Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-22 / 69. szám, péntek
Pellengéren a chilei junta Ismét gyilkoltak a fasiszták Helsinki — Helsinkiben csütörtökön délután megalakult, «najd megkezdte munkáját a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság. A testület első ülésszakára szerdán a finn fővárosba érkezett Hortensia Bussi de Allende asszony, a meggyilkolt chilei elnök özvegye is. A neves jogászokból, politikusokból, szakszervezeti vezetőkből és a kulturális élet képviselőiből összetevődő bizottság tanúvallomásokkal és tárgyi bizonyítékokkal kívánja mozgósítani a haladó demokratikus érzelmű emberek millióit szerte a világon a chilei junta kegyetlenkedései ellen. A bizottság nem bíróság, nem ítéletet hoz, hanem politikai következtetéseket von le. Olyan testület, amely tevékenységében az igazságtalanságot és a kegyetlenkedéseket gyűlölők, a terrort visszautasítok százmillióinak tekintélyére támaszkodik. Vasárnapig tartó első ülésszakán a bizottság különféle nemzetiségű tanúkat hallgat ineg. A pénteki ülés napirendjére az alapvető emberi jogok megsértése, a szombatin a politikai foglyok és a menekültek, valamint hozzátartozóik helyzete szerepel, a vasárnapin pedig olyan tanúkat hallgatnak meg, akik a chilei nép ellen irányuló belső és külső összeesküvésről, Chile törvényes kormányának megdöntéséről szolgáltatnak majd bizonyítékokat. A fasiszta junta szóvivője szerdán kénytelen volt beismerni, hogy — a kijárási tilalom megszegése miatt — az utcán agyonlőtték Hugó Good- mant, az ismert chilei színészt, aki néhány éve elvándorolt Chiléből, de rövid idővel ezelőtt hazatért, hogy szolidaritását nyilvánítsa a katonai juntával. A Trud chicagói tudósítója beszélgetést folytatott amerikai társadalmi személyiségek egy Ciliiében járt csoportjával. Egyikük, Ernest Dimayo, egyebek közölt elmondotta, hogy a chilei parlament épületét a fasiszta Junta katonai rendőrsége főhadiszállásává alakította át. Hozzáfűzte, hogy tudatosan használja a „fasiszta“ jelzőt. Beszámolt arról, hogy titokban sikerült kapcsolatot létesíteniük egykori szakszervezeti vezetőkkel, akik megerősítették, hogy a junta uralma — ha ez egyáltalán lehetséges —, még a fasizmusnál is rosszabb. Dimayo hitelt érdemlő tanúkra hivatkozva — ismertette a junta egyik legutóbbi szörnyű rémtettét. A santiagói földalatti vasút építkezésének egyik szakaszán nyolcvan munkás egységesen a bérek emelését követelte. Nyomban megjelentek a katonai rendőrök és megpróbálták kideríteni, kik voltak a követelés értelmi szerzői. A munkások természetesen nem árulták el társaikat. Erre a jeldühödt fasiszták lemészárolták mind a nyolcvan embert. Dimayo a továbbiakban a hihetetlen iramú inflációról beszélt, majd hangsúlyozta: a fasiszták tévednek, ha azt hiszik, hogy az emberekkel együtt megölhetik eszméiket is. Folytatja munkáját a bolgár pártkonferencia Szófia — Ivan Popovnak, a BKP Politikai Bizottsága tagjának, a minisztertanács elnök- helyettesének elnökletével csütörtökön délelőtt folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt országos konferenciája. A küldöttek a Központi Bizottságnak „A munka társadalmi termelékenységének növeléséért“ című beszámolóját vitatják meg, amelyet az értekezlet előtt szerdán Todor Zsivkov, a KB első titkára ismertetett. A párt országos értekezletei mindenkor meghatározó szerepet játszottak a kongresszusi határozatok teljesítésének menetében — írja vezércikkében a szófiai Rabotnyicseszko Delo. így lesz ez a mostani konferencia esetén is, amely az 1971 tavaszán tartott kongresszus óta a legmagasabb pártfórum. „EGYÜTT KELL MŰKÖDNÜNK, AHOL EZ LEHETSÉGES“ Nixon sajtóértekezlete Az új brazil kormány programja Brasilia — Ernesto Geisel, új brazil államfő kedden este az első kabinetülésen körvonalazta kormányának kül- és belpolitikai programját az elkövetkező öt évre. A 65 éves tábornok közölte, hogy Brazília „folytatja a közeledést a latinamerikai kontinens országai felé", különös tekintettel a Brazíliát körülvevő „testvéri nemzetekre és Portugáliára". Geisel kijelentette, hogy kormánya folytatni fogja „az 1964- es forradalmat“ amely biztosította a gazdaság uralmát. Geisel beszédében azt hangoztatta, hogy Brazíliában „fokozatosan helyreállítják a demokráciát“, azonban a cenzúrát, valamint a politikai és munkásszervezetek tevékenységének tilalmát továbbra is fenntartják mint „az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapjait". Nixon elnök Houstonban válaszolt hallgatóságának az amerikai bel- és külpolitikát érintő kérdéseire. Az elnök lényegesen enyhített korábbi álláspontján, amikor az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti ellentétekről beszélt. Múlt heti chicagói nyilatkozatával ellentétben most elhatárolta magát attól, hogy a gazdasági és politikai együttműködés kikényszerítése céljából csökkentsék az amerikai csapatok létszámát Európában. Hangsúlyozta: a kölcsönös csökkentést a Varsói Szerződéssel és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján kell végrehajtani, amiről moszkvai útja során beszélni fog Leonyid Brezsnyevvel. Ám azzal a szándékkal, hogy nyomást gyakoroljon azokra a nyugat-európai vezetőkre, akik az amerikai csapatok jelenlétéhez ragaszkodnak, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a koreai, a vietnami háború nyomán és a jelenlegi ellentétek miatt is növekszik az elszigetelődési politika híveinek tábora, akik valamennyi amerikai csapat visszahívását követelik. Megjegyezte: ez talán jó lenne rövid távra, de az Egyesült Államoknak a világban betöltött szerepe miatt katasztrofális lenne hosszú távra. Megismételte, hogy amíg fennállnak a jelenlegi ellentétek, amíg nincs megegyezés a közös piaci országokkal gazdasági és politikai területen, nincs értelme, hogy Európába utazzon a tervezett csúcstalálkozóra. KÍNA VISSZATART EGY SZOVJET HELIKOPTERT A szovjet határőrség 24. számú helikoptere március 14-én háromtagú legénységével a Be- lesitől délre levő körzetbe (al- táji halárterület) indult egy súlyos beteg katonáért, hogy azt sürgősen kórházba szállítsa. Útközben a helikopter súlyos időjárási viszonyok közé került, elvesztette tájékozódóképességét, és miután üzemanyagkészlete elfogyott, kényszerleszállást hajlott végre a Kínai Nép- köztársaság területén, a határ közelében. Erről a személyzet rádió útján jelentést tett repülőterének. A szovjet fél még aznap tájékoztatta erről a kínai határőrség képviselőjét, majd március 15-én nyilatkozatot adott át a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetének azzal a kéréssel, hogy tegyenek intézkedéseket a személyzet és a helikopter felkutatására és haladéktalan haza juttatására. Mind ez ideig azonban a kínai hatóságok nem adtak választ a szovjet fél nyilatkozatára. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke felkereste a houstoni űrrepülési központot és megismerkedett a „Szojuz- Apollo“ együttes szovjet—amerikai űrrepülési program előkészületeivel. Nixon „határkőnek“ nevezte ezt az űrrepülést a szovjet — amerikai kapcsolatokban és hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése az ideológiai és egyéb különbségek ellenére el enged hetet! énül szükséges az egyetemes béke fenntartása érdekében. „Nekünk együtt kell működnünk mindé niitt, ahol ez lehetséges“ — hangsúlyozta Nixon. Az egész világ nyer ezen. Céljaink sok területen egybeesnek. Az orosz nép békét akar, mi is békét akarunk. Az orosz nép akarja a haladási — és mi is akarjuk. Az orosz nép együtt akar működni az Egyesült Államok kai, mi pedig együtt akarunk működni az orosz néppel és minden más néppel, mindenben, ahol az elősegíti a tudomány, az egészségvédelem fejlődését, az utódok számára a jobb élet biztosítását. Az orosz nép és az amerikai nép nagy népek és együtt kell működniük ott, ahol arra lehetőség van. Ennek a kozmikus programnak ez az értelme” — mondotta Nixcm. JIRÍ JAKOUBEK ÜTIJEGYZETE M árcius elején vegyes érzelmekkel érkeztünk Münchenbe. Hisz számunkra München a múltban a fasizmus jelképe volt, annak a „megállapodásnak“ a színhelye, amely hazánk náci megszállásához vezetett 35 évvel ezelőtt, 1938. március 15-én. Valamennyi nyugat-németországi útikalauz feltünteti, hogy München ma több mint 300 négyzetkilométeren terül el, 1 millió 400 ezer lakosa van s történelmi nevezetességű paloták, templomok, képtárak, színházak, főiskolák városa. Több mint 40 ezer diák tanul itt, országos viszonylatban a legtöbb. München az NSZK harmadik legnagyobb ipari városa — mintegy 1200 üzeme és vállalata van. Mivel éppen az idén nem véletlenül különösen emlékezetes márciust mutatott a naptár, azokat az „emlékezetes“ helyeket kerestük, amelyeket az útikalauzok ugyan nem tüntetnek fel, de ahol az emberiséget ért borzasztó csapásnak, a második viliágháborúnak a bölcsője volt. Rájuk találtunk. Megtaláltuk a Maximllianstrasse közelében levő Hofbrüuhaus Ismert sörözőt, amelyet elsősorban a külföldi turisták látogatnak, de éppenséggel a belföldi vendégek sem kerülnek el. Ugyanis 1920-ban ebben a pincében lépett fel első ízben egy tömeggyűlésen a maga nemzeti szocialista programjával Adolf Hitler. Ettől a pincétől pedig nincs messze a Feldherrnhalle, ahol 1923. november 9-én Hitler első hatalomátvételi kísérletét elfojtották. Hitler azonban, mint beszédeiben előszeMünchentől Nürnbergig relottel hangoztatta, sohasem felejtette el, honnan Indult el. Hatalomra jutása után a „náci mozgalom városa“ címet adományozta Münchennek. Az idősebb müncheniek nyugodtan szóba elegyednek Hitlerről. Sőt még a Völkischer Beobachler, a harmincas évek náci lapjának manapság után- nyomolt és egyes kioszkokban „történelmi tanulság" címkével árusított példányszámait is mutogatják. Azt azonban nehéz volna állítanunk, vajon éppen a bajoroknak szívügyük e a tényleges történelmi tanulság. Mint ismeretes, Bajorország a Keresztényszociális (CSU) Párt bástyája. Ez a párt a szövetségi gyűlésben határozottan ellenzi az 1938-as gyalázatos müncheni egyezmény semmissé nyilvánítására vonatkozó csehszlovák-nyugatnémet szerződés ratifikálását. München és Nürnberg között élénken vitáztunk erről egyik útitársunkkal. A mintegy 30 utast befogadó kétmotoros repülőgépben egy jellegzetes bajor lollbokrétás, zöld kalapos idősebb úr nagyon tűzbe jött Brandtnak szerinte kudarcra ítélt keleti politikája miatt. Az „adenaueri hidegháború aranykorát“ emlegette s csoda hogy meg nem fenyegetett: „még nincs mindennek vége“. Szép veiőfényes időjárás volt, a repülőgép elég alacsonyan szállt. Világosan láttuk a megművelt és tavaszi vetésre előkészített mezőket, a napfényben fehérlő falvakat és városkákat. Nem is olyan régen söpört végig itt a háború a maga borzalmas következményeivel. Szóvá kellett tennünk útitársunk előtt, hogy éppen Nürnberg az úticélunk, az 1938-as náci összejövetelek színhelye, ahol Hitler tombolva kűrtölte világgá területhódítási vágyát, a szudétavidék bekebelezését, az akkori Csehszlovákia elpusztítását. Hová vezetett hódításvágya? Erről szolgáltat néma tanúbizonyságot a für- therstrassei igazságügyi palota, amelyben a háborús bűnösök ismert nürnbergi perét tárgyalták és kimondták a kemény, igazságos ítéletet. Nem egy nürnbergi utca a prágai Malá Stranára vagy az Övárosra emlékeztet. Nürnberg- ben is sok kárt tett a háború. Harminc súlyos légitámadást vészelt át, melyek sorájn az épületek 40 és a lakásalap 51 százaléka megsemmisült Az óvárosbau, amelyet a világ minden részéből tömegesen látogatnak a turisták, a régi házaknak csak 9 százaléka maradt épen. A város háború előtti 425 ezer lakosa a háború végéig a felére csökkent, mintegy 200 ezer ember maradt a városban. Ma már lényegében egész Nürnberg megújult, mintegy másfél millió lakosú nagyon élénk város. Dominál a nagy- és kisipar, a kereskedelem. Természetesen, mint^min- den nyugatnémet városban, itt is szembeötlik mindjárt a pályaudvarral szemben az „US Army Hotel". — Egyszer ezeknek is távozniuk kell — mondja egy jugoszláv az amerikai katonákról a Vier fahreszeiten (négy évszak) vendéglőben. Mint egyike a sokezer vendégmunkásnak, már .negyedik éve dolgozik Nürn- bergben. — A helybeliek egyre kevésbé törődnek velük és sokan úgy vélekednek, hogy az európai békéhez nincs rájuk szükség. Sok élménnyel, jó élményekkel és a sötét múltra emlékeztető, sokak által mesterségesen élesztgetett emlékekkel szálltunk be éjfélkor a prágai gyorsvonatba. Az élmények alapján tapasztalva a valóságot az ember még mélyebben felfogja, miért olyan felette szükséges az európai biztonság és együttműködés. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepség volt a budapesti Felvonulási téren a tanácsköztársasági emlékműivé 1. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM bejelentette, hogy Henry Kissinger külügyminiszter, úton Moszkva felé, hétfőn rövid időre megszakítja útját Bonnban, és tárgyalni fog Wal- ter Scheel külügyminiszterrel. A megbeszéléseken az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei kapcsolatainak alakulását tekintik át. Kissinger már korábban bejelentette, hogy moszkvai látogatásáról hazatérőben megáll Londonban, hogy Callaghan külügyminiszterrel tárgyaljon. WASHINGTONBAN az NSZK nagykövetségén összeült az Európai Gazdasági Közösség kilenc országának egyesült államokbeli nagykövete. A nagykövetek egyértelműen megállapították, hogy az utóbbi napolo bau az „atlanti viszály“-ban elhangzott kijelentések hangvétele tompult. PHENJANBAN, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán megnyílt a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésszaka. Kim ír Szén elnöknek, valamint a Koreai Munkapárt és a kormány más vezetőinek jelenlétében Hvan Dzang Jop, a Népi Gyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot BUENOS AIRESTÖL 100 kilométernyire északnyugatra megkezdte működését Latin-Ameri- ka első atomerőműve. Kezdeti kapacitása 5000 kilowatt; ez később eléri a 319 000 kilowattot. ELFOGTÁK ANNA HERCEGNŐ MERÉNYLŐJÉT London — Szerdán este Londonban merényletet kíséreltek meg Anna hercegnő, az angol királynő lánya és férje, Mark Phillips kapitány ellen. A pár a Trafalgar-teret a Bucking- ham-palotával összekötő Pali Mall-on hajtott a palota felé, amikor a támadó több lövést adott le gépkocsijukra. Szemtanúk beszámolója szerint a merénylő fehér Ford-ko- csijával a királyi autó elé vágott, megállásra kényszerítette, kiugrott autójából, valamit kiáltott egy járókelőnek, majd automata fegyveréből hat golyót eresztett a limousine-ra. A lövések megsebesítették a királyi gépkocsi sofőrjét, Anna hercegnő testőrét, egy, a kocsihoz rohanó rendőrt és egy újságírót, aki taxiból ugrott ki és rohant a rendőr megsegítésére. Húsz percen belül nagy rendőri erők érkeztek a helyszínre, körülvették a palota környékét és nem sokkal később elfogták a merénylőt. A parlamentben Roy Jenkins belügyminiszter közölte a megrendült képviselőkkel, hogy a merénylet eredeti célja Anna hercegnő elrablása volt. Ed- tvurd Short, a kabinet tagja később egy rádióinterjúban elmondta, Erzsébet királynőhöz zsaroló levelet intéztek, amelyben kilátásba helyezték Anna elrablását. Londonban csütörtökön hajnalban bejelentették, hogy a merényletet lan Ball, munka- és állandó lakhely nélküli londoni fiatalember követte el. A támadót még csütörtökön egy londoni kerületi bíróság elé- állították. Időközben — mielőtt még a tettest azonosították volna —, eigy belfasti újság szerkesztőségét egy magát „Jones kapitánynak“ nevező személy hívta fel és kijelentette, hogy a fegyveres támadást a „Katolikus Védelmi Liga“ magára vállalja. Az észak- írországi zavargásokban kialakult különböző katolikus és protestáns szervezetek között eddig nem szerepelt ez a liga. A későbbi tények ismeretében a rendőrség „blöffnek minősítette a telefonhívást.
