Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-09 / 7. szám, szerda
A CSKP KB TITKÁRSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A párt szervezeti felépítésének egyes időszerű kérdései Csehszlovákia Kommunista Tártjának XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszába lép, amelyet az inteonzifi- kálás és a mezőgazdasági termelés fejlődő koncentrációja és szakosítása jellemez. A pártszervek és -szervezetek az elmúlt időszakban sokat tettek a XIV. kongresszus határozatainak megvalósításáért és a párt vezető szerepének megszilárdításáért a politikai, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén. Ezzel azt bizonyítják, hogy u falusi dolgozókkal szövetségijén életbe tudják léptetni a kongresszusi irányvonalat. Sikeresen teljesítjük a mező- gazdasági termelés igényes feladatait. Fokozatosan megvalósítjuk a koncentráció és a szakosítás alapvető irányvonalát. Irányításában új formák érvényesülnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőerők gyors fejlődése érdekében nagyobb mértékben érvényesítsük az új technikát és a tudomány ismereteit. Falvain- kon nagy sikereket ériünk el a Választási programok teljesítésében, a élet- és a munkakörnyezet megjavításában az emberek szocialista tudatának a kialakításában. A mezőgazdasági dolgozóknak és a falvak valamennyi lakösűnak az életszínvonala állandóan emelkedik. Az élért eredmények ezen a szakaszon is a pártpolitika helyességét bizonyítják. Annak köszönhető ez, hogy a CSKP Központi Bizottsága állandó gondot fordít a mezőgazdaság kérdéseire, a pártszervek és -szervezetek nagy politikai, szervező és nevelőmunküt fejtenek ki, és a falusi dolgozók kezdeményező, áldozatkész munkát végeznek. A következő időszakban a mezőgazdaságban és a falvakon dolgozó kommunisták fő feladata, hogy továbbra is sokoldalúan biztosítsák, — miszerint szocialista mezőgazdasági termelésünk és a társadalmi politikai élet továbbra is a XIV. pártkongresszus által kijelölt irányban fejlődjön. A kongresz- szus által kitűzött irányvonalat ü CSKP Központi Bizottságának 1972 áprilisi plénuma tovább részletezte. E feladat fontossága és időszerűsége elsősorban abból adódik, hogy a mezőgazdaság fejlődése és a mezőgazdasági termelés fejlődése fontos feltétele az egész népgazdaa mezőgazdaságban és a falvakon ság arányos és hatékony növekedésének. Amint a tapasztalatok mutatják, a pártszervek és -szervezetek munkájával szemben támasztott elsőrendű követelmény az, hogy sokoldalúbban és igényesebben törekedjenek a párt irányító és szervező hatásának a megszilárdítására azokban a folyamatokban, amelyek mezőgazdaságunkban végbemennek. Még rendszeresebben kell kialakítanunk a szükséges politikai feltételeket a mezőgazdasági termelés koncentrálásának és szakosításának sikeres fejlődéséhez. Ezt a fejlődést az egész társadalom szükségleteivel és érdekeivel összhangban kell megvalósítanunk. Az illetékes gazdasági, állami és társadalmi szerveknek és szervezeteknek is hozzá kell járulniuk e feladat teljesítéséhez. Nagyon igényes követelmény a politikai lömegmun- ka színvonalának emelése és hatékonyságának fokozása a pártpolitika mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek helyes értelmezése, a mezőgazdasági termelés koncentrálása és szakosítása koncepciója tervszerű megvalósításának széles körű támogatása, elsősorban a mezőgazdasági vállalatok kooperációja különböző formáinak teljes mértékű kihasználásával. A mezőgazdasági és a falusi pártszervezetek munkájával szemben támasztott növekvő igények megkövetelik, hogy a pártszervezetek élete egyre tölt él e t esed j e n, megszilárduljon egységük és akcióképességük, emelkedjen a kommunisták ideológiai színvonala, műveltsége, aktivitása és elkötelezettsége. Állandóan javítanunk kell e pártszervezetek járási pártbizottságok által történő közvetlen, differenciált irányítását. A pártszervezetek eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezáltal kialakulnak az alapvető feltételek ahhoz, hogy sikeresen tölthessék be funkciójukat és szerepüket a mezőgazdaság területén és a falvakon, hogy még hatékonyabban nyerjék meg a dolgozókat a párthatározatok teljesítésére, és soraikban megfelelő tekintélyt és befolyást élvezzenek. Bővítsük a párt befolyását a mezőgazdaságban A párt feladatai a mezőgazdaságban és a falvakon törvényszerűen tükröződnek a mezőgazdasági üzemek és a falvak pártszervezeteinek szervezeti felépítésében. Amint az 1973. évi pártkonferenciák is megmutatták, különösen az utóbbi időben a járásokban és a kerületekben egyre időszerűbbé válik az a kérdés, hogyan járjunk el a párt szervezeti felépítését illetően a kooperációs Csoportosulásokban, a közös mezőgazdasági vállalatokban és áz egyesített egységes földművesszövetkezetekben. A mezőgazdaság átszervezése eddigi fejlődésének és a mezőgazdasági termelés irányítása Szervezésének tapasztalatai azt mutatják, egyre szükségesebb, hogy az összes mezőgazdasági üzemben növeljük a politikailag érős, akcióképes pártszervezetek számát és növeljük befolyásukat. Ahol már dolgoznak ezek u szervezetek, ott a párt gazdaságpolitikájának a feladatait Sokoldalúbban és konkrétabban biztosítják. E célkitűzés gyakorlati megvalósításában a jelen időszakban a mai falu valódi feltételeiből és azokból a változásokból kell kiindulni, amelyeken a falvak átesnek, következetesen respektálni kell a pártmunka szervezésével és irányításával szemben a mezőgazdaságban és a községekben támasztott sajátságos igényeket. A sokéves tapasztalatok azt mutatják, hogy a falusi szervezetek és az efsz-ek szervezeteinek a munkájában ma sem választható el a mezőgazdaság problémája a falu egész életétől. A mezőgazdaságban végbement progresszív változások jelentős hatást gyakorolnak a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására, a város és a falu közti különbség fokozatos megszüntetésére. A falusi lakosság szakképzettségi színvonalát életének szociális-politikai feltételei is hathatósan befolyásolják. A politikai helyzet, a községek élet- és munka- viszonyai közvetlenül hatnak a termelési folyamatra, elsősorban a mezőgazdasági munkaerők stabilitására és reprodukciójára, a szövetkezeti tagok gondolkodására és nevelésére. Ezért a pártszervezetek további építésében és munkájuknak a járási pártbizottságok általi irányításának rendszerében biztosítanunk kell, hogy a párt komplexen érvényesíthesse irányító hatását: a mezőgazdasági termelésben a feladatok teljesítésére, a párt mezőgazdasági politikájának a megvalósítására, valamint a községek politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életére. Ez azért szükséges, mert a falvakon a mezőgazdasági dolgozókkal együtt sok nem mezőgazdaságban dolgozó lakos él, akik jelentős hatást gyakorolnak az élet- és a munkakörnyezet kialakítására, a községek és a mezőgazdasági üzemek politikai helyzetének az alakulására. A pártszervezetek szervezeti felépítésében a mezőgazdaságban és a falvakon, a kitűzött célok megvalósításában az egységes földművesszövetkezetek és a falusi szervezetek tagsági alapja mai helyzetének következetes elemzéséből kell kiindulni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon megfontoltan és differenciáltan kell eljárni olt, ahol kevés a kommunista, kedvezőtlen a korösszetételük, hogy ne forgácsolódja- nak szét az erők, s ezáltal ne gyengüljön a pártnak a mezőgazdasági üzemekben és a falvakon lezajló eseményekre gyakorolt befolyása. A mezőgazdaságban és a falvakon a pártszervezetek akció- képessége növeléséhez szükséges feltételek céltudatos és tervszerű kialakítása, valamint az újabb pártszervezetek megalakítása a mezőgazdasági termelés döntő szakaszain ezért megköveteli, hogy a járási párt- bizottságok hozzanak hatékony intézkedéseket: a falusi szervezetek, s az egységes földmü- vesszövetkezetek szervezetei fokozott figyelmet szenteljenek tagsági alapjuk megjavítására és kibővítésére. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a járási pártbizottságoknak állandóan meg kell szilárdítaniuk közvetlen kapcsolatukat a mezőgazdasági üzemekben és a falvakon dolgozó alapszervezetekkel. Segítséget kell nyújtaniuk elsősorban ott, ahol a legtöbb hiba van a tagsági alap megjavításában, a tagjelöltek kiválasztásában, felvételéljen és nevelésében. Ugyancsak szükséges, hogy a járási szervek a kommunisták aktíváját küld jék a pártszervezetek megsegítésére e feladatok teljesítésében. Ezekben az aktívákban olyan kommunisták legyenek, akik közvetlen kapcsolat bán állnak a mezőgazdaság és a falvak problémáival. A tagsági alap megjavításával kapcsolatos követelmények biztosításakor hatékonyabban kell kihasználni a regisztrált tagok politikai és szervezőképességeit, a politikai segítség érdekében tovább kell fejleszteni és aktivizálni a nagy vállalatok védnökségi tevékenységét. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy u járási bizottságoknak céltudatosabban és tervszerűbben kell törődniük azoknak a pártfunkcionáriusoknak a nevelésével és előkészítésével, akik ma a mezőgazdaságban és a falvakon dolgoznak. Ezzel a feladattal párhuzamosan céltudatosan biztosítaniok kell a fiatal kommunisták soraiból a párt funkcionáriusok aktívájának kialakítását, törődniük kell fejlődésükkel, konkrét feladatokkal kell őket megbízniuk úgy, hogy kellő elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a pártmunkának a mezőgazdasági üzemekben való szervezésében és ä falvak társadalmi-politikai életében. A funkcionáriusi aktíva korösszetételének megjavításán kívül ez azért is szükséges, mert a mezőgazdaság szervezési és műszaki színvonalának emelése nagyon igényes politikai és szakmai feladat, s egyre nagyobb igényeket támaszt a gazdasági és a pártvezetők politikai, szakmai és szervezői képességeivel szemben. A mezőgazdaságban és a falvakon a pártmunka irányításában és a párt szervezeti felépítése kérdéseinek megoldásában teljes mértékben abból kell kiindulni, hogy a mezőgazdasági termelés koncentrálásának és szakosításának megvalósítása egy távlati koncepció része, amely nagymértékben túllépi az egyes mezőgazdasági vállalatok és községek, valamint az ezekben dolgozó pártszervezetek keretét. Ezért a mezőgazdaság koncentrálása és szakosítása folyamatának politikai befolyásolásában az egyes járásokban és elsősorban a kooperációs csoportosulásokban döntő szerepet játszanak a járási pártbizottságok. Ezért fokozott figyelmet kell szentelniük a kooperációs tanácsok és a nagy termelési gazdasági egységek vezetősége káderösszetételének úgy, hogy ezekben politikailag, szakmailag és szervezésileg jó képességű káderek dolgozzanak, akiknek megvannak a feltételeik ahhoz, hogy a rájuk bízott szakaszokon következetesen és sokoldalúan biztosítsák a párt gazdaságpolitikáját. Egyes járásokban nem értékelték kellőképpen ezt a politikai tényezőt, és a kooperációs tanácsok kinevezése gazdasági, szervezési ügy lett. Rendkívül fontos, hogy a kooperációs tanácsokban párt - csoportokat létesíthessenek. A pártnak ez a szervezeti felépítése, amely a pártái a pszabály- zatra támaszkodik, a járások többségében már bevált. Az adott szakaszban ez helyes, és beválik. A kooperációs tanácsokban létesített pártcsopor- lok tevékenységének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy fontos szerepel töltenek be, a járási pártbizottságok általuk és az ö segítségükkel érvényesíthetik a párt közvetlen befolyását, a kooperáció vezető szerveiben. Szükséges azonban, hogy a árási pártbizottságok rendszeresen irányítsák a kooperációs tanácsokban dolgozó kommunistákat, és rendszeresen dolgozzanak a pártcsoportokkal. Arra kell vezetni őket, hogy még hatékonyabban egyesítsék a kommunistákat a kooperációs kapcsolatok további fejlődésével kapcsolatos alapvető feladatok megoldásában, és a kooperációs tanácsok a gazdasági szervezési kérdéseken kívül az eddiginél hatékonyabban foglalkozzanak a össztársadalmi érdekek érvényesítésével összefüggő szociális-politikai problémákkal. A kooperáció fejlesztése területén a feladatok következetes biztosítása egyúttal megköveteli, hogy a csoportosulás körzetében az összes pártszervezet egységesen járjon el. Ezért szükséges, hogy u járási párt- bizottságok nagyobb mértékben és különösen rendszeresebben hívják össze az elnökök, esetleg a pártszervezetek más funkcionáriusainak koordinációs tanácskozásait, amelyeken részt vesznek a koordinációs tanács pártcsoportjának a tagjai és szükség szerint a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek kommunistái és más funkcionáriusai, valamint a gazdasági vezetők. Nagyon bevált az a gyakorlat, hogy a járási pártbizottságok rendszeresen, tervszerűen és szisztematikusan dolgoznak a kooperáció keretében a kommunisták különböző szakosított aktíváival. Ezek a formák lehetővé te>- szik, hogy az egyes alapszervezetek, valamint a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek kommunistái érvényesítsék a kooperációs csoportosulás fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldására vonatkozó nézeteiket azokkal a kérdésekkel összhangban, amelyek közvetlenül kapcsolatban állnak e feladat teljesítésével, mint pl. az életkörnyezet, a szolgáltatások problémája sth. Megteremtik a fontos politikai feltételeiket a helyi és az össztársadalmi érdekek egybehangolásához, a lokálpatriota érdekek leküzdéséhez, a kommunisták a fontos poli ti kai-szervezési és a káderkórdések megoldásában tanúsított egységes eljárásához, segítségei nyújtanak a párt mezőgazdasági politikája teljesítésének következetes ellenőrzéséhez a kooperáció keretében. A párt szervezési felépítésétel függ A CSKP Központi Bizottságának titkársága az eddigi tapasztalatok értékelése alapján helyesnek tartja, hogy a járási pártbizottságok a mezőgazdaságban és a falvakon a párt szervezési felépítése kérdéseinek konkrét megoldásában a következő Időszakban az alábbiakból induljanak ki: — rendszeresen el kell mélyítenünk a párt vezető szerepét mezőgazdaságunkban a XIV. pártkongresszus határozatai szellemében megvalósítandó változások végrehajtásában. Sokoldalúan növekszik a járási pártbizottságok szerepe a mezőgazdasági termelés koncentrálásával és szakosításával kapcsolatos feladatok közvetlen befolyásolásában. A járási párt- bizottságok az a fórum, ahol az országos program alapján megtárgyalják és értékelik a járás mezőgazdasága fejlesztésének távlati koncepcióit, amelyeket az illetékes állami és gazdasági szervek dolgoztak ki, amelyek túllépik az egyes mezőgazdasági vállalatok, községek és pártszervezetek keretét. A mezőgazdasági termelés szakaszán és a községekben döntenek a vezető káderek kiválasztásáról és szét hely ezéséről. Irányító tevékenységüktől függ döntő mértékben a mezőgazdaságban és a falvakon működő pártszervezetek munkájának minősége és hatékonysága; — a kooperációs csoportosulások vezető szerveiben érvényesülő párlbefolyás biztosítása érdekében az összes kooperációs tanácsban pártcsoportokat kell létesíteni, s ezeket a járási pártbizottságoknak rendszeresen irányílaniok kell. Ugyancsak feladatuk, hogy rendszeresen dolgozzanak ezekkel a nomenklaturális káderekkel. Törődniük kell nevelésükkel és előkészítésükkel, ugyanakkor meg kell tőlük követelniük, hogy a rájuk bízott szakaszokon következetesen megvalósítsák a párt politikáját. Egyúttal a mezőgazdaságban és a falvakon rendszeresen emelniük kell a pártfunkcionáriusok színvonalát és felkészültségét; — a kooperációs csoportosulás kerelében, annak érdekében, hogy az alapszervezetek egységesen járjanak el a közös feladatok megoldásában, rendszeresen meg kell rendezniük a pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek funkcionáriusainak és a gazdasági vezetőknek koordinációs tanácskozásait, a kooperáció keretében a kommunisták szakosított aktíváival sokrétűi)!) munkamódszereket kell érvényesíteniük; — a közös kooperációs vállalatokban, (hizlaldákban, javító- műhelyekben stb.J, amelyekben állandó munkaerők dolgoznak majd, a feltételeknek megfelelően pártalapszervezeteket, vagy pártcsoportokat kell létesíteni, amelyeket közvetlenül a járási pártbizoltságok irányítanak majd. Egyúttal biztosítaniuk kell, hogy ezek a kommunisták aktívan részt vegyenek községük politikai munkájában azáltal, hogy lakhelyükön a falusi pártszervezetben is nyilvántartják őket; — azokon a heiyeken, ahol több számbelileg gyenge, vagy olyan alapszervezet van, amelynek tagjai idősebbek, célszerű, ha Ideiglenesen egy erősebb pártszervezetbe egyesítik a kommunistákat, a konkrét feltételek és szükségletek szerint egy alapszervezetbe vagy az egységes földművesszövetkezet- ben, vagy a falusi szervezetben. Biztosítaniuk kell, hogy ezek a pártszervezetek vagy a szövetkezetben, vagy a falvakon, minden szempontból teljesítsék funkciójukat a mezőgazdasági üzemek iránti kapcsolatukban, valamint a községek politikai munkája szükségletei szempontjából is. Ahol az efsz-ben nem alakítottak párt alapszervezetet, ott a szövetkezetben a párt vezető szerepét a falusi pártszervezet érvényesíti. Ebből a szempontból a pártalapszabályzat értelmében megilleti a mezőgazdasági vállalat vezetősége ellenőrzésének a joga. Az ellenőrzés megvalósításakor elsősorban azokra a kommunistákra támaszkodik, akik a szövetkezetben dolgoznak. Azokban a községekben, ahol nincsenek falusi pártszervezetek, ezt a szerepet a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei biztosítják. Ezek a szervezetek teljes mértékben befolyásolják a helyi nemzeti bizottságok és a községek tár* (Folytatás a 6. oldalon)
