Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-22 / 18. szám, kedd

Örül a megtisztelte Magas, fekete kislány. Ki­csit megszeppenve, önbizalmát méregetve vette tudomásul a nagy megtiszteltetést. Ö is részt vesz Bratislavában a Nő­szövetség szlovákiai kongresz- szusán, mint a rožňavai (rozs­nyói) járási nőszövetség kül­döttje. Az öt járási küldött kö­zül ö a legfiatalabb. Nem töl­tötte be még a huszonkettedik évét sem. Már azt is nagy felelősség- érzettel könyvelte el magában, hogy a Gemerská Horka-i (gö- mörhorkai) falusi nőszervezet őt jelölte a járási konferen­ciára. Ekkor még eszébe sem jutott volna, hogy a konferen­cia részvevői is megválasztják kongresszusi képviselővé. Nagyszerű érzés, de egyúttal felelősségtudat is a járás csaknem ötezer nőszövetségi tagját képviselni... Még alig ismerkedett meg a nőszövetség problémáival, hi­szen csak egy éve, hogy tagja a szervezetnek. De azért ha a kongresszuson felszólalásra kerülne a sor, tudná miről kel­lene beszélnie. Hiszen a női dolgozókat érintő kérdésekben olyan sok minden vár még megoldásra a rozsnyói járás­ban is, hogy lenne mit szóba hozni. Itt van például a tizenöt évesek meg a szak- és közép­iskolából kikerülő fiatalok, főleg a lányok elhelyezésének a problémája, ami bizony nem kis gondot okoz a járási szer­veknek is. A fiatal lányok ér­deklődése ugyanis többnyire a jellegzetesen női foglalkozá­sok •— elárusítónő, fodrásznő, varrónő stb. — felé irányul, ahol aránylag nem sok új dolgozóra van szükség. A má­sik ezzel kapcsolatos problé­ma, hogy a rozsnyói járásban nagyon kevés olyan ipari üzem működik, ahol ezek a fiatalok elhelyezkedhetnének. A dolgozó nők további prob­lémája, hogy a munka ugyan­azon szakaszán bérük nem azonos a férfiakéval. Hasonló a helyzet a vezető beosztások­ban is. Az egész járás terüle­tén nem találni a termelésben egyetlenegy igazgatónőt vagy vezetőnőt sem. A járásban csupán egy hnb elnöknő és három titkárnő van. Nagyon jól ismeri a mező­gazdaságban dolgozó nők helyzetét is, ahol szintén van javítani való. A munkakörnye­zet higiéniája és a munkafel­tételek sok helyen még nem érik el a kívánt színvonalat. Sok szövetkezetben még hiány­zik a szociális helyiség, s ahol már van, ott is több helyen hiányos a felszerelés, vagy nincs kellőképpen kihasználva. Nagy gondot okoz a nőszö­vetség tagjainak a járás terü­letén elfogyasztott sok alkohol is. Szomorú, s egyben elgon­dolkoztató az a tény, hogy a járás egy lakosára eső évi al­koholfogyasztás — beleszámít­va a gyerekeket is — megha­ladja o 17 litert! Az ebből származó anyagi és erkölcsi kár pedig felmérhetetlenül nagy. BERNATH ÉVA A szerző felvétele A problémákon, gondokon kívül vannak említésre méltó kiváló eredmények is. Például a járás területén már 58 szo­cialista munkabrigád alakult, melynek tagjai kizárólag nők. A 3—0 éves gyerekek 67,1 szá zaléka jár óvodába, s ezzel a rozsnyói járás szlovákiai mé­retben az első járások között van. Bernáth Eva, a plešiveci (pelsőci) egyesített szövetkezet gömörhorkai részlegének se- gédagronómusa. A Šafarikovói Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola növendékeként 1971-ben érettségizett. Azóta járja a ha­tárt, szervezi a munkát, kér­dez és magyaráz — töri a fe­jét mit lehetne jobban és könnyebben végezni. Szeretné, hogy ha a növénytermesztés­ben dolgozó asszonyoknak nem jutna nehéz, férfiaknak való munka, de viszont azt is szeretné elkerülni, hogy a ma­gas fokú gépesítés kiszorítsa az asszonyokat a termelésből. Mert bizony ez a probléma hovatovább, annál inkább ő náluk is egyre égetőbbé válik. A szövetkezet egyesítése ma­gával hozta a termelés szako­sítását, s ez bizony megfosz­totta az asszonyokat néhány munkalehetőségtől. Pedig a gömörhorkai asszonyok is sze­retnének dolgozni. Á cellulóz­gyárban nem jut mindenkinek munka, s aki a földművelés­hez szokott, bizony nem is na­gyon kívánkozik a gépek mel­lé. Ezért ragaszkodnak úgy a szövetkezethez. Amióta elkészült a szövetke­zet szociális helyisége, aminek mindnyájan nagyon örülnek — még jobban megnőtt a mun­kakedv. Most már csak a ve­zetőségen múlik, hogy az ez idei gazdasági évben kellőkép­pen ki is legyen használva. Bernáth Éva mögött még igazán kevés a ledolgozott évek száma. Ám ez a két és fél év is elég ahhoz, hogy fel­ismerje az alapvető problémá­kat, áttekintést nyerjen, me­lyek a legsürgősebben megol­dásra váró feladatok a szövet­kezetben dolgozó nők körében. A legfontosabb pedig a: segí­teni akarás. S nála ebből nincs hiány. Ezért is került be a kongresszusi küldöttek közé. (zsebik) Eredményekkel ünnepelnek Tôň (Tany) a komáromi já­rás kis községe. Kettészeli a Bratislava—Komárno főút, me­lyen naponta sok száz autó száguld. Mégis kevesen tud­ják, hogy ebben a községben működik Csallóköz egyik leg­régibb ipari üzeme: a tanyi len és kendergyár. Ez a kicsi — de egyre terjeszkedő, nö­vekedő — üzem 1974-ben fenn­állásának háromnegyed év­százados jubileumát ünnepli. Jelenleg 93 alkalmazottat fog­lalkoztat, akikről bátran állít­hatjuk, hogy szorgalmas mun­kások, lelkes építői szocialista társadalmunknak. Az üzem dolgozói már 1973. december 4-én táviratban közölték az SZLKP járási bizottságával, hogy az egész évre tervezett feladataikat teljesítették és ígéretet tettek arra, hogy az esztendő hátralevő részében 9,5 százalékkal teljesítik túl az évi tervet. Az 1973-ban elért eredmé­nyekről Varga Eduárd elvtárs, az üzem igazgatója tájékozta­tott. Elmondotta, hogy az el­múlt esztendő az üzem törté­netében a legsikeresebb volt mind a gazdasági feladatok teljesítése, mind a termelés és a termelékenység növekedése terén. — Dolgozóink az elmúlt év folyamán becsületesen, oda- adóan végezték a nagyon igé­nyes, sok esetben nehéz mun­kájukat — mondotta az igaz­gató. Ebben az üzemben ugyanis az esztendő némely időszakaiban az időjárás vi­szontagságaival is fel kell vennünk a harcot. A lelkese­dés azonban minden akadályt legyőzött. A nyugat-szlovákiai kender és lengyárak holiči vállalata üzemi között szerve­zett szocialista munkaverseny keretében már az első negyed­évben az élre került, s ezt az elsőséget végig tudta tartani, sőt az előnye állandóan növe­kedett. Az első félév eredmé­nyei alapján 1973 augusztusá­ban nekünk adták át a vál­lalat vándorzászlaját, amit az év végén is elnyertünk, tehát nem vándorol el tőlünk. Egyet­len üzem vagyunk a vállalat­nál, amelynek a dolgozói va­lamennyi tervmutatót teljesí­tik. Ebben az üzemben mindig tudják, hogy állnak a tervtel­jesítéssel. Amint elmondották, már a három negyedévi érté­kelésnél is arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy az üzem a tervezettnél korábban ér cél­ba. Ekkor a bruttó termelés­ben lül, a piaci termelésben pedig 101,6-os eredményt ér­tek el. E százalékarányt nagy­ra kell értékelni — ugyanis az üzem dolgozói „menet köz­ben“, amikor elnyerték a vál­lalati vándorzászlót, kötele­zettséget vállaltak, mely sze­rint 3,35 százalékkal növelik a korábban elfogadott vállalásu­kat. Az első negyedév jelenti a döntő időszakot a többi aztán már „bejön“. Persze nem ma­gától, mert ebben az üzemben nőm a legegészségesebb mun­kakörülmények között — fő­leg porban — dolgoznak az emberek, nem is beszélve a zajról. Az üzem területén egy ha­talmas vaskonstrukció látható, mely arra utal, hogy korsze rűsítésre kerül sor az üzem­ben. A negyedik negyedévi jó teljesítményhez elsősorban a szocialista munkaverseny, a jól működő négy szocialista munkabrigád járult hozzá, me­lyeknek tagjai Tóth István, Kúr Katalin, Horváth Ilona, és Földes Borbála vezetésével dolgoznak. Ugyancsak nagy szerepe volt az 1973-as kiváló eredmények elérésében a komplex racionalizálásnak is. Lényegében ez adta az alapot az újítási mozgalom kibonta? kozásához. Több újítási javas­lat realizálásával tették 'folya­matosabbá, kevésbé költséges­sé a termelést. Kiváló újító az üzem igazgatója, Varga Eduárd is. Egyik javaslatának a realizálásával évi 130 000 koronás megtakarítást értek el. A sikeres tervteljesítéshez nagyban hozzájárult a jó irá­nyító munka. Ennek köszönhe­tő, hogy egész évben az üzem termékeire egyetlenegy rekla­máció sem érkezett. A tanyi dolgozók magas fo­kú öntudatosságát dicséri, hogy már az 1974 év elején hatékony intézkedéseket foga­natosítanak az évi terv sike­res teljesítése érdekében. Az üzem feladatai évtől évre igé­nyesebbek. Az 1973. évi terv feladatai az 1972-es feladatok­hoz viszonyítva 11,8 százalék­kal, az 1974-es terv az 1973. évihez viszonyítva 13 százalék­kal növekedett. A múlt évben — az előző évhez viszonyítva csaknem félmillió korona ér­tékű áruval termeltek többet. Most amikor az üzem fenn­állásának 75 éves jubileumára készülnek, valamennyi dolgo­zó kiemelkedő eredményekkel akarja megünnepelni ezt az évfordulót. Mindenki büszkén nézi az épülő új részleget, amely nagyüzemmé változtatja a munkahelyüket. Ebben az Üzemrészlegben 1975-ben meg­kezdődik a termelés és a ter­vek szerint további 100 mun­kás kap munkalehetőségeit. A termelékenység a tízszeresére növekedik. Emellett egészsége­sebb munkakörülmények kö­zött dolgozhatnak, és kialakul­nak a feltételek ahhoz, hogy az üzem a hatodik ötéves terv folyamán a komáromi járás egyik legproduktívabb ipari üzemévé váljék. KOLOZSI ERNl) ÉVFORDULÓK ÉVE Az utóbbi időben — főleg a Szocialista Ifjúsági Szövetség első kongresszusa óta — az ipari és a mezőgazdasági üze­mek gazdasági vezetői, a párt és a szakszervezetek elnökei az elért eredmények ismerte­tésekor a szocialista munka­brigádok, az élenjáró, kezde­ményező dolgozók címére el­mondott dicsérő szavak után mind többet említik a fiata­lokat is. Jogosan, mert a SZISZ tagjai az utóbbi időben alaposan megfogták a dolog végét, kezdeményezői voltak olyan országos akcióknak, me­lyek az üzemek döntő többsé­gében gyökeret eresztettek és milliós megtakarításokat ered­ményeztek. A fiatalok bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Az ifjúsági szervezet életé­ben határkövet jelentett az 1973. év. A hazánkban uralko­dó kedvező politikai légkör, az életszínvonal állandó emel­Téli hangulat*.. Molnár János felvétele kedése, a dolgozók biztonság- érzete és a jövőbe vetett bite, derűlátása előnyösen befolyá­solta a fiatalok életszemléle­tének kialakulását, a termelő és kulturális munkához, vala­mint a tanuláshoz való jó vi­szonyát. Az alkalmas feltételek kialakításáról a legmagasabb pártszervek gondoskodtak. A CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi júliusi plenáris ülésein olyan határozatokat fogadtak el, melyek megteremtik a fia­talság t uda t formálásához, vi­lágnézeti neveléséhez, kultu­rális igényeinek kielégítésé­hez szükséges feltételeket. Az 1973. év folyamán hatékony segítséget kapott a SZISZ a párttagoktól is. A fiatalok jó eredményeihez az idősebbek részéről nyilvá­nított bizalom is nagyban hoz­zájárult. Az üzemek vezetői nem intézték el kézlegyintés­sel a fiatalok kezdeményező javaslatait, lehetőséget adtak nekik, s ha szakmailag és po­litikailag érettnek látták őket, vezetői állásokat bíztak rájuk. Mindez — és sok más pozitív tényező — járult hozzá ahhoz, hogy a SZISZ ma már nagy és erőteljes szervezetté fejlődött, hogy tagjainak száma egyre gyarapodik. Míg a kongresszus utáni időszakban a SZISZ ve­zetői főleg szervezetépítő te­vékenységgel foglalkoztak, je­lenleg az ifjúsági szervezet megszilárdítására, hatósugará­nak növelésére helyezik a fő súlyt. Helytelen lenne azonban, ha az elért eredmények láttán ebben az évben „lazítanának“ a fiatalok. A nagyobb ipari és kulturális központoktól távo­labb eső alapszervezetek mun­kájának minősége nem minde­nütt kielégítő. Segíteni kell ezeket a fiatalokat! Meg kell velük ismertetni a jő eredmé­nyek eléréséhez vezető mun­kamódszereket. Ez az év — amint azt Jura j Varholík, a SZISZ KB elnöke a napokban elmondotta — alkalmat nyújt a fiataloknak arra, hogy tet­tekkel is bizonyítsák szocia­lista hazánk iránti szeretetü- ket. Ebben az évben ünnepel­jük ' meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját és készülünk fel hazánknak % szovjet hadsereg általi felsza­badítása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Arrh kell törekedni, hogy mindéh alapszervezet és valamennyi SZISZ-tag szocialista munka- vállalást fogadjon el e kiemel­kedő évfordulók tiszteletére. Jó példával járnak elől a Ke­let-szlovákiai Vasmű fiataljai, akik a többi között vállalták, hogy az SZNF 30. évfordulója tiszteletére munkaidő után 35 000 órai brigádmunkát vé­geznek. Ennek az üzemi szer­vezetnek mintegy 1500 tagja van és minden fiatal — csak­úgy, mint a „Fesztiválvirágért“ elnevezésű verseny idején — bekapcsolódik a felajánlási mozgalomba. A Púchovi Május 1. Üzemben egy hónappal a határidő előtt teljesítik az ötödik ötéves tervet és min­denki ellenőrzi saját munkájá­nak a minőségi színvonalát. A prešovi Dukla üzemben sok fiatal kapcsolódik be a „száz­ezresek“ mozgalmába, mely? nek keretében eddig — a ki­emelkedő történelmi évfordu­lók tiszteletére — 20 újítási javaslatot adtak be. A CSKP KB, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ KB nemrég országos verseny- felhívást tett közzé. Mindr annyiunkat örömmel tölt el, hogy eddig több ezer ifjúsági munkacsoport és mintegy 100 000 fiatal válaszolt konk­rét vállalásokkal erre a fel­hívásra. Ezenkívül az alap- szervezetek döntő többsége arra is ígéretet tett, hogy eb­ben az évben a tavalyinál több fiatalt kapcsol be a ta­nulásba, s a legjobb eredmé­nyeket elérő és a legnagyobb politikai tudással rendelkező fiatalokat pedig tagjelöltnek javasolja Csehszlovákia Kom­munista Pártjába. Joggal nevezik 1974-et az évfordulók évének. Az idén a szocialista munkabrigádok, az újítók és feltalálók értékes vállalásait a fiatalok is jelen­tős értékek alkotásával gazda­gítják, mert tudják, hogy mun­kasikerekkel ünnepelhetik meg legméltóbban a kerek évfor­dulókat. (k. 1) 1974. I. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom