Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
U _ a szocialista országok negyedszázados út- n« ját értékeljük az integráció felé vezető úton, természetesen nem kerülhetjük meg az ideológiai és politikai szempontokat, sőt azt a helyzetet sem, amelyek közepette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa született. A KGST tulajdonképpen korának szülötte. Idézzük csak fel a kapitalista világ erőfeszítéseit, amely nem volt hajlandó elfogadni a háború utáni európai realitásokat, következésképp a szocialista országok elszigetelésére törekedett mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban. Emlékezzünk csak arra az időszakra, amikor a hidegháború korszaka dühöngött, napirenden voltak a különböző diverziós cselekmények, arról nem is szólva, hogy az említett országok mindenképpen a szocialista közösség belső ügyeinek alakulásába is szerettek volna beavatkozni. Tény, hogy ezek a módszerek, amelyek Európában a progresszív társadalmi fejlődést igyekeztek gátolni, kudarcot vallottak. A szocialista közösség életképességének tán nincs is ta- pínthatóbb bizonyítéka, mint éppen a KGST fennállásának negyedszázada, azok az eredmények, amelyek a tagországok népgazdaságában mutatkoznak. Visszapillantás Ma elmondhatjuk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tulajdonképpen a világ legnagyobb gazdasági komplexuma. Bár a világ lakosságának mindössze tíz százalékát foglalja magába, a világ ipari termelésének egyhnrmadát adja. Ennek a gazdasági közösségnek a negyedszázados útját vizsgálva végeredményben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészen új típusának érvényesüléséről szerezhetünk gazdag tapasztalatokat, A KGST fennállásának első éveiben mindenekelőtt a kölcsönös árucsere-forgalomra irányította figyelmét, ugyanakkor már a kezdeti időszakban is foglalkozott a termelő kapacitások együttműködésének problematikájával. A hatvanas éveket a nemzetgazdasági tervek összahangolása jellemezte, ez a folyamat az egyes tagországok gazdasági struktúrájának a megszilárdítására irányult. Nem véletlen tehát_ hogy éppen a termelőerők erőteljes fejlődése tette lehetővé 1971-ben a komplex program elfogadását, amely a lényegében kiegyenlített népgazdaságok további közeledéséhez vezet a nemzetközi munkamegosztás, illetve a termelés szakosítása és a kooperáció alapján. Ebből a tömör visszapillantásból nem hiányozhat a KGST 1959-ben megtartott 12. ülésszaka sem, amelyen jóváhagyták a szóbán forgó gazdasági szervezet alapokmányát. Az ebben foglalt alapelvek, tehát a szocialista nemzetköziség, a tagországok függetlenségének a tiszteletben tartása, a nemzeti érdekek sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, az együttműködés kölcsönös előnyössége és az elvtársi segítség jelentik a nemzetközi kapcsolatokban azt a tényezőt, ameiy egyedülálló világméretekben is. Egy példa nyomán Akár a múlt esztendő példáján is bizonyíthatjuk a szocialista országok gazdasági fejlődésének főbb jellemzőit, amelyek a termelőerők dinamikus fejlődésének a szintjén nyilvánulnak meg. Előzetes adatok szerint a tagországok ipari termelése jelentős ütemben növekedett összehasonlítva az 1972-es esztendővel. így például a Szovjetunióban 7,3, az NDK-hí\r\ 7,5, Lengyelországban 11, Magyarországon 6—7, Romániában 15 százalékkal emelkedett az ipari termelés. Kétségtelen tehát, hogy a KGST tagországai ebben a tekintetben is megelőzik a kapitalista országokat. Az utóbbi bárom esztendőben a KGST tagországainak az ipari termelése 24 százalékkal növekedett, míg ez a növekedés a fejlett kapitalista országokban 15— 16 százalékot ért el. Ennek a dinamikus fejlődésnek természetesen meg kellett nyilvánulnia a szocialista országok ötéves terveiben is Ennek eredményeképpen jelentősen emelkedett a KGST-or- szágokban a dolgozók életszínvonala. Az egy lakosra számított reáljövedelem az elmúlt esztendőben a Szovjetunióban 4,5, a Magyar Népköztársaságban 4,4 és Lengyelországban 2,5 százalékkal növekedett. Az ötéves terv folyamán az előbbiekhez hasonló ütemben fejlődtek a külkereskedelmi kapcsolatok is, ugyanakkor szélesedett az együttműködés a nyersanyagkészletek hatékonyabb kihasználása terén. Közös művek A szocialista közösség országai több közös ipari objektumot létesítettek közös erővel. Nem csupán a „Barátság" és a „Testvériség" gázvezetékről van szó. A közös ipari létesítmények magától érthetően az együttműködés különböző formáit is igényelték. Mind a mai napig több kubai, mongol, lengyel és szovjet Javaslat van napirenden, amelyek valóra váltása jelentősen hozzájárul a szocialista országok gazdasági megszilárdulásához. Ugyanakkor olyan létesítményekről van szó, amelyek felépítése, a szükséges nyersanyag biztosítása meghaladná egy-egy ország erejét és lehetőségeit. Ide tartozik a kurszki acélmű, amely évente 10—12 millió tonna acélt állít majd elő a KGST tagországai szükségleteinek a fedezésére. A katowicei acélmű, amely most van épülőben, évente 4,5 millió tonna acélt gyárt majd. Bulgáriában egy olyan hatalmas üzemet létesítenek a KGST tagországainak az együttműködésével, amely kalcinált szódát állít elő nagy mennyiségben. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és az NDK energetikai problémáinak a megoldására szovjet segítséggel valósul meg az atomerőművek hálózata kiépítésének programja. A Szovjetunió jelentős segítségével a KGST országaiban eddig 36 kohóművet építettek fel. Nyersvastermelésük 15,7 millió tonna, acéltermelésük 16,9 millió tonna és hengereltacél-termelésük 17,4 millió tonna évente. Ezen túlmenően mintegy 60 különböző kohómű létesült. A KGST országaiban rendkívül gyorsan feiiődött a gépipar, a hajóépítő ipar és az előbb említettekkel párhuzamosan természetesen az általános technikai színvonal is adekvát mértékben emelkedett. Az eeviittmüködés hatékony formái A termelés racionalizációja és az erők összpontosítása végeredményben az együttműködés összes területét érinti. Ennek eredményeként jöttek létre a nemzetközi gazdasági társulások is. Az elmúlt év decemberében alapították meg !iz előbbiek mintájára az Intertextilmas és az Interelektro nemzetközi gazdasági társulást. Feladatuk, hogy a szakosítás és a kooperáció, valamint a koordinált tervezés és közös gazdasági tevékenység további elmélyítését szolgálják. Hasonló megfontolásokból született meg az Interatomenergo is, amely az atomerőművek építésében nyújt majd nagy szolgálatot. Az Interport a nagy lengyelországi kikötők közös és racionális kihasználását irányozza elő. Hasonlóan mint a KGST maga nem zárt szervezet, szakosított nemzetközi gazdasági szervezetei is nyitva állanak bármely ország számára, amely az egyenjogúság és a kölkaszban a kutatási tervek és eredmények cseré» jére került sor, később rendszeresen megtartották a részt vevő országok szakembereinek tanácskozásait, majd kitűzték és összehangolták a gyakorlati feladatok megoldásának harmonogramját és koordinációs központokat hoztak létre az egyes országokban. Távlatok Az integrációs folyamat a KGST országain belül lehetőség szerint kihasználja e szocialista társadalom adta lehetőségeket, tehát mindenekelőtt a tervgazdálkodás előnyeit. A komplex program elfogadása további ösztönzést adott a hosszú lejáratú és perspektivikus tervek kidolgozásához, amelyek jellege lehetővé teszi a tagországok gazdasági mechanizmusának tökéletesebb koordinációját a közös célkitűzések elérése érdekében, így természetesen nagy mértékben moguövekedett a tudományos előrejelzések Jelentősége is. Egy olyan tudományos módszer érvényesüléséről van szó amelynek segítségével lehetséges meghatározni a fejlődés erővonalait és kitapintani a tagországok népgazdaságai fejlődésének optimális lehetőségeit. Érthető tehát, hogy a szocialista közösség gazdasági integrációja jogosan kelti fel csönös előnyök tiszteletben tartásán hajlandó velük együttműködni. A KGST intézményei közül nem hagyhatjuk ki a Nemzetközi Beruházási Bankot sem, amelynek múlt évi költségvetése meghaladta a 48 milliárd rubelt. A bank fennállásának tíz esztendeje alatt 22 milliárd rubel kölcsönt nyújtott a tagországok számára. a világ közvéleményének figyelmét. Az együtt* működés iránti érdeklődés is növekszik, amelyet a legjobban Jugoszlávia és Finnország példája bizonyít. Önzetlen segítség A kor szellemében Különösképpen nagy hagyománya van a KGST- országok között a tudományos-technikai együttműködésnek. Mindez a komplex program elfogadásakor nyilvánult meg markánsan. Egy egész sor megállapodás jött létre a különböző tudományos intézetek és szervezetek között a rövid és hosszú távú együttműködést illetően. Minőségileg emelkedett a hosszú lejáratú tervek színvonala a különböző tudományos-technikai problémák közös megoldása terén. A példának okáért említsük meg, hogy a kétoldalú tudományos-technikai együttműködés keretében csupán Csehszlovákia mintegy kétezer tudományos feladat megoldásában vesz részt, amelyeket 921 hosszú lejáratú terv és 140 szerződés foglal magába. Ezek között találunk olyanokat is, amelyek a nemzetközi munkamegosztással és a termelés szakosításával összefüggő problémák perspektivikus megoldását irányozzák elő. Az érdekesség kedvéért elmondhatjuk, hogy az együttműködés ezen a szinten is különböző módszerekkel történik. Az első szaA KGST tagországai Ázsia, Afrika és Latin- Amerika mintegy 60 országával működnek együtt. A szocialista országok gazdasági közösségének segítségével a fejlődő országokban több mint háromezer ipari létesítmény épült fel, s ennek mintegy fele alapvető fontosságú az adott országok ipari fejlődése szempontjából. Ezek közé tartozik például az asszuáni komplexum, több indiai, stíriai, Iraki, algériai, afganisztáni és iráni létesítmény. A KGST tagországai egyre fokozzák árucsere-forgalmukat is a fejlődő országokkal. Ez az utóbbi évtized folyamán a négyszeresére emelkedett. Nem vitás, hogy a létrejött nemzetközi gazdasági kapcsolatok a fejlődő országok számára stabilitást jelentenek és csökkentik függőségüket a kapitalista piactól. Csupán a Szovjetunió ötven fejlődő országgal tart fenn sokoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot. A szocialista közösség országai diplomáciai törekvései központjába állították a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítését különböző társadalmi rendszerű országok között. Tény, hogy ez a koncepció a haladást és a békét szolgálja. E. MERKL 1974. I. 20. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSKÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A KGST-palota — a szovjet főváros egyik építészeti remekműve.
