Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-22 / 69. szám, péntek

Pellengéren a chilei junta Ismét gyilkoltak a fasiszták Helsinki — Helsinkiben csü­törtökön délután megalakult, «najd megkezdte munkáját a chilei katonai junta bűneit vizs­gáló nemzetközi bizottság. A testület első ülésszakára szer­dán a finn fővárosba érkezett Hortensia Bussi de Allende asszony, a meggyilkolt chilei elnök özvegye is. A neves jogászokból, politi­kusokból, szakszervezeti veze­tőkből és a kulturális élet kép­viselőiből összetevődő bizott­ság tanúvallomásokkal és tár­gyi bizonyítékokkal kívánja mozgósítani a haladó demokra­tikus érzelmű emberek millióit szerte a világon a chilei junta kegyetlenkedései ellen. A bi­zottság nem bíróság, nem íté­letet hoz, hanem politikai kö­vetkeztetéseket von le. Olyan testület, amely tevékenységé­ben az igazságtalanságot és a kegyetlenkedéseket gyűlölők, a terrort visszautasítok százmil­lióinak tekintélyére támaszko­dik. Vasárnapig tartó első ülés­szakán a bizottság különféle nemzetiségű tanúkat hallgat ineg. A pénteki ülés napirend­jére az alapvető emberi jogok megsértése, a szombatin a po­litikai foglyok és a menekül­tek, valamint hozzátartozóik helyzete szerepel, a vasárnapin pedig olyan tanúkat hallgatnak meg, akik a chilei nép ellen irányuló belső és külső össze­esküvésről, Chile törvényes kor­mányának megdöntéséről szol­gáltatnak majd bizonyítékokat. A fasiszta junta szóvivője szerdán kénytelen volt beis­merni, hogy — a kijárási tila­lom megszegése miatt — az utcán agyonlőtték Hugó Good- mant, az ismert chilei színészt, aki néhány éve elvándorolt Chi­léből, de rövid idővel ezelőtt hazatért, hogy szolidaritását nyilvánítsa a katonai juntával. A Trud chicagói tudósítója beszélgetést folytatott amerikai társadalmi személyiségek egy Ciliiében járt csoportjával. Egyikük, Ernest Dimayo, egye­bek közölt elmondotta, hogy a chilei parlament épületét a fa­siszta Junta katonai rendőrsége főhadiszállásává alakította át. Hozzáfűzte, hogy tudatosan használja a „fasiszta“ jelzőt. Beszámolt arról, hogy titokban sikerült kapcsolatot létesíte­niük egykori szakszervezeti ve­zetőkkel, akik megerősítették, hogy a junta uralma — ha ez egyáltalán lehetséges —, még a fasizmusnál is rosszabb. Dimayo hitelt érdemlő tanúk­ra hivatkozva — ismertette a junta egyik legutóbbi szörnyű rémtettét. A santiagói földalat­ti vasút építkezésének egyik szakaszán nyolcvan munkás egységesen a bérek emelését követelte. Nyomban megjelen­tek a katonai rendőrök és megpróbálták kideríteni, kik voltak a követelés értelmi szer­zői. A munkások természetesen nem árulták el társaikat. Erre a jeldühödt fasiszták lemészá­rolták mind a nyolcvan embert. Dimayo a továbbiakban a hi­hetetlen iramú inflációról be­szélt, majd hangsúlyozta: a fasiszták tévednek, ha azt hi­szik, hogy az emberekkel együtt megölhetik eszméiket is. Folytatja munkáját a bolgár pártkonferencia Szófia — Ivan Popovnak, a BKP Politikai Bizottsága tag­jának, a minisztertanács elnök- helyettesének elnökletével csü­törtökön délelőtt folytatta mun­káját a Bolgár Kommunista Párt országos konferenciája. A kül­döttek a Központi Bizottságnak „A munka társadalmi termelé­kenységének növeléséért“ című beszámolóját vitatják meg, ame­lyet az értekezlet előtt szer­dán Todor Zsivkov, a KB első titkára ismertetett. A párt országos értekezletei mindenkor meghatározó szere­pet játszottak a kongresszusi határozatok teljesítésének me­netében — írja vezércikkében a szófiai Rabotnyicseszko Delo. így lesz ez a mostani konfe­rencia esetén is, amely az 1971 tavaszán tartott kongresszus óta a legmagasabb pártfórum. „EGYÜTT KELL MŰKÖDNÜNK, AHOL EZ LEHETSÉGES“ Nixon sajtóértekezlete Az új brazil kormány programja Brasilia — Ernesto Geisel, új brazil államfő kedden este az első kabinetülésen körvonalaz­ta kormányának kül- és belpo­litikai programját az elkövet­kező öt évre. A 65 éves tábor­nok közölte, hogy Brazília „folytatja a közeledést a latin­amerikai kontinens országai felé", különös tekintettel a Brazíliát körülvevő „testvéri nemzetekre és Portugáliára". Geisel kijelentette, hogy kor­mánya folytatni fogja „az 1964- es forradalmat“ amely biztosí­totta a gazdaság uralmát. Gei­sel beszédében azt hangoztat­ta, hogy Brazíliában „fokoza­tosan helyreállítják a demok­ráciát“, azonban a cenzúrát, va­lamint a politikai és munkás­szervezetek tevékenységének tilalmát továbbra is fenntart­ják mint „az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapjait". Nixon elnök Houstonban vá­laszolt hallgatóságának az amerikai bel- és külpolitikát érintő kérdéseire. Az elnök lényegesen enyhí­tett korábbi álláspontján, ami­kor az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti ellentétekről beszélt. Múlt heti chicagói nyilatkoza­tával ellentétben most elhatá­rolta magát attól, hogy a gaz­dasági és politikai együttmű­ködés kikényszerítése céljából csökkentsék az amerikai csa­patok létszámát Európában. Hangsúlyozta: a kölcsönös csökkentést a Varsói Szerző­déssel és a Szovjetunióval foly­tatott tárgyalások alapján kell végrehajtani, amiről moszkvai útja során beszélni fog Leo­nyid Brezsnyevvel. Ám azzal a szándékkal, hogy nyomást gyakoroljon azokra a nyugat-európai vezetőkre, akik az amerikai csapatok jelenlété­hez ragaszkodnak, hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok­ban a koreai, a vietnami hábo­rú nyomán és a jelenlegi el­lentétek miatt is növekszik az elszigetelődési politika hívei­nek tábora, akik valamennyi amerikai csapat visszahívását követelik. Megjegyezte: ez ta­lán jó lenne rövid távra, de az Egyesült Államoknak a vi­lágban betöltött szerepe miatt katasztrofális lenne hosszú táv­ra. Megismételte, hogy amíg fennállnak a jelenlegi ellenté­tek, amíg nincs megegyezés a közös piaci országokkal gazda­sági és politikai területen, nincs értelme, hogy Európába utazzon a tervezett csúcstalál­kozóra. KÍNA VISSZATART EGY SZOVJET HELIKOPTERT A szovjet határőrség 24. szá­mú helikoptere március 14-én háromtagú legénységével a Be- lesitől délre levő körzetbe (al- táji halárterület) indult egy sú­lyos beteg katonáért, hogy azt sürgősen kórházba szállítsa. Útközben a helikopter súlyos időjárási viszonyok közé került, elvesztette tájékozódóképessé­gét, és miután üzemanyagkész­lete elfogyott, kényszerleszál­lást hajlott végre a Kínai Nép- köztársaság területén, a határ közelében. Erről a személyzet rádió útján jelentést tett repü­lőterének. A szovjet fél még aznap tá­jékoztatta erről a kínai határ­őrség képviselőjét, majd már­cius 15-én nyilatkozatot adott át a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetének azzal a kéréssel, hogy tegyenek in­tézkedéseket a személyzet és a helikopter felkutatására és ha­ladéktalan haza juttatására. Mind ez ideig azonban a kínai hatóságok nem adtak választ a szovjet fél nyilatkozatára. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke felkereste a houstoni űrrepülési központot és megismerkedett a „Szojuz- Apollo“ együttes szovjet—ame­rikai űrrepülési program elő­készületeivel. Nixon „határkőnek“ nevezte ezt az űrrepülést a szovjet — amerikai kapcsolatokban és hangsúlyozta, hogy a két or­szág együttműködése az ideo­lógiai és egyéb különbségek el­lenére el enged hetet! énül szük­séges az egyetemes béke fenn­tartása érdekében. „Nekünk együtt kell működnünk mindé niitt, ahol ez lehetséges“ — hang­súlyozta Nixon. Az egész világ nyer ezen. Céljaink sok terü­leten egybeesnek. Az orosz nép békét akar, mi is békét akarunk. Az orosz nép akarja a haladási — és mi is akar­juk. Az orosz nép együtt akar működni az Egyesült Államok kai, mi pedig együtt akarunk működni az orosz néppel és minden más néppel, minden­ben, ahol az elősegíti a tudo­mány, az egészségvédelem fej­lődését, az utódok számára a jobb élet biztosítását. Az orosz nép és az amerikai nép nagy népek és együtt kell működ­niük ott, ahol arra lehetőség van. Ennek a kozmikus prog­ramnak ez az értelme” — mon­dotta Nixcm. JIRÍ JAKOUBEK ÜTIJEGYZETE M árcius elején vegyes ér­zelmekkel érkeztünk Münchenbe. Hisz számunkra München a múltban a fasizmus jelképe volt, annak a „megál­lapodásnak“ a színhelye, amely hazánk náci megszállásához vezetett 35 évvel ezelőtt, 1938. március 15-én. Valamennyi nyugat-németor­szági útikalauz feltünteti, hogy München ma több mint 300 négyzetkilométeren terül el, 1 millió 400 ezer lakosa van s történelmi nevezetességű palo­ták, templomok, képtárak, szín­házak, főiskolák városa. Több mint 40 ezer diák tanul itt, országos viszonylatban a leg­több. München az NSZK harma­dik legnagyobb ipari városa — mintegy 1200 üzeme és vállala­ta van. Mivel éppen az idén nem véletlenül különösen em­lékezetes márciust mutatott a naptár, azokat az „emlékezetes“ helyeket kerestük, amelyeket az útikalauzok ugyan nem tün­tetnek fel, de ahol az emberi­séget ért borzasztó csapásnak, a második viliágháborúnak a bölcsője volt. Rájuk találtunk. Megtaláltuk a Maximllianstrasse közelében levő Hofbrüuhaus Ismert sörö­zőt, amelyet elsősorban a kül­földi turisták látogatnak, de éppenséggel a belföldi vendé­gek sem kerülnek el. Ugyanis 1920-ban ebben a pincében lé­pett fel első ízben egy tömeg­gyűlésen a maga nemzeti szo­cialista programjával Adolf Hit­ler. Ettől a pincétől pedig nincs messze a Feldherrnhalle, ahol 1923. november 9-én Hit­ler első hatalomátvételi kísér­letét elfojtották. Hitler azon­ban, mint beszédeiben elősze­Münchentől Nürnbergig relottel hangoztatta, sohasem felejtette el, honnan Indult el. Hatalomra jutása után a „náci mozgalom városa“ címet ado­mányozta Münchennek. Az idősebb müncheniek nyu­godtan szóba elegyednek Hit­lerről. Sőt még a Völkischer Beobachler, a harmincas évek náci lapjának manapság után- nyomolt és egyes kioszkokban „történelmi tanulság" címkével árusított példányszámait is mu­togatják. Azt azonban nehéz volna állítanunk, vajon éppen a bajoroknak szívügyük e a tényleges történelmi tanulság. Mint ismeretes, Bajorország a Keresztényszociális (CSU) Párt bástyája. Ez a párt a szövet­ségi gyűlésben határozottan el­lenzi az 1938-as gyalázatos müncheni egyezmény semmissé nyilvánítására vonatkozó cseh­szlovák-nyugatnémet szerző­dés ratifikálását. München és Nürnberg között élénken vitáztunk erről egyik útitársunkkal. A mintegy 30 utast befogadó kétmotoros re­pülőgépben egy jellegzetes ba­jor lollbokrétás, zöld kalapos idősebb úr nagyon tűzbe jött Brandtnak szerinte kudarcra ítélt keleti politikája miatt. Az „adenaueri hidegháború arany­korát“ emlegette s csoda hogy meg nem fenyegetett: „még nincs mindennek vége“. Szép veiőfényes időjárás volt, a repülőgép elég alacsonyan szállt. Világosan láttuk a meg­művelt és tavaszi vetésre elő­készített mezőket, a napfény­ben fehérlő falvakat és város­kákat. Nem is olyan régen sö­pört végig itt a háború a ma­ga borzalmas következményei­vel. Szóvá kellett tennünk útitár­sunk előtt, hogy éppen Nürn­berg az úticélunk, az 1938-as náci összejövetelek színhelye, ahol Hitler tombolva kűrtölte világgá területhódítási vágyát, a szudétavidék bekebelezését, az akkori Csehszlovákia el­pusztítását. Hová vezetett hó­dításvágya? Erről szolgáltat néma tanúbizonyságot a für- therstrassei igazságügyi palota, amelyben a háborús bűnösök ismert nürnbergi perét tárgyal­ták és kimondták a kemény, igazságos ítéletet. Nem egy nürnbergi utca a prágai Malá Stranára vagy az Övárosra emlékeztet. Nürnberg- ben is sok kárt tett a háború. Harminc súlyos légitámadást vészelt át, melyek sorájn az épületek 40 és a lakásalap 51 százaléka megsemmisült Az óvárosbau, amelyet a világ minden részéből tömegesen lá­togatnak a turisták, a régi há­zaknak csak 9 százaléka ma­radt épen. A város háború előt­ti 425 ezer lakosa a háború végéig a felére csökkent, mint­egy 200 ezer ember maradt a városban. Ma már lényegében egész Nürnberg megújult, mint­egy másfél millió lakosú na­gyon élénk város. Dominál a nagy- és kisipar, a kereskede­lem. Természetesen, mint^min- den nyugatnémet városban, itt is szembeötlik mindjárt a pá­lyaudvarral szemben az „US Army Hotel". — Egyszer ezeknek is távoz­niuk kell — mondja egy jugo­szláv az amerikai katonákról a Vier fahreszeiten (négy évszak) vendéglőben. Mint egyike a sokezer vendégmunkásnak, már .negyedik éve dolgozik Nürn- bergben. — A helybeliek egyre kevésbé törődnek velük és so­kan úgy vélekednek, hogy az európai békéhez nincs rájuk szükség. Sok élménnyel, jó élmények­kel és a sötét múltra emlékez­tető, sokak által mestersége­sen élesztgetett emlékekkel szálltunk be éjfélkor a prágai gyorsvonatba. Az élmények alapján tapasztalva a valósá­got az ember még mélyebben felfogja, miért olyan felette szükséges az európai biztonság és együttműködés. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁR­SASÁG kikiáltásának 55. évfor­dulója alkalmából tegnap dél­előtt koszorúzási ünnepség volt a budapesti Felvonulási téren a tanácsköztársasági emlékmű­ivé 1. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM bejelentette, hogy Henry Kissinger külügyminisz­ter, úton Moszkva felé, hétfőn rövid időre megszakítja útját Bonnban, és tárgyalni fog Wal- ter Scheel külügyminiszterrel. A megbeszéléseken az Egyesült Államok és nyugat-európai szö­vetségesei kapcsolatainak ala­kulását tekintik át. Kissinger már korábban bejelentette, hogy moszkvai látogatásáról hazatérőben megáll Londonban, hogy Callaghan külügyminisz­terrel tárgyaljon. WASHINGTONBAN az NSZK nagykövetségén összeült az Eu­rópai Gazdasági Közösség ki­lenc országának egyesült álla­mokbeli nagykövete. A nagykö­vetek egyértelműen megállapí­tották, hogy az utóbbi napolo bau az „atlanti viszály“-ban el­hangzott kijelentések hangvéte­le tompult. PHENJANBAN, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővá­rosában szerdán megnyílt a Legfelsőbb Népi Gyűlés üléssza­ka. Kim ír Szén elnöknek, va­lamint a Koreai Munkapárt és a kormány más vezetőinek je­lenlétében Hvan Dzang Jop, a Népi Gyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot BUENOS AIRESTÖL 100 kilo­méternyire északnyugatra meg­kezdte működését Latin-Ameri- ka első atomerőműve. Kezdeti kapacitása 5000 kilowatt; ez ké­sőbb eléri a 319 000 kilowattot. ELFOGTÁK ANNA HERCEGNŐ MERÉNYLŐJÉT London — Szerdán este Lon­donban merényletet kíséreltek meg Anna hercegnő, az angol királynő lánya és férje, Mark Phillips kapitány ellen. A pár a Trafalgar-teret a Bucking- ham-palotával összekötő Pali Mall-on hajtott a palota felé, amikor a támadó több lövést adott le gépkocsijukra. Szemtanúk beszámolója sze­rint a merénylő fehér Ford-ko- csijával a királyi autó elé vá­gott, megállásra kényszerítette, kiugrott autójából, valamit kiál­tott egy járókelőnek, majd au­tomata fegyveréből hat golyót eresztett a limousine-ra. A lö­vések megsebesítették a királyi gépkocsi sofőrjét, Anna her­cegnő testőrét, egy, a kocsihoz rohanó rendőrt és egy újság­írót, aki taxiból ugrott ki és rohant a rendőr megsegítésé­re. Húsz percen belül nagy rendőri erők érkeztek a hely­színre, körülvették a palota környékét és nem sokkal ké­sőbb elfogták a merénylőt. A parlamentben Roy Jenkins belügyminiszter közölte a meg­rendült képviselőkkel, hogy a merénylet eredeti célja Anna hercegnő elrablása volt. Ed- tvurd Short, a kabinet tagja később egy rádióinterjúban el­mondta, Erzsébet királynőhöz zsaroló levelet intéztek, amely­ben kilátásba helyezték Anna elrablását. Londonban csütörtökön haj­nalban bejelentették, hogy a merényletet lan Ball, munka- és állandó lakhely nélküli lon­doni fiatalember követte el. A támadót még csütörtökön egy londoni kerületi bíróság elé- ál­lították. Időközben — mielőtt még a tettest azonosították volna —, eigy belfasti újság szerkesztőségét egy magát „Jones kapitánynak“ nevező személy hívta fel és kijelen­tette, hogy a fegyveres táma­dást a „Katolikus Védelmi Li­ga“ magára vállalja. Az észak- írországi zavargásokban kiala­kult különböző katolikus és protestáns szervezetek között eddig nem szerepelt ez a liga. A későbbi tények ismeretében a rendőrség „blöffnek minősí­tette a telefonhívást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom