Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-30 / 25. szám, szerda

BEFEJEZŐDÖTT A BRÜSSZELI ÉRTEKEZLET A csapatszétválasztás karatén kivonuló izraeli csapatok aknát- lanítják a Szuezi-csatorna nyugati partját. (ČSTK—UPI felvétele) KIVONULÁS SZUEZ TÉRSÉGÉBŐL Kairó — Tel Aviv — Hétfőn befejeződött a szuezi fronton szemben álló erők szétválasztá­sának első szakasza: A Kairó— Szuez országúitól délre a csa­torna nyugati partján fekvő te­rületekről kivonult izraeli egy­ségeket hat órára ENSZ-csapa- tok váltották fel, majd az egyip­tomi alakulatok léptek helyük­be. Kedden megkezdődött a má­sodik szakasz, amelynek kere­tében Izrael folytatja csapatki­vonásait a nyugati part többi körzetéből, ugyanakkor Egyip­tom is visszavonja a keleti par­ton tartózkodó egységek egy részét. A második lépcsőben végrehajtott csapatmozgások a tervek szerint február 21-én ér­nek véget, ekkorra az utolsó iz­raeli katona is elhagyja a Szuezi-csatorna nyugati partját. Rendkívüli állapot Bolíviában La Paz — Rendkívüli állapot bevezetését jelentette be hétfői rádiónyilatkozatában Hugó Ban- zer bolíviai elnök. Az államfő, majd az utána felszólaló bel­ügyminiszter egyaránt arra hi­vatkozott, hogy „az országon kívül működő, Bolívia politi­kai és társadalmi stabilitását és rendjét veszélyeztető szélsősé­ges elemek tevékenysége“ tette szükségessé a rendkívüli álla­pot kihirdetését. A kormány azonban valójá­ban az országszerte fellángolt sztrájkmozgalom erőszakos le­IVAN GRUSECKIJNAK, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége alelnökének vezetésé­vel romániai körúton részt vett szovjet parlamenti küldöttség visszatért Bukarestbe. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök tegnap be­fejezte ötnapos hivatalos indi­ai látogatását és Daccába uta­zott. Tito elnök Gandhi minisz­terelnök-asszonnyal és több más indiai vezetővel megbeszé­léseket folytatott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A MARINER—10 amerikai űrszonda elvesztette nitrogén- gáz-tartalékának mintegy 20 százalékát. Egyelőre még nem tudják, befolyásolja-e ez az űr­szonda küldetésének teljesíté­sét. A Maríner—10-et 1973 no­vember 3-án bocsátották fel, s a program szerint február 5-én a Vénusz mellett, március 29- én pedig a Merkúr mellett ha­lad el. MARTIN BORMANN-nak, Hit­ler egykori helyettesének ne­vét bevezették a nyugat-berli­ni Tiergarten kerület halotti könyvébe. Az egykori náci ve zért először húsz évvel ezelőtt, családja bejelentése alapján nyilvánították holttá, s most, a Nyugat-Berlinben 1972-ben ta­lált csontváz tüzetes megvizs­gálása után bizonyítottnak te­kintik halálát. JANE FONUA híres amerikai filmszínésznő egyhónapos kam­pányt indított, hogy minél több kongresszusi képviselőt rábír­jon a Thieu-rezsim amerikai tá­mogatásának megszüntetésére. PAKISZTÁNBÓL kiutasították Brian Mayt, az AFP francia hír- ügynökség tudósítóját „Pakisz­tán nemzetközi kapcsolatait sú­lyosan károsító információk“ to­vábbítása miatt. A döntés alap­jául az szolgált, hogy May ja­nuár 20-án jól tájékozott for­rásból közölte: Kína és Pakisz­tán megállapodott abban, hogy közösen gyártanak föld-levegő típusú rakétákat. törését vette célba. A kormány hétfőn katonaságot vezényelt a városba, állítólag azzal a cél­lal, hogy megerősítse az ottani olajfinomító őrségét, de — jegyzik meg a nyugati hírügy­nökségek — valójában azért, hogy szükség esetén „fegyveres erővel szerezzen érvényt a most bevezetett rendkívüli állapot­nak“. Ma temetik Grivaszt Nicosia — A vasárnap el­hunyt Grivasz tábornokot ma te­metik el a szigetország déli ré­szén fekvő Limasszol kikötővá­rosban — jelentette be Nico­siában az EOKA közleménye. Értesülések szerint a szerve­zet új vezetője hétfőn tűzszü­netre hívta fel az illegális moz­galom harcosait azután, hogy Makariosz elnök amnesztiát he­lyezett kilátásba az EOKA tag­jai számára. Az új vezető sze­mélyéről egyelőre nincsenek pontos értesülések, de nicosiai politikai körökben úgy tudják, hogy Grivasz a görög hadsereg volt tisztjét, Georgiosz Karu- szoszt, nevezte ki utódául. A 47 éves Karuszosz őrnagy 1964- ben Grivasz oldalán részt vett a ciprusi törökök ellen végre­hajtott terrorakciókban. Az 1967- es görög katonai puccs után el­távolították a hadseregből, 1972-ben titokban elhagyta Gö­rögországot, s ismét csatlako­zott Cipruson Grivasz illegális mozgalmához. 1974. január 15-én a saigoni hadihajók provokációi nyomán súlyos összetűzések zajlottak le a kínai és a dél vietnami haditengerészeti és tengerész- gyalogos egységek között a Dél kínai-tengeren a Paracel- szigetek térségében. Saigoni hadihajók és repülőgépek ha­toltak be a szigetek térségé­be és állítólag, lövéseket ad­tak le kínai halászokra és a haditengerészeti erők járőrszol­gálatot teljesítő hajóira. A dél-vietnami haditengerészet hajói megpróbáltak csapatokat partra tenni a szigetcsoport Discovery és Money szigetei­ről, de a harcok során a kínai hadsereg katonái kiszorították a dél-vietnamiakat az említett szigetekről. A Kínai Népköz- társaság repülőgépei saigoni egységeket bombáztak a Para- cel-szigetelken. A tengeri ütkö­zetben egy dél-vietnami hajó elsüllyedt, három pedig meg­rongálódott. A kínai fél az összetűzések során egy hajót vesztett. Saigoni források sze­rint amerikai repülőgépek — a Thieu-kormányzat kérelmére — „felderítő tevékenységet“ foly­tattak a szigetek fölött. Az Incidenst az váltotta ki, hogy a szigetekre a Kínai Brüsszelben közleményt ad­tak ki az európai tőkésorszá­gok kommunista pártjainak ér­tekezletéről. A közlemény szö­vege a következő: , 1974. január 26—28. között Brüsszelben értekezletet tartot­tak az európai tőkésországok kommunista pártjai, a követke­ző napirenddel: „A kapitalizmus jelenlegi vál­sága Európában, a kommunista pártok harca a társadalmi hala­dásért, a demokráciáért, a nem­zeti függetlenségért, a békéért, a szocializmusért, küzdelme a munkás- és demokratikus erők egységéért.“ A kommunista és munkáspár­tok konferenciáján a következő pártok vettek részt: Belga Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kom­munista Párt, az ír Köztársa­ság Kommunista Pártja, Luxem­burgi Kommunista Párt, Nagy- Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Nyu­gat-Berlini Szocialista Egység­párt, Olasz Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Por­tugál Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci Mun­kapárt, Svéd Baloldali Párt — kommunisták — és Török Kom­munista Párt. Az őszinte, nyílt légkörű, el­mélyült tárgyalás során, ame­lyet a testvériség és a nemzet­közi szolidaritás légköre jellem­zett, elfogadták a konferencia politikai nyilatkozatát. Ugyan­csak elfogadtak egy határozatot az energiakérdésről, valamint határozatban fejezték ki szoli­daritásukat Indokína és Chile népével. A Holland Kommunista Párt megfigyelővel képviseltette ma­gát. A háromnapos konferencia záróülésón, hétfőn délután jean Tervje, a Belga Kommunista Párt alelnöke méltatta a ta­nácskozás jelentőségét. A ven­déglátók nevében melegen kö­szönetét mondott valamennyi részvevőnek. Tervfe közölte, hogy a kon­ferencia dokumentumait szer­dán reggel teszik közzé, egy- idöben valamennyi résztvevő párt lapjában. A tanácskozás befejeztével nemzetközi sajtókonferenciát tartottak a küldöttségvezetők. Louis Van Geyt, a Belga Kom­munista Párt elnöke rendkívül nagy jelentőségűnek minősítet­te a tanácskozást. A sajtókonferencián Enrico Berlinguer, az Olasz és Georges Marchuis, a Francia Kommunis­ta Párt vezetője, valamint több más küldöttségvezető is kije­lentette: a tőkésországok kom­munista pártjai szükségesnek látják a nemzetközi kérdések szélesebb körben történő meg vitatását, így például lehetsé­gesnek tartanak európai vagy világméretű konferenciát is. A jelenlegi tanácskozás nyilatko­zata azonban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mivel csak a nyugat-európai helyzetet elem zi. A Kínai Kommunista Pártra vonatkozó kérdésekkel kapcso­latban a sajtókonferencián el­mondották: a dokumentum ez­zel a kérdéssel sem foglalkozik, mivel csak a nyugat-európai problémákat elemzi. A konfe­rencián azonban igen sok fel­szólaló ítélte el a kínai vezetők szakadár, a munkásmozgalom megosztására irányuló törekvé­seit, az imperialista politikának nyújtott segítségét. Pakisztán nem adja ki a háborús bűnösöket Dacca — Mudzsibur Rahman sejk, Banglades miniszterelnöke hétfőn egyértelműen leszögez­te, hogy kormánya nem fog al­kudozásba bocsátkozni Pakisz­tánnal az 1971-es háborúban foglyul ejtett 195 pakisztáni há­borús bűnös kiadatásáról. A miniszterelnök kijelentette, hogy az Új-Delhiben 1973 au­gusztusában aláírt megállapo­dás értelmében szabadon enge­dik mind a 90 000 pakisztáni hadifoglyot, a 195 háborús bű­nöst azúnban, a megállapodás szellemének megfelelően, bíró­sági úton vonják felelősségre. Hozzátette még, hogy Bangla­desi eddig 116 ország ismerte el, s Pakisztán a kérdésben va­ló állásfoglalása nem sorsdön­tő országa számára. ÁTADJÁK A PARACEL SZIGETI FOGLYOKAT Peking — Kína kedden beje­lentette, hogy csütörtökön meg­kezdi a Paracel-szigeteken fog­lyul ejtett személyek szabadon- bocsátását. A 48 katona és ve­lük együtt fogságba esett Go­ráid Kosh amerikai állampolgár átadása kisebb csoportokban a hongkongi—kínai határon bo­nyolódik majd le. Az Üj Kína hírügynökség köz­lése szerint az első csoportban öt beteg, illetve sebesült sai­goni katonát és a szintén meg­betegedett amerikait adják át. Kosh katonai megfigyelőként és összekötőként tartózkodott a Paracel-szigeteken a kínai— dél-vietnami összecsapás idő­pontjában. Népköztársaságon kívül a sai­goni rendszer is igényt tart. Nguyen Hou Chi, a saigoni rendszer ENSZ-megfigyelőjel a saigoni kormány nevében til­PARACEL­SZIGETEK takozott az ENSZ Biztonsági Tanácsánál a Kínai Népköz- társaságnak a Paracel-szigetek- re támasztott igénye miatt. A tiltakozó jegyzék átadásakor azonban nem kérte a Biztonsá­gi Tanács összehívását. A Thieu-rezsim ugyan nem tagja a világszervezetnek, de az ENSZ alapokmánya értelmében a nemzetközi fórum elé viheti vitás ügyeit. A 2500 négyzetkilométer te­rületű Paracel (Hszisatao)-szi­getek a Dél-kínai-tengerben ta­lálhatók 300—300 km-re a kí­nai és a dél-vielinami partok­tól. A lakatlan korallszigetek foszfát készleteket rejtenek. A szigetek térségét eddig elsősor­ban halászhajók keresték fel. Jelentőségük a múlt év őszén kezdődött, az energia- és nydrs- anyagválsággal (kőolaj) kap­csolatban megnövekedett, mivel a szigetek körül az óceán szint­je alatt gazdag kőolajkészlete­ket sejtenek. A lakatlan szige­tek közül a legnagyobb 1000 méter hosszú és 500 méter szé- lels, tehát a szigeteknek mére­teik miatt stratégiai jelentősé­gük úgyszólván nincsen. (TERRA) események margójára ▼ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÉRFÖLDKÖVEI Leonyid Brezsnyev kubai Iá. togatása történelmi mérföldkő a szovjet—kubai kapcsolatok alakulásában. A két ország együttműködé­se a hatvanas években, a ku­bai forradalom győzelmét kö­vetően — bontakozott ki és vált egyre szorosabbá és sokol­dalúbbá. A Szovjetunió az el­sők között, 1960. január 10-én ismerte el hivatalosan Kubát, az amerikai földrész első szocia­lista államát. Röviddel ezután Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese látogatott Kubába, majd 1960. május 8 án a két ország jelvette a diplo­máciai kapcsolatokat. 1960-ban kubai gazdasági küldöttség járt a Szovjetunióban és a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyaié, sok eredményeképp a Szovjet­unió 700 000 tonna cukorszál­lítmány felvásárlásáról kötött szerződést és egyidejűleg biz­tosította Kubát, hogy segítséget nyújt a gazdasági blokád kö­vetkezményeinek felszámolásá­hoz. A Szovjetunió kőolajat, acélt, hengereit vasat, gép­sorokat, egyéb gyári beren­dezéseket és közszükségleti cikkeket szállított Kubának. 1962-ben ismét magas szintű szovjet—kubai megbeszélésekre került sor. Ekkor látogatott először a Szovjetunióba Fidel Castro, a kubai kormány elnö­ke. 1964-ben Nyikolaj Podgor- nij utazott Kubába, ugyanakkor E mesto Guevara, Raul Castro és Osvaldo Dorticos, valamint a forradalmi Kuba további köz­életi személyiségei látogattak a Szovjetunióba. 1966-ban Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lá­togatott Havannába, aki ott- tartózkodása során újabb meg­állapodásokat írt alá a kubai népgazdaság fejlesztéséhez nyújtandó szovjet hitelekről. Még ugyanabban az évben Os­valdo Dorticos kubai köztársa­sági elnök viszonozta Alekszej Koszigin látogatását. A következő időszakban több magas szintű kubai kormány-, illetve gazdasági küldöttség tartózkodott a Szovjetunióban. A hatvanas évek végén a két baráti szocialista állam együtt­működése egyre szorosabbá és elredményesebbé vált. Ez az együttműködés 1972-ben érte el csúcspontját, Kubát felvették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába. 1972-ben a szovjet—kubai kapcsolatok további megszilár- dításával rendkívül elősegítet* ték Fidel Castro moszkvai láto­gatásai. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások eredmé­nyeképp aláírták a szovjet— kubai együttműködési megálla­podást, amely újabb lehetősé, geket teremtett a kubai nép. gazdaság fokozottabb fejlesztő, séhez. Az egyezmény rögzítet­tel, hogy a Kubának nyújtandó szovjet hitelek kamatmentesek és a törlesztési határidőt 25 évben állapította meg. Ezenkí. vül megállapodás jött létre a tudományos-műszaki együttmű­ködés kiszélesítéséről is. A sokoldalú szovjet—kubai együttműködés rendkívüli je­lentőségű Kuba gazdasági éle­tének fejlődése szempontjából. Kuba, az amerikai kontinens el­ső szocialista országa nagyra értékeli a szovjet kormány és a baráti szovjet nép önzetlen segítségét. Leonyid Brezsnyev elvtárs ezzel kapcsolatban 1972-ben kijeletntette: „A szo­cialista Kuba nincsen egyedül, a szocialista közösség szilárd láncszeme. Kuba biztonságát politikai függetlenségét nem­csak a Kubai Kommunista Párt politikai vonalvezetése, hanem a Szovjetunió és valamennyi szocialista állam következe­tes, lenini alapokon nyugvó békepolitikája is szavatolja.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom