Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. I. 20. 9 A prievidzai úttörők köszöntik az újszülötteket A mikor az ember ünnepel, min­den sejtjével valami különöset, szokatlant érez. Olyan ez az érzés, mint a harangzúgás, a muzsika vagy a virágillat. Megfoghatatlan és mégis létező. A szocialista társadalom nem csupán az embert körülvevő világot ál­lítja az ember szolgálatába, hanem ünnepségei középpontjában is az em­bert helyezi. Ez a családi és a társa­dalmi ünnepségek célja: Oj értelmet adni az ünnepi megnyilvánulásnak, le­tépve róla a misztikus fátylat, melyet évszázadok óta a babona és a vakhit ráaggatott. Ennek a gondolatnak szellemében folytak a tárgyalások a szocialista or­szágok képviselői között Bratislavá- ban. Az említett nemzetközi értekez­let Szlovákia Művelődésügyi és Bel­ügyminisztériumának meghívására jött össze a közelmúltban. A vendéglátó­kon kívül részt vettek a tanácskozá­sokon a Népművelési Intézet képvise­lői, valamint a Kelet-, a Közép- és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság polgári ügyek testületeinek a képviselői. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy egymástól tanulva elmélyít­sük az együttműködést, és kicseréljük tapasztalatainkat, hogy milyen módon lehet terjeszteni a marxista világnéze­tet a családi és a társadalmi ünnepsé­geken keresztül. Csehszlovákiában 1950. január 1-től az anyakönyvek vezetése az állami szervek hatáskörébe került. Ettől kezd­ve bevezették a kötelező polgári há­zasságkötést. Az egyes nemzeti bizott­ságok kötelékében dolgozók és köré­jük csoportosuló haladó szellemű em­berek menetközben kialakították a polgári szertartások méltó formáját. Ezek az ünnepségek ma már nem csu­alkalmuk nyílik megbeszélni s névadó ünnepség részleteit. Az újszülött fogadása a kelet-szlová­kiai kerületben vidékenként változik. A városokban a testületek az ünnep­ségek rendezésébe a munkahelyi ak­tívákon kívül a tömegszervezeteket is bevonják. A kultűrprogramban a főhe­lyet az úttörők foglalják el. Itt ugyanis ők köszöntik kis társukat és szimboli­kusan maguk közé fogadják. A Tátra- alján, Strbán, Poprádon régi népszoká­sokat elevenítenek fel a névadó ün­nepségeken. Ószláv szokás szerint „jö­vendőmondók“ lépnek az újszülött bölcsőjéhez, hogy minden jót kívánja­nak az újszülöttnek és szüleinek egy­aránt. Bardejovban, Stará Lubovňán és más városokban emlékérmet kap az újszülött a város címerével és a gyer­mek születésének dátumával. Ismere­tes, hogy Kelet-Szlovákia egyes vidé­kein a felszabadulás előtt súlyos gaz­dasági és szociális lemaradás uralko­dott, s ebből származott a tudati el­maradottság is. Látható, hogy milyen hatalmas akadályt győztek le már ed­dig is lelkes munkájukkal a polgári ügyek testületei. ÖRÖM ÉS BÄNATÜN1MEPEK Országos méretben, mennyiség és színvonal tekintetében az első helyen áll a polgári esküvők megrendezése. Különleges helyet foglal el e tekin­tetben Szlovákia fővárosa. Itt az új irányelvek értelmében körzetenként fizetett dolgozót bíztak meg a családi ünnepségek szervezéséből származó adminisztratív és szervező munkával, aki egyúttal titkári teendőket végez a polgári ügyek testületében. és propagandisták, kommunisták és pártonkívüliek. Itt készítik elő és itt is tartják meg a helyi szovjet részvéte­lével a családi és a társadalmi ünnep­ségeket. A gyermek születésekor oka van a közösségnek ünnepelni, hiszen egy új taggal szaporodott. A házasság- kötéskor pedig a jövő kommunista tár­sadalmak legkisebb sejtjének létrejöt­tét, a családot ünnepük. A temetések­nél is jelen vannak, de a" szervezésben kiaiakhoz. Ez abból adódik, hogy a két ország a kulturális kapcsolatok keretében több tanulmányi csoportot küld, illetve fogad és csaknem vala­mennyi kiadványt rendszeresen kicse­rél. A magyarországi tapasztalatok azonban egyben mégis eltérnek a ml gyakorlatunktól. Magyarországon min­den nagyobb városban, járási székhe­lyen megalakultak a családi és a tár­sadalmi ünnepségeket rendező irodák, amelyek az illetékes tanácsok vezeté­se alatt állanak. A városi tanács ne­vezi ki az iroda igazgatóját, aki min­den esetben egyetemi végzettséggel rendelkezik. Az irodák dolgozói nem­csak az ünnepségeket rendezik meg, hanem azt megelőzően felvilágosító és propagandamunkát is kifejtenek. Pél­dául rendeznek jegyesek iskoláját, szülői tanácsadókat, s ezeket orvos, pedagógus és pszichológus bevonásá­val valósítják meg. Több városban, mint például Szolnokon, Székesfehér­várott és Veszprémben kezdve a név­adó ünnepségeken feljátszott magnó­szalagoktól az esküvői csokron és va­csorán keresztül a nászúiig fizetett szolgáltatásként mindent elintéznek. EGY NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET TAPASZTALATAIBÓL pán helyettesítői az egyházi szertartá­soknak, hanem olyan események, ame­lyek megfelelnek a szocialista ember elveinek és világos materialista eszmei alapjuk vau. Az 1973-ban kiadott kor­mányrendelet megteremtette az alap- feltételeket arra, hogy a hasznos ta­pasztalatok felhasználásával egész Szlovákia területén jó eredményeket érjenek el. KÖZELEBB AZ EMBERHEZ Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán az ideológiai kér­désekkel foglalkozó plénumok határo­zatainak alapján dolgozták ki a polgá­ri ügyek testületei munkájának az irányelveit. A rendelet életbelépése óta viszonylag még rövid idő telt el, mégis — összegezve a tapasztalatokat — elmondhatjuk, hogy minőségi és mennyiségi haladást értünk el a csa­ládi és a társadalmi ünnepségek meg­rendezésében. A nyugat-szlovákiai kerületben a há­rom fő családi ünnepség megrendezé­sén kívül — névadás, házasságkötés és temetés — szép eredményt értek el a társadalmi ünnepségek megszervezésé­ben. Főként az ifjúsági rendezvények­nél. Ilyen például a személyazonossá­gi igazolványok ünnepélyes átadása. A katonai szolgálatra bevonulok bú­csúztatása és a leszerelők fogadása. Nem kisebb elismerést érdemelnek azok a testületek, amelyek különös gondot fordítanak az egyedülálló öre­gek látogatására. A nyugat-szlovákiai kerületben negyvenegy szociális ott­hon működik, ezeknek összesen 4015 lakója van. Mindegyik otthont évente legalább négyszer meglátogatják a testület tagjai. Ezenkívül háziünnepsé­gek keretében köszöntik a jubiláló la­kókat. Az ünnepségek megrendezésénél különös figyelmet szentelnek azoknak a nyugdíjasoknak, akik életük folya­mán példaadásukkal, hősiességükkel, jó munkájukkal derekasan kivették ré­szüket a szocializmus építéséből. KÖSZÖNTÜNK, ÚJSZÜLÖTT! Kelet-Szlovákiában az ipar fejlődése hozta magával, hogy sok a fiatal em­ber. Főleg az üzemek közelében telep­szenek le a fiatal házasok. Ebből adó­dik, hogy a polgári ügyek bizottságai különös figyelmet szentelnek a névadó ünnepségeknek, az újszülöttek fogadá­sának. Az üzemben a polgári ügyek se­gédaktívái már arról is gondoskodnak, hogy a kismamák könnyebb munkabe­osztást kapjanak. A kisgyermek meg­születése után pedig a bölcsődei el­helyezéssel is törődnek. így állandó kapcsolatba kerülnek a szülőkkel és Minél nagyobb a település, annál színvonalasabbak a szertartások. Na­gyobb városokban szintén fizetett mun­kaerő biztosítja a szervezési teendő­ket a családi és a társadalmi ünnep­ségek alkalmával. Ide tartozik a meg­hívók, a fényképfelvételek, a magnó- felvételek biztosítása. Polgári temetés esetén a szónok, a zenekar stb. meg­rendelése. Kisebb városokban, falvakon minden teendőt a testület tagjai végeznek ön­kéntes alapon. De itt sem hiányzik a jó ötlet. Sok esetben éppen a népi szokások beiktatása teszi egyre von­zóbbá az új keletű családi ünnepsége­ket. Az embernek vannak bánatünnepei is. Ilyen például a temetés. Annak el­lenére, hogy ezen a téren még sok a tennivaló, mégis színvonalbeli haladás is észlelhető. Például a közép-szlová­kiai kerületben 130 ravatalozó felépí­tése van előirányozva 1980-ig. Ez sok szempontból lényeges. Nemcsak egész­ségügyi szempontból, hanem az el­hunyt iránti tiszteletből is, és nem utolsósorban a polgári szertartás mél­tó megrendezése szempontjából. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a hátrama­radottak sok esetben nem tartják tisz­teletben az elhunyt életfilozófiáját, és saját elképzelésük és meggyőződésük szerint tartják meg a gyászszertartást. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK A nemzetközi szeminárium igazolta, hogy a társadalmi és a családi ün­nepségek rendezésének célja vala­mennyi szocialista országban azonos. Mégis ahány ország, annyi jó tapasz­talat. Bulgáriában a családi ünnepségek rendezésében széles körű aktíva vesz részt. A szervezés oroszlánrészét az üzemekben a szakszervezet vállalja magára. A falvakon pedig a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői. A társadalmi ünnepségek meg­rendezésében figyelmet szentelnek az ősrégi hagyományos ünnepek szocia­lista tartalommal való megtöltésének. Ilyen például a rózsák ünnepe, a sző- lőszüret és a tengeri ünnepeknek a szertartásai. A Szovjetunióban a családi és a tár­sadalmi ünnepségeket a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom hagyományá­hoz híven új tartalommal töltik meg. Célja a szovjet ember, a kommunizmus örökösének a nevelése. Az új keletű ünnepségek meghonoso­dásában fontos szerepet vállaltak a falusi és az üzemi kultúrotthonok. Ezek az otthonok tulajdonképpen mű­helyek, ahol a szocialista tudatot for­málják. Itt adnak találkozót azok az emberek, akik szívükön viselik a kommunista embernevelést, agitátorok mindig a munkahelyi kollektíva jár elöl, hiszen a családon kívül őket érte közvetlen veszteség, ők osztoznak a bánatban. Társadalmi ünnepséget tartanak, ha valamelyik dolgozót kitüntetnek. Ez mindig az egész kollektíva előtt nyil­vánosan történik. Így adják tudtára a nyilvánosságnak, hogy a megtisztelte­tés a családnak, a munkatársaknak is szól. A forradalmi hagyományok meg­őrzésére is nagy gondot fordítanak az üzemekben, megünneplik a gyár ala­pításának évfordulóját, egy-egy üzem­részleg megnyitását. A mezőgazdaság­ban is megőrzik az ősrégi szokásokat és új tartalommal megtöltve ünnep­ük tavasszal az új barázda ünnepét, az aratási és a szüreti ünnepségeket. A tél ünnepe ma már elvitathatatlanul a gyermekek és úttörők örömünnepe. Lengyelországban az állami ünne­pek és az évfordulók külsőségekben és tartalmilag is új formákat kaptak. Kü­lönösen az ifjúság ünnepei kerültek előtérbe. Ezek az első osztályosok ün­nepélyes fogadása szeptember elsején, cserkészfogadalmak és az iskolai ta­nulmányok befejezésére rendezett ün­nepségsorozatok. Az egyetemistáktól kezdve a szakmunkásokig látványos felvonulásokkal adják tudtára a lakos­ságnak céljukat és elhatározásukat a jövőt illetően. A Magyar Népköztársaságban a csa­ládi és a társadalmi ünnepségek meg­rendezése sokban hasonlít a szlová­A Német Demokratikus Köztársaság­ban a családi és a társadalmi ünnep­ségek rendezését a felvilágosítás és a propaganda útján közelítették meg. Számos kézikönyv, kiadvány, forgató- könyv és műsorfüzet jelent meg se­gédanyagként, melyet a lipcsei kultu-« rális központ rendezett sajtó alá. Az NDK-ban is az ifjúság nevelésére he­lyezik a fő hangsúlyt, s ez kiadvá­nyaikra is jellemző. A családi ünnep­ségeken kívül kész rendezési segéd­anyagot és műsorfüzetet kap vala­mennyi szervezet a társadalmi ünnep­ségek megrendezéséhez. A tapasztalatcsere alkalmával a kül­földi vendégeket a prievidzai járás is vendégül látta. A vendégeknek gyakor­latban bemutatták, hogyan rendezik ők a családi ünnepségeket. Valóban mél­tók jó hírükre. Az ő kezdeményezésük­re indult meg a polgári ügyek testüle­teinek országos versenye is. A részt­vevők abban állapodtak meg, hogy két év múlva ismét összejönnek ilyen tapasztalatcserére. Még nem dőlt el, hogy Bulgária lesz-e a vendéglátó, vagy Lengyelország. Mindenesetre ad­digra még jobb eredményeket tudunk felmutatni. Ez a munka szép és hálás. Szocialista tudatunk gazdagítását cé­lozza, az ember életéhez, ünnepnap­jaihoz tartozik. Ezekben a rendezvé­nyekben konkrétan jut kifejezésre a lenini gondolat: Mindent az emberérti LÉVAI ERZSÉBET A szakszervezet képviselője gratulál a kismamának,

Next

/
Oldalképek
Tartalom