Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-10 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
em mindennap történik meg, hogy egy ország kormányfőjét fényes nappal, nyílt utcán meggyilkolják. Különösen akkor, hogy egy igen jól őrzött miniszterelnökről van sző. Carrero Blancót, Franco Spanyolországának miniszterelnökét a közelmúltban elérte végzete: ellenzéki szabadságharcos szervezet fegyveresei távirányítású bombával végeztek vele és kíséretével, amikor a kormányfő elhagyta a jezsuiták templomát. Maga a merénylet, elkövetésének módja és hatása (a kráterben emeletes ház is elfért volna) szenzációként hatott. Mivelhogy minden csoda csak három napig tart, a madridi merénylet sem szenzáció már, de elkövetőiről, a baszk hazafiakról még mindig beszélnek. Sőt, az új kormány terrorgépezete teljes erőbevetéssel hajtóvadászatot indított a merénylet elkövetői, baszk terroristák ellen, s ebben a határ túlsó oldalán, a francia rendőri szervekben is buzgó segítőkre talált. így a Carrero Blanco elleni merénylet kapcsán ismét színre léptek a baszkok. Terrorra terror Pontosabban fogalmazva: a baszk hazafiak nem az ismeretlenség homályából léptek színre, mert amióta Spanyolországban kibontakoztak a társadalmi és szabadságmozgalmak a baszkok mindig élvonalban haladtak. Reméltek, követeltek, csalódtak és ... fegyvert fogtak. Mivel szervezeteik legális tevékenységet nem folytathatnak, mély illegalitásban szervezik akcióikat, amelyek között az utóbbi időben túlsúlyba kerültek a kommandók rajtaütései. A baszkok eredetével, életével már a három év előtti burgosi per kapcsán foglalkoztunk. Tény az, hogy a baszkokat Ibéria nyilván legősibb, de rejtélyes népének tartják. Rendkívül nehéz nyelvüket egyesek a finnugor nyelvekkel, mások az eszkimóval, a japánnal, a grúzzal, más kaukázusi nyelvekkel, sőt az Angliában az utóbbi időben problémákat okozó walesi nyelvvel is rokonítják. Embertanilag is más típushoz tartoznak, mint a más neolatin népek. Persze, a baszkok nyelvi hovatartozása és eredete máig is inkább tudományos feltevés, mint bizonyított tény. Általában ibériai őslakosoknak fogadják el őket, bár egyes feltevések szerint a Kaukázus vidékéről a tengeren át kerültek mai hazájukba. Egy érdekes orvosi felmérés kimutatta, hogy a baszkok között nagyon ritka a B vércsoport, viszont dominál a negatív RH-faktor. 1936 döntő év volt a baszkok szabadságmozgalmában. A köztársasági kormány elismerte a baszkok autonómiáját, amely nemcsak nyelvhasználatra, hanem a baszk lakosságú területek közigazgatására is vonatkozott. Ez a „baszk köztársaság“ nem volt hosszú életű — Francőék ellenforradalmi terrorja ezt is vérbe fojtotta. A fasiszta légierő Guernicát ért tömegtámadása szörnyű jelképnek bizonyult: a népek szabad és békés életére törő önkény jelképe. A köztársasági rendszer bukása után a baszkok politikai mozgalma is a föld alá kényszerült. Ám a fran- coizmus válságának jelentkezésével, az utódlás kérdésének felmerülésével egyidejűleg a baszkok is megszervezték képviseletüket. 1959-ben létrejött az Euzkadi ta Askatusana (Baszk haza és szabadság), röviden ETA nevű politikai és katonai szervezet, amely azóta is ritkábban-gyakrabban hallat magáról. A francoista rendőrség terrorja, a baszk aktivisták ellen indított hadjárata nem érte el a kormány célját: a mozgalom felszámolását. A baszk szervezetek, az ETA a terrorra terrorral válaszolt és új harcosok léptek a bebörtönözöttek helyébe. Egy mozgalom keresztmetszete Megalakulása óta az ETA is hasonló problémákkal küszködött, mint annak idején a baszk autonóm kormány. A kérdés leegyszerűsítését jelentené, ha csak „nemzedéki viszályként“ értelmeznénk. Az „idősebbek“ higgadtsága, józan megfontoltsága és a fiatalabbak türelmetlensége, hevessége nem a fő Ismérve a mozgalmon belül jelentkező ellentéteknek. A kérdés lényege a célra vonatkozott: a fennálló rendszer ki- kényszerített demokratizálódásának viszonyai között létrejövő autonóm baszk terület, vagy pedig egy szeparatista különállam létrehozása legyen-e mozgalom célja. Világos, hogy az utóbbi távlattalan alternatíva. Az első elképzelés megvalósítására viszont túl szűkek a Franco-rendszer keretei, a mozgalom harci lehetőségei is korlátozottak, s csak az egész ország demokratikus erőivel vállvetve érhetnek el sikereket, juthatnak közelebb elképzeléseik megvalósításához. A mozgalom realitásában jelentkezik aztán egy szubjektív tényező, a baszkok lelki alkata, mentalitása, az ősi múltból megőrzött törzsi összetartozás szelleme, amely nemcsak a szabadságmozgalmat viszi előbbre, hanem hagyományokat is konzervál. Nemcsak olyan, már-már megtörő hagyományról van szó, mint az egymás közötti nősülés. Ennek a szabálynak a megszegése egyébként a múltban teljes kitagadással járt. Elsősorban olyan hagyományról van szó, amelyet a „ZAZPIAK BAT“ jelszó fejez ki. Ez azt jelenti: hét annyi, mint egy. Nem valamilyen matematikai képlet: azt jelenti, hogy a hét baszk tartománynak egy államban kell egyesülnie. De milyen hét tartománynak és milyen államban? Spanyolországban négy tartományt tartanak baszknak: Álava, Giupuzcoa, Vizcaya és Navarra tartományokat, amelyek területe együttvéve 17 595 négyzetkilométer, lakosságuk száma pedig 1,2 millió. A másik három tartomány francia területen van, a Basses-Pyre- nées vidéket alkotják: Labourd, Soule és Unternawarra tartományok (20 700 négyzetkilométer, 1,4 millió lakos). Egy baszk különállam terve tehát egyaránt keresztezné a spanyol és a francia érdekeket, s nagy ellenállásba ütközne. Spanyolország baszk vidéke egyike a legiparosítottabbaknak. Kialakult a baszk munkásosztály, amely a forradalmi erők magva. Franciaországban a baszkok különféle foglalkozást űznek, idegenvezetők, földművelők, állattenyésztők, és ... jó szerencsével űzik a „csempészipart“ is, hisz a hegyvidék minden zugát ismerik, mint a saját tenyerüket. Mindkét országban tevékenykedik az ETA. Ám mint a legutóbbi események is igazolták, a szervezet laza felépítésű. Nagy általánosságban két részre oszlik. Az egyik a mérsékeltebb, higgadt politikai megfontolásokkal cselekvő po- ltikai szervezet, a másik nagyon heterogén összetételű — a trockistáktól a katolikusokig — minden politikai árnyalatot tömörítő félig politikai, félig katonai jellegű szervezet, amely időnként kalandos vállalkozásokba bocsátkozik. Az illegális kommunista párt a baszk párt a Spanyol Kommunista Párton belül működik, ezt természetesen helyteleníti és minduntalan figyelmezteti a türelmetlenkedőket, hogy a reakció les az alkalomra, hogy a kalandor cselekményeket ürügyül használja ki a haladó erők elleni terror fokozására. Ez történt Carrero Blanco meggyilkolásával kapcsolatban is. A tett elkövetését először franciaországi baszk szervezetek vállalták, de a Bayonne-ban székelő illegális baszk kormány elhatárolta magát tőlük. Az ETA spanyolországi szervezetei között is nézeteltérések merültek fel a merényletet illetően. A reakció ugyanakkor egyik és másik oldalon is szót értett. A spanyol hatóságok lezárták a határt és szigorú vizsgálatnak vetettek alá minden áthaladó baszkot. Letartóztatások történtek, de az állítólagos hat tettesnek csak nem akadtak a nyomára. Egyes ETA-szerve- zetek közlése szerint már biztonságban vannak. Az ilyen kissé hetvenkedő bejelentés azonban veszélyes lehet: a spanyol rendőrség, kémelhárítás, biztonsági szolgálat összes szervei a francia SDECE kémszolgálattal, az elhárítással, az országos biztonsági szolgálattal karöltve nyomoznak a baszk terroristák után. Mivel a merénylet kapcsán Franciaországban a rokonszenv-megnyilvá- számos jelét tapasztalhatták a baszk lakosság körében, a francia hatóságok — egyrészt attól tartva, hogy a baszkok mozgolódása megronthatja a nemrég rendezett spanyol—francia viszonyt, másrészt a szakadár, szeparatista törekvések miatti bizalmatlanságból — egyes vidékeken elrendelték a baszk lakosság kényszer-elköltözteté- sét. Emiatt 200 baszk tüntetett Bayonne- ban, s a rendőrség 78-at őrizetbe vett a betiltott Tikt-Taka című baszk lap illegális terjesztése vádjával. Egyébként a franciaországi baszk mozgalom egyik vezetőjét, Jacques Abderryt, az Embata szervezet főtitkárát már 1972-ben letartóztatták. Egységben az erő Régi, szinte agyoncsépelt mondás, de igaz. Vonatkozik ez a baszk hazafias mozgalomra is, amelyet a demokrácia és a haladás minden híve támogat. Egységet kell teremtenie az ETA szervezetnek is saját soraiban és óvakodnia kell a meggondolatlan kalandor cselekedetektől. Másodszor, a baszkok is csak az egész spanyol néppel és a többi elnyomott nemzetiséggel együtt vívhatják ki helyzetük nemzeti méltóságuknak megfelelő rendezését. Ilyen elnyomott nemzetiség a katalán. A katalánok szintén vitézül küzdöttek a spanyol köztársaság soraiban Fran- cóék ellenforradalma ellen. A neolatin, a provanszál nyelvet beszélő katalánok mozgalma inkább a szocialista elvekre épül, mint a baszkoké, döntő befolyásuk van az ateistáknak, míg a baszkok mozgalmában jelentős szerepet játszik az alsópapság. A mozgalmat 1971 óta a Katalán Gyűlés (Assamblea de Catalu- na) irányítja, létrejött a Katalán Fel- szabadítási Front. Illegalitásban működik és irányítja a mozgalmat az Egyesült Katalán Szocialista Párt (kommunista párt), amely III. kongresszusára készül. A mozgalom fő követetelményei között szerepel a politikai foglyok közkegyelemben részesítése, az alapvető demokratikus szabadságjogok biztosítása, az 1932. évi alkotmány helyreállítása, a katalán nemzett erők akció- programjának elfogadása. Egy harmadik nemzetiségi csoport, a galegók oly kis létszámúak, hogy mozgalmuk elenyészik. A madridi kormányváltozás jobbrato- lódást, a további, még a legóvatosabb reformok előli elzárkózást jelentette. A problémák azonban maradtak, s a rendszer terrorja csak késlelteti megoldásukat. A baszkok, katalánok stb. nemzeti mozgalma a spanyol társadalom problémáinak csak egyik, de igen súlyos csoportjára hívta fel a figyelmet. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi felhívása nem véletlenül domborította ki az összes haladó demokratikus erők egyesülésének szükségességét, mert a Franco-diktatú- ra ereje csak így törhető meg. Az ETA politikai vezetősége is felismerte, hogy a baszk kérdés megoldása az egész spanyol társadalom kérdése is, és csakis szocialista alapokon rendezhető igazságosan, tehát egy jövőbeni szocialista forradalom szerves részét kell alkotnia a baszkok mozgalmának. L. t. A Franco-rendszer veszélyes ellenfeléi: a baszkok Ibéria mostohagyermekei # Kettéosztott nép Guernica örökének ápolói m A baszk pap bevetés előtt megáldoztatja az ETA-harcosokat Ba szk hazafiakat visznek kivégzésre Franco katonát Akcióban az ETA Iegyv«r«ML
