Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

U _ a szocialista országok negyedszázados út- n« ját értékeljük az integráció felé vezető úton, természetesen nem kerülhetjük meg az ideo­lógiai és politikai szempontokat, sőt azt a hely­zetet sem, amelyek közepette a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa született. A KGST tulajdon­képpen korának szülötte. Idézzük csak fel a ka­pitalista világ erőfeszítéseit, amely nem volt haj­landó elfogadni a háború utáni európai realitáso­kat, következésképp a szocialista országok elszi­getelésére törekedett mind politikai, mind gazda­sági vonatkozásban. Emlékezzünk csak arra az időszakra, amikor a hidegháború korszaka dühön­gött, napirenden voltak a különböző diverziós cselekmények, arról nem is szólva, hogy az em­lített országok mindenképpen a szocialista közös­ség belső ügyeinek alakulásába is szerettek volna beavatkozni. Tény, hogy ezek a módszerek, ame­lyek Európában a progresszív társadalmi fejlődést igyekeztek gátolni, kudarcot vallottak. A szocia­lista közösség életképességének tán nincs is ta- pínthatóbb bizonyítéka, mint éppen a KGST fenn­állásának negyedszázada, azok az eredmények, amelyek a tagországok népgazdaságában mutat­koznak. Visszapillantás Ma elmondhatjuk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tulajdonképpen a világ legna­gyobb gazdasági komplexuma. Bár a világ lakos­ságának mindössze tíz százalékát foglalja magába, a világ ipari termelésének egyhnrmadát adja. Ennek a gazdasági közösségnek a negyedszázados útját vizsgálva végeredményben a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egészen új típusának érvénye­süléséről szerezhetünk gazdag tapasztalatokat, A KGST fennállásának első éveiben mindenek­előtt a kölcsönös árucsere-forgalomra irányította figyelmét, ugyanakkor már a kezdeti időszakban is foglalkozott a termelő kapacitások együttműkö­désének problematikájával. A hatvanas éveket a nemzetgazdasági tervek összahangolása jellemezte, ez a folyamat az egyes tagországok gazdasági struktúrájának a megszilárdítására irányult. Nem véletlen tehát_ hogy éppen a termelőerők erőtel­jes fejlődése tette lehetővé 1971-ben a komplex program elfogadását, amely a lényegében kie­gyenlített népgazdaságok további közeledéséhez vezet a nemzetközi munkamegosztás, illetve a termelés szakosítása és a kooperáció alapján. Ebből a tömör visszapillantásból nem hiányozhat a KGST 1959-ben megtartott 12. ülésszaka sem, amelyen jóváhagyták a szóbán forgó gazdasági szervezet alapokmányát. Az ebben foglalt alapel­vek, tehát a szocialista nemzetköziség, a tagor­szágok függetlenségének a tiszteletben tartása, a nemzeti érdekek sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, az együttműködés kölcsönös előnyössége és az elv­társi segítség jelentik a nemzetközi kapcsolatok­ban azt a tényezőt, ameiy egyedülálló világmé­retekben is. Egy példa nyomán Akár a múlt esztendő példáján is bizonyíthat­juk a szocialista országok gazdasági fejlődésének főbb jellemzőit, amelyek a termelőerők dinamikus fejlődésének a szintjén nyilvánulnak meg. Előze­tes adatok szerint a tagországok ipari termelése jelentős ütemben növekedett összehasonlítva az 1972-es esztendővel. így például a Szovjetunióban 7,3, az NDK-hí\r\ 7,5, Lengyelországban 11, Ma­gyarországon 6—7, Romániában 15 százalékkal emelkedett az ipari termelés. Kétségtelen tehát, hogy a KGST tagországai ebben a tekintetben is megelőzik a kapitalista országokat. Az utóbbi bá­rom esztendőben a KGST tagországainak az ipari termelése 24 százalékkal növekedett, míg ez a növekedés a fejlett kapitalista országokban 15— 16 százalékot ért el. Ennek a dinamikus fejlődés­nek természetesen meg kellett nyilvánulnia a szo­cialista országok ötéves terveiben is Ennek ered­ményeképpen jelentősen emelkedett a KGST-or- szágokban a dolgozók életszínvonala. Az egy lakosra számított reáljövedelem az elmúlt eszten­dőben a Szovjetunióban 4,5, a Magyar Népköztár­saságban 4,4 és Lengyelországban 2,5 százalékkal növekedett. Az ötéves terv folyamán az előbbiek­hez hasonló ütemben fejlődtek a külkereskedelmi kapcsolatok is, ugyanakkor szélesedett az együtt­működés a nyersanyagkészletek hatékonyabb ki­használása terén. Közös művek A szocialista közösség országai több közös ipa­ri objektumot létesítettek közös erővel. Nem csu­pán a „Barátság" és a „Testvériség" gázvezeték­ről van szó. A közös ipari létesítmények magától érthetően az együttműködés különböző formáit is igényelték. Mind a mai napig több kubai, mongol, lengyel és szovjet Javaslat van napirenden, ame­lyek valóra váltása jelentősen hozzájárul a szocia­lista országok gazdasági megszilárdulásához. Ugyanakkor olyan létesítményekről van szó, ame­lyek felépítése, a szükséges nyersanyag biztosí­tása meghaladná egy-egy ország erejét és lehető­ségeit. Ide tartozik a kurszki acélmű, amely éven­te 10—12 millió tonna acélt állít majd elő a KGST tagországai szükségleteinek a fedezésére. A katowicei acélmű, amely most van épülőben, évente 4,5 millió tonna acélt gyárt majd. Bulgá­riában egy olyan hatalmas üzemet létesítenek a KGST tagországainak az együttműködésével, amely kalcinált szódát állít elő nagy mennyiségben. Bul­gária, Csehszlovákia, Magyarország és az NDK energetikai problémáinak a megoldására szovjet segítséggel valósul meg az atomerőművek háló­zata kiépítésének programja. A Szovjetunió jelen­tős segítségével a KGST országaiban eddig 36 kohóművet építettek fel. Nyersvastermelésük 15,7 millió tonna, acéltermelésük 16,9 millió tonna és hengereltacél-termelésük 17,4 millió tonna évente. Ezen túlmenően mintegy 60 különböző kohómű létesült. A KGST országaiban rendkívül gyorsan feiiődött a gépipar, a hajóépítő ipar és az előbb említettekkel párhuzamosan természetesen az ál­talános technikai színvonal is adekvát mértékben emelkedett. Az eeviittmüködés hatékony formái A termelés racionalizációja és az erők összpon­tosítása végeredményben az együttműködés összes területét érinti. Ennek eredményeként jöttek létre a nemzetközi gazdasági társulások is. Az elmúlt év decemberében alapították meg !iz előbbiek mintájára az Intertextilmas és az Interelektro nemzetközi gazdasági társulást. Feladatuk, hogy a szakosítás és a kooperáció, valamint a koordi­nált tervezés és közös gazdasági tevékenység to­vábbi elmélyítését szolgálják. Hasonló megfon­tolásokból született meg az Interatomenergo is, amely az atomerőművek építésében nyújt majd nagy szolgálatot. Az Interport a nagy lengyelor­szági kikötők közös és racionális kihasználását irányozza elő. Hasonlóan mint a KGST maga nem zárt szervezet, szakosított nemzetközi gaz­dasági szervezetei is nyitva állanak bármely or­szág számára, amely az egyenjogúság és a köl­kaszban a kutatási tervek és eredmények cseré» jére került sor, később rendszeresen megtartották a részt vevő országok szakembereinek tanácsko­zásait, majd kitűzték és összehangolták a gya­korlati feladatok megoldásának harmonogramját és koordinációs központokat hoztak létre az egyes országokban. Távlatok Az integrációs folyamat a KGST országain be­lül lehetőség szerint kihasználja e szocialista társadalom adta lehetőségeket, tehát mindenek­előtt a tervgazdálkodás előnyeit. A komplex prog­ram elfogadása további ösztönzést adott a hosszú lejáratú és perspektivikus tervek kidolgozásához, amelyek jellege lehetővé teszi a tagországok gaz­dasági mechanizmusának tökéletesebb koordiná­cióját a közös célkitűzések elérése érdekében, így természetesen nagy mértékben moguövekedett a tudományos előrejelzések Jelentősége is. Egy olyan tudományos módszer érvényesüléséről van szó amelynek segítségével lehetséges meghatá­rozni a fejlődés erővonalait és kitapintani a tag­országok népgazdaságai fejlődésének optimális lehetőségeit. Érthető tehát, hogy a szocialista kö­zösség gazdasági integrációja jogosan kelti fel csönös előnyök tiszteletben tartásán hajlandó velük együttműködni. A KGST intézményei közül nem hagyhatjuk ki a Nemzetközi Beruházási Ban­kot sem, amelynek múlt évi költségvetése meg­haladta a 48 milliárd rubelt. A bank fennállásának tíz esztendeje alatt 22 milliárd rubel kölcsönt nyújtott a tagországok számára. a világ közvéleményének figyelmét. Az együtt* működés iránti érdeklődés is növekszik, amelyet a legjobban Jugoszlávia és Finnország példája bizonyít. Önzetlen segítség A kor szellemében Különösképpen nagy hagyománya van a KGST- országok között a tudományos-technikai együtt­működésnek. Mindez a komplex program elfogadá­sakor nyilvánult meg markánsan. Egy egész sor megállapodás jött létre a különböző tudományos intézetek és szervezetek között a rövid és hosszú távú együttműködést illetően. Minőségileg emel­kedett a hosszú lejáratú tervek színvonala a kü­lönböző tudományos-technikai problémák közös megoldása terén. A példának okáért említsük meg, hogy a kétoldalú tudományos-technikai együttműködés keretében csupán Csehszlovákia mintegy kétezer tudományos feladat megoldásá­ban vesz részt, amelyeket 921 hosszú lejáratú terv és 140 szerződés foglal magába. Ezek között találunk olyanokat is, amelyek a nemzetközi munkamegosztással és a termelés szakosításával összefüggő problémák perspektivikus megoldását irányozzák elő. Az érdekesség kedvéért elmond­hatjuk, hogy az együttműködés ezen a szinten is különböző módszerekkel történik. Az első sza­A KGST tagországai Ázsia, Afrika és Latin- Amerika mintegy 60 országával működnek együtt. A szocialista országok gazdasági közösségének se­gítségével a fejlődő országokban több mint há­romezer ipari létesítmény épült fel, s ennek mintegy fele alapvető fontosságú az adott orszá­gok ipari fejlődése szempontjából. Ezek közé tar­tozik például az asszuáni komplexum, több indiai, stíriai, Iraki, algériai, afganisztáni és iráni léte­sítmény. A KGST tagországai egyre fokozzák áru­csere-forgalmukat is a fejlődő országokkal. Ez az utóbbi évtized folyamán a négyszeresére emel­kedett. Nem vitás, hogy a létrejött nemzetközi gazdasági kapcsolatok a fejlődő országok számára stabilitást jelentenek és csökkentik függőségüket a kapitalista piactól. Csupán a Szovjetunió ötven fejlődő országgal tart fenn sokoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot. A szocialista közösség országai diplomáciai tö­rekvései központjába állították a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítését különböző társadalmi rendszerű orszá­gok között. Tény, hogy ez a koncepció a haladást és a békét szolgálja. E. MERKL 1974. I. 20. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS­KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A KGST-palota — a szovjet főváros egyik építészeti remekműve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom