Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-04 / 29. szám, hétfő
EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN A fenti címmel ma új rovatot nyitunk lapunkban. Hetente fog megjelenni, hétfői dátummal. Már a címadásból is nyilvánvaló, hogy célunk lényegében velősen összefoglalni az előző hét legjelentősebb belpolitikai eseményeit, hazánk történésében mindazt, ami joggal, tarthat számot az olvasó érdeklődésére. Tulajdonképpen nem is új dologról van szó, hiszen lapunk fennállásának negyed évszázada alatt már több ízben volt — több-kevesebb sikerrel járó — ehhez hasonló próbálkozásunk. Most olvasóink egy része kérésének teszünk eleget, amikor a múlt ezzel kapcsolatos pozitív hagyományaira építve indítjuk rovatunkat. Félreértés ne essék, célunk nem a „visszakérödzés“, a már olvasottak elismétlése. Törekvésünk inkább arra irányul, hogy kiemeljük, kihangsúlyozzuk azt, ami nézetünk szerint legfontosabb volt az előző héten, s megfelelő hír- magyarázatot is fűzünk hozzá. Ezt annál is inkább szükségesnek tartjuk, mivel napjainkban az amúgy is elfoglalt és nemegyszer időhiányban szenvedő olvasó csak nehezen tud tájékozódni az információk rázúduló özönében. Éppen ebben a tájékozódásban akarunk szerény eszközeinkkel némi segítséget nyújtani. BESZÉDES, SOKATMONDÓ ADATOK Úgy véljük, nem túlzás az az állításunk, hogy feltétlenül elsőrendű belpolitikai eseménynek számít a Szövetségi, majd a Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése az 1973. évi állami tervfeladatok teljesítéséről. Az eredményeket egy mondatban összegezve és egyben minősítve, azt mondhatjuk, hogy az igényes feladatokat általában — mert azért akadtak lemaradozó ágazatok, kisebb-nagyobb fogyatékosságok is — jól teljesítettük. De nem erről akarunk beszélni, hanem legalább röviden arról, amin nem árt elgondolkodnunk. Az ilyen tények egyike, hogy a gépipar 0,2 százalékkal lemaradt az árutermelési terv teljesítésében, s ez a mintegy 60 millió korona értékű lemaradás két nagyüzem, a dubnical Gépipari és Kohászati Üzem, valamint a ko- márnól (komáromi) hajógyár számlájára írható. Nem csekély összegről van szó, viszont a két üzem dolgozói mentségére meg kell mondani, — ezt megteszi a Szlovák Statisztikai Hivatal közleménye is —, hogy a lemaradásért elsősorban a szállító vállalatok és üzemek hibáztathatok, hiszen például Komáromban főleg az ő gyártmányaikból áll össze a végtermék, az ilyen vagy amolyan típusú úszómű. Persze, ez nem lehet a belenyugvás menlevele. Az előbbinél örvendete- sebb adatokat olvashattunk a mezőgazdasággal kapcsolatban. Tavaly például tíz járásban értek el hektáronként több mint 40 mázsás búzahozamot, ebből három járásban a hektárhozam meghaladta a 45 mázsát, egy járásban pedig (duna- szerdalielyiben) az 50 mázsát. Tegyük hozzá, hogy például a Gabčíkovói (Bősi) Állami Gazdaságban 920 hektáron értek el 61,6 mázsás hektárhuzamot. Az ilyen eredmények előtt kalapot kell emelnünk, annak reményében, hogy kedvező feltételek közepette mezőgazdaságunk ez idén, szocializálásának 25. jubi- láris évében is ehhez hasonló vagy még jobb eredményeket fog elérni. Végül a statisztikai jelentés alapján szeretnénk rámutatni még egy érdekes, és tízezreket érintő adatkomplexumra. Arra, hogy tavaly 2,6 százalékkal gyarapodott a nyilvános vízvezeték-hálózatra rákapcsolt lakosok száma. Ez jelentős eredmény, de így is tudomásul kell vennünk azt a lépésgyorsításra ösztönző tényt, hogy Szlovákia lakosságának több mint a fele még mindig nem örvendhet ennek a vívmánynak, sőt alig egyharmada van rákapcsolva a csatornahálózatra. Láthatjuk tehát, hogy ezen a téren is bőven akad még tennivaló. A TERMELÉS MELLETT AZ ÉLETKÖRNYEZET IS Jozef Lenárt elvtárs kedden ellátogatott a bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Művekben megrendezett műszaki-gazdasági pártaktívára, amelyen szintén az 1973. évi gazdasági feladatok teljesítését értékelték. A szlovákiai vegyiparnak ez a százesztendős múltra visz- szatekintő egyik „fellegvára“ valóban elismerésre méltó eredményeket ért el az ötéves terv első három évében. Elég megemlítenünk, hogy bruttó termelésének értéke a szóban forgó időszakban majdnem 5 milliárd koronát tett ki. A vitában felszólaló Lenárt elvtárs nagyrabecsüléssel méltatta a Dimitrov gyár dolgozóinak egész társadalmunk köszönetét kiérdemlő munkásságát. Ez volt az aktívaértekezleten a lényeg, de mi szeretnénk hangsúlyozni azt is, amit Lenárt elvtárs felszólalása zárórészében mondott. Tüzetesen beszélt ugyanis arról, hogy a gyár munkás-, technikus- és mérnökgárdája ereje teljéből törekszik Szlovákia fővárosa légkörének megtisztítására Is. Tudvalevő ugyanis, hogy ez a vegyiüzem ipari kigőzölgéseivel immár csökkenő mértékben, de még ma Is gyakran kellemetlenül, az egészségre kóros módon szennyezi a levegőt. Az SZLKP KB első titkára erről sem feledkezett meg és hangsúlyozta, hogy ebben a vonatkozásban nem szabad engedni a kitűzött feladatokból, a párt és az állam legfelsőbb szerveinek határozata alapján következetesen teljesíteni kell a tervbe vett intézkedéseket. Egyszóval, nemcsak a termelés fontos, hanem az életkörnyezet, az emberek egészsége is ... A művészi alkotómunka országos fesztiválja Az elmúlt hét derekán a prágai Valdštejn-palota Lovagtermében, illetve a Bratislavai Művészetek Házában ünnepélyes keretek között megnyitottak egy nagy Jelentőségű országos akciót. Elnevezése: A művészi alkotómunka országos fesztiválja. Miről van tulajdonképpen szó? Ez idén, valamint 1975-ben széleskörűen kibontakoztatjuk a múltból immár ismert, de a hatvanas években a lassú elhalás sorsára jutó alkotótevékenységet. Különféle versenyek, kiállítások, bemutatók szerepelnek majd helyi, járási, kerületi, szlovákiai és országos méretekben a művészetek minden ágában. 1975 áprilisában és májusában járási és kerületi ünnepségeket rendeznek a fesztivál keretében, de még ezt megelőzően, ez idén augusztusban, az SZNF 30. évfordulója alkalmából Pop- rádon és Banská Bystricán a népi tánc- és dalegyüttesek nagyméretű bemutatóját. Nagy akció lesz Prágában a IV. országos spartakiád keretében, majd szintén 1975-ben hazánk szovjet hadsereg által! felszabadítása 30. évfordulója ünnepségeinek keretében megrendezzük a szocialista országok népi alkotó munkájának fesztiválját. Reméljük, hogy a régi Jó hagyományokat ezen a téren nemcsak felelevenítjük, hanem gyümölcsöztetni is fogjuk. (gály) M a sem tétlenkedik Jirí Für az első köztársaság szétesését Kárpátalján érte meg. Alighogy bevonultak a magyar megszálló csapatok, katonai behívót kézbesített a postás, Sok Ideje nem maradt a gondolkodásra. Határoznia kellett, így egy sötét éjszakán néhány barátjával átlépte az államhatárt. Nem a katonai élet elől — Mire megérkeztünk Buzu- lukba, az első önálló tábori zászlóalj már a fronton volt — mondja. — A tartalékezredbe osztottak be, de szerencsére nem maradtam ott sokáig. No- vohoperszkba vezényeltek, ahol dandárrá szervezték át a zászlóaljat. Itt már vígabban éltünk .., Novokoperszkban az újoncok felesküdnek a csapatzászlóra menekült, hanem a fasizmus ellen akart küzdeni. A Szovjetunióban gyárban, kolhozban dolgoztak. Amikor kitört a második világháború, jelentkeztek a frontra. A katonai parancsnokságon azonban azt tanácsolták nekik, hogy csak dolgozzanak, ha szükség lesz rájuk, majd behívják őket. Ml egyebet tehettek. Szorgalmasan dolgoztak, néha két ember helyett is. Az a hír, hogy a Szovjetunióban csehszlovák katonai egységet állítottak fel, 1942 végén jutott el hozzájuk. Buzuluk. Svoboda. Ez a két név foglalkoztatta őket. Repülni szerettek volna, hogy mielőbb odaérjenek, de a háborús körülmények között az utazás nehézkes és lassú volt. Kemény kiképzés, szorgalmas tanulás. Ez volt jellemző azokra a napokra. Jifí Fúrnak — akit a híradósokhoz osztottak be — az alapkiképzésen kívül meg kellett tanulnia a rádióállomás kezelését, a távbeszélőhálózat kiépítésének módját. Ez az alapos elfoglaltság volt az oka annak, hogy szinte észre sem vették a napok múlását. — A tűzkeresztségen Kijevnél estem át — eleveníti fel a múltat. — Az egyik páncéltörő tüzérosztagnál szolgáltam. Jóleső érzés volt látni a fasiszták vereségét, fejetlen menekülését és a pincékből előbújő, meggyötört, de mosolygós arcú kijevieket. Nehéz harcok voltak. Ukrajna fővárosának felszabadítása után további csaták következtek. Fasztov, Belaja Cerkov, Zsazs- kov, Osztrozsani... Sok-sok bajtársam maradt ott, ő túlélte^ — Pár hét múlva lesz 30 éve, hogy a harctéren a szovjet csapatok leváltották egységünket és a rovnói körzetbe irányítót* tak, majd innét Csernovicére — mondja. — Alighogy egy kicsit kipihentük magunkat, újból kemény kiképzés következett. Ekkor egységünket már hadosztállyá fejlesztették. Részt vett a duklai harcokban, ahol méterről méterre küzdöttek előre magukat. Amikor az államhatárt átlépték, szeme könnybe lábadt. A Duklától azután a tüzérekkel együtt Jaszlóhoz Irányították. Ismét kemény harc következett, amely után a fasiszták fejvesztetten, menekültek. — A harcok előtt egy Buzov nevű szovjet katonával teljesítettem szolgálatot a tüzérségi megfigyelőben. összemeleged- tünk — mondja. — Megosztottuk egymással a kenyerünket, a dohányunkat. Visszatérőben egy akna robbant a közelünkben. Én is kaptam néhány szilánkot, de barátom súlyosan megsebesült. Szerencsére arra jött egy szovjet mentőkocsi, amely fölvette. Bazovval azután már nem találkoztam ... A németek kapitulációjáról szőlő hír Kroméŕíž környékén érte őket, de azután is még jő néhány napig harcolniuk kellett. S amikor elnémultak a fegyverek, Jirí Für hivatásos tisztként a hadseregben maradt, hogy segítsen az új néphadsereg formálásában, hogy átadja harci tapasztalatait a fiatalabbaknak. Ma tartalékos őrnagy, a hnb képviselője, a helyi párt- szervezet tagja. Mint jő kommunistához illik, mindig ott van, ahol szükség van rá. Mindennapi munkája, elfoglaltsága mellett talál időt arra is, hogy eljárjon az iskolákba, a fiatalok közé, s a múlt kapcsán a mának, a holnapnak formálja, nevelje őket. , —nj— FŐ FELADATUNK AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE A CSKP XIV. kongresszusának a fiatal nemzedék ideológiai nevelésére vonatkozó határozatai, s a CSKP KB 1973. évi júliusi plenáris ülésének határozatai közvetlenül érintik a néphadseregünkben végzett nevelőmunkűt. Pártunk legfelsőbb szerveinek itt említett dokumentumait jól ismerik parancsnokaink, a hadsereg pártós ifjúsági funkcionáriusai. Ezek alapján nevelik a fiatal nemzedéket. Néphadseregünk alakulataiban a CSKP üzemi szervezetei és a SZISZ üzemi szervezetei Hogyan élnek a mongol katonák? A mongol néphadseregben — eltérően a legtöbb baráti hadseregtől — a katonai szolgálati Idő 3 év. (A hosszabb szolgálati Idő szervesen összefügg a lakosság jóval kisebb számával és az ország rendkívül nagy kiterjedésével.) Az újoncok a bevonulás után 45 napos alapkiképzést kapnak, majd kihelyezik őket alegységeikhez a távoli helyőrségekbe. A természeti viszonyok Igen mostohák, különösen a Góbi-sivatagban. A katonák a szélsőséges éghajlati viszonyok között Is Igen megbízhatóan oldják meg feladataikat. A nehézségek ellenére — nyáron például plusz 45 fok meleg, télen meg mínusz 40 fok hideg van — a haditechnikai eszközök karbantartása példás, pedig a tavaszi és az őszi homokviharok alaposan próbára teszik a harcjármüveket és vezetőiket. A jó eredmények elérésében jelentős serkentő erő a szocialista verseny. Az 1972. kiképzési évhez viszonyítva az egyik egységnél az Ötszörösére emelkedett azoknak a katonáknak és tiszthelyetteseknek a száma, akik megfeleltek a kiváló cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek. A legjobb alegységparancsnokok a magasabb egység parancsnokságától dísz- csattot kapnak. b. L megalakították a Lenin-köröket. Ezekbe a körökbe sorolják be, a SZISZ üzemi szervezete bizottságának javaslatára, a legjobb katonákat, a SZISZ legtevékenyebb tagjait. A Lenin-kö- rök célja előkészíteni a kiválasztott SZISZ-tagokat a pártba való felvételre. A körök felett védnökséget vállaltak a CSKP legtapasztaltabb tagjai, akik az előre kidolgozott program szerint előadásokat, beszélgetéseket tartanak és az elért eredmények alapján javasolják pártjelöltekké a legjobbakat. A SZISZ Lenin-köreinek eredményei valóban figyelemre méltóak. Például a repülőtisztképző főiskolán a legutóbbi 2— 3 év alatt több mint 200 fiatalt, példás katonát, SZISZ-tagot vettek fel a tagjelöltek sorába. Közülük többen jövendő parancsnokokként a SZISZ Lenin- körökben tökéletesen felkészültek a hadseregben való szolgálatra. Akiket pedig mint tényleges szolgálatot teljesítő katonákat vettek fel, ma már polgári munkahelyeiken példás dolgozók, szocialista munkabrigádok tagjai és többen a brigádok vezetői. Az idén is nagy sikerrel dolgozik annak az alakulatnak Milan Královič egyike azoknak, akiket a tényleges katonai szolgálat idején vettek fel a párttagok sorába. SZISZ Lenin-köre, ahol Milán Viliš tiszt működik. Az év folyamán legalább hat katonát akarnak ajánlani a pártba. Természetesen csak a legjobbakat. Tudják, hogy ezek a fiatal párttagjelöltek mint tartalékosok is hasznos eszmei nevelőmun- kát végeznek majd munkahelyükön. Gottlieber Ferenc százados STYEMENKO HADSEREGTÁBORNOK ÚJ KÖNYVE A Szovjet Katonai Kiadóvállalat gondozásában hamarosan megjelenik Sz. M. Styemenko hadsereg- tábornok „A vezérkar a második világháborúban“ címfi memoárjának második kötete. (Az első kötetet 1968-ban adták ki.) Ebben a kötetben a szerző sokoldalúan megvilágítja, milyen hatalmas munkát végzett a főparancsnokság és a szovjet hadsereg vezérkara a tervezésben, a szovjet fegyveres erők hadászati jeleatő- ségfl csapásainak előkészítősében. A könyv méltó emléket állít a szovjet hadsereg felszabadító küldetésének, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia területén végrehajtott hadműveleteinek. Styemenko hadseregtábornok a berlini csata leírásával, a fasiszta hadigépezet teljes szétveréséről szóló fejezettel zárja visszaemlékezéseit, legvégül pedig leleplezi a bnrzsoá történelemhamlsftókat, akik kisebbíteni Igyekeznek a Szovjetunió, a szovjet hadsereg világraszóló győzelmét. —bér—
