Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
A LABDARÚGÔ-VILAGBÄJNOKSÄGOK TORTENETE MEGSZÜLETIK A múlt század utolsó éveiben bizonyos iróniával mondogatták, ahol az angolok megjelennek, ott néhány órán belül kergetni kezdik a labdát. A szárazföldi emberek eleinte sokat is mosolyogtak az európai kikötőben futballozó szigetországi matrózok furcsa játékán, hogy aztán később érdeklődéssel forduljanak a számukra szokatlan labdajáték felé. És az angol futball ragályos betegségként terjedt el kontinensünkön. .. Hollandia az elsők között „lázaso- dott“ be, s Hirschman úr, a tekintélyes kereskedő már 1902-ben merész Javaslattal fordult a brit futball vezetőihez: segítsenek megalakítani a nemzetközi labdarúgó-szövetséget. A szigetországiak azonban sokkal büszkébbek voltak annál, hogy sem szóba álljanak a labdarúgáshoz mitsem értő „zöldfülű“ európaival, s visszautasították a kezdeményezést. A hágai klub titkára azonban ke- ményfejű ember lévén, egykönnyen nem adta meg magát. Kitűnő partnerre talált a francia R. Guerin személyében, és az Union des Societés des Sports Athletiques segítségével 1904. május 2l-re Párizsba összehívták az európai nemzeti szövetségeinek képviselőit. Kétnapos tárgyalás után a francia, holland, belga, svájci, spanyol, svéd és dán szövetség tagjai tudtára adták Európának: megalakult a Fédération Internationale de Football Association (F. I. F. A.), azaz a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. Érdekes, hogy Anglia, a modern futball őshazája hiányzott az alapító tagok közül, és csak két év múlva csatlakozott a FIFA-hoz. Hirscfcmant kmewtft Még alig, osztották szét a funkciókat (elnök: R. Guerin, alelnökök: Schneider és a holland Hirschman, titkár pedig a belga Mühlinghausen), és dolgozták ki az alapszabályzatot, amikor Hirschman kért szót; lelkes beszédében azt javasolta: rendezzenek világbajnokságot. A jelenlevők óriási hahotában törtek ki, de Hirschman — a labdarúgás Verne Gyulája nem kedvetlenedett el. Tovább beszélt, érvelt, míg végül is legalább azt elérte, foglalják bele az alapszabályzatba, hogy: kizárólag a FIFA rendezhet labdarúgó-világbajnokságot. A küldöttek azt meg is szavazták, s azzal búcsúztak el, hogy Hirschman továbbra is foglalkozzék a VB-rende- £és gondolatával 1905-ben, amikor a FIFA tagországainak a száma tizenötre növekszik, Hirschman ismét előterjeszti javaslatát. A jelenlevők most már nem nevetnek, hanem lelkesen tapsolnak. Pedig alig egy év telt el az első kezdeményezés óta. Hirschman javaslata a csoportbeosztást is tartalmazta: 1. csoport: Anglia, Skócia, Wales, Írország, 2. csoport: Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, 3. csoport: Magyarország, Ausztria, Olaszország, Svájc, 4. csoport: Németország, Dánia, Svédország. Amint a regionális csoportbeosztásból kitűnik, ebben az időben a felsoroltak képviselték a legnagyobb erőt a labdarúgásban. Csehország is a legjobbak közé tartozott, de mivel nem volt hajlandó az osztrák szövetség égisze alatt működni a FIFA-ban, nem lehetett tagja a nemzetközi szövetségnek. Az első világbajnokság gondolata csak a csoportbeosztásig jutott el, mert egy ország sem jelentkezett a VB-re. Még azok sem, amelyeknek képviselői a legjobban harcoltak a világbajnokságért (Franciaország, Hollandia, Belgium). Ma már nehéz kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi volt az oka a VB-gondolat teljes sikertelenségének. Az angol küldött levele után azonban a FIFA rájött: túl korai még a világbajnokság megrendezése. De miért is volt korai a VB-gondolat? Elsősorban a játékszabályok miatt. Ugyanis a brit labdarúgó-szabályokat csak hiányosan ismerték a kontinensen és minden európai ország többé kevésbé saját elképzelése szerint alkalmazta, rendszerint „saját testére szabta“. A világbajnokság megrendezésénél huzavonákhoz vezetett volna az is, hogy a legtöbb FIFA-tagállam- ban két-liárom szövetség is próbálta irányítani a labdarúgást. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk: Angliát kivéve egyetlen ország sem lett volna képes a bevételből fedezni a VB-rendezéssel kapcsolatos kiadásokat, s a századfordulón az állam még nem tartotta saját ügyének a „komolytalan játék“ világbajnokságát. A labdarúgás akkor még messziről sem volt társadalmi ügy... A közlekedés, a hírszolgálat is galibázott és Anglia nyilvánvaló fölénye sem lett volna jót-a nemzetközi futball seregszemlejénekt (1907- ben például 15:0 és 13:0-ra győzött az angol válogatott Párizsban Franciaország ellen). A VB-tervek tehát továbbra is az asztalfiókban hevertek és beláthatatlan időre lekerültek a FIFA-koug- resszüsok napirendi pontjáról. Csak azért is lesz „igazi" VB! Hirschmannak és társainak tehát nem sikerült megvalósítaniuk a század elején a VB-rendezés gondolatát, így 1908-tól két évtizeden át az olimpiai játékokon lebonyolított labdarúgótornák jelentették a sportágban a legmagasabb szintű nemzetközi vetélkedőt, és 1924-től kezdve nem hivatalos világbajnoknak tekintették az olimpiai győztest. Csakhogy ... Az angolok mintájára több más országban is korán bevezették a professzionalizmust (Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország). Az olimpia viszont csak az amatőr sportolók seregszemléje volt. Mivel a profi futballisták nem jutottak el az olimpiára, a labdarúgótorna fokozatosan megszűnt a legjobbak találkozója lenni. A IFIFA hiába egyezkedett a NOB- bal, ebben a kérdésben nem tudtak zöldágra vergődni. A NOB hajthatatlan maradt. És ez a tény is közrejátszott abban, hogy a FIFA elhatározta: csak azért is lesz igazi világ- bajnokság. 1921-ben a francia Jules Rímet lett a FIFA elnöke, aki Hirschman példáját követve újra és újra felveti a VB- rendezés gondolatát. H. Delaunay, a FIFA francia főtitkára 1926-ban kijelenti: „A nemzetközi labdarúgást nem lehet többé az olimpiai játékok falai közé szorítani.“ Két évvel később az olimpia alkalmából Amszterdamban ülésezik a FIFA és szinte egyhangú határozat születik (csak Anglia volt ellene): „Az olimpiák közbeeső páros évében a FIFA labdarúgó-világbajnokságot rendez, amelyen minden tagország profi vagy amatőr válogatottja részt vehet. Az első VB-re 1930-ban kerül sor Négy hónap sem telt el, s a Zürichben ülésező FIFA Végrehajtó Bizottsága nevet is ad a válogatott csapatok legrangosabb nemzetközi tornájának: World Cup — Világ Kupa. Érdekes azonban, hogy minden országban csak világbajnokságnak hívják a World Cupot. Ám Jules Rimet, a FIFA elnöke rögtön munkához Iát. Párizsba siet, ahol Abel Lafleur aranyművesnél megrendeli a VB-kupát, amely a régi görögök győzelmi istennőjét ábrázolja, amint babérkoszorúval övezett serlel- get emel a feje fölé. A talpazattal mindössze 30 cm magas, és négy kiló |nles Rímet, aki harminchárom évig állt a FIFA élén (1921—1954) súlyú remekmű két kiló színaranyat tartalmaz. Itt jegyezzük meg, hogy a kupa végleg Brazíliába költözött: a szabályok értelmében ugyanis annak az országnak a tulajdonába megy át, amelyiknek válogatottja háromszor nyeri meg a világbajnokságot. Harc a rendezés jogáért A FIFA csak egy évvel később, 1929. május 19-én Barcelonában döntött a VB színhelyéről. Teljes egy évig folyt a harc: melyik ország bonyolítsa le elsőnek a régóta várt, nagy érdeklődésre számító Világ Kupát, azaz a világbajnokságot. Sok is volt a jelentkező, de végül is csak hatan maradtak: Svédország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Magyarország és Uruguay. Az utóbbi ország jelentkezése és esélyei kicsit feldühítette Európát. Mégiscsak kontinensünkön született meg a VB-gondolat, és most a premiert Európától több ezer kilométerre akarják megrendezni? Ezt nem engedhetjük ... így az európaiak. És megkezdődtek a titkos és nyílt tárgyalások. A legelőnyösebb anyagi feltételeket Svédország ajánlotta: egymillió svéd korona összbevételt garantált, melynek negyven százaléka illette volna a FIFA-t. Amikor azonban a kongresszuson felszólalt Uruguay képviselője, az ékesszóló Buero ügyvéd, Olaszországot kivéve minden európai jelentkező visszalépett. Buero ügyvéd először olyan sportbeli érdemekre hivatkpzott, mint a kétszeres olimpiai győzelem (1924, 1928), majd elmondta, hogy országa 1930-ban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, és biztosította a FIFA-t, hogy hazája a centenáriumi ünnepségek keretében méltó környezetet tud biztosítani az I. világbajnokság megrendezéséhez. Buero azt sem felejtette el megjegyezni, hogy a teljes ellá- táson kívül az európai csapatokért külön gőzöst küldenek, hogy azok együtt utazhassanak Montevideóba. Az utolsó tromf pedig így hangzott: Montevideóban felépül a százezres Stadio del Centenario. Buero érvel győztek, senki sem tudott ellenállni. Uruguay győzött. A vártnál sokkal könnyebben, mert a szavazás előtti utolsó pillanatban Olaszország is visszalépett. Ekkor minden nagyon világosnak látszott: az I. labdarúgó-világbajnokság 1930. július 13-án kezdődik Uru- guayban. Egy év múlva azonban mégsem volt minden olyan „világos“, csaknem megismétlődött az 1906-os esztendő ... Európa bosszúja? Amikor 1929. december 31-én lejárt a jelentkezési határidő, Európából egyetlen ország sem küldte el nevezését a VB-re. És Buero ügyvéd ismét áthajókázott az óceánon. De már egészen más hangnemben szónokolt, mint a barcelonai kongresszuson: „Mi megtartjuk ígéretünket. És mit csináltak önök? Csalárd módon megszegték a szavukat. De ne gondolják, hogy ez csak annyiban marad. Kilépünk a FIFA-ból, és a többi amerikai országgal önálló nemzetközi szövetséget alakítunk, s fütyülünk Európára.“ Befejezésül pedig fenyegetőzve mondta: „Szemet szemért, fogat fogért. Ha önök nem jönnek el hozzánk, mi is bojkottáljuk Európát...“ És seftor Buero dühösen visszautazott Montevideóba. A FIFA székhelyén pedig kitört a zűrzavar: Jules Rimet egészen szerencsétlen lett, amikor értesült Európa bosszújáról. Végre nagy nehezein sikerült neki keresztülvinni a VB- rendezés gondolatát, s most itt a katasztrófa. Mit tehetett mást, elkezdte missziós körútját Európában. Futkosott ide, telefonált oda, könyörgött, fenyegetőzött, de amint a végeredmény mutatja, nem sok sikerrel. Rimet a francia köztársasági elnöknél ugyan elérte, hogy Franciaország viszonozza az „uruk“ részvételét a párizsi olimpián, a román király parancsára Románia is elküldte jelentkezését, a belgákban is felébredt a lelkiismeret és a jugoszlávok is igent mondtak. De ez volt minden. Csak négy csapat Európából, s ráadásul egy sem tartozott az európai élvonalba. Hol maradtak a többiek? Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország ... Az utazás kontinensünkről Dél- Amerikába akkoriban csak hajón volt megoldható, ami oda-visza egymásfél hónapot vett igénybe. Ehhez jött még a világbajnokság közel háromhetes időtartama. A futballisták többsége viszont nem kaphatott ilyen hosszú időre szabadságot. Az a veszély fenyegette őket, hogy a hosz- szas távolmaradás miatt a világgazdasági válság kellős közepén elvesztik polgári állásukat. És itt voltak a profiklubok. Ezek sem nélkülözhették ilyen sokáig a legjobb játékosaikat anélkül, hogy súlyos anyagi veszteség ne érje őket. Tehát csak négy európai válogatott utazott Uruguayba. Hány év is telt el a fantaszta Hirschman első fellépése óta? Több mint egy negyedszázad. Mennyi gyermek- betegséget kellett ez alatt az idő alatt leküzdenie a labdarúgásnak, hogy végül is létrejöjjön a legmagasabb versengési formája. És létrejött! Milyen szerencse, hogy az idő, ha lassan is, de igazolta: Hirschman és Guerin nem voltak utópisták. A negyedszázad azonban csak amolyan előjáték volt a labdarúgás történetében, mert a futball igazi története az első Világ Kupával, azaz az első világbajnoksággal kezdődik. TOMI VINCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pártfa Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 6. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratlslavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi OJ Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestia 48/VII.
