Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-16 / 40. szám, szombat

Határkövet jelentő kongresszus Pártunk V. kongresszusának 45. évfordulójára Pártunk V. kongresszusát 45 évvel ezelőtt, 1929. feb­ruár 18—25-én tartották meg Prágában 176 küldött, valamint a Kommunista In- ternacionálé Végrehajtó Bi­zottsága küldötteinek rész­vételével. Az alapító kong­resszus utáni időszakban az V. kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége volt. Ezen a kongresszuson a párt egy­séges erői, Klement Gott- wald vezetésével feltárták az opportunizmus gyökereit. Az opportunisták elsősor­ban a Jílek párttitkár kö­rüli csoporthoz tartoztak. A küldöttekre nagy hatást gyakorolt az a tény, hogy Jílek, akinek a fő beszámo­lót kellett volna tartania, visszalépett, nem volt bá­torsága megvédeni hibás koncepcióját a kongresszus előtt, s így Klement Gott- wald tartotta a fő beszámo­lót. Gottwald beszámolójá­ban részletesen elemezte a kapitalista világ gazdasági helyzetét. Kifejtette, hogy észlelhető ugyan ideiglenes megszilárdulás, de ugyan­akkor jelentkeznek az új gazdasági válság kétségte­len jelei is. Az opportunis­ták ugyanis azt a tévhitet terjesztették, hogy a kapita­lizmus stabilizációja követ­keztében a munkásság pasz- szív és nem lehet harcba vinni. Mindezt megcáfolták a küszöbönálló gazdasági válság előjelei. A vita folyamán Steiner Gábor felszólalásának beve­zető részében a kongresszus történelmi jelentőségével foglalkozott, s többek kö­zött a következőket mon­dotta: „ ... Szükséges egy olyan homogén vezetőség megválasztása, amely kive­zeti pártunkat az opportu­nizmus mocsarából, és tel­jesíti a Komintern VI. kong­resszusának határozatát. Szlovákiában a válság sok­kal nagyobb, mint a többi országrészben. A termelés összpontosítása következté­ben leépítették a gyárakat, ami az osztályharc élesebb formáját váltotta ki. Szlo­vákiában a Jílek-csoport ká­ros opportunizmusa főleg abban nyilvánult meg, hogy a régi pártvezetőség egyál­talán nem törődött Szlová­kia speciális problémáival, elsősorban a nemzetiségi kérdéssel. A Jílek-csoport tevékeny­sége katasztrofális követ­kezményekkel járt Bratisia­vában, ahol számos munkást hajtott a likvidátorok kar­jaiba. A pártválság megol­dásának egyedüli útja, hogy a kongresszus a baloldali ojppozíció tagjaiból választ új vezetőséget, amelynek feladata Szlovákia speciális kérdéseinek megoldása lesz, mint például a nemzetiségi és az agrárkérdés. Hiszem, hogy ebből a harcból nem az opportunizmus, hanem a bolseviki vonal, a szociális forradalom kerül ki győz­tesként.“ A nemzetiségi politika te­rén a kongresszus a lenini alapelvekből indult ki. A parasztkárdésben a kong­resszus felülvizsgálta a IV. kongresszuson kitűzött hely­telen jelszót. A parasztság számára érthető, mozgósító részköveteléseket állított fel, hangsúlyozva, hogy a szegényparaszlság föld utá­ni vágyának teljesítése szo­rosan összefügg a munkás­osztály kapitalizmus elleni harcával. Hogy a bolsevizá- lási folyamat a pártban meggyorsuljon, a kongresz- szus aprólékosan és konk­rétan kidolgozta a legköze­lebbi feladatokat: kiirtani a pártból a szociáldemokrata csökevények maradványait, harcolni a jobboldali likvi­dátori veszély ellen, meg­valósítani a proletariátus harci frontját a háború el­len, a Szovjetunió védelmé­re. A kongresszus határozata szellemében az egész ország területén pártvitát szervez­tek. A párt alapszervezetei­ben megvitatták a pártköz­pontnak a párttagokhoz in­tézett nyílt levelét, amely­nek jelszava az volt, hogy „Opportunista passzivitásból bolsevik aktivitásba“. A baloldal győzelmet ara­tott a kongresszuson. Jílek főtitkárt kizárták a közpon­ti bizottságból. A párt egész­séges erőinek az opportu­nizmus és a szociáldemok- ratizmus felett aratott győ­zelme kifejeződött az új központi bizottság megvá­lasztásában. Az új központi bizottság élén Klement Gott- walddal, nagyrészt a balol­dal képviselőiből tevődött össze. Ez a központi bizott­ság a II. világháború nehéz éveiben Moszkvából irányí­totta pártunkat a felszaba­dulásig. RÓJAK DEZSŐ Támogatj ók a fiatalokat Mennyiben volt eredményes az elmúlt időszak és melyek azok a feladatok, amelyeket az elkövetkező időszakban meg kell oldani — erről tanácskoz­nak ezekben a napokban a kommunisták alapszervezetük értékelő taggyűlésein. A Gbelcei (Köbölkúti) Efsz mellett működő alapszervezet- nek 72 tagja van. Dobai Lajos­tól, a szervezet alelnökétől meg­tudtuk, hogy a tagság három­negyed része a szövetkezetben dolgozik, a többiek a hnb-n, a közszolgáltatásban, a borászati üzemben és a helybeli iskolák­ban dolgoznak, illetve helyben lakó nyugdíjasok. Januárban egyesült a gbelcei (köbölkúti) és a Nová Vieska-i (kisújfalusi) szövetkezet. A tag­sággal meg kellett értetni az egyesítés helyes voltát és a szakosítás szükségességét. Bi zonyítani a gazdasági eredmé­nyekkel kellett. Ezért kisérte az alapszervezet megkülönböz­tetett figyelemmel a szövetke zetben folyó termelést. Az alapszervezet kommunis­ta pedagógusai szorgalmazzák a kprszerű tanítási segédeszkö­zök széles körű alkalmazását, a tanítók folyamatos tovább­képzését — a szakmai és vi­lágnézeti vonalon egyaránt. A kommunisták figyelemmel ki sérték az ifjúsági szervezet tevékenységét. Több önnálló és sikeres rendezvény dicséri a fiatalokat. A SZISZ alapszerve­zetének az elnöke a kommunis ták taggyűlésén rendszerint beszámolt munkájukról. A szo­ros és tartós kapcsolatot a pártszervezet részéről megbí­zott kommunista biztosítja. Az ifjúsági szervezetben folyó e- redményes politikai iskolázás­nak és nevelő munkának is kö­szönhető, hogy az elmúlt évben sikerült megjavítani a párt alapszervezetének korösszeté­telét. Három új fiatal tagot és két tagjelöltet vettek fel. A tagjelöltek alapszervezetükben konkrét feladatokat kaptak. A szervezetnek saját előadói van­nak. Köbölkúton aránylag sok a munkalehetőség. Borászati ü- zem, korszerű téglagyár, árurak­tár, a vasút karbantartó rész­legének központja, takarmány­keverő és jól működő termelő- szövetkezet van a két és fél ezer lakosú faluban. Az embe­rek nagy része szereti a lakó­helyét, s ez az aktivitást csak fokozza. Ennek köszönhető, hogy a falu az utóbbi időben igen sokat fejlődött. Szövetke­zeti lakások is épülnek a köz­ségben. Szólnak a taggyűlésen a jól működő tömegszervezetekről is. Továbbá az elkövetkező idő­szak célkitűzéseiről és felada­tairól. EGRI FERENC Közösen és igényesen A Veľký Kemenec-i (nagykö- vesdi) kommunisták értékelő taggyűlésén Pallér Béla elvtárs, a pártszervezet elnöke számolt be a végzett munkáról és az elkövetkező időszak feladatai­ról. Nehéz lenne mindazt felso­rolni, amit a gyűlésen hallot­tunk, beszámolni azokról az e- redményekről, melyeket a párt- szervezet az ideológiai munka, az agitáció és a propaganda területén elért. Annyit elmond­hatunk, hogy a pártszervezet munkájában túlsúlyban vannak a pozitívumok, de őszintén fel­tárták a fogyatékosságokat is. Az alapszervezet tevékenysé­ge kedvezően hat a falu ifjúsá­gára Is. A SZISZ helyi szer­vezete jól dolgozik. Külön fi­gyelmet érdemel a forradalmi emlékszobák létesítése terén tanúsított igyekezete. Ezt a pe­dagógusok irányítják. A tag­gyűlés behatóan elemezte a töb­bi tömegszervezet munkáját és a választási program teljesíté­sét is. A pártszervezet belső életét értékelve a taggyűlés rámuta­tott, hogy a húsz tag és a négy tagjelölt körében jó a pártfe­gyelem. Az elmúlt évben meg­tartott tizenkét taggyűlésen a részvétel 92 százalékos volt. Több beteg tag nem járhat már gyűlésekre. A huszonnyolc re­gisztrált tag közül is kevesen járnak a helyi pártszervezet rendezvényeire. A Nagykövesdi Efsz tavaly december 8-án társult a szom­szédos kiskövesdi szövetkezet­tel. A taggyűlés a szövetkezet gazdasági eredményeivel is fog­lalkozott. Az efsz — az elmúlt évben sikeresen teljesítette ter­vét. A tízmillió-száznegyven- egyezer korona értékű termelé­si tervet 3 százalékkal túlszár­nyalta, s a tervezett 1,1 millió korona helyett 340 ezer koro­nával nagyobb tiszta nyeresé­get ért el. A vitában juhász János mér­nök, az efsz elnöke is felszó­lalt. Rámutatott, hogy a szövet­kezet 42,5 millió korona érté­kű, az egész ötéves tervidő­szakra szóló tervét három év alatt 69 százalékra teljesítette. A továbbiakban vázolta az idei gazdasági feladatokat. Az egyik fiatal az új tagjelöl­tek nevében szólalt fel: „Ebből az alkalomból, hogy átvehettük a tagjelöltségi könyvecskét, arra kérjük az elvtársakat, sze­ressenek, neveljenek bennün­ket, mint apa a fiát... Ml úgy fogunk dolgozni, hogy kiér­demeljük bizalmukat...“ — mondta. Igen sok szó esett a fiatalság neveléséről, a szülők és a ta­nítók közös munkájáról, a vá­lasztási „ programról, a hiányos üzlethálózatról. Mindezeket a kérdéseket alaposan megtár­gyalta a nagykövesdi kommu­nisták értékelő taggyűlése, majd konkrét határozatot foga­dott el a fogyatékosságok és a feladatok megvalósítására. KULIK GELLERT Ma már a falvakban is Régebben csak a városok­ban működtek népművészeti is­kolák. Ma már egyre gyakoribb jelenség, hogy a falvakban is létesítenek ilyen iskolákat. Nagy magyar (Zlaté Klasy) községben a somorjai zeneisko­la kirendeltségeként 1969-ben kezdte meg működését a nép- művészeti iskola egy osztálya. Helyiséghiány mjatt nem volt rendszeres az oktatás, a peda­gógusok is gyakran cserélőd­tek. Tavaly azonban megkap­ták az új épületbe költözött ó- voda helyét és októbertől ön­állósították a község népmű­vészeti iskoláját. Az igazgató Roskoványi Istvánná, s rajta kívül Bartalos Imre és Zajacová Valéria, kon­zervatóriumot végzett pedagó­gusok, valamint két kisegítő oktató foglalkoznak a tanu­lókkal. A zenei alapiskolában zongorán és harmonikán tanul­nak játszani a gyermekek. A növendékek száma 75, közülük 59 játszik hangszeren, a töb­biek még csak úgynevezett elő­képzésre járnak. Általában másodikos tanuló­kat vesznek fel ebbe az iskolá­ba, mely első ciklusú oktatási intézmény. A tanulmányi idő 7 év. Ha sikeresen fejezik be ta­nulmányaikat a népművészeti iskola növendékei, akkor kon­zervatóriumba jelentkezhetnek. Az iskola növendékeinek tu­dását a másfél-, kéthavonként megtartott házi hangversenye­ken szokták lemérni. Ezeken a tanulókon kívül a szülők is részt vesznek. A fellépési lehetőség ösztönzőleg hat a növendékek­re, ezért általában minden ün­nepélyen, kulturális rendezvé­nyen megjelennek, szerepelnek a népművészeti iskola tanulói. Az új tanévben, szeptemberben már hegedűosztályt is nyitnak, és ha minden sikerül, képző- művészeti szakon is megkezdik az oktatást. MÖZES IMRE lllllllí A mindennapok megszépítése A SZIBÉRIAI NÉPI ALKALMAZOTT MŰVÉSZET A libereci Magasépítő Vállalat dolgozói s tavalyi év végén kezdték el a Česká Lípa-i új panelgyár technológiai berendezésének pró­baüzemeltetését. Az új gyárban az előre gyártott épületelemek készülnek niajd. A gyártás megindulása után a libereci Magasépí­tő Vállalatnak módjában lesz az új konstrukciós rendszer beve­zetése, amely lényegesen meggyorsítja majd az építkezést. A gyá­rat a legkorszerűbb berendezéssel látják el. Évi kapacitása 600 lakásegység lesz. (Felvétel: ČSTK — O. Holan) A bratislavai Barátság Házá­ban tárgyak konkrét világa vesz körül. Az expedíciók a nyenyec, dolgon, even és több más tele pülésen tekintélyes anyagot gyűjtöttek, amit a leningrádi, moszkvai, tajmiri, jakucki és habarovszki néprajzi múzeumok őriznek. A zord éghajlatú Szi­béria és a Távol-Kelet népei­nek történeti örökségként ka­pott díszítő érzéke, vonzó szín­világa és képzelete tovább fej­lesztve, a változó korhoz ido­mulva hozta létre a kiállított, szemet gyönyörködtető tárgyak sokaságát. Idős népművészek: Csecsenikova és Jejimova Mont- reálban is megcsodált munkái mellett sok fiatalé és egy nye- nyec falusi iskola növendékeié Is bemutatásra kerültek. A dermesztő hidegtől megóvó ruha szerepe itt elsőrendű. Asz- szonyaik ügyes keze szabja, varrja az egyes tájak és nem­zetek jellegzetességeit őrző szőrmeholmikat. A rézláncok­kal és csattokkal összefogott szarvasirhából készült bundá­kat, köntösöket, sapkákat, csiz­mákat, cipőket és kesztyűket különböző színű, mozaikszerűen összeállított prémek, rávarrott vagy szabadon lebegő kék-vö­rös posztó pántok és Jablonec- ben készített fehér-világoskék üveggyöngyök ékesítik, ötlete­sek a különböző méretű kézi­táskák. Prémmel szegélyezet­tek, némelyiknek közepén apró állatfej vagy fémes fényű ma­dártoliból alakított ornamens tűnik fel. Még egy libalábakból összeállított táskát is láthatunk. A szőnyeg is fontos készítmé­nyük, melyet rénszarvas, róka, farkas, nyest, nyúl, coboly szőr­méjének apró darabjaiból állí­tanak össze ízlésesen, a színek jó megválogatásával. Fehér prémmel éreztetik a hópelyhe­ket és a jégycsapokat. Akad 6gy egy tájképszerző, erdőt, ben­ne szarvasokat megjelenítő pél­dány is. Sok kis kerek szőnye­get szövet- és selyemdarabkák­ból készült motívumok ékesíte­nek. A sugarasan váltakozó szí­nű szőrmesávok, a köralakzatok az áhított Napot jelképezik. A tenger mellett élő korjákok delfin- és halbőrből készült, ki­monó szabású, színes szegélyű ruhácskái becses darabok. Hasz­nálati eszközeiket, kosaraikat, tengeri fűből fonják. Figyelem­re méltók Litvinova népviselet­be öltöztetett vadászainak, ha­lászainak, varázslóinak, táncos­nőinek megszólalásig hű figurái. Szibéria lakói megbonthatatlan egységben élnek a természettel s az állatokkal. Ezért képezik csontfaragásaik fő motívumát az állatok. Plasztikáik nyers­anyaga a „jakutszk elefánt* csont“, a mamut és rozmár- agyar. A nagy példányokba öröklött biztonsággal belevésett vonalakat feketével, vörössel színezik. Máskor dombormüsze- rűen ábrázolják nemzeti ünne>- peiket, falvaik képét, vadász­jeleneteket és új gépeket. Az eszkimók és csukotok a mozdu­latok és egyéni sajátosságok jó megfigyelői, remekül bánnak a faragókkal. A reliéfeken élet­képszerű jelenetek, humoros kis állatfigurák kitűnő formaérzék­ről, részleteket elhagyó össze­gező előadásmódról vallanak. A jakutok nyírfából és annak kér­géből dobozokat, kosarakat, tejes és kumiszos csészéket fa­ragnak, vésett és festett mér­tani mintával díszítik. Az Amúr menti ncpok házaikat, csónak­jaikat, evezőiket, szigonyaikat is fafaragással, madarak, halak világából való motívumokkal ékesítik. Mindezek a népi le­leményből született gyakorlati és díszítő rendeltetésű tárgyak a szovjet kultúra gazdagítói. A népművészek új nemzedékének neveléséről az autonóm szibé­riai köztársaságokban a szovjet állam alakította Iskolákban és műhelyekben gondoskodnak. BARKANY JENÖNÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom