Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-06 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
INTERJÚ Az alább következő két interjú — legalábbis térben — távol esik egymástól. Az első a Vitása lábánál, Szófiában készült, a másik Bulgária legnyugatibb csücskében, az ősi Vidin városában. Első pillantásra a téma sem azonos. Mégis — alapvetően összefügg a két beszélgetés lényege, tartalma. Az összefüggés az ok és okozat viszonyának szintjén nyilvánul meg. Éppen ezért nem fér meg a zsáner szokványos keretei között, lianem annak kvadrátumát eredményezi. Tanul, művelődik az Ifjú nemzedék Tehát a szakácsok egész kis hadserege gondoskodik az éhes szájak „megtömésérő!“, akiknek viszont félkész áruikért sem kell szégyenkezniük. % Az egészségügyi gondoskodás és a szakember■> képzés? ... — Saját poliklinikánk van. Dolgozóinknak tehát szakorvosi rendelési is biztosítottunk. Az iskolaügyel illetően: üzemi iskoláknak három fokozata van. Ezen túlmenően esti gimnáziumot is tartunk fenn. Pillanatnyilag mintegy 800 dolgozónk folytatja tanulmányait. Többen külföldön... # Milyenek a kapcsolatok a csehszlovákiai üzemekkel? — Rendkívül jók. Magam is Humennén képeztem magamat tovább. A humennéi. üzemmel mind a mai napi szoros baráti kapcsolatokat tartunk fenn. Több tehetséges fiatal dolgozónk nyert itt képesítést. # Közel kilencezer dolgozó... lakniok is kell valahol. Milyen a helyzet a lakáskérdést illetően? — Évente átlagosan másfél-kétmillió levát költünk lakásépítésre. Bár ezen a téren is akad javítani, tökéletesíteni való, úgy véljük pillanatnyilag is kielégítő a helyzet. Nekünk elsőrendű érdekünk, hogy dolgozóink itt, a gyár közelében telepedjenek le és érezzék jói magukat, családi tűzhelyet alapíthassanak. így azután természetes, ha néha erőnkön felül is költekezünk... Persze, a cél a fontos. Igaz ugyan, hogy örvendetesen növekedik az üzemi esküvők száma. Ez annyit jelent, hogy a „Vidlonnak“ van jövője és lesz utánpótlása is. % A bérek? — Emelkedő irányzatúak. Az átlagkereset 145 leva. Ehhez magától értedődően prémiumok és juttatások is tartoznak. Ugyanakkor dolgozóink kedvezményes áron étkeznek, vásárolják a félkészárukat, üdülnek.., Az oktatás természetesen ingyenes, s amennyiben arra szükség van, az ösztöndíjakkal sem takarékoskodunk. Célunk, hogy korszerű tudással felfegyverzett műszaki gárdát neveljünk fel. A hatalmas csarnokokban neszezve surrognak a gépek. A hosszú gépsorok mellett elhaladva szinte csak elvétve találkozunk dolgozóval. S ez természetes. Bulgária legkorszerűbb vegyi üzemében vagyunk. S mégis, közel kilencezer ember tevékenykedik itt hangyaszorgalommal, küzdve a percekért és másodpercekért. * • • A két interjú összefüggései nyilván nem szorulnak különösebb magyarázatra. Azt bizonyítják, hogy a központi szervek határozatai a legrövidebb és leg« gyorsabb „vonalon“ Jutnak el a munkaasztalokig, & hatalmas gyárak szerelőcsarnokaiba. BALOGH P. IMRB Adatok, számok, távlatok Penka Dorunekova, a Bolgár Központi Szakszervezeti Tanács titkára imponáló tájékozottsággal, a legapróbb részletekig terjedő tényismerettel vázolja Bulgária népgazdaság-fejlesztési tervét, a párt és a kormány szociális politikájának közeli és távlati célkitűzéseit. Pedig nem könnyű a dolga. Csehszlovák, német, magyar és román újságírókból verbuválódott csoport kérdéseire kell egyidőben — mintegy szimultánt játszva — válaszolgatnia. — Gazdasági célkitűzéseink nem öncélúak, hanem szorosan összefüggenek a X. pártkongresszuson meghirdetett és a Központi Bizottság 1972. évi decemberi plénumán pontosan körülhatárolt szociális politikával. Mindenekelőtt az alkotó tevékenység teljes kibontakoztatását, az újítómozgalom felvirágoztatását előfeltételezik... Paradoxon, de az általános bevezető egyáltalán nem általános. Nagyon is konkrét!... Hiszen az említett decemberi plénumon elfogadott komplex gazdasági program az életszínvonal összes területét érinti, minden családdal, korosztállyal kapcsolatos. A felsorolt adatok nem a múlt-jelen-jövő mechanikus összehasonlítására szolgálnak, hanem a tudományos-műszaki forradalomnak adekvát fejlődését példázzák. # A röviden és népszerűén decemberi programnak nevezett népgazdaság-fejlesztési terv előirányzatai mikor valósulnak meg? — Az előbb feltett kérdéshez szorosan kapcsolódó példával 'szeretnék válaszolni. A múlt esztendőben emelkedett a szeszes italok fogyasztási ára. Ugyanakkor 18—25 százalékkal csökkent a gyermekruhák és 23—25 százalékkal a mosószerek stb. ára. Az intézkedés népszerűségéhez aligha férhet kétség. Ez viszont csupán a kérdés egyik oldala, illetve: ez is egy módszer. Az árak csökkenő tendenciáját magától értetődően elsősorban a termelés hatékonyságának fokozásával, a rejtett tartalékok feltárásával stabilizáljuk. Az elmondottak a szociális politika, több, alapvetően fontos területét érintik. Kétségtelen, hogy a különböző célkitűzések elérése nem rövid távra szóló feladat. Jól átgondolt, megfontolt intézkedések láncolata szükséges ahhoz, hogy az életszínvonal — szinkronban az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével — állandóan felfelé ívelő irányvonalat kövessen. Ehhez a töretlen fejlődéshez nyújt biztos támpontot a decemberi program, amely alapelveiben máris áthatotta az ország gazdasági életét. A Központi Szakszervezeti Tanács titkárával folytatott beszélgetés, amelynek mindössze egy töredékét alkotják a fenti kérdések és válaszok, természetszerűleg keltette fel az újságíró kíváncsiságát. A kérdés körülbelül így vetődött fel: vajon milyen a „távolság“ a Központi Szakszervezeti Tanács és — A hetedik ötéves terv végéig. így például 1980- Ig megoldódik a lakáskérdés. Kétszázötvenezer új lakásnak kell addig felépülnie. Ugyanakkor 17 százalékkal növekszik a bölcsődék és 69 százalékkal az óvodák száma. Ebben az esztendőben fokozatosan áttérünk az ötnapos munkahétre. Ezt, mint tényezőt szintén feltétlenül figyelembe kell venni. # Több mint kétmillió dolgozót érint a bérek rendezése, emelése. Miként oszlik ez meg a különböző ágazatokban? — Mindenekelőtt szükségesnek tartom hangsúlyozni: a bérek emeléséhez, a dolgozók szociális helyzetének további javításához szükséges anyagi eszközök 25 százaléka az új termelési módszerek bevezetéséből, a szocialista munkaverseny eredményeiből ered. A bérek emelésénél mindenekelőtt az alacsony bérek javítását tartottuk szem előtt. A minimálbér 65 leváról 80 levára emelkedett. A nehéz testi munkát végző dolgozók bére, a kedvezőtlenebb feltételek között dolgozók havi jövedelme 16—66 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor emeljük a pedagógusok fizetését is, mégpedig 18—80 százalék terjedelemben ... # Időszerű probléma a nők és a dolgozó anyák helyzete. — Céltkitűzésünk, hogy az elkövetkező időszakban optimálisan kapcsoljuk össze az anya és az egyenrangú dolgozó szerepét. Ezt elsősorban az úgynevezett anyasági szabadság időtartamának a növelésével, különböző pótlékok juttatásával kívánjuk elérni. A szóban forgó intézkedések a múlt év novemberében léptek életbe. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódik természetesen a különböző szolgáltatások kérdése is. Ezt komplex módon, a „közelebb a fogyasztókhoz“ jelszó jegyében szeretnénk megoldani. Célunk, hogy körzetként megfelelő szolgáltatási központokat létesítsünk, illetve bővítsük a meglévőket. # Az elmondottak „konkrét lecsapódása" — tehát az árpolitika — miként rezonál a felsorolt célkitűzések valóra váltására? 1974. I. 6. 9 A decemberi program alapvető célkitűzései a szociális politika szintjén mozognak. Véleménye szerint milyen a dolgozók szociális ellátottsága a vi- dini vegyi üzemben? Csodálatosak a Sztara planina vadregényes tájai ... ’ — Sohasem lehetünk elégedettek. A fejlődés egyik fő mozgató ereje az emberek egészséges elégedetlensége, a jobbat, többet akarás. A „Vidlon“ bölcsődék, óvodák, sportlétesítmények, üdülők és egyéb szociális berendezések komplexumával rendelkezik. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy alkalmazottainknak mintegy fele nő. Az üzemből tehát nem hiányozhat a mosoda sem. A gyermeket váró anyákat könnyebb beosztásba, egészségesebb munkahelyre helyezzük át. A gyermekes anyák kívánságuk szerint választják meg a munkaidőt, kisebb-nagyobb megszakítások is lehetségesek. # A családanya egyik feladata, hogy „megtömje“ az éhes szájakat... — Naponta tízezer porció ebéd fogy üzemünkben* a munkapadok között. Nyilvánvalóan nem földrajzi értelemben vett távolságról van szó, hanem éppen ellenkezőleg ... Arról a távról, amely a központi szervek és a termelőüzemek között vonható meg. Nos, bár az ősi Vidin városát a Sztara planina „ördön- gösa szerpentinjeinek a legyőzésével sikerül csupán elérni, az alábbi tapasztalatok hűen tükrözik: a „fesztávotság“ minimális!... • • • Műszálak birodalmában A vidini vegyi üzem 8500 dolgozót foglalkoztat. A műszálak korszerű birodalma 1100 hektáron terül el. Létesítéséhez több szocialista ország, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és a Magyar Népköz- társaság járult hozzá. Gépi berendezései közül több a Német Szövetségi Köztársaságból és Svájcból származik. Évi kapacitása Í3 200 tonna műszál és 1 millió 200 ezer gumiabroncs személy- és tehergépkocsikra. A vidini „Vidlon“ üzem a nyersanyag egy részét a Szovjetunióból szállítja, a többi hazai, pontosabban burgaszi eredetű. Bár szintetikus kaucsuk dolgában a kombinát nyugati piacokra szorul, 1975- ben teljesen hazai nyersanyagokból látják el. Az üzem alkalmazottainak az átlagos életkora 25—30 év között mozog, a dolgozók 50 százaléka nő. Teljes automatizáció, igényes KGST-feladatok, a hazai piac ellátása, ötnapos munkahét — ennyit futó jellemzésképpen. Sztojan Evtimov, a vegyi üzem igazgatója áll a kérdések kereszttüzében.
