Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-04 / 3. szám, péntek
Karöltve a lakossággal Az állandóan bődülö szol gáltat ások hálózata ma már mentesíti a vidéki lakossá got a fölösleges utazásoktól, hiszen a legtöbb kereskedel mi és ipari terméket a helyszínen megvásárolhatják. Zlaté Klasy f Aranykalász), Felső Csallóköz egyik központi községe az utóbbi években rohamosan fejlődött. Aki öt-hat évvel ezelőtt fordult meg utoljára a községben, az most kellemes meglepetésben részesül. Ren élezett utcák, a középületek sokasága, parkok. zöldsávok bizonyítják, hogy a hnb sikerrel szervezi a lakossá got a választási program teljesítésére. Örvendetes, hogy program tervükben megkülönböztetett gondol fordítanak a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztésére. — Választási programunkban az elmúlt két év folyamán az államilag tervezett beruházási akciókon kívül sikeresen valósítottuk meg az önsegélyes alapon tervezett építkezéseket és egyéb közérdekű községfej lesztési akciókét — mondja Dávid Ferenc elvtárs, a hnb titkára. — Elsősorban a lakosságnak nyújtandó szolgáltató sok hálózatát bővítettük. A hnb szorosan együttműködik a tö megszervezőtökkel, ezek segítenek községfejlesztési terveink megvalósításában. ' Nálunk jól bevált az a gyakorlat, hogy a hét végére tervezett brigád- munkákat élénk szervező és agitációs munka előzi meg. Egyszerre 25—30 embert hívunk brigádmunkára, akik szakmunkások irányításával dolgoznak. 'Az építkezésekhez szükséges anyagot elkészítjük. A megjelentek azonnal megkezdhetik a munkát. Meglepődtünk, amikor a titkár elvtárs arról beszélt, olyasmi is előfordul, hogy kétszer annyian jelentkeznek brigád munkára, mint amennyit meg hívtak. Az is megtörténik, hogy a jelentkezetlek felét haza- küldik és más időpontban hívják be őket. — Inkább kevesebb lakost hívunk, de lehetővé tesszük, hogy becsületesen dolgozhassanak — folytatja Dávid elvtárs. A hnb meghívót küld az érdekelteknek, melyen feltünteti a munkafolyamot és annak pontos idejét. A brigádmunkások részére a helybeli vendéglőben főznek. Ilyen alapos előkészítő és szervező munka meghozza a várt eredményt. Amikor erre terelem a titkár elvtárs figyelmét, igyekszik fontossági sorrendet kialakítani az önsegélyes akciók között. — Felépült egy hatvansze mélyes óvoda. A munkában főleg a Nőszövetség és a Vörös- kereszt helyi szervezetének a tagjai jeleskedtek. Ez a középület mindannyiunk örömére szolgál, mivel a községben állandóan bővül a nők foglalkoztatottságának aránya. Létrehoztuk a varrodát, ahol 35 nő dolgozik. Mindhárom községben elkészültek a ravatalozód, mégpedig 1 millió korona ráfor- dítással. A község lakossága és a környező falvak vásárlóközönsége szívesen keresi fel az üzleteket, elsősorban a közel múltban átadott bevásárlóköz pontot, melyben gazdag áru választék áll a fogyasztók rendelkezésére. — Kereskedelmi hálózatunk a hatvanas évek végéig na- gyopbára elavult, öreg helyiségekből állott. A szétszórtan épült üzlethelyiségekben kevés árut lehetett tárolni, ezért kicsi volt a választék. A helyzeten egy új bevásárlóközpont építésével segítettünk. Ezenkívül egy vegyesáru-kereskedés és egy vendéglő épült 1,5 milliós költséggel a lakosság aktív segítségével. Átadtuk a hatmilliós ráfordítással épült korszerű egészségügyi központot, nfelyben három körzeti orvos, gyermekorvos. nőgyógyász, egészségügyi tanácsadó-szolgálat működik. Egy jól felszerelt gyógyszertárunk is van. A község lakosságának a felét cigát)vszárrnazásű polgártársaink képezik. A hnb tanácsában és plénumában arányosan vannak képviselve. — Választási programunk teljesítésébe a cigányok több sége aktívan bekapcsolódik. Különösen szép eredményekét érnek el a község felső végén számukra épülő nevelési köz pont építkezésénél. Itt hatvanszemélyes óvoda, vendéglő és iskola épül. Az önsegélye** alapon végzett építkezés befejezés előtt áll. Esetenként 60—70 személy is részt vett a munkában. A helyi gazdálkodási üzem évi bevételének hetvenöt százaléka a szolgáltatásokból ered. A hnb választási programjának teljesítése — a közös munka eredményeként — gyor sabban halad a tervezettnél. A „Z“-akcióban elkészült a hárommillió korona értékű sport pálya is. A faluszépítési akció bán hatvanezer korona értékben parkok és zöldsávok létesültek. A lakosság az eltelt két évben több mint 30 000 brigádórát dolgozott társadalmi munkában. Az idén a hnb a CSKP és az SZLKP KB plénumai határozatainak szellemében figyelmét a megkezdett építkezésekre, elsősorban az épülő művelődési ház befejezésére összpontosítja. A képviselőtestület és a választópolgárok kezdeményező munkájával még hatékonyabban akarják kihasz nálni a helyi forrásokat. SV1NGER ISTVÁN Évente 600 új lakás Üj házgyár próbaüzemelését kezdték meg Česká Lipán a libereci Magasépítő Vállalat dolgozói. A gyárban új lakástömbök elemeit állítják majd elő. Az eddigi próbaüzemelés jó eredményeket mu talott. A házgyár évi termelése 600 lakásegység lesz. Felvételünkön a házgyár dolgozói az első panelek minőségét ellenőrzik. (Felvétel: ČSTK — R. Krejcí) ÜZEM! SZOCIÁLPOLITIKA Óév végén új esztendő elején minden munkahelyen elkészítik az eredmények mérlegét és örvendetes, hogy ez a mérleg szocialista hazánkban évről évre kedvezőbb, biztatóbb. De különösen akkor örvendetes, ha nemcsak azt tartalmazza, hogy hány százalékra teljesítették a terme lési gazdasági feladatokat, hanem azt is, hogy egy-egy munkahely hogyan gondoskodott a dolgozókról, hogyan javította a immkakörnyzetet, hogyan és mivel csökkenhette a dolgozó nők anyai-háziasszonyi terheit. Tudom, hogy nagvon sok jó példát sorolhatnék fel, hí szén a munkásjóléti gondoskodás területén hazánk világviszonylatban is az elsők között van. Természetesen ez nem a véletlen műve, hanem Csehszlovákia Kommunista Pártja céltudatos munkájának a gyakorlati eredménye, a part szociálpolitikai koncepciójának megvalósulása. A sok jó példa közül szeretném kiemelni a h’ohoveci Béke Bútorgyár példáját. Nem valami hatalmas ipartelep ez a gyár, de a néhány száz dolgozó igyekezetét a Cseh szlovák Békebizottság az 1972. évi Csehszlovák R-'-4",íijal jutalmazta. A termelési feladatokat jóval a határidő előtt lelje íínt- ték, a mérleg tehát ilyen vonatkozásban nagyon kedvező és eredményeiket még értékesebbé teszi mindaz, amit a dolgozók munka- és étetkörnyezetének javításáért teltek. Bővítették az üzemi falatozó áru- és ételválasztékát, bevezették a félkészételek árusítását, néhány nappal ez előtt női fodrászatot nyitottak az üzem területén, az üzemi rendelő fogászattal bővült, amit 80 e^er korona értékű műszerrel szereltek fel. A múlt nyáron 87 dolgozó pihenhette ki fáradalmait családtagjaival együtt az üzemi üdülőben, tizennyolcán nyaraltak a Szovjetunióban, Bulgáriában és Jugoszláviában, ötven család pedig a Balaton mellett. A dolgozók gyermekeinek nyaraltatására több mint 17 ezer koronát fordí toltak. Az 1974. évi terveik is kiemelést érdemelnek. Önsegélyei módon óvodát és bölcsődét építeneik, 2 millió korona költséggel bővítik az üzemi üdülőt és 85 ezer koronát fordítanak az egészségügyi berendezések és a munkakörnyezet javítására. Az elért eredmények és a jövő tervek tételes felsorolása talán nem érzékelteti kellőképpen a megvalósított és megvalósítandó feladatok jelentőségét. Ugyanis mindezt egy viszonylag kis kollektíva érte el, tehát egy olyan közösség, amely csupán a létszámával arányos erőforrásokkal ren delkezik. Ezért ezek az eredmények nemcsak azt mutatják, hogy a blohoveci Béke Bútorgyárban ésszerűen, gazdaságosan termelnek, hanem azt is, hogy az iizemi pártszervezet, az iizemi bizottság és a gyár gazdasági-műszaki ve zetői együtt élnek, együtt éreznek a gépek mellett álló dolgozókkal, ismerik problémáikat, nehézségeiket és mindent elkövetnek, hogy életüket megkönnyítsék, szebbé, kényelmesebbé tegyék. Azt hiszem, minden nő igazolhatja, milyen nagy előny, ha egy lány vagy asszony, közvetlenül a műszak befeje zése után. az üzem területén mehet a fodrászhoz és amíg a búra alatt ül, nem kell idegeskednie a bevásárlás miatt, mert már reggel munkakezdés előtt megrendelte a félkész- ételt, amit a fodrásztól kilépve azonnal átvehet és amiből otthonában néhány perc alatt ízletes vacsorát készíthet a családjának. Egyetlen kis gyakorlati példa ez, de égy vélem, hogy a legláltatúbban szemlélteti, mit jelent a dolgozók számára a iminkásjóléti gondoskodás. A munkához való kommunista viszony kialakítása bonyolult és hosszadalmas folyamat. Ahhoz, hogy a munka minden egyes ember életszükségletévé váljék, nemcsak a tö megek tudatosságának fejlesztésére, hanem sok társadalmi- gazdasági probléma megoldására is szükség van. Ezek közé tartoznak az üzemi népjóléti feladatok is. PÉTERFI GYULA A GOMBOSTŰFEJTŐL A TONNÁKIG AHOL AZ ALUMÍNIUM KÉSZÜL Az alumínium jelentőségét szükségtelen részletesen magyarázni, hiszen ez a színesfém immár nélkülözhetetlen a gépiparban, az elektrotechnikában és az építőiparban csakúgy, mint a légi, közúti, vagy vízi közlekedésben. Kiváló fizikai tulajdonságai miatt éppen a legfejlettebb ipari államok tartoznak a legnagyobb termelői közé, elsősorban a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Franciaország. Egy ipari állam már ma sem nélkülözheti az alumíniumot, a jövőben pedig minden bizonnyal ez lesz a legfontosabb színesfém. Annak ellenére, hogy bolygónkon nagy mennyiségben található, aránylag rövid idő óta áll az ember szolgálatában. Mert amíg az aranyat, rezet, vagy vasat már a hatezer évvel ezelőtt élt őseink is ismerték, az alumíniumot csak a múlt évszázadban fedezte fel az emberiség. Életrajza 1845- ben kezdődött, amikor Fried- rich Wöhler német vegyésznek sikerült néhány gombostűfej nagyságú alumíniumot előállítania. A kezdet szerénységét láttatja egy összehasonlítás: a Wöhler-féle alumíniumgolyók együttes súlya mindössze néhány milligramm volt, ma pedig a világ alumíniumtermeló«e évente 11 millió tonna. A gyártás üteme csak évszázadunk kezdetétől fokozódott, amikor is sikerült a költséges és hosszadalmas vegyi előállítást haladóbb módszerrel helyettesíteni. Énnek lényege, hogy elektrolízis útján nyernek fémalumíniumot az alumí- niumoxid és a kriolit elegyé- ből. Az iparág fejlődését a második világháború nagymértékben gyorsította. Sajnos, ilyen ellentmondásos a mi világunk: már az első kőbalta feltalálása óta minden új találmányt előbb hadászati célokra használunk és csak azután állítjuk a béke szolgálatába. A lendületes fejlődés a második világháború befejezése után folytatódott, az alumíniumot számos új iparágban is alkalmazták és ma már nem tudjuk elképzelni életünket a könnyű, ezüstszürke fém nélkül, amiből már régóta jóval főbbet gyártanak mint bármelyik más színesfémből. Az első csehszlovák alumínium Hazánkban az első alumíniumot 1953. augusztus 29-én gyártották a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemben. Ünnepélyes esemény volt ez nemcsak a dolgozók számára, akik tanúi voltak az első csehszlovák alumínium csapolásának, hanem ünnepi eseményt jelentett az egész országnak, hiszen köztársaságunk — bár már akkor is az iparilag légfejlettebb európai országok közé tartozott, — ezt megelőzőleg soha nem gyártott alumíniumot. Gyártását csak 1950-ben ha tározták el, amikor a párt és a kormány azt a feladatot adta, hogy Žiar nad Ilronom-ban a legrövidebb időn belül alumíniumfeldolgozó üzemet épít senek. Ezt — többek között — az akkori nemzetközi helyzet is megkövetelte, hiszen az Ötvenes évek kezdete volt a hírhedt „hidegháborús“ korszak. A nyugati tőkés államok a gazdasági bojkottot is bevetették u szocialista országok elleni harcba és az ún. stratégiai gyártmányokra elrendelt kiviteli tilalom az alumínium ra is vonatkozott. Tudták, hogy ezt nem nélkülözhetjük és arra számítottak, hogy előbb gazdaságilag kényszerítik térdre hazánkat, majd politikailag igázzák le* Nehéz küzdelem árán szüle tett meg az első csehszlovák alumínium. A feladat látszólag meghaladta erőnket, de nem voltunk egyedül. A nehéz percekben segítettek a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, amely rendelkezésünkre bocsátotta az üzem egész tervezési és műszaki dokumentációját, valamint a Magyar Népköztársaság, ahol első alumíniumkohászainkat kiképezték. Az építkezés hajtóerői, energiaforrásai a kommunisták voltak, akik kezdettől kezdve a munka élvonalában álltak és az ország minden részéből elindultak Žiar nad Hronom-ba, amikor a kerületi pártbizottság kiadta a jelszót: „Ezer kommunistát az alumíniumfeldolgozó építésére“! A szocialista országok önzet len internacionalista segítségének és a kommunisták, valamint a többi dolgozók ezrei szorgos munkájának köszönhető, hogy három évvel az első „kapavágás“ után, tehát ebben az esetben rekordidő alatt, lecsapolhatták az első öntvényt a csehszlovák alumíniumból. Az ember hinni sem akarja, hogv már húsz esztendő telt el az ünnepélyes esemény óta. Ez alatt az iparág kinőtte a gyermekeijaőt és mérföldes léptekkel halad előre. A žiari kohászok 50 százalékkal túllépték a tervezett gyártási kapacitást és januárban ismét jelentős eseményt ünnepelnek: egymillió fonna alumínium gyártását. Az embargóból, amit a tőkés államok valamikor az alumíniumra is kiterjesztettek, bizonyos értelemben bumerang lett. A tervezett gazdasági csőd helyett éppen az ellenkezőjét érték el: köztársaságunk nincs ráutalva a nyugati importra és önerejéből fedezi a népgazdaság alumíniumszükségletét. Az üzem lüktető szíve Az SZNF Üzem elektrolízis- részlege, ahol többszáz elektro- lízerben gyártják a csehszlovák alumíniumot, olyan, mint a lüktető szív. Itt az elmúlt húsz év alatt egyetlen másodpercig sem szünetelt a munka. A látogatót az első pillanat* bán meghökkenti a hőség, a por és a zaj, de később megérti, hogy ezt nem lehet más* képp. A legrosszabb időszak a nyár. A kemencék között a levegő hőmérséklete 50—60 —* és amikor salakozásnál kinyit* ják a kemencéket —, a hő* mérséklet 90 C fok! Nehéz leírni, hogy a nyári időszakban milyen terhelés nehezedik a kohászok szívére és érrendszerére, ezt csak pontoá orvosi vizsgálatok eredményei szemléltethetnék. Azonban a kalóriaveszteség összehasonlítása is sokatmondó: míg a tisztviselő 800 kalóriát veszít egy munka- műszak alatt, addig a kohász több mint 4000 kalóriát. Szomja csillapítására egý műszak alatt 10, néha 15 málnát, vagy ásványvizet iszik. Ebben a részlegben 24 óra ailaitt közel 3000 üveg üdítő italt fogyasztanak. Természetesen a kohászok ezt ugyanúgy díjtalanul kapják, mint a félliter tejet. Azonban senki ne irigyelje a žiari kohászokat. Már sokakat csábítottak a látszólagos előnyök — díjtalan üdítő ital, hatórás munkaidő, több mint há- (Folytatás az 5. oldalon] BEH 1974. I. 4. Be I p o I i t fkai komm e nt ár
