltányos kereskedelmi, gazdasági és tudományosműszaki egyezmények kimunkálásában, elsősorban a fejlődő országokkal. Hazánk álláspontja szerint a jelenlegi rendkívüli ülésszaknak fontos lépéseket kell tennie igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítására. A szocialista közösség országainak az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának napirendjén szereplő kérdéshez való internacionalista viszonyulását bizonyítja az is, hogy mind a szovjet, mind a csehszlovák külügyminiszter szorgalmazta annak a szovjet kezdeményezésre elfogadott közgyűlési határozatnak a mielőbbi megvalósítását, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket s az így felszabaduló eszközöket fordítsák a fejlődő országok fokozottabb támogatására. i0 Antiimperialista szellemben Az április 9-től 23-lg ülésező rendkívüli ülésszak az impéria-* lizmus elleni támadások jegyében kezdte meg munkáját. A felszólalásokban világosan kidomborodott a probléma politikai lényege: az imperialista világ azt szeretné, hogy a régi gyarmati világból fennmaradt viszonyok között hasznosítaná a maga javára a fejlődő országok erőforrásait, természeti kincseit. Ez azonban napjainkban anakronizmus, Ilyen feltételek mellett a fejlődő országok sohasem válnának ténylegesen független államokká. A fejlődő országok következetes, kitartó és őszinte pártfogói csakis a szocialista országok, amelyek politikai, gazdasági és egyébb kapcsolataikat, együttműködésüket az ún. harmadik világgal a teljes egyenjogúságra és kölcsönös előnyökre, az internacionalista szolidaritásra építették. Ha az ülésszak konkrétan az energiaválság jegyében kezdte meg tevékenységét, ez a tanácskozások hivatalos motívuma, akkor nagyon találó Gromiko szovjet külügyminiszter megállapítása, hogy az energiaválságnak Nyugaton nem természeti, hanem társadalmi-politikai okai vannak. Ennek ékesszóló bizonyítéka az a tény, hogy a szocialista világ nem került szembe ilyen válsággal. Mit is jelent az energiaválság Nyugaton? A legnagyobb olajmonopóliumok, kihasználva a kényszerhelyzetet, a válság ideje alatt 40—50 százalékkal nagyobb profitot zsebeltek be, mint 1972-ben. S még egy leleplező adat: a nagy nyugati olajtársaságok a fejlődő országoknak 20 százalékkal drágábban adják el az olajat, mint a fejlett országoknak. A tőkések mindenképpen a „harmadik világon“ akarnak nyerészkedni. A fejlődő országok már régen felismerték, ki folytat rablópolitikát, és ki az igazi barátjuk, érdekeik önzetlen pártfogója. Ez a felismerés tükröződik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának jelenlegi tanácskozásán is. L, L ÉLESEDIK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI HARC FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A Pompidou volt francia elnök váratlan halála miatt május 5 re kiírt francia elnökválasztások közeledtével egyre jobban élesedik az elnök- választási kampány. Az elmúlt napok során mindkét oldal nyilatkozott. Chaban Uelmus volt francia miniszterelnök s a j t ó k o n f er en cián beszélt elnökké való megválasztása esetén követendő politikájáról és mindjárt igen erős kommunistuellenes hangot ütött meg. Azzal vádolta a francia baloldal közös jelöltjét, Francois Milterrandot, hogy megválasztása a „kommunizmus halálos veszedelmét“, „katasztrofális következményeket hozna Franciaország számára“. A továbbiakban azzal ijesztgette a franciákat, hogy a baloldal teljes cenzúrát és a szabadságjogok megszűnte tését vonná maga után. A gaulleisták jelöltjének választási megnyilvánulását az amerikai sajtó is bizonyos bírálat alá veszi. Az International Herald Tribüné pénteki számában megjegyzi, hogy a „vörös veszedelem" emlegetése megszokott jelenség a francia választások során. Még a Combat c. francia lap is megjegyzi, hogy Chaban-Delmas választási jelszava: a kommunistaellenes- ség. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt főtitkára a baloldal közös jelöltje tegnapi sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Franciaországban mélyreható változásokra van szükség, hogy megvált ózhassák u franciák millióinak életkörül ménye. Egyúttal élesen bírálta a kormány gazdasági és szociá lis politikáját, amely inflációt és munkanélküliséget eredményezett. A Figaro közölte a választással kapcsolatos első közvé lemény-kutatás eredményeit. Eszerint a választás első fordu lójában a megkérdezettek 36 százaléka Mitterrand-ra, 27 százaléka Giscard D'Estaing ra.,26 százaléka pedig Chaban Del masra készül szavazni. Arra a kérdésre viszont, hogy a másik fordulóban kit tart a legesélyesebb elnökjelöltnek, a megkérdezetteknek 39 százaléka Cha ban-Delmas-ban, 30 százaléka Mltterrand-ban s 21 százaléka Giscard D’Estaing-ban látja a választás végleges győztesét. Figyelemre méltó, hogy a jövendő politikával kapcsolatban a megkérdezettek 63 százaléka az eddigi francia külpolitika fenntartása mellett, 62 százaléka a gazdaságpolitika és 60 százaléka a szociálpolitika megváltoztatása mellett foglalt állást. SORBAN Chilében a junta megbénítja a társadalmi életet Zárlat alá vették Dawson szigetét Buenos Aires — A chilei katonai hatóságok olyan utasítást adtak ki, amelynek értelmében az országban bármiféle társadalmi rendezvény — esküvő, keresztelő, táncmulatság, vagy sportvetélkedő — csak a hatóságok előzetes engedélyével tartható meg. A hatóságok bármilyen rendezvény megtartását indoklás nélkül megtilthatják. Londonban az egyik orvosi lapban megjelent cikkükben perui száműzetésben élő chilei orvosok beszámoltak a chilei juntának az orvosokkal szemben elkövetett kegyetlenkedéseiről. A levél szerint a katonai hatalomátvétel óta Chilé ben 65 orvos vesztette életét a junta üldözései következtében. Néhúnyukat agyonlőttek, mások a kínzások következtében haltak meg. Chilében több száz orvost tartanak börtönökben és koncentrációs táborokban. A foglyokat az elektromos áramtól kezdve a legválogatot- tabb eszközökkel kínozzák. A levél aláírói felhívással fordultak a világ valamennyi orvosához, hogy szolidaritásukkal segítsék küzdelmüket és követeljék a chilei juntától valamennyi börtönben tartott chilei orvos szabadonbocsátását. Santiagói jelentés szerint a junta szóvivője táviratban közölte a nemzetközi Vöröskereszttel, hogy a chilei kormány visszavonja előző döntését a Vöröskereszt különleges bizottsága chilei látogatásával kapcsolatban. A szóvivő egyben közölte az újságírókkal, hogy a hatóságok a jövőben nem engedélyezik senkinek meglátogatni Dawson szigetét, ahol a politikai foglyokat, köztük a Chilei Kommunista Párt főtitkárát tartják fogva, mert azt „hamis hírek terjesztésére használnák fel". RABATBAN aláírták a marokkói-csehszlovák kölcsönös fizetési kapcsolatokat módosító jegyzőkönyvet. KIS1NYOVBAN megnyílt a Skloexport külkereskedelmi részvénytársaság „A csehszlovák üveg“ elnevezésű kiállítása. MOSZKVÁBAN április 9—11- én tanácskoztak a KGST-orszá- gok árhivatalalnak képviselői. HUARí BUMEDIEN algériaiéi nők Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel a két ország diplomáciai kapcsolatainak felújításáról tárgyalt Washingtonban. A két ország az 1967-es arab—izraeli háború idején szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat. AZ ETIÓP kormány megfősz totta tisztségétől Haile Giorgis Workinet, Addisz Abeba főpolgármesterét. JUGOSZLÁVIÁBAN tegnaptól módosították a kőolajtermékek árát. A 86-oktános benzin kiskereskedelmi árát 4,90 dinárra, a 98-oktánosét 5,20 dinárra emelték literenként. A CENTRUM UNIÓ 82 volt parlamenti képviselője a görög katonai rezsim diktatúrája ellen tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. „Görögország hetedik éve él a rendkívüli állapot, a szigorú cenzúra, a semmivel sem igazolt letartóztatások körülményei között — mutat rá a nyilatkozat. A JAPÄN Kommunista Párt éles tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy kihagyták a kommunista párt képviselőit a tokiói városi tanács rövidesen Kínába látogató jószolgálati küldöttségéből. A kínaiak a küldöttség meghívásakor eleve kikötötték, hogy abban nem kaphatnak helyet a Japán Kommunista Párt képviselői. SAIGON ZSÁKUTCÁBA JUTTATJA A TÁRGYALÁSOKAT Hanoi—-Saigon — A saigoni fél felelős azért, hogy zsákutcába jutott a kétoldalú katonai vegyes bizottság tevékenysége — állapította meg a saigoni küldöttség vezetőihez intézett jegyzékében a dél-vietnami ide iglenes forradalmi kormány küldöttségének vezetője. A jegyzék elítélte Saigont a kétoldalú katonai vegyes bizottság három előző ülésének szabotálása miatt és aláhúzta, hogy a Thieu- kormányzat képviselői a népi felszabadító erőkre rágalmakat szórva, képtelen követeléseket támasztva, mondvacsinált ürügyekkel sorozatosan félbeszakítják a testület üléseit. Mesterkedésük szemmel láthatóan arra irányul, hogy megtévesszék a közvéleményt, elkendőzzék saját tűzszünetsértő cselekményeiket és elodázzák a sürgős dél-vietnami problémák megoldását. A saigoni fél a kétoldalú katonai vegyes bizottság pénteki ülését is szabotálta. A Nhan Dán c. hanoi lap ÚJABB „KULTURÁLIS FORRADALOM” KÍNÁBAN? Moszkva — A Kínából érkező hírek szerint a „Lin Piao és Konfuciusz bírálatára“ indított és jelenleg egész Kínában folyó politikai kampány, pontosabban támadások mindinkább néhány magas beosztású kínai katonai vezetők ellen irányulnak. Nyugati hírügynökségek szerint több tartományban faliújságokon követelik Hszie Csung-huá- nak, a tartományi pártbizottság első titkárának és a tartományi katonai körzet parancsnokának, valamint Csao Csun-nangnak, a tartományi katonai körzet második politikai biztosának leváltását. A faliújságok követelik, hogy ezek a katonai vezetők „hajtsanak fejet és ismerjék be bűnüket“. A Guardian című londoni lap szerint még a Konfuciusz elítélése céljából indított kampány néhány politikai vezető ellen irányult, addig a mostani kampány célja lényegében a katonák hatalmának további aláaknázása. Bizonyos katonai vezetők elleni kampány kezdetére utalnak Hupej tartomány katonai körzetének volt parancsnoka és a tartományi pártbizottság első titkára elleni, megmozdulások ról érkezett hírek. A Washington Post „megbízható forrásokra“ hivatkozva arról ír, hogy Anhuj tartományban kifüggesztett faliújságok név szerint bírálják Li Tö-sen- get, a Kínai Kommunista Párt alelnökét, a senjangi katonai körzet parancsnokát, aki ez év januárjáig az Anhuj tartomány katonai körzet parancsnoka és a tartomány pártbizottságának első titkára volt. A Politika c. varsói hetilap szerint „a Kínában jelenleg folyó kampány arra irányul, hogy fokozza a maoisták ellenőrzését a társadalom felett, és kezdeményezőinek elképzelése szerint csapást mérjen az „ellen- zékre*« megjegyzéseket fűz a dél-vietnami hazafias erők azon akcióival kapcsolatban, hogy a párizsi megállapodás védelmében szigorúan megbüntetik a saigoni területrablókat. A lap szerint a saigoni kormányzat 1973. január 28-a a párizsi egyezmény aláírásának napja óta több mini 40 000 területrabló hadműveletet indított. Az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat azt reméli, hogy ezekkel a hadműveletekkel rátehetik kezüket a felszabadított övezet több politikailag és gazdaságilag jelentős területére, megjavíthatják Saigon védelmét, feltartóztathatják és meggyengíthetik a forradalmi erőket. Tiltakozások Jugoszláviában Belgrád — Jugoszláviában folytatódnak a tiltakozások az olasz területi követelésekkel szemben és a jugoszláv határok közelében néhány nappal ezelőtt megtartott provokatív NATO-hadgyakorlat miatt. A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: „A NATO-had- gyakorlatról kiadott olasz közlemény megpróbálja elködösíteni a két ország közötti kapcsolatok rosszabbodásának tényleges okait. A területi igények és a haláraink mentén ezzel egy- idóben rendezett hadgyakorlatok nem értékelhetők másként, mint Jugoszláviára gyakorolt külső nyomáskéntt Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések részünkről megfelelő ellenintézkedéseket tettek szükségessé. A bizalom csak akkor állítható helyre, ha az olasz kormány egyértelműen visszavonja a hozzánk Intézett jegyzékben hangoztatott területi igényeket“ — hangsúlyozta a jugoszláv szóvivő, majd elmondotta, hogy nagy érdeklődéssel tanulmányozta az amerikai kormány jegyzékét, amely szerint az Egyesült Államok álláspontja nem változott az 1954- ben aláírt memorandum vonatkozásában és nem támogatja sem Olaszország, sem Jugoszlé* via területi igényeit.
