Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-08 / 6. szám, kedd

Szocialista integráció a hajógyártásban Tettel és tollal A NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYEI A szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés eredményessé ge a komáméi Steiner Gábor Hajógyár mun­kájában is le mérhető. A ha­jóépítés és a hajózás techni­kája rohamosan fejlődik. Állan­dóan bővül a hajózás bizton­ságát és telje­sítményét növe­lő speciális be­rendezések szá­ma, ezért egy- egy hajó vagy úszómű elkészí­tésében a hazai vállalatok mel­lett a baráti szocialista álla­mok élenjáró üzemei is köz­reműködnek. Az elmúlt év­ben a hajógyár­ban három új, nagy teljesítmé­nyű úszómű építését kezdték meg. Az eddig gyártott folya­mi motoros fehérhajókkal szem­ben elkezdődött az RMNL— 2700-as típusú folyami és ten­gerjáró teherhajók gyártása. Ez a 2700 tonna teherbírású „úszó raktár“ különleges testkikép­zést kapott, s így lehetővé vált, hogy a Szovjetunió Volga—Balti csatornáján keresztül egészen a Balti-tengerig közlekedjenek. A hajó víztisztító berendezését, horgonyait és horgonycsőrlőit, valamint egyes további alkatré­szeit a Szovjetunió, a reflekto­rokat é6 a villamos biztosítéko­kat a Lengyel Népköztársaság szállítja. A jelenleg gyártott KBT 400/200-as vadersoros. osztályo zóberendezéssel ellátott kotró­hajó fedélzeti mechanizmusai, navigációs és szignalizációs be­rendezései szintén a Szovjet­unióból érkeztek. A reflektoro­kat és a darukat Lengyelor­szág, a generátort az NDK szál­lította, az osztályozó berende­zést magyarországi szakmunká­sok szerelik fel. Ennek a vibrá­ciós eljárással működő osztá­lyozó berendezésnek az az ér­dekessége, hogy elkészítésében hét magyarországi és egy NDK- beli üzem vett részt. A kotróha­jó óránként 400 köbméter kavi­csot emel majd a felszínre és azt háromféle szemcsenagyság gúra osztályozza. A KGST-lagállamok együttmű­ködésének legjellemzőbb példá­ját az OL—400-as szeméfyhajó szolgáltatja. Ez a hatalmas úszó szálloda négyszáz személyt szállíthat. Elkészítésében a csehszlovák hajóépítőkön kívül szovjet, lengyel, magyar, német és bolgár szakemberek vesznek részt. A Szovjetunióból érkez­nek a hajók főmotorjai, a se­gédaggregátorok, a rádió-navi­gációs berendezések, az ózonos víztisztító berendezések és a menlőcsonakok. A Lengyelor­szágban készülő klimatizációs berendezést lengyel szakembe­rek szerelik fel a hajóra. Ugyancsak Lengyelországban készülnek a hajó hűtőházainak berendezései, a légmentes ajtók, az olaj- és vízszivattyúk. Az NDK vállalatai a generátoro­kat, a speciális ablakokat és a távírókészülékeket szállítják. Magyarországról elektronikus berendezések és kávéfőzők ér­keznek. A személyhajó emelő­berendezéseit bolgár szakembe­rek készítik el. A hajógyár dol­gozói ezt az új hajótípust az öt éves terv végéig vízre szeret­nék bocsátani. A fentiek azt bizonyítják, hogy a komárnói hajógyár dől gozói a nemzetközi összefogás erejét kovácsolják eggyé, ala­kítják át hajókká és úszómű­vekké. Az idén a vállalat nyolc darab RMNL 2700 as folyami- tengerjáró teherhajót, öl darab KBT 400/200-as és három darab KDB 100 B’ típusú kotróhajót, kilenc KB 30-as kotrót és há­rom 'FTC—1500-as uszályt sze­retne átadni a megrendelőknek. Az árutermelés 1973-hoz viszo­nyítva 27 százalékkal növek­szik. A szocialista integráció gyors kibontakozását az a tény jellemzi a legjobban, hogy a hajógyár a külföldi kooperáló üzemektől négyszer annyi gépi berendezést és alkatrészt vá­sárol, mint 1973-ban. Az árutermelés ugrásszerű nö­vekedése annak köszönhető, hogy a vállalatban bevezették a szalagszerű munkaszervezést. Ez azt jelenti, hogy amikor az egyik hajó már elkészült, a másikon a próbák folynak, a harmadikon a motorokat és a vezetékeket szerelik, a negye­diken a hajótestet állítják ösz- sze, a hatodik alkotórészeit pe­dig akkor készítik elő meg­munkálásra. Ennek követkéz lében a vállalat termelése fo­lyamatos. A termelés bővítésé­hez természetesen további beru­házások is szükségesek, első­sorban azért, hogy az új úszó­művek számára előre be le­hessen biztosítani az alkatré­szeket. A hajógyár termelésének ilyen hatalmas mértékű növe­lésére a szocialista országok gazdasági integrációja ad lehe­tőséget. Emellett a külföldi kooperáló üzletfelek az áruszál­lításban is pontosak, még nem volt rá példa, hogy valamelyik ország ne teljesítette volna a szerződésben vállalt kötelezett­ségét. Inkább az fordul elő. hogy a hazai vállalatok „ké­nyelmeskedése“ miatt forog ve­szélyben a hajó átadásának ha­tárideje. És még valami: a szo­cialista országokból érkezett al­katrészeken, berendezéseken még neon fordult elő gyártási, minőségi hiba. MOROyiCS LAJOS Munka és életöröm Nižný Lanec (Alsólánc) kis község a csehszlovák—magyar országhatár mentén, a Košice- vidéki járásban, A lakosok szá­ma alig haladja meg a három­százat, de ennek eillenére so­kan azt tartják, hogy ez a falu a legszebb a környéken. Gre- so Zsuzsanna, a Kelet-szlová­kiai Vasmű fiatal darukezelője is itt született — 19 évvel ez­előtt. Amint elmondotta, gyer­mekkorában gondolni sem mert volna arra, hogy valaha daru­kezelő lesz — bár az is igaz, hogy akkor még a Szepsi sík­ságon jóformán egyetlen gyár­kémény sem szennyezte a leve­gőt. Rövid tíz év alatt azon­ban Kelet-Szlovákia gazdasági felépítése nagyban megválto­zott. Tért hódított az ipar. Ma már az egykori földműves csa­lád gyereke, Greso Zsuzsanna is „iparosként“ dolgozik. Be­szélgetésünk elején életérzését így fogalmazta meg: — Az élet értelmét a mun­kából, a tettekből fakadó öröm adja meg. Egy éve darukezető­ként dolgozom a Kelet-szlová­kiai Vasmű karbantartó rész­legén. Felelősségteljes munkát végzek. Elég egy rossz mozdu­lat, s máris emberéleteket olt­hatok ki. Eleinte ezért sokat izgultam.- Remegve ültem le a vezérIőftllltőbo* de most már megszoktam n pontos munka­végzést. Azt tartom, ha a mun­kájára koncentrál az ember, akkor nem történhet baleset. Talán hiúság, de bevallom, szá­momra jóleső érzés, hogy olyan alkatrészeket, melyeket talán harminc ember sem bírna el, én egy gombnyomással a kijelölt helyre szállítok. Nagyon örü­lök annak, hogy üzemrészle­günkön kitűnő a közösségi szel­lem. Őszintén mondhatom, elé­gedett vagyok. A karbantartó részlegen az üzemrészleg vezetői elmondot­ták, hogy Zsuzsa munkájával ők is elégedettek, mert a precíz darukezelésen kívül a társa­dalmi munkából is aktívan ki­veszi a részét. Üzemrészlegü- kön a tartalmas és figyelmet A partizánskei Augusztus 29 Üzem a múlt évben csaknem 6,6 millió pár cipőt szállított a Szovjetunióba. A cipőkön kívül cipőipari berendezése­ket és gépeket is szállíta­nak. A gépipari üzem 30 kü­lönböző típusú cipőipari gé­pet gyárt. 1974-ben az üzem több mint 7,1 millió pár ci­pőt szállít majd a Szovjet­unióba. A nagy választékból a szovjetunióbeli üzletfelek 253 cipőfajtát választottak ki. Felvételünkön: A több színű anyagból és különböző módon készült „Dajany" női cipő, amely iránt a leg­nagyobb volt az érdeklődés. (CSTK — 5t. Petráš felv.) felkeltő faliújságok is az ^ kéz­ügyességét dicsérik. Jó munká­jával, becsületességével érde­melte ki, hogy a szakszervezet vezetőségébe is beválasztották. — Megtisztelő volt számomra ez a bizalom, de egyben több­letmunkát is hozott. A munka­végzések pontosságáért, a ter­melési feltételek biztosításáért most már tisztségemből eredő­en is felelős vagyok. Igyekszem minél tökéletesebb munkát vé­gezni. Zsuzsanna szülőfalujában tag­ja a Szocialista Ifjúsági Szövet­ségnek. Nagy Imrének az alap- szervezet elnökének a tájékoz­tatásából megtudtuk, hogy egyike a legaktívabb SZISZ-ta- goknak. Tenniakarásával, mun­kakedvével, jó szervezőképessé­gével a többi fiatalt is aktivitás­ra serkenti. Állandó tagja a Pe­tőfi Sándor Irodalmi Színpad­nak. Olyan egyéniség, aki tét­lenül egy percig sem tud ülni. Mindig a szebbért, a jobbért, a tökéletesebbért harcol — s tud­ja, hogy ez csak tettekkel érhe­tő el. Fontos lépés volt az életében, amikor kérte felvéte­lét Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Felvételi kérelmét a munkahelyén a pártalapszerve­zet elfogadta. Már több mint három hónapja tagjelölt. Mun­káját azóta még odandóbban végzi, mert hasznos tagja akar lenni pártunknak. SZÁSZAK GYÖRGY ILLÉS BÉLA HALÁLÁRA Ruda pestről érkezett a szomorú hír, hogy 79 éves korában elhunyt Illés Béla Kossuth díjas író, a magyar szocialista realista irodalom egyik úttörője. Kassán született, tanulmá­nyait Beregszászon és Szolyván végezte. Az utóbbi községben elsajátítja az ukrán nyelvet, és egyre megismerkedik a kárpát­ukrajnai nemzetiségek, erdei munkások nyomorúságos hely­zetével. Tizennégy éves, amikor Pestre költözött. A kárpát-uk­rajnai élmény lömeg most ren­deződik első ízben tudatos for­mába. Első írásaiban még csak a melyen humanista gondolko­dású író szólal meg. Az 1918- as esztendő döntő fordulatot hoz életében. Ettől kezdve lesz a forradalmi mozgalom harco­sa. S írásainak hangvétele esz mei mondanivalója is egy értei műén elkötelezett lesz. Ebben az esztendőben a forradalmi ka tonatanács tagjává választják. A Magyar Tanácsköztársaság idején az újpesti fegyveres erők politikai parancsnoka. A forra­dalom bukása után Becsbe emigrált, később pedig Kárpát- Ukrajnába ment, ahol illegális pártmunkál végzett. A húszas évek elején számos cikke jelent meg, többek között a Kassai Munkásban is. B’orradalmi tevékenységéért letartóztatták, majd kiutasítot­ták a polgári Csehszlovákiából. Néhány évig ismét Ausztriában él, majd 1923-ban a Szovjet­unióba ment. Itt a párt megbí­zásából művelődési területen végzett munkát. A szovjet író- szövetség egyik titkára lett s ezt a funkciói tölti be a Pro­letárírók Világszervezetében is. A Szovjetunióban bontakozik ki írásművészete. 1929-ben jelenik meg az Ég a Tisza című műve, amely az 1918—19-es forradal­mak első összefogó kritikai áb­rázolása, a bukás okainak pár­tos szellemű feltárása. Ugyan csak az emigráció ideje alatt születik meg a Kárpáti rapszó­dia, amely eddig már tizenhat nyelven több százezres példány- számban látott napvilágot. A re­génytrilógia első személyben íródik, és számos elbeszélésé­hez hasonlóan önéletrajzi ele­mek szövik át. A Kárpáti rap­szódia erősségei: a közvetlen, mesélő stílus, a kárpát ukraj­nai emberek meleg színekkel festett portréi. A második világháborúban ön­kéntesként vett részt Moszkva védelmében, később már mint a szovjet hadsereg őrnagya a délkelet-európai államok felsza­badításáért harcolt. A felszaba­dulás után nagy érdemeket szerzett a magyar irodalmi élet újjászervezésében. Az 1945 után megjelent művei közül különö­sen a Fegyvert s vitézt ének­lek, A vígszínházi csata, s a háromrészes Honfoglalás című regénye a legismertebb. Itt raj­zolódik ki a legmarkánsabban az író eleven meseszövése, köz­vetlen előadásmódja. Illés Bélát egész élete fo­lyamán bensőséges szálak fűz­ték hazánkhoz. A felszabadulás után különböző hivatalos de­legáció tagjaként és magánem­berként is többször járt nálunk. Értékelte és érdeklődéssel fi­gyelte a cseh és a szlovák, va­lamint a csehszlovákiai magyar kulturális eseményeket. Halála nemcsak a magyar, hanem a haladó és szocialista irodalom nagy vesztesége is. Festő és forradalmi harcos MEGHALT DÁVID ALFARO SIQUEIROS Vasárnap a Mexikó város melletti Cuernavacában 77-éves korában elhunyt Dávid Alfaro Siqueiros, a világhírű mexikói festőművész. 1896. december 29-én szüle­tett. A forradalom éveiben nőtt fel, harcolt Carranza felkelő hadseregében. A San Carlos Aka­démia és a mexikói művészeti akadémia tanítványa volt, majd Európában tanult. Már 1921-ben kiáltványt adott ki Barceloná­ban, amelyben bírálta az akko­ri művészeti irányzatokat és ki­hirdette azt a szándékát, hogy vissza akar térni a Kolumbus előtti művészet ősi hagyomá­nyaihoz. A húszas évek elején hazatért Mexikóba és hatalmas freskó- ciklusokat alkotott. Műveiben a mexikói nép forradalmi harcait dicsőítette, s alkotótársaival, Diego Riverával és Jósé Clemein- te Orozeoval együtt, a dolgozók tömegeinek forradalmi vágyait fejezte ki. Az alkotómunkán kí­vül a proletár művészet jelen­tős teoretikusa volt, nézeteivel jelentősen befolyásolta nem­csak a falfestészetet, hanem a művészet más ágazatait is. Siqueiros részt vett a forra­dalmi harcokban. Amikor Spa­nyolországban kitört a polgár- háború, a nemzetközi brigádok­hoz csatlakozott. 1930-tól tagja volt a Mexikói Kommunista Pártnak, több éven keresztül a központi bizottságnak is tagja­ként tevékenykedett. Forradal­mi tevékenységéért többször ítélték börtönbüntetésre és több évig emigrációban élt. 1960-ban egy vasutas-sztrájk szervezésé­ben való részvételért 8-évi bör­tönbüntetésre ítélték. Szabadon- bocsátásáért nemzetközi kam­pányt indítottak, és ennek ered­ményeképpen 1964-ben szaba- donbocsátották. Szabadonbocsátása után a fő­városban több monumentális falfestményt készített. Műveivel sok országban találkozhatunk. 1969-ben Lenin Béke*díjjal tün­tették ki. HP.ISZTO BOTEV:* Az én imádságom Én istenem, igaz isten! Nem ki hazug istene vagy Nem te. ki a mennyekben vagy, a becstelen zsarnokságnak hanem te, te, aki itt benn nem te, bálványképe a vak, szivemben és lelkemben vagy . . . ostoba és gonosz vágynak! Nem te, kinek hajbókolnak szerzetesek, dagadt pópák s kinek óhitű baromfiad gyertyát gyújtva bőg zsolozsmát; Nem te, aki férfit és nőt gyúrtál sárból, unalmadba s elhagytad az embert később: legyen undok ínség rabja! Nem te, isten, ki felkened a cárt, pápát, pátriárkát, s nem bánod, hogy a népeket szolgaságba, éjbe zárták; Nem te, ki imába törted a rabszolga konok térdét s őt a sírig csak gyötörted, hagyva néki híg reményt még; Hanem te, te: ész istene, te a szegény védőszárnya! Országod majd eljön ide minden néphöz nemsokára! Te oltsd belénk, mindenkibe, a szabadság szent szerelmét — Támadjon fel s tapossa le ellenségét mindegyik nép! Elszánt erőt adj karomba, a rabszolgák ba felkelnek — Hadd kiizdjek hős hadsorokban, még síromra is ott leljek! Ne hagyd, hogy itt idegenben hűljön ki vad szivem vágya — Ne fulladjon szavain csendbe mint kiáltás a pusztába! ... KÉPES GÉZA fordítása * 125 éve született Hriszto Botev, neves bolgár költő. Apja nagy műveltségű falusi tanító volt. Fiát Ogyesszába küldte tanulni. A bolgár nép akkor már a török porta ellen sikeresen küzdő Oroszországba vetette minden reményét. A fiatal Botev Ogyesszában a forradalom eszméit érlelő Illegális körökkel is kapcsolatba került. Rövid élete alatt rengeteg viszontagságon ment keresztül. Maroknyi versből álló költői művének lenyű­göző erkölcsi komolysága, eszmei értéke és művészi ereje a legnagyobb klasszikus bolgár költővé emeli. 1974. I. 8. 4 t\z hmnl z/üu-as teherhajók búcsúzás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom