Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-06 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

írta: JINDŔICH ZAHRADNÍK,_aCSSŽSZK kormányának alelnöke Az ötödik ötéves terv feladatainak eddigi sikeres teljesítése megterem­tette a feltételeket a társadalom to­vábbi szocialista fejlődéséhez. Az el­ért eredmények azt Is lehetővé te­szik, hogy bírálóan foglalkozzunk né­hány olyan jelenséggel, amelyek csök­kentik közös munkánk hatékonyságát és kedvezőtlenül hatnak gazdaságunk további fejlődésére, melynek egyik fontos feltétele a műszaki színvonal állandó emelkedése, a termékek mi­nőségének javítása, gyors ütemű fej­lesztése. Az ipari termékekkel szemben tá­masztott igények gyors növekedésé* kétségkívül az új tudományos és mű­szaki ismeretek hatalmas mennyisége okozza, amelyek egyúttal hozzá is já rulnak a fogyasztási cikkek haszná­lati értékének növeléséhez. Hasonló értelemben hat a termelés fokozódó koncentrálódása, a tudományos-mű­szaki fejlesztésre fordított költségek növekedése, az elmélyülő munkameg oszlás, az országon belüli és a nem­zetközi kooperáció. A minőség növekedése társadal­munk gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. Ez különö­sen a mi köztársaságunkban érvényes, melynek Ipara magas műszaki szín­vonalon áll, emellett állandóan drá­guló nyersanyagok, anyagok, valamint energia behozatalára szorul, és igen jelentős az exportja. A termékek egyre jobban terjedő nemzetközi cseréje lehetővé teszi azok minőségének és műszaki színvo­nalának kölcsönös összehasonlítását. A minőség és a használati érték össze­hasonlítása a belkereskedelmi és fő­leg a külkereskedelmi piac igényeinek állandó növekedésében tükröződik vissza. Termékeink értékesítésénél, te­hát a világpiacon megnyilvánuló éles verseny által kiváltott növekvő fo­gyasztási igényekkel kell számolni. A nemzetközi politikai feszültség eny­hülése lehetővé teszi a gazdasági együttműködés kiterjesztését mindkét társadalmi rendszer országai között, termékeink ezért a jövőben egyre szé­lesebb körben kerülnek szembe a ka­pitalista termelők termékeivel és sza­badalmaival. Ez a körülmény arra késztet min­ket, hogy még sürgősebben foglal­kozzunk termelésünk műszaki színvo­nalának és minőségének kérdéseivel. HOGYAN ÉRTÉKELHETJÜK TERMÉKEINK MINŐSÉGÉT? Általában jó minőségű termékeket gyártunk, amelyek összhangban van­nak ipari országunk hagyományaival és dolgozóink képességeivel. Számos termékünk világszínvonalon áll, de akadnak olyanok Is, amelyek nem mindig elégítik ki a megrendelők igényeit. Arra kel) törekednünk, hogy az ilyen termékek színvonala gyor­san emelkedjen, annál is iftkább, mert csak egyedi esetekről van szó. A termékek minősége nem értékel­hető csupán műszaki szempontból. Ha­sonlóan döntő fontosságú a termékek előállítására és felhasználására fordí­tott társadalmi költségek nagysága* A CSSZSZK népgazdasága és a la­kosság életszínvonala ma már elérte azt a szintet, hogy ne legyünk elé­gedettek a termékek és szolgáltatá­sok bármilyen minőségével. Ez egy­aránt vonatkozik az élelmiszeripari termékekre, a ruházati és cipőipari cikkekre, az ipari fogyasztási cikkek­re, a szolgáltatásokra, a lakásviszo­nyokra, az életkörnyezet feltételeire és a beruházások területére. Nem nyugodhatunk bele az olyan esetekbe, hogy például egyes építőipari válla­latok ugyanazokból az anyagokból és elemekből kiváló minőségű lakásokat és ipari létesítményeket adnak át, mások viszont hiányosan és hanyagul végzett munkával fejezik be azokat. Éppúgy nem mehetünk el szó nélkül a szériában gyártott ipari termékek ingadozó, változó minősége mellett. Az ilyen eseteknek bizonyára szá­mos oka van. Az egyik lényeges kö­rülmény a túlságosan széles termelési program, amely nem engedi meg, hogy a figyelmet a kiválasztott prog­resszív termékek műszaki fejlesztésére összpontosítsuk. Ezen az állapoton a tudományos kutatás szükebb szakosításával, a ter­melés szakaszán az erőknek a fő fej­lesztési programokra való osszponto sításával, a nemzetközi együttműködés további liővítésével és nagyobb mér tékű szakosítással akarunk túljutni. Komolyabban foglalkoznunk kell a műszaki fegyelemben megnyilvánuló fogyatékosságokkal, amelyek a ter­melési folyamat bármely szakaszán előfordulhatnak, a nyersanyagok és anyagok szállításától kezdve, a félter­mékek gyártásán át egészen a vég termékek értékesítéséig. Ezeket a fo gyatékesságokat egyaránt okozhatják hibás műszaki normák, az ellenőrzés és a laboratóriumok hiányos színvona­lé 'felszereltsége. ^Szismert dolog, hogy a minőséget számos tényező befolyásolhatja, pél­dául a műszaki normák képzése és megtartása,’ a termelés technológiai folyamata, valamint az új termékek műszaki fejlesztése. A vállalatokra te­hát két alapvető feladat hárul: meg­őrizni a termékek szilárd minőségét a folyó termelésben, és egyúttal gon­doskodni a megfelelő ütemű gyárt­mányfejlesztésről. Ezzel összefüggésben többet kell foglalkozni azzal a körülménnyel, hogy egyes termelőüzemek nagyon ne­hézkesen alkalmazkodnak a fogyasz tók igényeihez, nem szívesen járul­nak hozzá az adott, és gyakran alap­talanul is kifizetődő termelési prog ramok felcseréléséhez. Tudatosítani kell, hogy a termékek felcserélésére, a nagyobb használati értékű terméken gyártásának bevezetésére irányuló tö rekvés a minőségről való gondoskodás elválaszthatatlan része. Az így értei mezett gyártmányfejlesztés közvetle nül összefügg a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek felhasználásé val. Legfontosabb tehát a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati ér­vényesítése, vagyis a konstruktőrök munkája. A gyártmányfejlesztés üteme a tu­domány és a technika fejlődésével állandóan gyorsul. A mai igények alapjában véve minden második-har­madik évben új, műszakilag és gazda­ságilag előnyösebb terméket követel­nek. Csak így tudunk lépést tartani a fejlődéssel, csak így tudjuk növelni gazdaságunk és külkereskedelmünk, hatékonyságát. A MINŐSÉG AZ EGÉSZ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT EREDMÉNYE Általános az az alapelv, hogy a mi­nőségért a termelő a felelős. A ter­mékek és a szolgáltatások minősége, a termelésben részt vevő valamennyi összetevőtől, a lervezéstől, a termelés műszaki és szervezési előkészítésé­től, az alkalmazott berendezéstől és technológiától, a dolgozók hozzáér­tésétől és gyakorlottságától, a munka- és a technológiai folyamatoktól függ. A minőség tehát: nem a műszaki ellen­őrök munkájának az eredménye. Az utólagos ellenőrzés csupán a selejt el­különítését és az ebből adódó felelős- ségrevonást eredményezheti, a minő­ség az egész üzem átgondolt munka­szervezéséből, a termelési részlegek jó együttműködéséből következik. A minőség irányításánál a vállalat vezetőségének az anyagellátástól kezd ve a kiszerelésig minden termelési részleggel szemben egyforma igényes­séggel kell fellépnie. Főleg a terme­lést előkészítő technológusok és konsl ruktőrök munkájára kell helyezni a hangsúlyt, akik az iparilag legfejlet tebb országok legújabb tapasztalatait kihasználva a legnagyobb mértékben befolyásolhatják a termékek minősé­gét. A vákalatok és üzemek komplex fe­lelősségét egybe kell kapcsolni a po­zitív és negatív ösztönzés lehelőségei- vel, a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségével stb. Ezzel kapcsolat ban az irányítás pénzügyi szabályozói­ra is gondolni kell, ezeket úgy kell alkalmazni, hogy a vállalatok számá­ra kifizetődő legyen a minőség ja­vítására irányuló törekvés, és hátrá­nyos legyen a hanyagul végzett mun­ka. A vállalati érdekeltséggel szoro­san összefügg a jó minőségű és ma­gasabb műszaki fokon álló termékek árösztönzése, valamint az elavult ter­mékeknél hátrányosabb árképzés, melynek érvényesítéséhez már hozzá Is láttunk. A termékek minőségéért természe tesen azok a központi szervek is fe lelősek, amelyek a tervezés, a gazda­sági érdekeltség, a személyes anyagi érdekeltség, az árpolitika, az értéke­sítés és a felhasználás területén ha­tást gyakorolhatnak a termelésre. A MINŐSÉG SZERVEZETT IRÁNYÍTÁSA A termékek műszaki színvonalának és minőségének állandó és gyors nö­vekedése a népgazdaság további fej !ődés& is döntő mértékben befolyásol­ja. % kérdés fontosságára való te kintetfél az állami szervek a CSKP központi szerveinek ösztönzésére ja­vaslatot dolgoztak ki a további tenni­valókra. Elméleti és gyakorlati szak­emberek széles körű munkakollektívá­ja felértékelte a legfontosabb ipari termékek minőségét, a minőség irá­nyításának színvonalát, módszereit, eszközeit stb. Az elemző munka alap­ján arra a következtetésre jutottak, hogy az eddig elfogadott intézkedése­ket a gazdasági és állami irányítás minden fokán célszerűbb és kiegyen súlyozoítabb rendszerbe kell foglalni. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az általános jelentőségű alapelvek ér­vényesítésénél figyelembe kell venni az egyes ágazatok között fennálló specifikus , különbségeket. Emellett szükségesnek mutatkozik több elavult jogi és szervezési előírás érvénytele­nítése, és új, egységes iogi normák­kal való helyettesítése. Az így előkészített anyagok alap­ján a CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya megtárgyalta a minőség irányításának kérdéseit, és intézkedéseket fogadott el a dolgozók minőségben való érdekeltségének fo­kozására. A CSSZSZK kormányhatáro­zata az ipari termelés szakaszán ki­tér a minőség-javításának és a tech­nológiai fegyelem szilárdításának alapelveire, meghatározza a minőség komplex irányításának folyamatát az üzemekben, a termelési-gazdasági egységekben, az állami irányítás köz­ponti szerveiben és az újratermelési folyamat minden szakaszán, A közvetlen intézkedések elsősor­ban a műszaki fejlesztésre, a terve zésre, a szerkesztésre, a műszaki nor- mázásra, a termelés szervezési és technológiai előkészítésére, a nyers­anyagok és félkésztermékek átvételé­re vonatkoznak. Ide tartozik továbbá a termékek megbízhatóságának és élettartamának ellenőrzése, a hazai és a külföldi piac igényeinek kuta­tása, és nem utolsósorban az anyagi érdekeltség. Az alapelvek hangsúlyozzák a vál­lalatok és termelési-gazdasági egysé­gek közvetlen felelősségét az egész termelési folyamatban, a tekintetben, hogy a termékek műszaki és gazdasá­gi színvonalának növelése minden szinten a tervezés tárgyát képezze. A figyelmet az elemző tevékenység el­mélyítésére irányítják, amely elősegí­ti a termelési folyamat egyes szaka­szaiban tapasztalható fogyatékosságok eltávolítását és a megoldások keresé­sét. A távlati intézkedések a szocialis­ta államok gazdasági integrációjának fejlesztésére irányulnak. Azzal szá­molunk, hogy már a következő ötéves tervben elkészülnek a standardizációs tervek, amelyek a KGST-tagállamok nemzetközi együttműködésével kap­csolatban a népgazdasági tervek ré­szét fogják képezni. A termékek minősége döntő mérték­ben függ magátél a termelő embertől. A minőségi termelés eredményeivel végső fokon közvetve vagy közvetle­nül mint fogyasztó is találkozik, ezért arra van szükség, hogy mint fogyasztó és mint termelő azonos igényeket tá­masszon a termékekkel szemben. A dolgozók kezdik helyesen értelmezni ezt a kettős szerepet, ami a munka­kezdeményezés napjainkban tapasz­talható kibontakozásában is megnyil­vánul. Az üzemek javaslatai alapján a Szakszervezetek Központi Tanácsa a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Tár­saság Központi Tanácsával közösen intézkedéseket fogadott el a termelés minőségének javítását célzó munka­kezdeményezés hagyományos és új formáinak támogatására Ennek ered­ményeként már terjed a kifogástalan termelésre irányuló egyéni és kol­lektív kötelezettségvállalási mozga­lom. A párt- és kormányszervek intéz­kedései a dolgozók kezdeményezésé­vel együtt fontos lépéseket jelentenek annak az alapelvnek az érvényesíté­séhez, hogy a termelés mennyiségi és minőségi oldala egyenlő mértékben fontos a népgazdaság további fejlesz­tésében. A CSKP XIV. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg gazdaságunk hatékonyságának növelését. Az állami és a gazdasági irányítás minden szer­vének gondoskodnia kell a minőség javításával kapcsolatos alapelvek és intézkedések alkotó továbbfejlesztésé­ről. A minőség céltudatos irányításá­val, a dolgozók kezdeményezésének és hatékony érdekeltségének segítsé­gével képesek, leszünk teljesíteni ezt a fontos feladatot. 1974. I. 6. A semeai Szlovák Miiselyemgyár (poliészter üzemének dolgozói jelentős anyag- és energiamegtakarítási érne!< el a muselyum. csévélesénél alkalmazott raciohalizúcíos intézkedésekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom