Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-09 / 7. szám, szerda

A közösmunka szép eredményei A párt szervezeti felépítésének egyes időszerű kérdései a mezogazdcts ágban és a falvakon Szövetkezeti parasztságunk ez idén ünnepli a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kezdetének 25. évfordulóját, melyhez az utat a CSKP vezette munkásosztály 1948 februárjában ki­vívott győzelme nyitotta meg. Az eltelt negyedszázad forra­dalmasította a mezőgazdasági termelést, mélyrehatóan meg­változtatta a munka jellegét. A fejlődés 25 éve eredményei­ről és távlatairól az új esztendő küszöbén ŠTEFAN ZELMAN elvtárssal, az SZLKP galántai járási bizottságának mezőgaz­dasági titkárával beszélgettünk, aki készségesen tájékozta­tott a járásban a közös munka páratlan sikereiről. {Folytatás az 5. oldalról) sadalmi szervezeteinek a mun­káját. A CSKP Központi Bizottságá­nak a tagsági bázis állandó megjavítására vonatkozó irány­elvei következetes teljesítésével az egységes földművesszövetke­zetekben és a községekben sok­kal határozottabban és céltuda­tosabban kell kialakítani a fel­tételeket ahhoz, hogy fokozato­san további pártalapszervezete- ket alakítsanak a mezőgazda- sági termelés fontos szakasza­in; — ahol ma több olyan párt- aiapszervezet dolgozik, amely politikailag akcióképes (az efsz alapszervezete, a falusi párt- szervezet és mások), ott tovább­ra is rendszeresen emelni kell munkájuk színvonalát és fokoz­ni hatékonyságát, s meg kell szilárdítani, meg kell javítani tagsági alapjukat. A járási párt- bizottságok által történő irányí­tásukban biztosítani kell, hogy egységesen járjanak el a mező­gazdasági üzemek és községek fejlesztése elvi kérdéseinek a megoldásában. Ennek érdeké­ben a viszonyoknak megfelelő­en össze kell hívni az illetékes pártszervezetek elnökeinek, vagy bizottságainak tanácsko­zásait, esetleg közös tagsági gyűléseket; — amennyiben az egységes földmíívesszövetkezot hatáskö­rében több pártszervezet dolgo­zik (a községekben, vagy a volt efsz-ek székhelyén) és üzemi (szövetkezeti), esetileg helyi pártbizottságokat létesí­tettek, a párt ilyen szervezeti felépítését kísérleti jellegűnek kell tartani. A kerületi és a járási pártbizottságoknak figye­lemmel kell kísérniük az olyan szervek munkájának a haté­konyságát, az összegyűjtött ta­pasztalatokat és ismereteket a 'CSKP XV. kongresszusa fogja értékelni. Ezért nem lenne cél­szerű, ha újabb üzemi (szövet­kezeti) vagy helyi bizottságokat •létesítenének; — a mezőgazdaságban és a falvakon a pártszervezetek ki­építésekor következetesebben kell kihasználni a pártalapsza­bályzat adta lehetőségeket a pártcsoportok és a részlegszer - vezetek létesítését illetően. Sok alapszervezetben eddig nem használják ki kellőképpen a szervezeti felépítésnek ezt a •formáját. Egyúttal biztosítani kell a részlegszervezetek és a párt- csoportok munkájának rendsze­res és céltudatos irányítását. A •konkrét feltételek szerint és az alapszabályzat alapján a rész- 'legszervezeteket az eddiginél nagyobb mértékben kell az alapszervezet,ek egyes jogaival felruházni. Erre elsősorban ott van szükség, ahol az egyesített efsz keretében egy alapszerve­zetbe egyesültek a pártszerve­zettel. Ezáltal meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy a párt mezőgazdasági politiká­ja biztosításával ne gyengüljön a politikai és a közélet, a helyi nemzeti bizottságra és a társa­dalmi szervezetekre gyakorolt pártbefolyás azokban a közsé­gekben, ahol egyesültek az egységes földmüvesszövelkeze- tek; — a kooperációs csoportosu­lások keretében keletkező ide­iglenes vagy állandó munkakol­lektívákban (csoportokban) a feltételeknek megfelelően párt­csoportokat kell létesíteni. Te­vékenységüket a járási pártbi­zottság irányítja, vagy esetleg a viszonyoknak megfelelően a járási bizottságok határozzák meg, melyik partalapszervezet segíti majd munkájukat. (Ezek­ben az esetekben a kommunis­ták továbbra is az alapszerve­zetekhez tartoznak, ott tartják őket nyilván); — az állami gazdaságokban meg kell tartani a pártszervek és -szervezetek eddigi felépítő sét. Egyúttal biztosítani kell, hogy politikailag megszilárdul­janak és emelkedjen munkájuk színvonala. Azokban a közsé­gekben, ahol nincs falusi párt- szervezet, sem szövetkezeti alapszervezet, ügyelni kell ar­ra, hogy következetesen teljesít­sék a falusi szervezet funkci­óit és feladatait is. A párt felépítésének felsorolt formái a legmegfelelőbbek, fi­gyelembe véve a mezőgazdaság és a falvak mai fejlettségi fo­kát. A pártalapszabályzatból, valamint abból indulnak ki, hogy az a folyamat, amely a mezőgazdaságunkban végbe­megy, csak a kezdetén van, s ezért a pártszervezetek szer­vezési felépítésében nem előz­hetjük meg. Ugyanakkor reagál­nak a párt szervezési tevékeny­ségében, a mezőgazdasági ter­melés szervezésében és irányí­tásában végbement változások által előidézett igényekre. Egy­úttal figyelembe veszik a párt- munka mezőgazdaságban és községekben való irányításának specifikus követelményeit, és a párt falusi akcióképessége és összetétele adta lehetőségeket. Konkrét érvényesítésükről az egyes mezőgazdasági üzemek és a községekben a kommunis­ták munka- és életfeltételei szerint a járási pártbizottságok döntenek. Dávid Nándor felvétele • Miben nyilvánulnak meg el­sősorban a fejlődés eredmé­nyei? — Talán azzal kezdeném, hogy járásunk mezőgazdasági össztermelésének értéke még soha sem volt olyan nagy, mint az 1973-as évben. Ez az összeg, illetve érték jóval meghaladja az egymilliárd koronát. A ga­bonahozamok a kedvezőtlen időjárás ellenére is kedvezően alakultak: búzából 44,6 mázsás, árpából 40,9 mázsás, kukoricá­ból 41,85 mázsás átlagtermést takarítottunk be hektáronként. Eközben e nagy népgazdasági ágazat tovább korszerűsödött, technikai bázisa magasabb szín­vonalra került, hogy még gaz­dagabban és bőségesebben biz­tosítsa népünk magas színvo­nalú, egészséges és választékos élelmezését. Az ötödik ötéves terv első három évében a szövetkezetek a mezőgazdasági bruttóterme­lés értékét 16,7 százalékkal, az árutermelést pedig 21,2 száza­lékkal növelték. Ez az utóbbi 1 hektárnyi területre számítva 12 442 korona bevétellel egyen­lő. Ha ezeket a gazdasági mu­tatókat értékeljük, akkor meg­állapíthatjuk, hogy a nyugat­szlovákiai kerületben éppen já­rásunk érte el a legszebb ered­ményeket. Élenjáró szövetke­zeteink a mezőgazdaság átlagos bruttótermelési értékét jóval felülmúlták. Ezek közül a tr- noveci (Vágtornóc) 26 816, a selicei (Sőkszelőce) 24 000, a hrušovi pedig 21 025 korona ér­tékkel dicsekedhet. A múlt évben bekövetkezett fertőző megbetegedések lelas­sították a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésének ütemét. Ennek ellenére az állomány gyarapodásáról beszélhetünk. Az 1970-es évihez viszonyítva tavaly a szarvasmarha-állomány 3651 darabbal, ebből a tehenek száma 1327 darabbal növeke­dett. Tejből 7,5 millió literrel termeltek többet mezőgazdasá­gi üzemeink és állandó emelke­dés tapasztalható. • Miképpen segítette elő a tagság életszínvonalának emelkedését a szövetkezetek gazdasági megszilárdulása? — A termelés fejlődése a tagság életkörülményeinek ala­kulását is kedvezően befolyá­solta. E kérdés megválaszolá­sát azonban mégis úgy közelí­tem meg, hogy a jobb munka­A Szlovák Magnezitművek košicei vállalati igazgatóságán a minap hallottam a vállalat jelšavai (jolsvai) üzeme egyik fiatal mérnökének, Ján Dobos­nak nyilatkozatáról, amely tar­talma, mondanivalója miatt fel­tétlenül figyelmet érdemel. Ez a fiatal mérnök annak idején üzemükben elsőként reagált a Maršálek mérnök ál­tal elindított „Százezres“ moz­galom felhívására. Vállalásában kötelezte magát hogy üzemük különféle újítási javaslatok megvalósításával legalább 175 ezer koronát megtakarít. Dobos mérnök példásan teljesítette, sőt túlszárnyalta vállalását, hi­szen javaslatai több mint 396 ezer korona megtakarítást ered­ményeztek. A jolsvai üzemben — amint megtudtuk — eddig tizenheten kapcsolódtak be a mozgalomba. A fiatal mérnök véleménye sze­rint minden lehetőség megvan arra, hogy üzemükben jelentő­sen növekedjen a „Százezre­sek“ száma, s a mozgalomba további mérnökök, műszaki és egyéb dolgozók bekapcsolód­janak. Szerinte üzemükben a termelés, a műszaki élet és a beruházás minden szakaszán bőven akad tökéletesíteni, ja­feltételek megteremtéséből in­dulok ki. A korábban kézi erő­vel végzett munkát fokozatosan a gépek veszik át. Egyre nö­vekszik a munkafolyamatok gé­pesítése. Új szakmák születnek, Štefan Zelman elvtárs, az SZLKP galantai járási bizott­ságának mezőgazdasági titkára egyre több fiatal sajátítja el a korszerű gépek vezetésének, kezelésének művészetét. Ez a meghatározója tulajdonképpen a javuló díjazásnak is. Nem túlzók, ha kijelentem, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme járásunkban elérte az Ipari üzemekben dolgozók bérszint­jét. A mezőgazdasági dolgozók az eltelt 25 év eredményei alapján megismerték a fizetett szabadság, az üdülés, a beteg­ségi és öregségi biztosítás elő­nyeit, a szabad és díjtalan mű­velődés lehetőségeit. Az élet­mód a falvakon és a mezőgaz­daságban gyökeresen megvál­tozott. • Mire irányítják a pártmun­kát ez idén a falun és a me­zőgazdasági üzemekben? — Legfontosabb teendőknek a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározataiból eredő feladatok teljesítését, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának nö­velését tekintjük. E kérdések egyetemes megoldására irányít­juk a párt munkáját az alap­szervezetekben, hogy határidőn belül teljesíthessük az ötéves tervből reánk eső feladatokat. A tervidőszak hátralevő két évében évente a termelés 3 vítani való. Tehát, az üzem min­den dolgozója tehet valamit a gazdaságosság, a takarékosság érdekében. Ha nem is éri el mindenki a százezer koronás megtakarítást, kevesebbel is a mozgalom, s elsősorban az üzem és a társadalom javát szolgálja. Ez a nemes gondolat hatotta át a „Százezresek“ Martinban megrendezett országos értekez­letét, melyen Dobos mérnök is részt vett. — Az országos értekezlet egyértelműen leszögezte — mondta a fiatal mérnök —, mi­szerint ez a mozgalom az egyik formája annak, ahogy az ér­telmiségi dolgozók valóra vált­ják a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatait. Ezért feltét­lenül tovább kell fejleszteni ezt a mozgalmat. Szocialista tár­sadalmunk pártunk vezetésével minden egyes állampolgár szá­mára egyre jobb feltételeket te­remt ahhoz, hogy fejleszthesse tudását, boldogabban élhessen. Ehhez úgy járulhatunk hozzá, hogy legjobb tudásunk szerint munkálkodunk szocialista ha­zánk továbi felvirágoztatásán. Erre jó alkalom a „Százezre­sek“ mozgalma. tfk) százalékos növekedésével száz mólunk. Ezen belül arra törek-. szünk, hogy a gyengébb szövet-, kezeteket a jól gazdálkodó) efszk-ek színvonalára emeljük. A járási pártbizottság decem­beri ülése konkrétan is foglal-: kozott ezekkel a kérdésekkel és a tennivalókkal összhangé bán szabta meg a falusi párt-: munka feladatait. Nem hanyagoljuk el termé* szetesen a mezőgazdasági tér? melés szakosításának és köz? pontosításának kérdéseit sem. E tekintetben már ez idén hoz­záfogunk az állóeszközök át? építéséhez, megkezdjük a me? zőgazdasági telepek korszerűsí? tését és új, nagyüzemi és ipari szinten termelő sertéshizlaldá? kát, tejtermelő központokat építünk ki. A termelés szakosításában és központosításában elért eredményeink arra mutatnak, hogy a korszerűen termelő nagyüzemi gazdaságok kiépíté? sében jó úton haladunk. E? ideig a járásunkban hét társult szövetkezet sikeres gazdálkodá­sáról beszélhetünk. Társult szövetkezeteink átlagosan 3000 hektár földet művelnek meg, ami a termelés fokozásának és olcsóbbá tételének egyik fontos biztosítéka. Lépást tart-e a szakember* képzés a mezőgazdasági tér* melés fejlődésével? — Az utóbbi években ezen a területen is jelentős változá­sok történtek. A szövetkezetek gazdasági színvonalának emel­kedésével a fiatalok közül egy­re többen jelentkeznek a mező- gazdasági középiskolákba. Egyébként a szakember-ellá­tottságunk kedvező, hiszen je­lenleg 126 mérnököt, mintegy 400 technikumot végzett szak­embert és több mint 200 olyan dolgozót tartanak nyilván a szövetkezetekben, akik mester- iskolákban, vagy tanfolyamo­kon szereztek szakképesítést. Gazdasági eredményeinket nem kis mértékben a szakem­berek hozzáértő irányító mun­kájának, nem utolsósorban a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért kibontakoztatott széles körű versenymozgalom­nak köszönhetjük. Mezőgazda- sági üzemeinkben tavaly 55 versenyző kollektívának ítélték oda ezt a címet. Itt említeni meg a szövetkezeti tagok, álla­mi gazdaságok dolgozóinak kö­telezettségvállalásait is, melyek 20 millió 734 ezer korona ér­tékű termékkel gazdagították közellátásunkat. Ezt a mozgal­mat ez idén is támogatjuk, hogy ezáltal is méltóképpen ünne­pelhessük meg első szövetkeze­teink fennállásának jubileumi évfordulóját. SZOMBATH AMBRUS APRÓHIRDETÉS ■ 35/168 barna legényember há­zasság céljából megismerkedne 35 éves leánnyal vagy özvegyasz- szonnyal. Jelige: Boldog szeretnék lenni. Ü-17 ■ Eladó Košicén szép negyedben nagyon szép egyemeletes, össz­komfortos kétszer kétszobás üres családi ház. Teljhatalmú megbí­zott Košicén. Telefon: 520-38. Ü-18 ■ Eladó egy komplett faragott barokk diófaebédlő. Dunajská Streda, Majorova 19. sz. Telefon: 2296. 0-19 Fájdalomtól megtört szívvel mon­dunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, Ismerősöknek, jóba­rátoknak, akik 1973. december 26-án elkísérték utolsó útjára a magyarbéli temetőbe a váratlanul elhunyt id. Katona Kálmánt, a drága jó férjet, édesapát, nagy­apát, dédnagyapát, és virágado­mányaikkal, valamint részvétük­kel enyhítették mély fájdalmun­kat. A gyászoló család. Ú-16 Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, jó embereknzk, akik fe­lejthetetlen halottunkat, tragi­kusan elhunyt 7 éves kislányun­kat, Paparinszky Katókát 1973. december 19-én elkísérték utolsó útjára a sikenicai temető­be. Külön köszönet mindazoknak, akik koszorúikkal és virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család: 0-20 EGY A „SZÁZEZRESEK" TÁBORÁBÓL A CSELEKVÉS EMBERE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom