Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-09 / 34. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉS A Békeerők Világkongresszusának főbizottsága a tavaly /\ októberi tanácskozás döntésének megfelelően ma össze- ** ül a szovjet fővárosban. A kétnapos ülésen a világkong­resszuson megválasztott összekötő bizottság feladata az lesz, hogy a kongresszus elhatározásának megfelelően kialakítsa a különböző békemozgalmak és szervezetek további együttműkö­désének mechanizmusát. Az ülésen részt vesznek az októberi világkongresszus 14 munkabizottságának az elnökei is, akik gyakorlati javaslatokat terjesztenek elő a bizottsági dokumentu­mokban foglalt akciók lebonyolítására. A főbizottság moszkvai ülésének két napirendi pontja van: 1. megvitatják és eldöntik, hogy milyen szervezeti formában működjenek együtt a béke­kongresszuson részt vett különböző nemzeti és nemzetközi szervezetek; 2. áttekintik azokat a lehetőségeket és módozato­kat, amelyek segítségével végre lehet hajtani a békekongresz- szus 14 bizottságának az ajánlásait. A ma kezdődő moszkvai tanácskozás arról tanúskodik, hogy q népek első békeközgyűlése, amelyet egyszer minden bizony- nyal követni fog a második, a kongresszus ünnepélyes befeje­zése után is elevenen ható tényező. E minden eddiginél átfogóbb béketalálkozó nyomán a különböző mozgalmak, szervezetek és pártok között máris olyan együttműködési szellem alakult ki, amely korábban elképzelhetetlen lett volna. Ezért a főbizottság mostani ülésének nem az a célja, hogy valamilyen békeharcos ,fszuperszervezetet“ hívjon életre, hanem hogy kimunkálja a meglevő mozgalmak erejét, befolyását és tekintélyét megsok­szorozó együttműködés és kapcsolattartás formáit. Méltán hangsúlyozta Romesh Chandra, a Béke világtanács főtitkára, hogy az idei év a békefórum határozatai végrehajtásának esz­tendeje lesz. ÜLÉSEZETT A GENFI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG Genf — Ülést tartott Genf- bem az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ko­ordinációs bizottsága. A bizottság mindenekelőtt a következő négy hétre szóló idő­rendi tervvel foglalkozott — február 8-án ugyanis lejár a konferencia munkájának január 15-1 felújítása őta érvényes ügyrendi program — és jóvá­hagyta az új munkatervet. Az új munkaterv első ízben intézkedik annak a munkacso­portnak az üléseiről is, amely a 4. napirendi pontról — össz­európai tanácskozó testület lét­rehozása — szóló záródoku­mentum megszövegezésével foglalkozik. A koordinációs bizottság csü­törtöki ülése után szocialista országok küldöttségeinek kép­viselői reníényüket fejezték ki, hogy az új munkaprogram alap­ján az eddigieknél hatékonyab­ban fogják kihasználni a ren­delkezésre álló időt. Folytatódnak a SALT-tárgyalások Moszkva — A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Álla­mok kormánya között létrejött megállapodásoknak megfelelően ez év február 19 én felújítják Genfben a stratégiai fegyver­zet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Georges Mar eheti s a baloldal egységakciójáért A népek első béke­közgyűlése A békeszerető erők tavaly októberi világkongresszusa — amint ezt az azóta eltelt né­hány hónap tapasztalatai is bi­zonyítják — eredményes ta­nácskozás volt, teljesítette ki­tűzött célját, megfelelt annak a feladatnak, amelyet nevében is kifejezett. Valóban világmé­retűnek bizonyult: a Szovjet­unió fővárosában az ENSZ tag­létszámánál is több ország kül­döttei sereglettek össze. Meg­valósult a kongresszus nevében foglalt másik követelmény is: akik e tanácskozáson részt vet­tek, valamennyien a béke híveit képviselték. A tanácskozás eredményei felülmúlták a vára­kozásokat, és sikerét legfőkép­pen az bizonyltja, hogy noha Moszkvában a legkülönbözőbb politikai meggyőződésű szemé­lyek széles skálája vitatkozott, mind a bizottságokban, mind a plenáris üléseken sikerült tel­jes egységet kialakítani. Ez ter­mészetesen nem jelentette azt, hogy a kongresszuson nem for­dultak elő nézetkülönbségek, de világosan megmutatkozott, hogy a béke erőit egyesítő té­nyezők sokkal erősebbek a megosztó tényezőknél. A tanácskozás légkörét meg­határozta a város is, amely ott­hont adott a kongresszusnak. Moszkva a szovjet állam meg­alakulása őta a békéért küzdő erők fővárosa. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének Lenin által megfogalmazott el­ve több mint félévszázad múl­tán az egész haladó emberiség cselekvési programjává vált. Történelmi optimizmus A kongresszus nagy esemé­nye volt, hogy Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára tel­jesítette a küldöttek kérését és beszédet mondott a plénum előtt. Korunk nemzetközi életé­nek minden alapvető kérdését mélyrehatóan elemezte, s ezzel a kongresszus munkájának is nagy segítséget nyújtott. „A mi békefilozófiánk a tör­ténelmi optimizmus“ — mon­dotta —, és fel is sorolta azo­kat a tényezőket, amelyek szi­lárd alapot adnak ennek az op­timizmusnak. Ezek: a szocializ­mus megnövekedett ereie. a szocialista országok egysége, a népek érdekeltsége az igazsá­gos, demokratikus békében, a szocialista kíllnolitika elért eredményei, amelyek hatására a tőkésország >k kormánykörei­ben is fokozódik a felismerés, hogy el kell utasítani a háborút mint a vitás kérdések .meg­oldásának“ eszközét, s végül, de korántsem utolsósorban a népek hékeolcaro-r A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára annak a világhat alom - nak a politikáját ismertette, ki­fejtve álláspontját a legidősze­rűbb és a távlati nemzetközi kérdésekben, amely — mint annyiszor bebizonyosodott — erejével képes gátat vetni az Imperializmus térhódításának, a békés egymás mellett élés nor­málnak elfogadására tudja kész­tetni a világ legnagyobb kapi­talista hatalmát is, és a kon­frontáció helyett sikerrel nyit­ja meg az együttműködés kor­szakát. Ma a szovjet békestraté­gia törekvései az enyhülés tar­tóssá tételét, olyan biztonsági rendszer létrehozását célozzák Európában és más földrészeken, amelynek alapja többé nem a félelem, hanem a bizalom és az együttműködés egyensúlya. A tömegmozgalmak szerepe A moszkvai béke-világfórum hosszú időre programot adott a béke védelmében és a csak bé­kében megoldható világproblé­mák rendezésében közvetlenül érdekelt tömegeknek. Ki tudja, hány százmillió embert képvi­selt a szovjet fővárosban a 144 ország és 120 nemzetközi szer­vezet több mint 3200 küldötte, de az bizonyos, hogy szerveze­teink tagjainak létszámától füg­getlenül a világ minden népé­nek érdekében tanácskoztak. S nemcsak tanácskoztak, hanem megállapodásra is jutottak, mindabban, amit a világ népei­hez intézett felhívás tartalmaz, és abban is, hogy — mint ezt a ma kezdődő tanácskozás is ta­núsítja — folytatják a munkát, a küzdelmet a kitűzött célok elérése érdekében. Ezzel kapcsolatban felvetőd­het a kérdés, milyen szerepet tölthetnek be a tömegmozgal­mak a fontos politikai, gazda­sági és más kérdések megoldá­sában? Korunk egyik sajátossá­ga, hogy a haladás és a béke különböző erői fokozottan ösz- szefognak és ez azt jelenti, hogy a tömegmozgalmak s a népek közti közeledés pozitív politikáját folytató államok kormánykörei, parlamentjei ez­előtt nem ismert módon együtt­működnek nemcsak a világhá­ború elhárítása, hanem a békés egymás mellett élés megerősí­tése érdekében is. Hatékonyabb küzdelem A társadalmi tömegmozgal­mak már eddig is éreztették hatásukat olyan rendkívüli je­lentőségű ügyekben, mint pél­dául az Egyesült Államok in­dokínai háborújának megféke­zése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet meg­valósítása. Kétségtelen, hogy a moszkvai kongresszus újabb lendületet adott a bókéért ví­vott küzdelemnek, s új, hatásos eszközökkel vértezte fel részt­vevőit. Ezt bizonyítja a békeerők mozgalmának további széles kö­rű kibontakozása, amely elter­jeszti és a közvélemény befo­lyásával érvényesíti azokat a gondolatokat, amelyeket a ta­nácskozásról kiadott felhívás tartalmaz. A mostani főblzottsági ülés várhatóan még hatékonyabbá teszi a nemzetközi békemozga­lomban a múlt év októbere óta megindult újfajta együttműkö­dést, még szorosabbra fűzi az egyes szervezetek kapcsolatait s ezáltal megsokszorozza azt a mérhetetlen erőt, amely a tar­tós, egyetemes béke megterem­tésére és megőrzésére irányul. PROTICS JOLÁN Párizs — „A baloldal egy­sége immár lényeges tényezője a francia belpolitikának“ — ál­lapította meg Georges Mar- chais, az FKP főtitkára a Pá- rizs-környéki dolgozóknak Saint-Ouenban tartott nagy­gyűlésén. Kijelentette: meghiú­sult a reakció minden próbál­kozása, amely a közös program alapján kialakított baloldali egység megbontására irányult. A baloldal közös programja „az egyetlen kulcs annak a zárnak a felnyitására, amely elreteszeli a francia társada­lom fejlődésének útját“. Az FKP főtitkára rámutatott: a baloldal egysége, a töme­gek fokozódó elégedetlensége aggodalmakat kelt reakciós körökben, féltik hatalmukat, ezért indították a jelenleg fo­lyó szovjetellenes rágalom­hadjáratot. Marchais kijelentette, hogy a Oj Delhi — Indira Gandhi in­diai miniszterelnök egy válasz­tási gyűlésen mélységes aggo­dalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és Anglia haditengerészeti támasz­pontot akar létrehozni India közelében a Diego Garda-szi­geten. Az Uttar Prndesh-állam- beli Ballia városában tartott tömeggyűlésen kijelentette, hogy egy nukleáris bázis léte­sítése az Indiai-óceánon csak fokozná a feszültséget, és ve­szélyeztetné India biztonságát. A kormányfő ismét szorgalmaz­ta, hogy az Indiai-óceánt vál­toztassák a béke övezetévé. Indira Gandhi részletesen foglalkozott az ország belpoli­Saigon — Dél-Vietnamban pénteken felújították a fogoly­cserét. A saigoni légierő nyolc helikoptere helyi idő szerint délelőtt, 10 órakor szállt fel a Saigontól északra fekvő Bien Hoa-i légitámaszpontról, hogy a DIFK ellenőrzése alatt álló Loc Ninhbe vigye az átadandó polgári foglyok első, 64 fős csoportját. Mint emlékezetes, a foglyo­kat a feleknek a tavaly ja­nuárban megkötött párizsi meg­jelenlegi válság, az egyre gyorsuló infláció súlyos terhe­ket ró a dolgozók vállaira. A baloldali pártok most dolgoz­zák ki a legfontosabb követe­lések érdekében indítandó ak­ciók terveit az áremelkedések megállítására, a munkahelyek megvédelmezésére, az energia­problémák megoldására, a de­mokratikus szabadságjogok megvédésére és kiterjesztésére. A kidolgozott akcióprogramot majd a szakszervezetek s a po­litikai és társadalmi szerveze­tek elé terjesztik, hogy minden demokratikus erő összefogásá­val széles körű akciókat indít­sanak. A munkásosztálynak az élcsapat szerepét kell betölte­nie a széles körű egységmoz­galom kibontakozásában s a kommunisták minden erejük­kel hozzájárulnak majd az egy­séges akció sikeréhez — jelen­tette ki Marchais. tikai és gazdasági helyzetével is. Erélyesen bírált több ellen­zéki pártot, amelyek nyugta­lanság és tüntetések szításával meg akarják zavarni több ál­lamban a helyi törvényhozási választásokat. Felhívta a lakos­ságot, hogy erősítse egységét, mert ez nélkülözhetetlenül fon­tos az ország előtt álló fel­adatok megoldásához, a külső és belső veszélyek visszaveré­séhez. Az energiaválságról szólva Gandhi asszony kijelen­tette, hogy India helyzete jó­val súlyosabb lenne, ha nem ápolna baráti kapcsolatokat az arab országokkal. Végül sür­gette az ország saját kőolaj­tartalékainak feltárását. állapodás értelmében áprilisig kellett volna kicserélniük. A saigoni rendszernek az egyez­ményt nyíltan szabotáló maga­tartása miatt sem erre, sem a megállapodás többi előírásának teljesítésére nem került sor. A dél-vietnami felek képvi­selőiből alakult kétoldalú kato­nai vegyes bizottság küldött­ségvezetőinek keddi ülésén si­került végül is megállapodni a fogolycsere felújításának és befejezésének ütemtervében. az általa kinevezett főkormány- zó képviseli. Grenada tagja lesz a Brit Nemzetközösség­nek. Az 1972-ben megtartott par­lamenti választások eredménye­képpen a szigeten az Egyesült Munkáspárt jutott hatalomra, és annak vezeője, Eric Gairy alakított kormányt. A szigetországból érkező közlemények szerint a függet­lenség kikiáltása alkalmából rendezett ünnepségek feszült légkörben folynak. Grenadában már öt hete tart a közszolgál­tatási dolgozók általános sztrájkja. Mindenütt szünetel a villamosenergia-szolgáltatás, nem működik a telefon, zár­va tartják az üzletek több­ségét, s a Saint Georges-i ki­kötőben áll a munka. Sztrájkok Olaszországban Róma — Milánóban és a kör­nyező Lombardia tartomány­ban több mint egymillió olasz dolgozó tartott egynapos mun­kabeszüntetést. A legfejlettebb olasz Iparvidék dolgozói általá­nos sztrájkkal sürgették az or­szág gazdaságpolitikai irányá­nak megváltoztatását. A sztrájk idején néhány órára leállt minden lombardiai vas-, és gépipari, vegyipari, textilipari és élelmiszeripari nagyüzem. Milánóban a Dóm-téren hatal­mas szakszervezeti tömeiggyü- lést tartottak, amelyen Luciano Lama, az Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGILJ főtit­kára mondott beszédet. Az olasz dolgozók néhány hó­napja egyre erősödő megmoz­dulásaikkal a déli országrész fokozottabb fejlesztését, a bé­rek vásárlóerejének biztosítá­sát, a foglalkoztatottsági hely-, zet javítását követelik. Codovilla emlékezete Buenos Aires — A haladó argentin közvélemény tegnap megemlékezett Victorio Codo­villa, az argentin kommunista és munkásmozgalom egyik ve­zére születésének 80. évfordu­lójáról. Victorio Codovilla egyik alapítója volt a nemzetközi Szocialista Pártnak, amely ké­sőbb felvette az Argentin Kom­munista Párt nevet. A Kommu­nista Internacionále apparátu­sában is működött, és részt vett a spanyol polgárháború harcai­ban. 1963-tól 1970-ig az Argen­tin Kommunista Párt elnöke volt. Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben értékelte Codovillá- nak a marxista—leninista párt alapítása, valamint a párt in­ternacionalista politikai irány­vonalának kidolgozása terén szerzett érdemeit. IVAN JAKUBOVSZKIJ, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Szer- gej Styemenko hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek vezér­kari főnöke a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisz­terei tanácskozásának befejez­tével elutazott Bukarestből. KURT NIER, az NDK külügy-. miniszterhelyettese és Günter Gaus, az NSZK szövetségi kan­cellári hivatalának titkára Ber­linben a két országot kölcsönö­sen érintő problémákról ta­nácskozott. SZÓFIÁBAN a BKP KB plénu- mának ülésén az ideológiai munka további elmélyítése és a bolgár párt és kormánykül­döttségek 1973. második felé­ben külföldi delegációkkal foly­tatott tárgyalásairól szóló je­lentések szerepeltek a napiren­den. A FRANCIA Kommunista Párt kezdeményezésére Párizs Salnt- Oun negyedében munkások „az FKP-val közösen a dolgozók harcának győzelméért“ és ha­sonló jelszavakkal tiltakoztak az országban uralkodó válság- állapot ellen. MILOS MINICS, a jugoszláv kormány alelnöke és külügy­miniszter, aki Tito elnök kísé­retében elindult a most zárult ázsiai körutazásra, a látogatás befejezése előtt útját megsza­kítva visszatért hazájába. Mi­nieš légzőszervi fertőzés követ­keztében szívizomgyulladásban megbetegedett és a belgrádi katonai orvostudományi akadé­mián gyógykezelik. A SZOVJET Tudományos Aka­démiát, amely február 8-án ün- rcpelte fennállásának 250. év­fordulóját, Lenln-renddel tün­tették ki a szovjet tudomány és kultúra fejlesztésében, a tu­dományos szakemberek képzé­sében, az ország gazdasági és védelmi erejének szilárdításá­ban szerzett kiemelkedő érde­meiért. INDIRA GANDHI: Békeövezetet az Indiai-óceánon Fogolycsere Dél-Vietnamban Űj független ál lám London — Csütörtökön hiva­talosan független állammá nyilvánították Grenada szige­tet, amely a Karlb-tenger dél­keleti részében helyezkedik el. A 120 000 lakosú, 344 négyzet- kilométer területű sziget brit gyarmat volt, majd 1967-től „Nagy-Britannia társult államá­nak“ státusával rendelkezett. Ennek alapján joga volt bizo­nyos autonómiára, de hadügyi és külügyi kérdései az angol kormány hatáskörébe tartoztak. A nemzeti függetlenségi moz­galom 1973 végén arra kénysze­rítette az angol parlamentet, hogy törvényt hozzon Grenada függetlenségének megadásáról. Az alkotmány értelmében Gre­nada monarchista rendszerű ál­lam marad, ahol az államfőt — Nagy-Britannia királynője —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom