Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-28 / 74. szám, csütörtök
A nagy hozam titka ■ _ 5. ötéves terv első három fii évében a mezőgazdasági Hl. termelés dinamikusan növekedett. A gabona-, a. hús-, a tej-, a tojás- és a baromfi termelésben csúcseredmények születtek, a termelés fejlődése több vonatkozásban túlhaladta az eredeti célkitűzéseket. Sajnos nem mondható el ugyanez a cukorrépáról, amelynek termelési és felvásárlási feladatait mezőgazdaságunk az előző három év egyikében sem teljesítette. Vajon miért? Hiszen u cukorrépa a mérsékelt égöv egyik legtermékenyebb kultúrnövénye, s hazánkban a cukorrépa termesztési feltételei kedvezőek. A növény vegetációs időszakában nincsenek olyan hőmérsékleti ingadozások, amelyek fejlődését kedvezőtlenül befolyásolnák. A csapadék évi elosztása azonban már kedvezőtlenebb, és köztudott, hogy a természetes csapadék gyakori hiánya nagyban csökkenti a cukorrépa hozamát, Ugyanakkor a cukorrépa olyan pövény, amely jól hasznosítja ik öntözést és annak költségeit h&'.amtöbbletével többszörösen megtéríti. A cukorrépa mellett további tényezők is szólnak. Ha cukorrépát termesztünk, minden hektár földterületről két termést takaríthatunk be. A cukorrépa melléktermékei (répafej, répaszelet) egy takarmánynövény termésével is felérhet. Azon túl, hogy az egy hektárról betakarított 380 q gyökérért csaknem 10 000 korona a bevétel, az ugyanerről a területről nyert melléktermékek értéke a 3000 koronát is meghaladja, illetve azokból több mint 3000 liter tej vagy 600 kg hús állítható elő. Az sem lényegtelen körülmény, hogy a cukorrépatermesztés jelentősége világszerte növekszik. Emelkedő tendenciát mutat a cukornak répából való előállítása, ami a második világháború előtt 37 százalékot tett ki, ma 42 százalék, Másrészt a világpiacon állandóan nagy a cukor iránti kereslet, aminek két oka van: az egyik a világ egy főre eső 20 kilogrammos cukorfogyasztásának további emelkedése (nálunk 39 kg fejenként), a másik a világ összlakosságának szaporodásai Mindez állandó piaci lehetőséget és előnyös kiviteli árakat biztosít a cukor számára. Ám a répatermesztés mellett szóló pozitívumok sora ezzel még nem merült ki. A fejlett agrotechnika, amely minimumra csökkenti a kézi munkaerő szükségét, az egyre csíra- képesebb vetőmag, valamint a vegyszeres gyomirtás mindmind a répa mellett szólnak. És mégis. Amíg más növényeknél az utóbbi években a termelési tervet hiánytalanul teljesítettük, addig a cukorrépatermesztésben 1973 már az ötödik év volt, amikor országos méretben elmaradtunk a tervezett céloktól. Az ötödik ötéves terv jelen és következő évére vár a feladat sikeres megoldása, elsősorban az adott talaj- és éghajlati feltételek, valamint az intenzifikáló tényezők hatékonyabb kihasználásával és a jobb munkaszervezéssel. A közelmúltban Trenčínben megtartott cukortermelési konferencia Is ezt hangsúlyozta. Az itt elfogadott határozat értelmében a mezőgazdasági üzemek 1974-ben és a további években biztosítják a cukorrépa előírt termőterületét, a kutatás eredményeit álviszik a gyakorlatba, elérik az egy hektárra előírt optimális egyedszá- mot (90 ezer, öntözött területen 120 ezer], és beneveznek a Zemplínske Hradište-i Efsz versenyfelhívásába, amely 500 q/ha termés elérését tűzte célul. * * * Hogy mindez nem utópia, hanem megvalósítható feladat, azt a topofníkyi (nyárasdij Egységes Földmüvesszövetkezet példája is megdönthetetlenül bizonyítja. Az elmúlt évben 122 hektáron termesztettek cukorrépát és 526 mázsás hektárhozamukkal a 100 hektáron felüli cukorrépaterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek versenyében országos elsők lettek. Az elért eredményekről és a jövő tervekről a szövetkezet agronómusával. Tóth Ferdi- nánddal beszélgetünk, aki tavaly megkapta ,,A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ kitüntetést. Vajon mi az a titok, amelynek segítségével immár tíz évre visszamenően figyelemreméltó eredményeket érnek el a cukorrépatermelésben? Az agronómus elmondta, szó sincs titokról. Ha igen, ez csak eny- nyi: következetesen betartják az agrotechnikai követelményeket és a határidőket, a talajelőkészítéstől kezdve egészen a betakarításig. — A cukorrépa vetésterületének előkészítése — hangsúlyozza Tóth Ferdinánd — már az idejében elvégzett tarlóhántással kezdődik. Ezt követően még augusztusban leszántjuk az istállótrágyát, természetesen a legjobb minőségűt, majd októberben elvégezzük a mélyszántást. Az egyes szántások után az előírásoknak megfelelően többször hengerezünk és bo- ronálunk. Például a mélyszántás után háromszor simítottuk el a talajt és ugyanennyiszer boronáltunk. így nem maradtak barázdák, télen a föld egyenletesen üllepedett. Tavasszal a vetést megelőzően kétszer hengereztünk és boronáltunk, vetés után pedig megismételtük, csak fordított sorrendben. E munkákat mindig a legügyesebb traktoristákra bízzuk. Mindez együttvéve jől megművelt, egyenletes talajt eredményez, ami a jó termés és a korszerű agrotechnika sikeres alkalmazásának előfeltétele. Az idei vetést már megkezdték. A tavalyihoz képest további tíz hektárral növelik a cukorrépa vetésterületét. Elsősorban Dobrovická A kerül a talajba. Kísérletileg Slovmona, Monohybrid, Dobrovická N és A csomagolt vetőmagot Is vetnek, valamennyi fajtából 10—10 hektárt. Egyenlő minőségű talajba egyenlő munkával, hogy felmérjék, melyik fajta a legjobb. Ezt a kísérletet a dunaszerdahelyi cukorgyárral közö>- sen végzik. A gyárral egyébként nagyon jó az együttműködésük. Az eredményeket az öntözés is elősegítette. Tavaly a cukorrépaterület 60 százalékát öntözték, Idén a megnövekedett terület 85 százalékát fogják. De nemcsak az öntözés. A kellő időben és mennyiségben adagolt műtrágyák, a vegyszeres gyomirtás és a növényzet állandó figyelemmel kísérése is hozzájárultak az elsőséghez. — Cukorrépát termeszteni a melléktermékek szemszögéből is megéri — folytatja az agronómus. — A répafej és répaszelet nemcsak szövetkezetünk jelentős takarmányalapja, hanem még eladásra is jut belőle. Hogy a répafej jobb minőségű legyen, kevesebb legyen benne a víz, közvetlenül a szedést megelőzően levágjuk a levélzet kétharmadát. Csak ezután megy a karajozó és a répakombájn. Hallgatom az agronómus szavait, közben szüntelenül egy gondolat motoszkál a fejemben. Hirtelen elhatározással ki is mondom. — Ha ennyire kifizetődő és hasznos a cukorrépatermesztés, miért idegenkednek tőle a szövetkezetek? — Egyrészt azért, mert a cukorrépa egyelése még jelentős mennyiségű kézi munkát igényel. — Maguknál is? — Részben igen. A teljes megoldást az egycsírás jó csíraképességű magvak jelentik majd. Ezeket megfelelő távolságban vethetjük és elmarad az egyelés. — És addig? — Már tavaly is sikerrel alTóth Ferdinánd kalmaztuk az arany középutat. Vagyis 7 centiméteres távolságra vetettük a magot. Ezt a mostani trenčíni konferencia is elfogadta. így nem kell egyelni, csak igazítani, ami 90—100 ezer egyedszámot biztosít és 150 q-ha többletet jelent. Ezért érdemes „végigfutni“ a sorokon. Még megtudom: kapálni nem kapálnak, a többi munka pedig gépesített. Ugyancsak probléma a kellő mennyiségű vegyszer előteremtése. Hektáronként 4 kilogramm a biztosított és az agronómus szerint 4—6 kilogrammra lenne szükség. — A cukorrépa — mondja elgondolkodva Tóth Ferdinánd — termékeny, magas bevételt adó növény. De egyben a legigényesebb. Úgyis mondhatnám, az elvetése napjától egészen az egyelésig szinte vele élek. Állandóan figyelem, nemcsak a növényt, hanem a talajban lévő férgeket, kórokozókat is, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban beavatkozhassunk. Igazításkor napjaimat a cukorrépaföldön töltöm egészen addig, amíg az utolsó egyelő be nem fejezte a munkát. Csak az egyelést követő héten múlik el az aggódás, de a gond, az állandó felügyelet csak a betakarítással. Persze a haszon, a bevétel mindezt kamatosán visszafizeti. EGRI FERENC /"*) átran mondhat juk, hogy a korai H kitavaszodás óta mezőgazdasági üzemeinkben versenyfutás kezdődött az idővel. Szövetkezeteinkben és az állami gazdaságok földjein szépen kisoroltak az árpavetések, s a gondosan elvégzett fejtrágyázás eredményeképpen ígéretes fejlődésnek indultak a búzák. Ezekben a napokban faluszerte minden erőt a zöldségtermesztésre, nem utolsó sorban a cukorrépa vetésére összpontosítanak és sok helyütt már a kukorica vetésterületének előkészítését is megkezdték. A határt járó ember megnyugvással állapíthatja meg, hogy ez idén faluszerte különös gondot fordítanak a cukorrépa vetésére, mely szlovákiai viszonylatban csaknem 57 000 hektáron foglal helyet. Hírnevükhöz méltó lelkesedéssel A nitrai járásban gazdálkodó Výčapy- Opatovce-I (Vícsapapáti) Efsz-ben gazdag hagyománya van a cukorrépa termesztésének. Az elmúlt évtized során több országos csúcseredmény fűződött nevükhöz, hiszen 1959 óta — két év kivételével — 500 mázsán felüli átlagterméssel dicsekedhetnek. — Tavaly azonban — vallja be őszintén Chotian Telesfor mérnök, a szövetkezet agronómusa — csak 370 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az igaz, hogy a múlt évben nagy volt az aszály, de azért nem írhatunk mindent a kedvezőtlen Időjárás számlájára. — Mit teltek annak érdekében, hogy ez idién mérsékeljék az időjárás kihatásait? — Természetesen jó minőségű talajműveléssel készítettük elő a 124 hektáros vetésterületet. Cukorrépánk zöme évelő takarmányok után kerül talajba. A többi területen pedig még az ősszel 320 mázsa istállótrágyát szántottunk be hektáronként. Egyébként hektáronként 90—100 ezer tőszám elérésére törekszünk, s az NPK műtrágya adagolásánál az 1:0, 4:1,5 arányt biztosítjuk, tehát a foszfor mennyiségének a Csökkentése s a káliumtrágya növelése a cél. A munka a kijelölt parcellákon folyamatosan halad, s a héten az egész területen befejezik a cukorrépa vetését. Hasonló lendület tapasztalható a szövetkezet 15 hektárt kitevő zöldségtermesztésében is, ahol fejkendős asszonycsoportok ültetik a dughagymát és palántákat készítenek elő a szabadföldi kiültetésre. — 460 000 koronás a termelési tér* vünk — tájékoztatott Dimuf Gáncson bolgár származású kertész —, de csőTavaszi határjáráson GYORS ÜTEMBEN VETIK A CUKORRÉPÁT Q EMBEREK ÉS GÉPEK MUNKÁJÁNAK ÖSSZHANGJA portunk fél millió korona értékű áru előállítására vállalt kötelezettséget. A vícsapapáti szövetkezet a járás legrégibb efsz-ei közé tartozik, egy hónap múlva ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Gazdálkodásának minden ágában erőteljesen bontakozik ki a termelés szakszerűen átgondolt két és fél évtizedes gazdag tapasztalata. Okultak a tavalyi hibákból A szokatlan meleget árasztó tavaszi napsugarak a Bešeňovoi (Besenyő) Efsz-ben is siettetik a tavaszi munkák végzését. A hetekkel ezelőtt földbe került árpa vetőmagja mind a 337 hektáron kisorolt, s ha egy kis csapadék érkezne, elbokrosodva borítaná be az egész vetésterületet. Az agronómus, Kevický Oszkár mérnök ennek ellenére bizakodva beszél a várható terméseredményekről. > — A korszerű agrotechnikával — mondotta — megfelelően védekezhetünk az aszály következményei ellen. A tavalyi évből okultunk, ezért a munkánkat most időelőnnyel igyekszünk elvégezni. Jelenleg n Nové Zámky-i férsekújvári) járásban elsők közé tartozunk, akik 70 hektáron a cukorrépa vetését is befejeztük. Tavaly ebben a termesztési ágazatban nagyok voltak a veszteségek. Mindössze 210 mázsás termésünk volt hektáronként. Hogy a múlt évi silány termés ne ismétlődjön meg, cukorrépánkat a Zsitva folyó menti legjobb határrészeken vetettük el. Hektáronként még az ősszel 350 mázsa istállótrágyát adagoltunk, amit 331 kilogramm hatóanyagot tartalmazó műtrágyával egészítettünk ki. Az agronómus arra is büszke, hogy a cukorrépa után most a 280 hektár kukorica alá készítik elő a talajt. Amint az időjárás megengedi, itt sem késlekednek majd a vetéssel. Ez idén csaknem 80 százalékban jugoszláv hibrideket alkalmaznak, amelyek a gondos tata jmunkákkal együtt megteremtik a gazdag termés feltételeit. A növénytermesztő csoport tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére szocialista kötelezettségvállalást tettek: az eredeti terven felül 135 000 korona értékű áruval gyarapítják a közös bevételeit. Malerík Béla, a Besenyőt Efsz traktorosa hengereléssel tömíti a talajt, hogy a répa vetésterületét megóvja a talajnedvesség ki párolgásától (VI. Taškár felvétele) — Ezen kívül a mi csoportunk — mondta búcsúzóul Szabadkai János kertész — százezer korona értékű árutöbblettel tetézi meg szövetkezetünk felajánlását. Rajtuk a város szeme Horváth József mérnök, a Nové Zám- ky-1 (érsekújvári) Efsz tettrekész agronómusa azzal egészíti ki mondanivalóját, hogy nemcsak a város szeme van rajtuk, hanem a járás egész közvéleménye élénk figyelemmel kíséri működésüket. — Ezt talán azzal indokolnám meg — hangsúlyozta — hogy városi szövetkezet vagyunk, s alig 240, többnyiró idősebb taggal biztosítjuk a több mint 1900 hektár föld megművelését. Ennek ellenére — noha nálunk sem volt kedvezőbb az időjárás —, tavaly átlag 46 mázsa búzát, 43 mázsa árpát és 57 mázsa szemes kukoricát takarítottunk bö hektáronként. A tiszta jövedelmet pedig az előirányozott 1 400 000 koronával szemben 6 millió 600 ezer koronával szárnyaltuk túl. Az már a további eszmecseréből derült ki, hogy tulajdonképpen az egyetemes gépesítésnek és a tagság lelkes munkájának tulajdoníthatják a közösen elért eredményeket. A korszerű gépesítés előnyössége —» folytatta — az idei tavaszi munkáknál is kidomborodott. A 160 hektár árpa vetése mindössze négy napol vett igénybe. Jelenleg a cukorrépa vetését végezzük, mely határunkban 60 hektáron foglal helyet. — Milyen fajtát vetnek? — Bár tavaly nem nagyon sikerült, ám most is a Slovmona fajtához nyúltunk, mert ennek a termesztése igényli legkevésbé a kétkezi munkát. — A kukoricatermesztéssel hogyan állnak a szövetkezetben? — Éppen az előbbiekből derült ki, hogy kevés nálunk a munkaerő és tagságunk korösszetételénél fogva csak azokat a növényeket termelhetjük, amelyeknél a lehető legjobban kihasználhatják a gépesítést. Ilyen vetemény a kukorica is, melyet elképzeléseink szerint a jövőben monokultúra gyanánt fogunk termeszteni. Törzsgárdánk zöme az állat- tenyésztésben van, a többieknek pedig elég teendőjük akad a gyümölcstermesztésben is, ahol a betakarítást csak bri- gádosok segítségével tudjuk elvégezni. Az érsekújvári Efsz vezetői szakavatottan és jól szervezik a munkát, helyesen hangolják össze az emberek és a gépek tevékenységét. SZOMBATH AMBRUS
