Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-19 / 66. szám, kedd

Együttműködés a mezőgazdaság fejlesztésében t. A szocialista közösség országaiban a gazda­sági együttműködés egész története összefonó­dik az 1949 elején létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységével. A KGST- tagországok együttműködésének első szakaszát az jellemezte, hogy kialakították a szilárd szo­cialista világpiacot, amely a nemzetgazdaságok kölcsönös tervszerű kapcsolatainak és a kölcsö­nös árucserének tervszerű megszervezése alap­ján sikeresen fejlődik. E kapcsolatok fejleszté­sében nagy jelentősége volt a KGST 1956 máju­sában lezajlott VII. ülésszaka határozatának, miszerint állandó bizottságokat kell létrehozni a gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dés koordinálására, ezen belül pedig létre kell hozni a Mezőgazdasági és az Élelmiszeripari Ál­landó Bizottságot. Az eltelt negyedszázad alatt mély társadalmi­gazdasági változások következtek be a mezőgaz­daságban és az élelmiszeriparban. A kommunista és munkáspártok irányításával, amelyek ulkotó- an alkalmazták a lenini szövetkezeti terv esz­méit és a Szovjetunió sokéves tapasztalatait, a KGST-tagországok végrehajtották a mezőgazda­ság szocialista átépítését és mezőgazdasági nagyüzemeket hoztak létre. Ez lehetővé tette a korszerű tudomány és technika alkalmazását és azt, hogy fokozatosan áttérjenek az ipari termelési módszerek bevezetésére, jelenleg a KGST-tagországok mezőgazdaságában a szocia­lista szektor a mezőgazdasági haszonterület 97 százalékát teszi ki. A KGST-tagországok népgazdaságának iparo­sítása alapján kialakult és szakadatlanul fejlő­dik a szocialista mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerű anyagi-technikai bázisa, erősen növeke dett és tovább fokozódik az élelmiszergazdasági beruházások volumene. A mezőgazdaságot és élel­miszeripart folyamatosan jelentős számú új gép­pel látták el. Így 1971 kezdetére a mezőgazda- sági traktorpark 1950-hez viszonyítva majdnem megnégyszereződött, nőtt a traktorok teljesítmé­nye és növekedett munkasebességük. Tízszeresé­re növekedett a műtrágyaszállítás, széles körben alkalmazzák a növényvédőszereket, jelentősen nőtt az öntözött és lecsapolt földek területe. A KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai, vala­mint kormányai széles körű in­tézkedéseket tettek a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fej­lesztésének gazdasági ösztönzé­sére, a tervezés és az ágazatok irányításának tökéletesítésére és a műszaki fejlesztés bizto­sítására. Az említett intézkedé­sek és az országok bővülő együttműködése lehetővé teszi, hogy növeljük a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek elő­állítását valamennyi KGST-tag- országban, növeljük az áruter­melést és fokozzuk a munkater­melékenységet ezekben az ága­zatokban. Tervezés és előrejelzés A KGST XXV. ülésszakán el­fogadott Komplex Program új szakaszt jelent a KGST-tagor­szágok együttműködésének to- további elmélyítésében és töké­letesítésében, valamint a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésében. A Program kife­jezi, hogy a KGST-tagországok irányt vettek a termelés nemzet­közi szakosítása és a kooperá­ció felé, szorosabban összekap­csolták a népgazdasági terve­ket és megvalósítják a gazda­sági integrációt. A KGST alapvető tevékenysé­gi módszereinek és a nemzet­közi munkamegosztás fejlesz­tésének fontos eszköze a nép- gazdasági tervek koordinálása. A Mezőgazdasági Állandó Bi­zottság már tevékenységének kezdetén nagy munkát végzett a KGST-tagországok mezőgaz­dasága alapvető ágazataira vo­natkozó fejlesztési tervek ko­ordinálásában. 1958—1959-ben koordinálták az 1961—1965. évi terveket és ajánlásokat dolgoz­tak ki az egyes mezőgazdasági termékek termelésének szako­sítására. A Bizottság ajánlásait a KGST XII. ülésszakán hagy­ták jóvá. 1964—1965-ben koordinálták a terveket 1966—1970-re, ezt követően pedig az 1971—1975. évi ötéves időszakra. 1972-ben a KGST Mezőgazdasági Álla,ndó Bizottsága meghatározta azokat a problémákat, amelyeknél terv- koordinációt kell végezni az 1976—1980. évi időszakra és hosszabb távon. Az 1976—1980. évi tervek ko­ordinálása során javaslatokat kell készíteni a legfontosabb problémák megoldására az élel­miszeripar területén is, mint pl. a KGST-tagországok népélelme­zési cikkekben mutatkozó szük­ségleteinek teljesebb kielégíté­sére, a nemzetközi hűtőlánc tö­kéletesítése és az élelmiszerek eltarthatóságának biztosítása termelésük, tárolásuk és szállí­tásuk esetén; a termelés sza­kosítása az egyeztetett élelmi- szeripari ágazatokban, az élel­miszeripar korszerű göngyöle­gekben és csomagolóanyagok­ban felmerülő szükségleteinek kielégítése. A Komplex Program fejlesz­tési előrejelzés kidolgozását irá­nyozza elő 1985-ig, mely tartal­mazza az egyes termékekből felmerülő szükségleteket, a termelés és értékesítés, a mező- gazdasági és az élelmiszeripar egyes ágazatainak fejlesztését, beleértve az anyagi-technikai bázis tudományos és műszaki fejlesztés alapján történő fej­lesztésének előrejelzését is. A tudományosan megalapo­zott táplálkozási normák alap­ján, és figyelembe véve más legfontosabb tényezőket már ki­dolgozták és összegezték a ter­melésfejlesztés, valamint a ki­választott mezőgazdasági ter­mékek értékesítésének prognó­zisát és előrejelezték a meg­felelő anyagi-technikai bázist. Az összegezett előrejelzés álta­lános tájékoztató jellege elle­nére ezekben elég világosan ki­rajzolódnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további gyor­sított fejlesztésének tendenciái. Az anyagi-technikai bázis fejlesztésének előrejelzése ma­gában foglalja 1976—1980-ig, illetve 1985-ig a KGST-tagor- szágokban jelentkező optimális szükségleteket traktorokból, alapvető mezőgazdasági gépek­ből, a mellorálást és az erdé­szet céljaira szolgáló gépekből, komplex állattenyésztési beren­dezésekből és más olyan ob­jektumokból, melyek segítségé­vel lehetővé válik az iparszerű módszerek alkalmazása, tartal­mazza ezenkívül az állatte­nyésztésben a kémiai és bioké­miai takarmánykiegészítőkből k felmerülő szükségletek előre­jelzését 1985-ig és a biológiá­nak, mint tudománynak fejlesz­tési előrejelzését. Nemesítés és növényvédelem A Komplex Programmal össz­hangban a Mezőgazdasági Ál­landó Bizottság jelentős figyel­met fordít a KGST-tagországok minőségi vetőmag és szaporító­anyag szükségleteinek kielégí­tésére. A Bizottság által szer­vezett ingyenes minőségi vető­mag és szaporítóanyagcsere a fajtakísérletek és a nemesítés céljából elősegíti a nemesítési eredmények gyors bevezetését. 1961 óta folytatódnak a nem­zetközi fajta vizsgálatok új ígéretes fajták és hibridek fel­tárására. 1961—1971 között 773 fajtát és hibridet vizsgáltak a nemzetközi fajtakísérletekben. 1973-ban a nemzetközi fajtakí­sérletekben 342 fajta és hibrid szerepelt, amelyeket a KGST- tagországok nemesitől hoztak létre, és melyek kedvező érté­kelést kaptak országaikban. Az új termelőképesebb fajták és hibridek bevezetésével gyor­san nőnek a mezőgazdasági nö­vények átlaghozamai. A búza termésátlagát tekintve például egyes KGST-tagországok elér­ték a világszintet és jelentősen meghaladták e mutató tekinte­tében az USA-t, Kanadát és Ausztráliát, e növény legna­gyobb exportálóit. Egyre bővül és mélyül az az együttműködés, amely a KGST- tagországok jó minőségű vető­magból felmerülő szükségletei­nek kielégítésére irányul. 1966- tól 1970-ig a gabonafélék köl­csönös vetőmagszállításai 496 ezer tonnát, a napraforgónál 30100 tonnát, a zöldségfélék­nél 28 700 tonnát, vetőburgo­nyából 255 700 tonnát tettek ki. Ezenkívül, kölcsönösen szállí­tottak 662 millió facsemetét és szőlővesszőt, valamint 991 000 darab dugványt. Csupán 1972- ben a Szovjetunió a többi KGST-tagországnak több, mint 55 000 tonna gabonavetőmagot szállított, és tőlük több, mint 150 000 t gabonavetőmagot, 4000 tonna zöldségvetőmagot, 180 millió csemetét és szőlővesszőt, valamint 1,4 millió db dugványt kapott. 1973-ban aláírták az „Egyez­mény a minőségi vetőmag és szaporítóanyag termelésének sokoldalú nemzetközi szakosí­tására és kölcsönös szállításá­ra“ c. okmányt. Az egyezmény előirányozta, hogy a gabonafé­lék jó minőségű vetőmagjának kölcsönös szállításait 1970-hez viszonyítva 1975-ig 50 száza­lékkal, az ipari növényeknél 49 százalékkal fogják növelni, a burgonyánál 2,4-szeresére és a zöldségféléknél 4,3-szeresére növelik. Ezáltal lényegében ki­elégítik a KGST-tagországokban a minőségi vetőmagok iránti szükségleteket. Jelentősen növekszenek ebben az időszakban a tenyészállatok kölcsönös szállításai is. Például a szarvasmarha kölcsönös szál­lításai az 1966—1970. évihez viszonyítva 6,4-szeresére, a ser­téseknél 4,9-szeresére, a juhok- nál 5,3-szeresére, a baromfinál pedig 102 százalékkal növek­szenek. A KGST-tagországok kiter­jedt tapasztalatcserét folytat­nak a mezőgazdasági növényi betegségek és kártevők, továb­bá előrejelzésének megszerve­zéséről, nemzetközileg vizsgál­ják a növényvédőszereket és a gazdasági állatok betegségei el­leni védekezéshez szükséges készítményeket. Ezeknek a kí­sérleteknek az a célja, hogy feltárják a leghatásosabb ké­szítményeket és alkalmazásuk helyqs módszereit. Már 217 ké­szítményt megvizsgállak, közü­lük 77-et javasoltak a KGST- tagországokban történő alkal­mazás céljaira. A KGST-tagországok növény­védelmi tudományos és műsza­ki együttműködésének elmélyí­tése céljából koordináló köz­pontot hoztak létre az „Oj pesz- ticidek előállítása, a növény- védelem biológiai és egyéb módszereinek kidolgozása és a növényvédőszerek környezetre gyakorolt hatásának komplex vizsgálata“ c. probléma kidol­gozása céljából. A termelési alapok fejlesztése A Komplex Program által ki tűzött feladatokat teljesítve a KGST-tagországok intézkedése­ket tesznek a saját termelésű növényi fehérjetakarmányok termelésének bővítésére. 1975- re a növényi fehérjetakarmá­nyok termelése 1971-hez viszo­nyítva 35 százalékkal fog nö­vekedni. 1980-ig az országok együttes erőfeszítése révén elő­irányozzák a takarmány élesz­tők gyártását tisztított paraf­fin olajból évi 600 000 t volu­menben, valamint azt, hogy az érdekelt országok részvételé­vel metionint, llzint, A és E- vitamlnt gyártó üzemet építe­nek. A Mezőgazdasági Állandó Bi­zottság tevékenységének kezde­tétől fogva különös figyelmei fordít az együttműködés meg­szervezésére a gépesítés és a villamosítás területén. Intézke­dései és ajánlásai egy olyan korszerű anyagi-technikai bázis létrehozására és megszilárdítá­sára irányulnak, amely megfe­lel a nagyüzemi szocialista me­zőgazdaság követelményeinek. Az utóbbi években a KGST- tagországok jelentős eredmé­nyeket értek el ezen a terüle­ten. Gyors ütemben növekszik a mezőgazdaság műszaki fel­szereltsége. Javul a traktorok és a mezőgazdasági gépek mi­nősége és teljesítménye. A föld­művelés és az állattenyésztés területén a munkák és munka- igényes folyamatok egyre na­gyobb részét végzik gépekkel. Az egyes munkákat már telje­sen gépesítették, megvalósítják számos folyamat és ágazat gé­pesítését is. Megkezdődött az iparszerű termelést folytató ál­lattenyésztő nagyüzemek építé­se. A Komplex Programból kö­vetkező feladatok végrehajtásá­ra kidolgozták, majd 1971-ben a Mezőgazdasági Állandó Bi­zottság elfogadta az 1961. évi rendszerhez viszonyítva töké­letesített új nemzetközi gép­rendszert. Ez a mező- és erdő- gazdasági gépek több, mint 70U típusát és 1750 típusméretét tartalmazza, melyek előállításá­ban és realizálásában számos ország érdekelt. A nemzetközi géprendszer létrehozására irányuló törekvés arra készteti a KGST-tagorszá­gok szakembereit, hogy egyesít­sék erőfeszítéseiket olyan prog­resszív gépek és berendezések kidolgozására, amelyek' a me­zőgazdasági ágazatok és az egyes termelési folyamatok komplex gépesítésének befeje­zéséhez szükségesek. A nemzet­közi géprendszer alapján, a Gépgyártási Állandó Munkacso­port keretein bélül egyezményt írtak alá a mezőgazdasági gé­pek és traktorok gyártásának sokoldalú nemzetközi szakosítá­sára és a gyártás során meg­valósítandó kooperációra, vala­mint a kölcsönös szállításokra. Az egyezmény 9 traktortípust, 61 alapvető mezőgazdasági gép­típust és 1 komplex technoló­giai vonalat érint. A mezőgazdasági termelés további belterjesítése céljából gyorsan fejlődik az öntözés és a mezőgazdasági területek le- csapolása. így Bulgáriában, a népi hatalom éveiben az öntö­zött földek területe 1970-re 28- szorosára nőtt, és elérte az 1 millió hektárt. Magyarországon 1944-ben 10 300 ha t öntöztek, s az öntözött földek területe 1971-re elérte a 458 000 ha t. Az NDK-ban a múltban csak lecsa- polással foglalkoztak, most az öntözés is fejlődik, és az ön­tözött földek területe 1970 vé­gére elérte a 355 000 ha-t. Len­gyelországban és Csehszlová­kiában a meliorálási munkák 1945-ig főként a földek lecsa- polását jelentették Most az ön­tözött földterület Lengyelor­szágban meghaladja a 454 000 ha-t, Csehszlovákiában pedig a 155 000 ha-t. Romániában az ön­tözött földterület 1970-re 867 ezer hektárt ért el, amíg 1944- ben csak 18,8 ha-t tett ki. A Szovjetunióban végzett meliorá­lási munkák hatalmas méretei­ről tanúskodnak a következő adatok: az 1971—1975. évi idő­szakra előirányoztak 3 millió ha új föld öntözését és 5 millió ha lecsapolását, vagyis évente 600 000 ha öntözött és 1 millió ha lecsapolt földet vonnak be a termelésbe. ­Együttműködés a tudományos kutatásban A mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlődésének jelen­legi szakaszában a legfontosabb mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelésének nö vekedési üteme nagymértékben függ a tudomány állásától és fejlődéstől, valamint attól, hogy a legújabb tudományos eredmé­nyeket bevezessék a termelés­be. Ezért a Komplex Program­ban fontos helyet foglalnak el a tudományos és műszaki együttműködés további fejlesz­tésének problémái a gazdasági élet ezen ágazataiban, illetve fontos helyet foglal el a leg­fontosabb agrártudományi és élelmezéstudományi problémák kidolgozása is az együttműkö­dés leghatékonyabb formáinak alkalmazásával. A kiemelt problémákban az együttműködés komplex prog­ramok alapján fog megvalósul­ni és egyezmények, szerződé­sek, valamint dokumentumok fogják szabályozni. Ennek so­rán az országok erőfeszítései­ket azoknak a tudományos problémáknak a közős kidol­gozására fogják fordítani, ame­lyek döntő jelentőségűek a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar további fejlődése szem­pontjából. Ide tartoznak a szo­cialista gazdasági integráció, a biológiai tudományok fejleszté­sének, a talajtermőerő növelé­sének, a mezőgazdaság ipar- szerű termelési módszerei ki­dolgozásának, az élelmiszerek tápértéknövekedésének és az új, kiváló minőségű élelmisze­rek létrehozásának problémái a fehérje és egyéb szükségletek kielégítése céljából a kiegyen­súlyozott táplálkozás fiziológiai normáival összhangban és más problémák. Az előző évben a kutatások koordinálásában 39 témában 8 KGST-tagország 107 tudomá­nyos intézete vett részt. E 39 témánál a koordináló szerepét 26 vezető kutató szervezet töl­tötte be. A befejezett tudományos és műszaki kutatások eredményeit ágazati állandó bizottságok vizsgálják felül, és közülük azokat, amelyek kedvezőnek bizonyultak a gyakorlat szem­pontjából, ajánlják termelésbe történő bevezetésre. A Komplex Programból kö­vetkező feladatok sikeres meg­oldásához hozzájáruló javasla­tok hatékonyságának fokozása céljából a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Állandó Bizott­ság rendszeresen tökéletesíti tevékenységét, munkacsoport­jainak struktúráját, munkafor­máit és módszereit, valamint tökéletesíti a KGST titkárságán belül a mezőgazdasági és élel­miszeripari osztályok tevé­kenységét. A Bizottság sokoldalú tevé­kenysége arra irányul, hogy a KGST-tagországok testvéri együttműködése tovább fejlőd­jék és mélyüljön a mezőgazda- sági és élelmiszeripari terme­lés további szakadatlan növe­lésének biztosítására a lakos­ság körében jelentkező szük­ségletek mind teljesebb kielé­gítése érdekében. G. KRISZTEV A kijevi hőerőmű felesleges me­leg vizét, melyet a Dnyeper egyik nagy öblébe vezetnek, haltenyész­tés céljaira hasznosítják. Az öb­löt haltartályokkal rekesztették el, amelyekbe tavaly tavasszal halivadékot telepítettek. A pon­tyok jól érezték magukat a me­leg vízben, jól fejlődtek és a ha­lászok több száz mázsa friss hal­lal gazdagíthatták a közellátást. Hamarosan további 5 úszótartályt helyeznek el a folyó öblében. Felvételünkön: A kifogott pontyok szállításának egy mozzanata. (Felvétel- ČSTK — APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom