Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-24 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
A második világháború előtti zsellérsors, a felszabadulás utáni évek küzdelme — ma már történelem. Akik korban a negyven év határán járnak, még ismerik azokat, akik részesei, alkotói, formálói voltak ennek a történelemnek. Elsősorban tehát ők vállalták a feladatot, hogy ennek a történelmi kornak az emlékeit összegyűjtik, falvainkban berendezik a forradalmi hagyományokat őrző emlékszobákat. Tvrdošovcén (Tardoskeddenl is berendezték, s ünnepélyesen megnyitották a forradalmi hagyományok emlékszobáját. A vele kapcsolatos munkát az alapiskola pedagógusai, a Petőfi Sándor pionírcsapat vezetői, részben pedig maguk a pionírok vállalták és végezték el. Amikor a faluban jártam, Száraz József iskolaigazgató-helyettes és Kobolka György pionírveze- tő kíséretében látogattam el az emlékszobába. Arra gondoltam, negyed óra elég lesz a megtekintésére, de sokkal tovább tartott. Olyan emlékszobát láttam, s benne oly sok érdekes dolgot, hogy kénytelen voltam jobban körülnézni. Az előzményeket ismertem. Tudtam, hogy a hnb régi épületében pionírotthont rendeztek be a 479 tagot számláló csapat pajtásai, s annak része az emlékszoba. Egyik pionírlevelezőnk előzetesen be is számolt arról, milyen az emlékszoba. Csakhogy a valóság sokkal meglepőbb volt. Csodálkoztam, hogy a mennyezetvilágítás bekapcsolása után gombnyomásra hol az egyik, hol a másik falat megvilágító lámpák fénye gyulladt ki szépen sorba, ahogy körüljártam a szobát, de e#t a jelenséget így könyveltem el: ügyesek a rendezők. Kísérőim egyike megnyomott egy gombot. Erre megszólalt a rejtett magnó. Érces hangárnyalatú beszélő magyarázta, hogy milyen volt egykor az élet. mi látható a falakon, tárlókba helyezve. Felidézem a múltat. Mondanivalójának megfelelően hol fegyverropogás, tankzúgás, zene hallatszott, ha a beszélő félbeszakította magyarázatát. Korabeli hangemlékek. Hasonlót ugyan már tapasztaltam az egyik csehországi múzeumban évekkel ezelőtt, de hát ott múzeumban jártam ... Érdekes a szoba közepén álló terepasztal. Folyó, híd, fák, erdők, utak. Közöttük aprócska tankok, ólomkatonák. Szemléletesen mutatja be ez a terepasztal a felszabadítás! harc egyik mozzanatát. Nem szokványos, nem átlagos ennek az emlékszobának a berendezése. Ha méltatjuk a rendezők munkáját, feltétlenül hangsúlyozni kell: ügyes emberek, akik jól alkalmazzák a szemléltető agitáció újabb módszereit. Erről egyébként főleg akkor győződtem meg, amikor az emlékszoba melletti helyiségbe tessékeltek. Ott szoktak próbákat tartani a különféle műsorok előadására, bemutatására készülő pionírok, de ennek a helyiségnek még egy másik, az emlékszoba anyagával kapcsolatos küldetése is van. Olyan diafilmeket vetítenek, melyek forradalmi hagyományokat örökítenek meg. Az emlékszoba falain, tárlóiban látható anyag, valamint a filmekre rögzített sok-sok emlékkép helytörténeti jellegű. Nem az általánosan ismert, a járási, a központi intézményektől kapott anyagot helyezték el nagyon ügyesen az emlékszobában, hanem saját községük emlékanyagát. A község szülötte Morvay Gyula író, aki megírta emlékeit, levelében útmutatást adott a rendezőknek, hogy annak idején kik, hogyan küzdöttek a földmunkások jogaiért. Levelezése ott látható az emlékszobában, s mellette az a soksok fénykép, emléktárgy, melyet az írások nyomán gyűjtöttek össze. Említést érdemel, hogy a pionírcsapat megalakulásának ma már történelmi jellegű emlékeit is összegyűjtötték, és az anyag számára külön sarkot rendeztek be. így a látogató a forradalmi hagyományok folytatását is maga előtt látja. Ügyes, hasznos munkát végeztek a szervezők. Olyan emlékszoba a tardoskeddi, melyhez hasonlót többet is szeretnénk látni. A forradalmi hagyományok fellelhetők. Még közöttünk élnek, akik részesei, alkotói, formálói voltak a történelemnek. HAJDO ANDRÁS 1974. III. 24. Már egész utca jött létre, s épül ma Is tovább. Itt épült fel az új üzlet és a vendéglátóipari üzem is. Két részre oszlott a falu, de nem szakadt el egymástól. A patak két oldalán egymás mellett él a régi és az új, a múlt és a jelen. Az útmenti táblán ez áll: DOLINKA. Az aliig észrevehető völgyecske névadója lett a falunak. Naponta formálódott és formálódik a lakosok gondolatvilága. Jelképnek is vehetnénk, hogy a polgárok a felszabadulás után először kultúrházat építettek a faluban. Nem könnyűszerrel. Erős elhatározással, családias összefogással, példás szorgalommal. Nagyrészt kőből és öreg. Ifibontásra ítélt épületekről megvásárolt tetőanyagból hozták össze a kultúra hajlékát. S nem Is akármilyet, hiszen a nagytermen kívül több kisebb helyisége is van. Egyikben a hnb irodája kapott helyet. Itt ülünk most Molnár Sándor elnökkel és Vol- kovics Gyula alelnökkel. Beszélgetünk. Hallgatom a két vezető lelkes szavait, az elért eredményekről számolnak be, a terveket, a feladatokat vázolják. ségfejlesztési és szépítési terv megvalósításán. Erről tanúskodik az új, 30 gyermek részére épülő óvoda is, melyhez jól felszerelt játszótér tartozik, ahol Hegedűs Irén igazgatónő irányításával a kis óvodások nemcsak kellemesen töltik el a napot, hanem hasznosan szórakozva, sok új ismerettel is gazdagodnak. A választási program egyik fő feladata a helyi kommunikáció kiépítése. A faluban látható hatalmas kőkupacok biztatóan jelzik, hogy rövidesen minden utcából eltűnik a sár. Jelentős beruházás ez, hiszen e célra nem kevesebb, mint 705 000 koronát irányoztak elő. Megépült egy 300 méter hosszú járda és bekerítették a temetőt. Rövidesen sor kerül a község alsó végén levő fahíd lebontására és az új építésére, 880 000 korona beruházással. — Az iskola régebbi épületben van, de 1970-ben nagyjavítással á követelményeknek megfelelővé tettük. Az idén oda is bevezetjük a vizet. Igyekszünk minél jobb feltételeket teremteni ahhoz, hogv Csicsay Imre, az iskola igazgatója minél kedvezőbb — Az eddig elért eredmények arról tanúskodnak — mondja az elnök —, hogy akarásban eddig nem volt hiány. Teljesen megváltozott a község képe, s ez a szorgalom eredménye. És természetesen az állami támogatásé, mely az anyagiak biztosításával megteremtette a lehetőségeket a Jelentősebb akciók megvalósításához. A fejlődés szempontjából igen jelentős volt az 1958-as év, ugyanis akkor gyulladt ki először a villanyfény a községben. Nagy volt az öröm, bár az utcai lámpák még víztóosák- kal borított, sáros utcát világítottak meg. De nem sokáig. Rövidesen por- talanították az utcát, a patak feletti fahíd helyett is korszerű betonhidat építettek. Majd felépült az üzlet a vendéglátóipari üzemmel, s a környéken elsőként automata telefonközpontot kapott a község. Az elmúlt választási időszakot kellőképpen kihasználták, és most is szorgos munkával fáradoznak a közkörülmények között végezhesse nevelőmunkáját. A közeljövőben sor kerül a kultúrház javítására és több jelentős munka elvégzésére. — Hogyan segítenek a községfej- leszlési munkákban az egyes szervezetek, milyen tevékenységet fejtenek ki? — Először a helyi pártszervezetről szólok, hiszen irányítója, szervezője a falu életének. Igaz, csak 15 tag|n van, de rendszeres gyűléseken vitatják meg a községfejlesztési problémákat, következetesen végzik a tagok ideológiai nevelését. A taglétszám növelésére is gondot fordítanak, munkáskáderek megnyerésével erősítik soraikat. A kommunisták — Zolcer Lukács elnök irányításával — hatékony segítséget nyújtanak a SZISZ helyi szervezetének, melynek 32 tagja van. Ez a szervezet is terv szerint dolgozik. Annak ellenére, hogy csak 1972-ben alakult újjá, jó munkát fejt ki. Az ifjúsági klubban hetenként háromszor jönnek össze. Papp Ferenc elnök mindent elkövet, hogy a munkatervben kitűzött feladatokat maradéktalanul megvalósítsák. Legrégibb és leggazdagabb múltja a CSEMADOK-nak van. Jelenleg 40 taggal fejt ki elismerésre méltó tevékenységet. Elnöke Volkovics Gyula, aki egyben a hnb alelnöke is. A szervezetnek jól működő színjátszó csoportja volt, de több szereplő kiválása miatt bizonyos visszaesés következett be munkájában. Ez persze nem ie lenti azt, hogy most már nem fejtenek ki kultúrtevékenységet. Tavaly másodszor rendezték meg — nagy sikerrel — a szüreti ünnepélyt, melyben a szüreti hagyományokat bemutató allegorikus kocsikon kívül népviseletbe öltözött szüretelők is felvonultak, majd színvonalas kultúrműsor következett. Természetesen egyéb irányú tevékenységet is kifejtenek. Fő céljuk a régi hagyományok, népszokások ápolása, a polgárok szórakozással egybekapcsolt nevelése. Nem lenne teljes a kép. ha nem beszélnénk a CSSZBSZ helyi szervezetéről, amely egy éve működik. Különösen a barátsági hónapban fejt ki sikeres tevékenységet. Van a községben még több más szervezet is, de tevékenységük kívánnivalót hagy maga után. Különösen a isportegyesületben kellene lényeges változásoknak bekövetkezniük, ha sikeresen akarják képviselni a községet az egyes sportágakban. Gondolok itt elsősorban a labdarúgócsapatra, amely a járási bajnokság III. osztályában váltakozó szerepléssel ősszel a 6. helyen végzett. Íme, egy szerényen meghúzódó kis falu élete. A végbement változások, a jelenlegi tevékenység azt mutatja: faluját szerető, szorgalmas nép lakik itt. Azon fáradozik, hogy a falu még szebb, lakosainak élete egyre boldogabb legyen. BÜJTÖS JÁNOS eletkezése óta a község a szelíden emelkedő domb alatt hú- ! zódott meg. az apró ablakos házak szorosan egymás mellé bújtak az egyetlen ; utcácska két olda- • Ián. A községijén ^ csak a falusi élet jellegzetes zajai hallatszottak. Forgalom nem zavarta a meghitt nyugalmat, hiszen a falu az országúttól távolabb, a patakot szegélyező fák mögé rejtőzve élte megszokott életét. A felszabadulás azonban jelentős változást hozott a község életébe. Lakosai mintha csak bátorságot kaptak volna, otthagyva a régi települést, kimerészkedtek az országút mellé. Először csak egy ház épült, később azonban egymás után költöztek a családok oda. Főleg fiatalok, akik keresve az újat, otthagyták a régit. A fain kultúrháza — háttérben az iskola épülete Oj házak épülnek a régiek helyes