Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-09 / 58. szám, szombat

NYUGTALAN HATÁR JÔSZOMSZÉDSÄG HELYETT VISZÄLY § AMIKOR AZ ELLENTÉTEK ERŐSEB­BEK AZ ISZLÄM EGYSÉGNÉL Q AZ „OLAJ NEVÉBEN"? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hetek óta foglalkozik egy ké­nyes kérdéssel, amelynek meg­oldásával kapcsolatban mind­eddig nem tudott döntésre jut­ni: Irak és Irán határviszályá­ra gondolunk, mely a jelek sze­rint aggasztóan elmérgesedik, ahelyett, hogy megszüntetnék a békétlenség okát. A Bizton­sági Tanács legutóbb felszólí­totta a viszálykodó feleket: ke­ressék a megegyezést és kerül­jék a fegyveres incidenseket mint a vitás kérdések rendezé­sének módszerét. A BT megbí­zottai és az érdekelt felek köz­ben helyszíni konzultációkat folytatnak a béketeremtés ér­dekében. Az íraki fél többször fordult a BT-hez azzal a panasszal, hogy Iráni csapatokat vonnak össze határán és riadókészült­ségbe helyezik a hadsereget, időnként pedig fegyveres inci­denseket provokálnak ki. A bagdadi rádió legutóbb szer­dán jelentette, hogy iráni rész­ről újabb támadásokat intéztek Iraki határőr-csapatok ellen. Március 4-én és 5-íén nehézgép­fegyverrel lőtték állásaikat. A határvillongásban egy iraki tiszt életét vesztette, 11 kato­na pedig megsebesült. Későbbi, nyugati jelentések szerint csü­törtökön is folytak a harcok s mindkét oldalon több tucatnyi halott volt. A fejlemények és a közel­múlt története arra enged kö­vetkeztetni, hogy most már idült viszályról van szó a két ország között. Hisz nem olyan régen került sor a két ország diplomáciai viszonyának hely­reállítására az iszlám egység jegyében, de a megbékülés fo­lyamata — a jelek szerint — nem folytatódott. A második világháború utáni múltba nyú­ló okokat kutatva nem nehéz felismerni az Imperialista be­folyás áldatlan örökségét. „Vákuum" és támaszpontok Amióta a brit gyarmattartók­nak a „Szueztől keletre“ eső, területeiket ki kellett üríte­niük, bizonyos politikai vákuum jött létre, amelynek betöltésé­re készen álltak az amerikai Imperialisták. Anglia nem vé­letlenül adta fel pozícióit úgy, hogy az Egyesült Államok fog­lalja el helyét, esetleg más for­mában, együtt biztosítsanak pozíciókat a térségben. A malaysiai brit befolyás ki­szorulása, majd Aden feladása után a Perzsa-öböl térsége ke­rült az imperialista érdeklődés előterébe. Nem véletlenül, mert itt található a tőkés világ olaj­készletének közel kétharmada, másrészt az itteni államok szinte őrzik a Vörös-tenger bejáratát, tehát felbecsülhetet­len a stratégiai értékük. Bah- rein és Qatar 971-ben független állam lett, majd ezt követően hét feudális fejedelemség is önálló államot alakított a Per­zsa-öböl Emirátusainak Szövet­sége néven, de a külföldi je­lenlét maradt. Bahreinen és Sarjah fejedelemségben ameri­kai támaszpontot építettek. A támaszpontrendszer további láncszemét Diego Gardán (bő­vítésének elhatározása éppen napjainkban váltott ki nagy tiltakozást Ázsiában) és a Kó­kusz-szigeteken fedezzük fel... A támaszpont-láncolatot átte­kintve láthatjuk, hogy a Föld­közi-tengertől az Indiai-óceá­non át a Csendes-óceán nyu­gati részéig erős báziste­lepek láncolata vonul, s mind­ez az imperialisták neokolonia- lista érdekeinek biztosítására. Sohasem volt kétséges, hogy a támaszpontok és az itteni tengerek vizein szinte otthonos 7. amerikai flotta a térség nem­zeti felszabadító mozgalma el­len irányul. Az sem véletlen, hogy szálka az imperialisták szemében a határozottan anti- imperiallsta politikát folytató és a szocialista országokkal szorosan együttműködő Irak. A stabilizálódás útján Irak a monarchiát megdöntő 1958-as forradalom óta nagy fejlődési utat tett meg a baa- thista vezetéssel. Először Is ha­tározott körvonalat öltött kül­politikája: az arab világ haladó tagjaként mind szorosabb kap- 1 csolatot teremtett a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal, igénybe veszi tudo­mányos-műszaki segítségüket, erősíti velük gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatait s mint a fejlődő országok csoportjá­nak tagja nemzetközi téren, el­sősorban az ENSZ-ben határo­zottan támogatja a szocialista országok politikai kezdeménye­zéseit. A haladó, modern Iraki Köz­társaság megalakulásával az A kurdok lakta észak-iraki Ru- mailában nagy kiterjedésű olaj­lelőhelyekre bukkantak. Feltá­rásukban szovjet szakértők, az építési munkálatokban magyar szakértők is részt vettek. Éven­te 18 millió tonna kőolajat ter­melnek ki. A képen: Iraki munkások szovjet fúrógép-be­rendezést kezelnek. (ČSTK felvétele) imperializmus egyik közel-kele­ti támaszát, a CENTO agresz- szív tömb elődjének, a Bagda­di Paktumnak névadóját vesz­tette el. Ez pedig nem valami­lyen jelképes veszteség volt, hanem megrendítette a térség imperialistabarát országainak közösségét Is. Nem utolsósor­ban az iráni monarchia politi­kai vezetésére is kihatott. Irak fejlődési útja a modern arab társadalomba nem volt sima. Sok áldozattal járt* Az ország iparosításán és a mező- gazdaság fellendítésén fárado­zó iraki vezetőségnek — a még rendezetlen közel-keleti helyzet viszonyai között — még egy problémával kell megküzdenie: a népes kiírd lakosság helyze­tének végleges rendezésével. Mint tudjuk, évekig tartó harcok, majd elhúzódó tárgya­lások után az utóbi években a haladó; országvezetésnek si­került megegyeznie a kurdok vezetőivel autonómiára épülő rendezéséről. Az elvi megállapo­dástól a gyakorlati megvaló­sításig azonban még hosszú az út, s az arab—kurd megbéké­lésnek bizonyára még ma Is vannak befolyásos ellenzői. A közelmúltban megállapodás született a három északt kuhc tartomány önálló területté való egyesítéséről. Ez a terület, amelyen a híres mosuli olal- mezők is húzódnak, kurd auto­nóm igazgatás alá tartozna, s központilag csak a had- és kül- ügyet, a gazdaságfejlesztést és a törvényhozást Irányítanák. Irak életében újabb fejlődési fokot jelentett az is, hogy ja­nuárban megalakult a nemzeti egységfront, amelybe minden haladó párt belépett s most folynak a tárgyalások a Kurd Demokrata Párt csatlakozásá­ról. Ebben a helyzetben, a re­mények beteljesülésekor igen zavaróan hatnak a szomszédos Irán katonai akciói. Az ellentétek okai Irak és Irán határvíllongá- sainak több oka van. Először is, Irak 1958-ban kiszakadt ab­ból a táborból, amelybe Irán ma is tartozik. Másodszor a két ország között, akárcsak sok arábiai terület között is bizonyos szakaszokon nincse­nek pontosan megjelölt hatá­rok, gyakori a „senki földje“, ami bizony sok esetben vi­szályt szül. Iránnak például viszálya tá­madt Irakkal a legendákban is szereplő Tigris és Eufrátesz fo­lyó vizét összegyűjtő és tenger­be vezető Shatt-el-Arab határ­folyó közös felhasználásával kapcsolatban. Irán határozot­tan igényt tart a folyó kihasz­nálására, mert a folyó közle­kedési és stratégiai szempont­ból egyaránt nagy jelentőségű. Iránnak ugyanis leplezetlen célja, hogy bizonyos felsőbbsé- get, befolyást, ellenőrzést nyer­jen e terület fölött. Ebben a szándékában útját Irak keresz­tezi. A határincidenseket megelő­zően is Irán egyik fegyvere Irak gyengítésére a kurd kér­dés felszítása volt. Mint ahogy iraki arab körökben vannak el­lenzői a kurd kérdés igazsá­gos, napjainkban érvényesülő megoldásának, ugyanúgy a kur­dok körében is találhatók szélsőséges szeparatistók, akik nem akarnak megegyezni az arabokkal. Ezeket uszítják most Teheránból. Viszont történelmi tény, hogy a több ázsiai állam­ban szétszóródott kurdoknak nagyon mostoha sorsuk volt Iránban, kegyetlenül elnyomták őket, akárcsak Törökországban. Irakban viszonylag jobb volt a helyzetük. A kurd szeparatizmussal is a maga önző terveit követi Te­herán. Egy szeparatista „ál­lam“ cégére mögött Irán ak­názná ki a kurdok lakta olaj­vidék természeti kincseit. Emel­lett a viszály szításával csak gyengíteni akarja Irakot. Mennyire komolyan gondolja Irán regionális uralmi terveit, bizonyítja az is, hogy nemcsak a Shatt-el-Arab vidékén önké- nyeskedik, hanem 1972 tava­szán a Hormuz-szorosban is ön­kényesen megszállt három ki­sebb, többnyire lakatlan szige­tet: Abu Masszát, valamint a Kis- és Nagy-Tumbát. Mivel a szigetek néptelenek és gazda­sági szempontból értéktelenek voltak, Teherán lépését hallga­tás követte, nem történt meg­torló intézkedés. Ma már azon­ban e lakatlannak minősített szigetek esetében is felismerik a stratégiai hátteret, hisz nagyszerűen felhasználhatók a Vörös-tenger ellenőrzésére. „Fehér forradalom" és ambíciók Irán hatalmi terveket sző e térségben. Erre különös alkal­ma kínálkozik most, a világot sújtó általános energiaválság korában, mivel a tőkés világ olajkészleteinek 11 százaléká­val rendelkezik. A sah erre építve folytatott a közelmúlt­ban országa szempontjából „eredményes tárgyalásokat“- Ni­xon amerikai elnökkel. Irán hatalmi ambíciói nyil­ván belső átalakulásának vi­szonylagos sikerére épülnek. A sah, aki kétségtelenül ügyes politikus, néhány évvel ezelőtt felismerte, hogy tarthatatlanok a társadalmi és gazdasági vi­szonyok a több mint 2500 éves történelmi múltú országában s ezért felülről hirdetett meg „forradalmat“. Ez a „fehér for­radalom“ a nagybirtokrendszer megszüntetésében, a parasztok földhöz juttatásában, az ország iparosításának meggyorsításá­ban, több szociális reformban és az ország külgazdasági kap­csolatainak aktivizálásában ju­tott kifejezésre. A lassú szakaszokra osztott reform bizonyos sikert ered­ményezett, mert az óvatos kár­talanítási intézkedések a re­form nagybirtokosi ellenzőinek a zömét lecsendesítették, a ke­vés lázadót pedig hatalmi szó­val hallgattatta el a sah. A dol­gozók, a parasztság igényeit korántsem elégítették ki a „forradalom“ intézkedései, de életük a múlthoz képest mégis csak javult. így aztán a konk­rét eredmények mellett a sáli „fehér forradalmában“ van bi­zonyos mértékű szemfényvesz­tés Is. Irán nem szakadt ki az im­perializmus támogatóinak tábo­rából, de kötelezettségvállalá­saiban óvatosabb lett. Ugyan­akkor a régi hagyományokhoz híven nagy jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunióval ápolt jóbarátságnak és jószomszédi kapcsolatoknak, a gyümölcsöző, önzetlen gazdasági együttmű­ködésnek, amelynek szimbólu­ma például az iszfaháni óriá­si kohómű lett. Irán tehát földrajzi helyze­tét tekintve biztosítva érzi ma­gát, s most a reformok első eredményei után nyilván érvé­nyesíteni akarja ambícióját: re­gionális vezető szerep betölté­sét a Vörös-tenger térségé­ben ... L. L. NAPIRENDEM az átrakóállomás fejlesztése Nem véletlen, hogy a Čier­na nad Tisou-i átrakóállomás fejlesztésével kapcsolatosan ha­zánk szövetségi kormánya ré­széről konkrét határozat szüle­tett. Köztudott dolog, hogy népgazdaságunk vérkeringésé­nek fontos ütőere ez az állo­más, amely az eltelt közel 28 esztendő alatt folyamatosan nő. Sajnos, nem minden irányban és nem a szükségleteknek megfelelő arányban. Például az építkezési munkálatok lassan haladtak, miközben 1961-ben már harmincezer tonnára emel­kedett az átrakóállomás napi teljesítménye. Egyre több áru érkezik ha­zánkba a Szovjetunióból. A két baráti ország népeinek kölcsö­nösen előnyös együttműködése jelentős mértékben éppen itt, az országhatár közelében fel­épített állomáson nyilvánul meg legjobban, ahová eddig több mint 243 millió tonna áru érkezett a Szovjetunióból. Ez a mennyiség 1985-ig 33 százalékkal növekszik. Ezért fontos az állomás bővítése, kor­szerűsítése. Az elmúlt napokban Štefan Šulka mérnöknek, a szövetségi kormány közlekedésügyi mi­niszterének és más meghívott vendégeknek jelenlétében a Čierna nad Tisou-i átrakóállo­máson tartotta meg ülését az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerüle­ti Bizottságának elnöksége. Ar­ról tárgyalt, hogyan valósulnak meg az állomás fejlesztésére vonatkozó kormányhatározatból eredő feladatok. Elég sok pozitív eredményt értek el az utóbbi három év alatt az állomás fejlesztése te­rén — állapította meg a kerü­leti pártbizottság elnöksége. Viszont rámutatott azokra a problémákra is, melyek rende­zése ütemesebb intézkedéseket igényel. Elsősorban az átrakó­állomás korszerűsítéséről, a lakásépítés és a lakótelep — ma már városka — ellátottsá­gának biztosításáról van szó. A michalovcei Magasépítő Vállalat dolgozóinak a tanács­kozáson részt vevő képviselői bejelentették, hogy néhány fon­tos építkezés kivitelezését ha­táridő előtt elvégzik. Halász Ernő és háromtagú szocialista munkabrigádja a Ján Pirč elv­társnak, a kerületi pártbizottság vezető titkárának átadott fel­ajánlásokban vállalták, hogy a 13 tantermes iskola építését ez év augusztusáig befejezik, jú­lius 1-re kilencvenhat lakás felépítését is elvégzik. A Közlekedésügyi Miniszté­rium és az illetékes szervek is megteszik a szükséges intéz­kedéseket a tervezett fejleszté­si munkálatok időbeni elvégzé­sére. (ik) Az ésszerű munka eredményei A Cseh Szocialista Köztár­saság állami erdőgazdálkodási üzemeiben dolgozó alkalmazot­tak 60 százaléka már az új, ún. ésszerűsítési bérrendszer szerint kapta fizetését. Az új bérezési rendszert előzőleg tíz kiválasztott erdészeti üzemben vezették be kísérletképpen. Az új bérezési rendszerrel együtt a CSSZK erdőgazdálkodási üzemeiben rendkívüli figyelmet szenteltek a munkaszervezés és irányítás tökéletesítésének, a munkatermelékenység növelésé­hez szükséges feltételek meg­teremtésének. Azokban az üze­mekben, ahol 1973-ban már al­kalmazták az új bérezési rend­szert, közel másfél ezer ész- szerűsítési javaslatot realizál­tak, aminek következtében 1922 személlyel csökkent az alkal­mazottak száma, s harminhat- milHó korona értékű megtaka­rítást értek el. Ezekben az er­dőgazdasági üzemekben egy dolgozó átlagosan 1049 koronát takarított meg. (sm) EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTAK A Zlaté Klasy-i (Aranykalá­szi) Béke Efsz közgyűlésén Vass Ferenc aprólékosan ele­mezte az elmúlt évi gazdálko­dás körülményeit és eredmé­nyeit. Bár a múlt esztendő aszályos időjárása nehéz és küzdelmes napokat jelentett számukra, ennek ellenére a pénzügyi tervet és a tervezett tiszta jövedelmet teljesítették. Az öntözőberendezéseket maxi­málisan kihasználták, de ez a gyenge minőségű kavicsos ta­lajon nem sokat segített, így gyümölcsből 52 vagbnnal, ku­koricából 50 vagonnal termett kevesebb a tervezettnél, ami 2 millió 400 ezer korona kie­sést jelentett. Ezzel szemben jó eredménynek számít a búza 40.10 mázsás, az árpa 37,20 mázsás és a cukorrépa 439,70 mázsás hektárhozama. A fólia­sátrak és az üvegház segítségé­vel fellendült és jövedelmezővé vált a zöldség- és virágtermesz­tés. Az állattenyésztésben Csapiár Árpád mérnök irányításával Fe­ketevízi Sándor, Nagy Pál, Mé- ry Imre és Méry Vince cso­portvezetők jő eredményeket értek el. A szarvasmarha-te­nyésztésben a tejhozam növe­lése, valamint a gépi fejés fo­kozása érdekében tovább foly­tatták az elmúlt években el­kezdett nemesítő munkát, a ka­nadai típusú feketetarka la­pálymarhával történő kereszte­zést. A megfelelő takarmányo­zás biztosítása mellett az egy tehénre eső évi tejhozam 3710 liter volt, ami az állattenyész­tők szorgalmas munkáját di­cséri. Különösen Mikóczi Béla és Mikóczi Erzsébet érdemel említést, akik 12,23 literes na­pi fejési átlagot értek el. Já­ger Imre 11,27 literes eredmé­nye után Sáhó Imre és Ke- ved,zsa László következnek, akik a múlt évben közösen 114 232 liter tejet fejtek, s az egy tehénre eső napi átlagjuk 11.11 liter volt. A sertéstenyésztésben a fi­gyelmet a hústípusú hibridek kialakítására és a Landrace fajta tenyésztésere összponto­sítják. Itt meg kell említeni Vida Janka, valamint Horváth Jenő nevét, akik egy anyától a legtöbb malacot választották el. Vida Janka például 20,6 ma­lacot választott el az elmúlt évben. Duducz István és Du- ducz Mária sertésgondozók na­pi 66 dkg, Kevedzsa András és Kevedzsa Mária napi 64 dkg súlygyarapodást értek el a rá­juk bízott sertéseknél, amivel ők is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a 32 vagonos ser­téshús-eladási tervet 164 mázsá­val túlteljesítették. A gépesítési dolgozók szintém jó munkát végeztek, Németh Ferencet és Deák Sándort, a két lánctalpas traktor vezető­jét külön dicséret illeti a jó minőségű és gyors szántásért; A géppark korszerűsítésére* felújítására 1 millió 600 ezer koronát terveznek. A káderképzés területén is kedvező a helyzet, a tisztségvi­selők között az 1677 hektáros gazdaságban 5 főiskolát vég­zett és 17 szakiskolát végzett szakember van, s jelenleg 13 személy tanul a különböző szakiskolákon. A szövetkezet vezetősége a tagok szociális, kulturális igé­nyeinek kielégítéséről sem fe­ledkezett meg. A pionírtáborok­ba 40 gyermeknek, a gyógy­fürdőkbe 5 személynek bizto­sítottak helyet. Több külföldi és belföldi kirándulást is szer­veztek. A művelődési ház épí­téséhez 3 millió 800 ezer, az ifjúsági szervezetnek és a tö­megszervezeteknek 70 000 koro­na értékben nyújtottak anyagi segítséget. Az állattenyésztés eredméi- nyességének fokozására az 11- lésházi szövetkezettel közösért 6 millió korona beruházással felépítik a lucernaszárítót, 1000) férőhelyes sertéshizlalda építé­sével a jelenlegi 34 vagonról 50—55 vagonra növelik a hús­termelést. A növénytermesztés­ben a fokozott gépesítés, a ke- mizálás és az öntözés segítsé­gével a kukorica hozamát 60 mázsára, a búzáét 50 mázsára, a cukorrépa hozamát 450 má­zsára akarják növelni. Az újabb igényes feladatok teljesítését jól képzett és tapasztalt veze­tő gárda irányítja. MÉRY ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom