Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-13 / 88. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK TOVÁBB EGY LÉPÉSSEL K edd óla ülésezik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka, amelynek napirendjén egy igen fontos és időszerűvé lett kérdés szerepel: a nyersanyag-kereskedelem és a gazdasági fejlődés kérdései. Mindkét problémakör életbevágóan fontosa fejlődő országok szempontjából; a rendkívüli ülésszak összehí­vását is az ő nevükben kezdeményezte Bumedien algériai ál- lumfő. Az említett kérdések napirendre tűzését az tette idő­szerűvé, hogy manapság általános energiaválságról beszélnek, mely jelentős változásokat okozott a tőkés világban. Ennek fő jellemzője az, hogy a nagy monopóliumok kihasználva az olaj­termelő országok védekező politikáját, különféle spekulációk­ból kifolyólag nagyon felverték az olaj árát, ugyanakkor a tő­késországok irányt vettek saját energiakészleteik drága jeltá­rására és kihasználására, amire csakis azért kényszerültek rá, mert fokozatosan elveszítik a múltban oly fontos gyarmati nyersanyagforrásaikat. 0 Politikai fórum Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li ülésszaka, bár általánosság­ban és konkrétan is gazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozik, határozottan politikai fórum s éhből a szempontból foglalko­zunk munkájával. Három évvel ezelőtt az SZKP XXIV. kongresszusának beszá­molója megállapította, hogy „az imperialisták módszeresen kifosztják az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok népeit. Sok milliárd dollárt sajtolnak ki évről évre az úgynevezett har­madik világból“. A kongresszu­son elfogadott békeprogram ja­vaslatot tartalmaz a gyarmati rendszerek felszámolására, va­lamint az energetikai és egyén természeti erőforrások kölcsö­nösen előnyös kiaknázásában való együttműködésre. A fejlő­dő országok csoportja megra­gadta ezt a kezdeményezést s a 77 ország javaslatára ült most össze a rendkívüli ülésszak, melynek első felszólalója, Bu­medien algériai államfő öt pont­iban így foglalta össze a leg­főbb tennivalókat: 1. A fejlődő (országoknak nemzeti tulajdon­ba kell venniük összes, termé­szeti erőforrásaikat, hasznosítá­sukat és az árszabályozó me­chanizmust nemzeti ellenőrzés alá kell helyezniük; 2. átfogó fejlesztési programokat kell ki­dolgozniuk, mindenekelőtt me­zőgazdasági potenciáljuk hasz­nosítására és mélységben meg­alapozott iparosításra, lehető­leg a nemzeti erőforrásra épít­ve; 3. nemzetközi segélyprog­ram kimunkálása, amelynek ke­netében a gazdag és igen fej­tett országok pénzügyi, techno- flógiai és kereskedelmi támoga­tást nyújtanának; 4. azoknak a tíerheknek az enyhítése, ame- liyek gyakorlatilag semmissé te­szik a fejlődő o/szágok fejlesz­tési erőfeszítéseinek eredmé­nyeit; 5. speciális program ki­dolgozása a legszegényebb nem­zetek hatékony nemzetközi tá­mogatására. Úgy véljük, röviden ez a jrogram fejezi ki a legközeleb- M tennivalókat annak érdeké­ken, hogy a fiatal független ál­lamok, teljes gazdasági függet­lenségüket is elnyerve valóban inállóak, szabadok legyenek, megálljának a maguk lábán és igyenlő partnerként folytassa­lak kölcsönösen hasznos együtt­működést más államokkal. 0 Internacionalizmus A fejlődő országok jelenlegi nemzetközi fellépésének hatá- nozott politikai jellege van. Mint Gromiko szovjet külügy­miniszter felszólalásában ki­domborította, a nemzetközi fe­szültség enyhülése és a politi­kai légkör javulása a kölcsönös gazdasági kapcsolatok normali­zálására is kedvező feltételeket teremt. Ebben a légkörben vi­szont csak rosszakaratúnak mi­nősíthető az olyan kísérlet, mint a világ „szegény“ és „gazdag“ országokra való felosztása, amit a kínai küldött tett a közgyűlés fórumán. Ez késztette a szov­jet külügyminisztert annak a megállapításnak erőteljes han­goztatására, hogy „orszá­gunk szembeszegül az olyan kí­sérletekkel, amelyek célja a nemzeti felszabadító mozgalom elválasztása természetes szövet­ségesétől, a szocialista államok közösségétől". A Szovjetunió in­ternacionalista segítőkészségét bizonyítja az is, hogy a jövőben is együttműködik az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai államok­kal és lehetőségeihez mérten segítséget nyújt nekik hosszú lejáratú hitelekkel, a korszerű műszaki ismeretek átadásával, nemzeti káderek képzésével, a tervezési tapasztalatok átadásá­val stb. Ugyanez az internacionalista szellem áradt külügyminiszte­rünk, Bohuslav Chiioupek elv- társ felszólalásából, amelyben hangoztatta, hogy országunk teljesen egyetért a fejlődő or­szágoknak azzal a követelésé­vel, hogy tartsák tiszteletben minden országnak azt a szuve­rén jogát, hogy természeti kin­cseit a maga belső fejlesztésé­re használja fel, s kormányunk kész részt venni méltányos ke­reskedelmi, gazdasági és tudo­mányosműszaki egyezmények kimunkálásában, elsősorban a fejlődő országokkal. Hazánk ál­láspontja szerint a jelenlegi rendkívüli ülésszaknak fontos lépéseket kell tennie igazságos nemzetközi gazdasági kapcsola­tok kialakítására. A szocialista közösség orszá­gainak az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának napi­rendjén szereplő kérdéshez való internacionalista viszonyulását bizonyítja az is, hogy mind a szovjet, mind a csehszlovák külügyminiszter szorgalmazta annak a szovjet kezdeménye­zésre elfogadott közgyűlési ha­tározatnak a mielőbbi megva­lósítását, hogy a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai 10 százalék­kal csökkentsék katonai költ­ségvetésüket s az így felszaba­duló eszközöket fordítsák a fej­lődő országok fokozottabb tá­mogatására. i0 Antiimperialista szellemben Az április 9-től 23-lg ülésező rendkívüli ülésszak az impéria-* lizmus elleni támadások jegyé­ben kezdte meg munkáját. A felszólalásokban világosan ki­domborodott a probléma politi­kai lényege: az imperialista vi­lág azt szeretné, hogy a régi gyarmati világból fennmaradt viszonyok között hasznosítaná a maga javára a fejlődő orszá­gok erőforrásait, természeti kincseit. Ez azonban napjaink­ban anakronizmus, Ilyen felté­telek mellett a fejlődő orszá­gok sohasem válnának tényle­gesen független államokká. A fejlődő országok következetes, kitartó és őszinte pártfogói csakis a szocialista országok, amelyek politikai, gazdasági és egyébb kapcsolataikat, együtt­működésüket az ún. harmadik világgal a teljes egyenjogúság­ra és kölcsönös előnyökre, az internacionalista szolidaritásra építették. Ha az ülésszak konkrétan az energiaválság jegyében kezdte meg tevékenységét, ez a ta­nácskozások hivatalos motívu­ma, akkor nagyon találó Gromi­ko szovjet külügyminiszter meg­állapítása, hogy az energiavál­ságnak Nyugaton nem termé­szeti, hanem társadalmi-politi­kai okai vannak. Ennek ékes­szóló bizonyítéka az a tény, hogy a szocialista világ nem került szembe ilyen válsággal. Mit is jelent az energiaválság Nyugaton? A legnagyobb olaj­monopóliumok, kihasználva a kényszerhelyzetet, a válság ide­je alatt 40—50 százalékkal na­gyobb profitot zsebeltek be, mint 1972-ben. S még egy le­leplező adat: a nagy nyugati olajtársaságok a fejlődő orszá­goknak 20 százalékkal drágáb­ban adják el az olajat, mint a fejlett országoknak. A tőkések mindenképpen a „harmadik vi­lágon“ akarnak nyerészkedni. A fejlődő országok már régen felismerték, ki folytat rablópo­litikát, és ki az igazi barátjuk, érdekeik önzetlen pártfogója. Ez a felismerés tükröződik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakának jelenlegi tanácskozá­sán is. L, L ÉLESEDIK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI HARC FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A Pompidou volt francia elnök váratlan halála miatt május 5 re kiírt francia elnökválasztások közeledtével egyre jobban élesedik az elnök- választási kampány. Az elmúlt napok során mindkét oldal nyi­latkozott. Chaban Uelmus volt francia miniszterelnök s a j t ó k o n f er en ­cián beszélt elnökké való meg­választása esetén követendő politikájáról és mindjárt igen erős kommunistuellenes hangot ütött meg. Azzal vádolta a francia baloldal közös jelölt­jét, Francois Milterrandot, hogy megválasztása a „kom­munizmus halálos veszedel­mét“, „katasztrofális következ­ményeket hozna Franciaország számára“. A továbbiakban az­zal ijesztgette a franciákat, hogy a baloldal teljes cenzúrát és a szabadságjogok megszűnte tését vonná maga után. A gaulleisták jelöltjének vá­lasztási megnyilvánulását az amerikai sajtó is bizonyos bírá­lat alá veszi. Az International Herald Tribüné pénteki számá­ban megjegyzi, hogy a „vörös veszedelem" emlegetése meg­szokott jelenség a francia vá­lasztások során. Még a Combat c. francia lap is megjegyzi, hogy Chaban-Delmas választási jelszava: a kommunistaellenes- ség. Francois Mitterrand, a Fran­cia Szocialista Párt főtitkára a baloldal közös jelöltje tegnapi sajtókonferenciáján kijelentet­te, hogy Franciaországban mélyreható változásokra van szükség, hogy megvált ózhassák u franciák millióinak életkörül ménye. Egyúttal élesen bírálta a kormány gazdasági és szociá lis politikáját, amely inflációt és munkanélküliséget eredmé­nyezett. A Figaro közölte a válasz­tással kapcsolatos első közvé lemény-kutatás eredményeit. Eszerint a választás első fordu lójában a megkérdezettek 36 százaléka Mitterrand-ra, 27 szá­zaléka Giscard D'Estaing ra.,26 százaléka pedig Chaban Del masra készül szavazni. Arra a kérdésre viszont, hogy a másik fordulóban kit tart a legesélye­sebb elnökjelöltnek, a megkér­dezetteknek 39 százaléka Cha ban-Delmas-ban, 30 százaléka Mltterrand-ban s 21 százaléka Giscard D’Estaing-ban látja a választás végleges győztesét. Figyelemre méltó, hogy a jö­vendő politikával kapcsolatban a megkérdezettek 63 százaléka az eddigi francia külpolitika fenntartása mellett, 62 száza­léka a gazdaságpolitika és 60 százaléka a szociálpolitika megváltoztatása mellett fog­lalt állást. SORBAN Chilében a junta megbénítja a társadalmi életet Zárlat alá vették Dawson szigetét Buenos Aires — A chilei ka­tonai hatóságok olyan utasítást adtak ki, amelynek értelmében az országban bármiféle társa­dalmi rendezvény — esküvő, keresztelő, táncmulatság, vagy sportvetélkedő — csak a ható­ságok előzetes engedélyével tartható meg. A hatóságok bár­milyen rendezvény megtartását indoklás nélkül megtilthatják. Londonban az egyik orvosi lapban megjelent cikkükben perui száműzetésben élő chilei orvosok beszámoltak a chilei juntának az orvosokkal szem­ben elkövetett kegyetlenkedé­seiről. A levél szerint a kato­nai hatalomátvétel óta Chilé ben 65 orvos vesztette életét a junta üldözései következté­ben. Néhúnyukat agyonlőttek, mások a kínzások következté­ben haltak meg. Chilében több száz orvost tartanak börtönök­ben és koncentrációs táborok­ban. A foglyokat az elektromos áramtól kezdve a legválogatot- tabb eszközökkel kínozzák. A levél aláírói felhívással fordultak a világ valamennyi orvosához, hogy szolidaritásuk­kal segítsék küzdelmüket és kö­veteljék a chilei juntától vala­mennyi börtönben tartott chilei orvos szabadonbocsátását. Santiagói jelentés szerint a junta szóvivője táviratban kö­zölte a nemzetközi Vöröske­reszttel, hogy a chilei kormány visszavonja előző döntését a Vöröskereszt különleges bizott­sága chilei látogatásával kap­csolatban. A szóvivő egyben kö­zölte az újságírókkal, hogy a hatóságok a jövőben nem en­gedélyezik senkinek megláto­gatni Dawson szigetét, ahol a politikai foglyokat, köztük a Chilei Kommunista Párt főtit­kárát tartják fogva, mert azt „hamis hírek terjesztésére hasz­nálnák fel". RABATBAN aláírták a marok­kói-csehszlovák kölcsönös fi­zetési kapcsolatokat módosító jegyzőkönyvet. KIS1NYOVBAN megnyílt a Skloexport külkereskedelmi részvénytársaság „A csehszlo­vák üveg“ elnevezésű kiállítá­sa. MOSZKVÁBAN április 9—11- én tanácskoztak a KGST-orszá- gok árhivatalalnak képviselői. HUARí BUMEDIEN algériaiéi nők Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel a két ország diplomáciai kapcsolatainak fel­újításáról tárgyalt Washington­ban. A két ország az 1967-es arab—izraeli háború idején sza­kította meg a diplomáciai kap­csolatokat. AZ ETIÓP kormány megfősz totta tisztségétől Haile Giorgis Workinet, Addisz Abeba főpol­gármesterét. JUGOSZLÁVIÁBAN tegnaptól módosították a kőolajtermékek árát. A 86-oktános benzin kis­kereskedelmi árát 4,90 dinárra, a 98-oktánosét 5,20 dinárra emelték literenként. A CENTRUM UNIÓ 82 volt parlamenti képviselője a görög katonai rezsim diktatúrája ellen tiltakozó nyilatkozatot tett köz­zé. „Görögország hetedik éve él a rendkívüli állapot, a szigorú cenzúra, a semmivel sem iga­zolt letartóztatások körülményei között — mutat rá a nyilatko­zat. A JAPÄN Kommunista Párt éles tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy kihagyták a kom­munista párt képviselőit a to­kiói városi tanács rövidesen Kí­nába látogató jószolgálati kül­döttségéből. A kínaiak a kül­döttség meghívásakor eleve ki­kötötték, hogy abban nem kap­hatnak helyet a Japán Kommu­nista Párt képviselői. SAIGON ZSÁKUTCÁBA JUTTATJA A TÁRGYALÁSOKAT Hanoi—-Saigon — A saigoni fél felelős azért, hogy zsákut­cába jutott a kétoldalú katonai vegyes bizottság tevékenysége — állapította meg a saigoni küldöttség vezetőihez intézett jegyzékében a dél-vietnami ide iglenes forradalmi kormány küldöttségének vezetője. A jegy­zék elítélte Saigont a kétolda­lú katonai vegyes bizottság há­rom előző ülésének szabotálása miatt és aláhúzta, hogy a Thieu- kormányzat képviselői a népi felszabadító erőkre rágalmakat szórva, képtelen követeléseket támasztva, mondvacsinált ürü­gyekkel sorozatosan félbesza­kítják a testület üléseit. Mesterkedésük szemmel lát­hatóan arra irányul, hogy meg­tévesszék a közvéleményt, el­kendőzzék saját tűzszünetsértő cselekményeiket és elodázzák a sürgős dél-vietnami problémák megoldását. A saigoni fél a kétoldalú ka­tonai vegyes bizottság pénteki ülését is szabotálta. A Nhan Dán c. hanoi lap ÚJABB „KULTURÁLIS FORRADALOM” KÍNÁBAN? Moszkva — A Kínából érkező hírek szerint a „Lin Piao és Konfuciusz bírálatára“ indított és jelenleg egész Kínában folyó politikai kampány, pontosabban támadások mindinkább néhány magas beosztású kínai katonai vezetők ellen irányulnak. Nyu­gati hírügynökségek szerint több tartományban faliújságo­kon követelik Hszie Csung-huá- nak, a tartományi pártbizottság első titkárának és a tartományi katonai körzet parancsnokának, valamint Csao Csun-nangnak, a tartományi katonai körzet második politikai biztosának le­váltását. A faliújságok követe­lik, hogy ezek a katonai veze­tők „hajtsanak fejet és ismer­jék be bűnüket“. A Guardian című londoni lap szerint még a Konfuciusz elítélése céljából indított kampány néhány poli­tikai vezető ellen irányult, ad­dig a mostani kampány célja lényegében a katonák hatalmá­nak további aláaknázása. Bizonyos katonai vezetők el­leni kampány kezdetére utal­nak Hupej tartomány katonai körzetének volt parancsnoka és a tartományi pártbizottság első titkára elleni, megmozdulások ról érkezett hírek. A Washington Post „megbíz­ható forrásokra“ hivatkozva ar­ról ír, hogy Anhuj tartomány­ban kifüggesztett faliújságok név szerint bírálják Li Tö-sen- get, a Kínai Kommunista Párt alelnökét, a senjangi katonai körzet parancsnokát, aki ez év januárjáig az Anhuj tartomány katonai körzet parancsnoka és a tartomány pártbizottságának első titkára volt. A Politika c. varsói hetilap szerint „a Kínában jelenleg fo­lyó kampány arra irányul, hogy fokozza a maoisták ellenőrzését a társadalom felett, és kezde­ményezőinek elképzelése sze­rint csapást mérjen az „ellen- zékre*« megjegyzéseket fűz a dél-viet­nami hazafias erők azon akciói­val kapcsolatban, hogy a pári­zsi megállapodás védelmében szigorúan megbüntetik a saigo­ni területrablókat. A lap sze­rint a saigoni kormányzat 1973. január 28-a a párizsi egyezmény aláírásának napja óta több mini 40 000 területrabló hadművele­tet indított. Az Egyesült Álla­mok és a saigoni kormányzat azt reméli, hogy ezekkel a had­műveletekkel rátehetik kezüket a felszabadított övezet több po­litikailag és gazdaságilag jelen­tős területére, megjavíthatják Saigon védelmét, feltartóztat­hatják és meggyengíthetik a forradalmi erőket. Tiltakozások Jugoszláviában Belgrád — Jugoszláviában folytatódnak a tiltakozások az olasz területi követelésekkel szemben és a jugoszláv határok közelében néhány nappal ez­előtt megtartott provokatív NATO-hadgyakorlat miatt. A jugoszláv külügyminiszté­rium szóvivője ezzel kapcsolat­ban kijelentette: „A NATO-had- gyakorlatról kiadott olasz köz­lemény megpróbálja elködösíte­ni a két ország közötti kapcso­latok rosszabbodásának tényle­ges okait. A területi igények és a haláraink mentén ezzel egy- idóben rendezett hadgyakorla­tok nem értékelhetők másként, mint Jugoszláviára gyakorolt külső nyomáskéntt Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések részünkről megfelelő ellenintézkedéseket tettek szükségessé. A bizalom csak akkor állítható helyre, ha az olasz kormány egyértelműen visszavonja a hozzánk Intézett jegyzékben hangoztatott területi igényeket“ — hangsúlyozta a jugoszláv szóvivő, majd elmon­dotta, hogy nagy érdeklődéssel tanulmányozta az amerikai kor­mány jegyzékét, amely sze­rint az Egyesült Államok állás­pontja nem változott az 1954- ben aláírt memorandum vonat­kozásában és nem támogatja sem Olaszország, sem Jugoszlé* via területi igényeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom