Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-19 / 42. szám, kedd

A legsleresebb évet értékelték Tovább kell fokozni a fejWdós ütemei írta: JÄN GIBALA, a Rimavská Sobota-i járási pártbizottság vezető titkára Az 1973-as évben járásunk mezőgazdasági vállalatai to­vábbi figyelemreméltó eredmé­nyeket értek el. Lényegesen megnövekedett a bruttó mező- gazdasági termelés és az áru­termelés értéke. A mezőgazda- sági vállalatok túlteljesítették a gabonafélék, a burgonya és a tojás felvásárlási feladatait, teljesítették a cukorrépa és a tej felvásárlási tervét. A gazda­sági állatok állományának szá­ma szintén elérte a tervezett szintet. Az egyes részlegeredmények elérését járásunk párt-, állami és gazdasági szervezeteinek szoros egyiittműködpse tette lehetővé. Az elmúlt évben kü­lönösen az emberekkel kapcso­latos munkáknak szenteltünk nagy figyelmet. Járásunk me­zőgazdasági szakembereinek jelentős részénél — mind a nö­vénytermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben — bizonyos szakmai konzervativizmus volt tapasztalható, hiányzott a ma­gasabb célok elérésére irányuló kezdeményező törekvés. Ezt az állapotot meg kellett és meg kell szüntetni. A járásban pél­dául bírálóan elemeztük a gabo­natermesztésben elért elmúlt évi eredményeket. A gabonafé­lék, főleg a kukorica elért hektárhozamai nincsenek arány­ban sem a termesztési feltéte­lekkel, sem a szükségletekkel. A gabonatermesztés alacsony színvonala és annak nem ki­elégítő növekedése a legna­gyobb gondot okozza számunkra a járásban, mert nem tudjuk fedezni az állattenyésztés nö­vekvő szükségleteit a szemes takarmányokból, ez pedig féke­zően hat az állattenyésztés fej­lesztésére és ezen keresztül a mezőgazdasági vállalatok gaz­dasági megerősödésére. Az egyes vállalatok hektárho­zamaiban megnyilvánuló nagy különbségek világosan bizo­nyítják annak szükségességét, hogy mielőbb fel kell számol­ni az azonos természeti és gaz­dasági feltételek között terme­lő mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában megnyilvánuló indokolatlan eltéréseket. Az elmúlt évi termelési és árutermelési feladatok sikeres teljesítése, valamint a terme­lésben előforduló negatív je­lenségek elhárítása érdekében a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel, továbbá a Liptovský Peter-i Burgonyater­mesztési Kutatóintézettel, vala­mint a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával szoros együttműkö­désben szakmai értekezletet rendeztünk a kukorica és a burgonya termesztéséről, a ga­bonafélék termesztési kérdései­vel pedig gazdasági pártkon­ferencián foglalkoztunk. Ezen a konferencián értékeltük a legjobb gabonatermesztő válla­latok eredményeit, a Veľký Blh-i (Nagybalogi) Efsz például 45,2 q/ha, a Šimonovcei (Šimo- nyi) Efsz 41,8 q/ha, az Ožďanyí Efsz 40,3 q/ha átlagos hozamot ért el a gabonafélékből. A sze­mes kukoricából a Simonovcei Efsz 45 q-t, a Gemerský Jab­www——i bue— lonec-i Efsz 42 q-t, a Safáriko- voi (Tornaijai) Efsz 41,1 q-t ért el átlagosan egy hektárról. A legjobb cukorrépa-termesztő gazdaságok a Hosticei (Geszte- tei) Efsz 539 q/ha, az Otročoki Efsz 486 q/ha, valamint a Veľké Teriakovce-i Efsz 440 q/ha át­lagos eredménnyel. Burgonyá­ból a Kraskovoi Efsz 204 q-t, a Hrnčiarska Ves-i Efsz 202 q/t, a Barcai Efsz 195 q-t, a Sobot- kai Ág pedig 160 q-t termelt át­lagosan egy hektárról. A gazdasági pártkonferencia rámutatott a hektárhozamok növelésének tartalékaira, meg­határozta a gabonatermesztés fejlesztésére vonatkozó irány­zatokat és feladatokat. Nagyon pozitív eredménye­ket értünk el a múlt évben az efsz-ek és az állami gazdaságok, valamint az egyes járások kö­zötti kooperációs kapcsolatok fejlesztésében, különösen a kombájnok kihasználásánál az aratásban, továbbá az E 208-as járvaszecskázók kihasználásá­nál a takarmányfélék betaka­rításában, valamint a cukorré­pa gépesített betakarításánál. Kombájnosalnk, traktorosaink és a munkákat szervező dolgo­zók ezen a területen valóban odaadó és becsületes munkát végeztek, s örömmel vesszük tudomásul, hogy ezen a szaka­szon dolgozik a legtöbb fiatal, akik őszintén viszonyulnak a szocialista társadalom érdeké­ben kifejtett közös munkához. Az állattenyésztésben az el­múlt évben a mi járásunkban is a szarvasmarha-tenyésztésre, különösen a tehenészet fejlesz­tésére összpontosítottuk a fi­gyelmet. Kielégítő eredményt értünk el az elmúlt évben az állomány létszámának növelé­sében. Az elért eredmények el­lenére járásunk még mindig elmarad az Intenzitás, vagyis a 100 ha mezőgazdasági területre számított tehénállomány tekin­tetében. Járási pártbizottságunk ezért megtárgyalta és jóváhagy­ta a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére irányuló komplex intézkedéseket. Az elmúlt év folyamán na­gyon egyenlőtlen volt a tej fel- vásárlási tervének teljesítése. Most, az évi felvásárlási felada­tok teljesítésének értékelésé­nél örömmel állapíthattuk meg, hogy az állattenyésztési dolgo­zók igyekezete az utolsó sza­kaszban eredményes volt, s a tej 1973-ra előirányzott felvásárlá­si tervét 100 °/o-ra teljesíthet­tük. Ehhez különösen a követ­kező mezőgazdasági vállalatok járultak hozzá; a Veľké Teria­kovce-i Efsz, a Klenoveci Efsz, a Nová Bašta-i (Üjbásti) Efsz, a Drienčanyi Efsz, a Safáriko- voi Efsz, az Ožďanyi Efsz, a Hrnčiarske Zálužany-i Efsz, va­lamint a Sobotkai Ág és a Je- senskéi [Feledi) Ág. Bár a fel­vásárolt tej mennyisége 1970- től 1973-ig 30 210 000 literről 39 850 000 literre növekedett, ami összesen 31,9 °/o-os, évi át­lagban pedig 6,3 %-os növeke­désnek felel meg, az egy te­hénre eső évi fejési átlaggal a­zonban még mindig nem lehe­tünk elégedettek. A jövőben és ebben az évben ezen a szaka­szon is ki kell küszöbölni azo­kat a konzervatív nézeteket, a- melyek járásunk déli részében a tehenek legeltetésével kap­csolatban előfordulnak. Az el­múlt évben nem sikerült telje síteni a vágóállatok felvásárlá­si tervét, aminek szintén rész­ben szubjektív, részben objektív okai voltak. Az elmúlt év legfőbb gazdasá­gi vonatkozású feladata volt a nagyobb hatékonyság és jöve­delmezőség elérése. A termelés jövedelmezősége az 1973-as év­ben örvendetesen javult, s fel­tételezhető, hogy elérjük a ter­vezett nyereséget és felhalmo­zást. Olyan feltételek alakultak ki, amelyek alapján az 5. öt­éves terv végéig járásunkban el­érjük a felhalmozás kerületi szintjét, s így gyorsabb ütemű fejlődést érhetünk el a terme­lésben. A 1974 évi állami terv fel­adatai járásunkban nagyon igé­nyesek. A tehénállományt 1400 állattal, az anyasertés-állományt 600 állattal kell növelni. A fel- vásárlási feladatok tovább nö­vekednek a gabonafélék, az ét­kezési és a takarmányhüvelye­sek, a burgonya, a len, a dohány, a zöldségfélék, a vágóálllatok és a tej esetében. A gabonatermesztés további gyors fejlesztése az idén is e- gyik kulcsproblémánk marad. A gabonaprobléma megoldásá­nak részeként a jó minőségű szálas takarmányok termesz­tését is növelni kell, melyek etetésével a hasznosság csök­kentése nélkül sok szemes ta­karmányt takaríthatunk meg. Különösen igényes feladat lesz a nagy kapacitású tehén­istállók megépítése a Rimav­ská Seč-i (rimaszécsi), a cha- navai, a Nová Bašta-i (újbás- ti), a včelincei és a Rimavské Janovice-i szövetkezetben, va­lamint az előirányzott felada­tok teljesítése a hidromeliorá- ciós munkákban, a rekultivá­cióban és a talajok meszezésé- ben. A mezőgazdasági termelés további növekedése járásunk­ban a jövőben is a rendelke­zésünkre álló termőtalaj-alap hatékonyabb kihasználásától, a gépesítés ésszerűsítésétől és további intenzifikáló tényezők érvényesítésétől függ. Arról, hogy milyen eredmé­nyeket érünk el 1974-ben, el­sősorban azok az emberek dön­tenek, akik közvetlenül vesznek részt a termelési folyamatok­ban, vagy azokat irányítják. Biztos vagyok benne, hogy já­rásunk mezőgazdasági dolgozói a szolgáltató vállalatok és az irányító szervek dolgozóival együtt, a dicső Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulójának évében és a szocialista mező- gazdaság építésének jubileumi 25. évében mindent elkövetnek a tervezett feladatok teljesíté­se érdekében és így további je­lentős lépést tesznek a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséhez. A Tekovské Lužany-i (Nagy- sallói) Efsz évzáró közgyűlésén Kováčik János elvtárs, a párt- alapszervezet elnökének meg­nyitó szavai után Pakusza La­jos elvtárs, a szövetkezet elnö­ke számolt be a tavalyi gazda­sági eredményekről. Beszámo­lójában kiemelte, hogy a szö­vetkezet 25 éves fennállása alatt a múlt évben érte el a legjobb eredményeket. A jó eredmények elérésében nagy szerepet játszott a Holub Mihály agronómus állal irányi tott növénytermesztés, ahol a terv 15 500 000 koronás terme­lést irányzott elő, s a valóság bán 17 797 000 koronát értek el. Búzából például 44 mázsát terveztek hektáronként, ezzel szemben 55,9 mázsás átlagos ho­zamot értek el. Csupán a kuko­ricatermesztésben mutatkozott lemaradás, ennek az okait már korábban is elemezték. A do­hánytermesztő csoport szintén teljesítette a termelési tervet, a zöldségkertészet Kovács Pál vezetésével, valamint a szőlé­szeti csoport Filip Slušný veze­tésével túl is szárnyalta a terv­feladatokat. A növénytermesztésben a fentieken kívül Szabó István és Antalik János csoportvezetők is körültekintő és pontos munkát végeztek, akik már a fiatalabb korosztályba tartoznak, már most is jó szakmai gyakorlat­tal, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, és élvezik a tag­ság bizalmát. Munkájuk ered­ményességéhez Kovács Árpád műhelyvezető irányításával a gépállomás dolgozóinak kiváló munkája is hozzájárult. Az állattenyésztésben szintén voltak kimagasló eredmények, bái' a száj- és körömfájás kö­vetkeztében itt is mutatkozik lemaradás. Az állattenyésztési dolgozók Kunta Pál mérnök vezetésével mindent elkövette Enyhe, csapadékos, télies­nek igazán nem mondható feb­ruári napon kopogtattunk be Szutter Pál elvtárshoz, a Du­najská Streda-i (Dunaszerdahe­lyi) Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság agronómusához. Éppen munkában, iratai között bön­gészve találtuk. — Közeledik a tavasz, Szut­ter elvtárs, arra lennénk kiván­csiak, hogy az idei télen ho­gyan teleltek át az őszi veté­sek a járásban? — Gyakran vagyunk kint ha­társzemlén, és így örömmel ál­lapíthattuk meg, hogy még egy télen sem volt ilyen jó erőben a gabonavetés. Ezt az enyhe télen kívül annak is köszönhet­jük, hogy a vetőszántást idő­ben befejeztük. A talaj a ve­tésig jól megülepedett, és így a nedves földbe kerülő magvak hamar csírázhattak, jól gyöke­reztek, és ez egyenletes kelés­sel párosult. Mindez elősegítet­te az ideális bokrosodást. Eddigi felméréseink azt mu­tatják, hogy a búza és az őszi árpa vetése elég sűrű. Négyzet­méterenként áltálában 370—400 a termelékenység fokozása ér­dekében. Az egy tehénre ter­vezett évi 2900 literes átlagos tejhozamot túlszárnyalták, s 2957 litert értek el. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért jó ered­mények a gazdasági eredmé­nyekben is megmutatkoztak. A szövetkezet pénzügyi terve — amint azt Kovács Ernő közgaz­dász ismertette — az elmúlt év­ben 30 000 000 koronás bevételt irányzott elő, a valóságban pedig 33 224 000 koronát értek el. így a tiszta jövedelem a tervezett 6 910 000 korona he­lyett 8 240 000 koronát tett ki, tehát az egyes alapokra is több jutott a tervezettnél. Az évzáró közgyűlésen a szomszédos Málaš község veze­tői is jelen voltak, január else­je óta ugyanis a két község szövetkezete közösen gazdál­kodik, s így minden lehetősé­gük megvan hozzá, hogy az ed­digi jó irányítás mellett az új 2400 hektáros „Haladás Efsz“ az eddigieknél is jobb eredmé­nyeket érjen el. A Tekovské Lužany-i Efsz termelési sikereit a magyaror­szági Kondorosi Tsz küldöttsé­gének vezetője is igen nagyra értékelte. A Kondorosi Tsz már több mint 15 éve tart fenn ba­ráti kapcsolatot a nagysallói szövetkezettel. Hasonlóan nyi­latkozott a járási mezőgazda- sági igazgatóság képviselője is, aki hozzászólásában megem­lítette, hogy az elmúlt évi gaz­dasági eredmények alapján a nagysallói szövetkezet a levi- cei (lévai) járásban a legma­gasabb szintű díjazásban része­síti a tagságot. Arról, hogy a szövetkezet tagsága több éves odaadó munkával érte el ezt a színvonalat, számtalan díszokle­vél is tanúskodik. BAJKAY BÉLA egyedet, búzatövet találtunk, ami nagyjából megfelel a szak­mai követelményeknek. Bátran kijelenthetjük, hogy járásunk­ban sehol sincs olyan ritka ve­tés, amelyet ki kellene szánta­ni, vagy pótvetést kellene al­kalmazni. A búzafajták közül legjobban elbokrosodott az Aurora, a Ju- bilejnaja és a Kaukaz. — Es hogyan folynak ebben az időszakban a növényápolási munkák? — A nitratációra idejében felkészültünk és a lehetőségek­hez mérten elegendő nitrogén­műtrágyát is biztosítottunk e feladat elvégzéséhez. Ezt az egyes szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok a növények bio­lógiai fejlettségének megfele­lően végzik, eddig járási méret­ben 35—40 százalékra sikerült teljesíteni a feladatot. Ebben a tartósan csapadékos és enyhe időben azonban gépekkel nem tudunk a földekre menni, ezért a további nitratációt repülőgé­pek segítségével végezzük. KRASCSENICS GÉZA JÓL TELELNEK A VETÉSEK A komárnói (komáromi) járásban az elmúlt napokban Brestovec (Szilas) és Sokolce (Lakszakállas) földmű vesszövetkezeteinek dolgozói kivonultak a határba, hogy megkezdjék a tavaszi árpa vetését. A brestoveci szövetkezeti dolgozók mindjárt az első napon több mint 30 ha-t vetettek be a Diamant és az Ametist árpafajtákkal. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor néhány napon belül készen lesznek a vetéssel. Második felvételünkön: F. Paksi és L. Végh a vetés minőségét ellenőrzik. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom