Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
CQ Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 25 évvel ezelőtt történt megalapítása egyúttal a szocialista államok energiagazdálkodásában megnyilvánuló gazdasági integráció kezdetét is jelentette. A szocialista államok energetikai együttműködésének az egyre több kapitalista államot sújtó energetikai krízis feltételei között növekvő jelentősége van. Ezzel kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy vajon Csehszlovákiát, illelve a KGST-tagálla- mokat is fenyegeti-e a fűtőanyagok, főleg a kőolaj hiánya. Bár a bonyolult nemzetközi politikai helyzetre és a különböző tényezők nagy számára való tekintettel nehezen lehet kimerítő választ adni az említett kérdésre, mégis azt mondhatjuk, hogy a mai mély energetikai krízis nem érintheti a szocialista államok gazdaságát olyan hatalmas mértékben, amint az ma az Egyesült Államokban, Hollandiában, Belgiumban és más országokban tapasztalható. Az USA-ban 1973 decemberében már előkészítették a benzinjegyeket, és Dent kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy jelentősen korlátozni kell a termelést, amennyiben nem hoznak szigorú takarékossági intézkedéseket az energiafogyasztás területén. 1974. január elsejével Ausztria is csal lakozott azokhoz az államokhoz, amelyekben a hét «gyik napján tilos a személygépkocsik használata. A Szovjetunió gazdasági potenciálja o KGST- tagországok szilárd támasza A 'KGST-tagországok energiagazdálkodásának stabililását két döntő tényezőre lehet építeni: 1. A Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciáljára, amely a világ ismert energetikai forrásainak több mint a felét tartalmazza. Itt van a világ szénkészletének több mint 55, földgázkészletének 30 és tőzegkészletének B0 százaléka. A felderített kőolajmezők több mint egyharmada a Szovjetunió területén fekszik. A kőolajtermelés gyorsan növekszik, az 1951-és 42 millió tonnáról, 1971-ben már elérte a 372 millió tonnát. A KGST-tagországok (saknem teljes kőolajszükségletüket a Szovjetunióból importálják. A szovjet hid- roenergetikai források a világ hidroenergetikai potenciáljának 11 százalékát képezik. ItfEGRiyO A vízi energio kihasznólósa 2. A KGST-tagországok gazdasági integrációjának a végrehajtó bizottság jubileumi XXV. ülésszakán elfogadott Komplex Programjára. A KGST-tagországok fűtőanyag-energetikai alapja a szocialista gazdasági integráció Xcntos területét képezi, hiszen az energia valamennyi termelés! folyamat nélkülözhetetlen kiindulási alapja. A szocialista gazdasági integráció objektív folyamatának elmélyülése segít megszüntetni a tudományos-technikai forradalom kibontakozása és az egyes országok korlátozott lehetőségei között fennálló ellentéteket A szilárd fűtőanyagok A KGST-tagországok^ együttműködése a szénbányászatban elsősorban a távlati szükségletek biztosítására irányul. Ezzel összefüggésben jelenleg tanulmányozzák a Lengyel Népköz- társaság javaslatát 4—5 közös bánya létesítésére lengyel területen, melyek mindegyike évi 6 millió tonnás teljesítményt érne el. A Komplex Programmal összhangban elkezdődött a tagországok együttműködésének előkészítése a Szovjetunió területén levő alapvető nyersanyagok, fűtőanyagok és energia- források kihasználására szolgáló kiegészítő berendezések közös építésére. A Mongol Népköztársaság szintén javaslatot terjesztett elő az ország területén levő energetikai és kokszolható, felszíni fejtéssel is feltárható szénkészletek közös hasznosítására. Kőolaj és földgáz A KGST-tagországok sikeresen együttműködnek a kőolaj- és földgázforrások feltárásában. Különleges figyelmet szentelnek a lelőhelyek geológiai kutatásának. Az együttműködés emellett főleg a kőolaj- és földgáztermelés hatékonyságának növelésére, a kőolajhordozó rétegek jobb kiaknázására irányul. 1971-ben további javaslatokat dolgoztak ki a tagországok közötti kőolaj- és földgázvezetékek építésére. A kőolajtermékek jobb kihasználása érdekében a KGST szervei javaslatokat dolgoztak ki a termelési szakosításra és egy nemzetközi termelő szervezet létrehozására. Megtárgyalták továbbá a Szovjetunió javaslatait a tagországokba irányuló kőolaj- és földgázkivitel lehetséges növelésére, valamint az érdekelt államok részvételével épülő további kőolaj- és földgáztermelő kapacitások létesítésére. Jelenleg intenzíven dolgoznak egy új gázvezeték közös építésének az előkészítésén, amely az orenburgi lelőhelyektől Szovjetunió nyugati határáig vezetne. A KGST tagállamok közös igyekezete a hidroenergetikai források kihasználására irányuló együttműködésben is megnyilvánul. A Tanács megalakulása óta nagy jelentőséget tulajdonított a Duna energetikai gazdagságának, s az 1956— 1960-as években kidolgozták a folyam komplex kihasználásának a tervét Déváitól egészen a Fekete-tengerig. Bulgária és Románia közös hidroenergetikai és hajózási komplexumot épít a be leni, illetve a szemben fekvő cioarai körzetben: 1980-ig a 400 megawattos somoviii vízi erőművet is megépítik, ahol körülbelül 2 milliárd kWó villamosenergiát termelnek majd évente. Integráció az atomenergetikában A jelenlegi időszakban különösen előtérbe került az atom- energetika fejlesztésére irányuló együttműködés, hiszen az atomenergia békés felhasználása a tudományos-technikai forradalom második szakaszának kezdetét jelenti. A Szovjetunióval való szoros együttműködésben elkezdődött a voronyezsi típusú WER 400-as könnyűvizű atomerőművek építése Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Romániában. Magyarországon szintén folyamatban van a voronyezsi típusú, atomerőmű építésének előkészítése. Az 1.970 es év minőségi határkövet jelenteti a csehszlovák— szovjet atomenergetikai együttműködésben. A voronyezsi típusú atomerőművek csehszlovákiai közös építésére vonatkozó, 1970 áprilisában megkötött egyezményt és az atomenergetika területén végzendő közös kutatási, fejlesztési és műszakitervezési munkákra vonatkozó, 1970 júliusában aláírt jegyzőkönyvet már a közös, integrált program realizására vonatkozó döntő fontosságú intézkedéseknek tekinthetjük. Az említett szerződés értelmében Csehszlovákiában két atomerőmű építésére kerül sor, mindegyikben két-két WER 440-os könnyűvizű reaktorral, melyek együttes teljesítménye eléri az 1700 megawattot. Az egyik atomerőmű építéséhez, amely Jaslovské Bohunicén, a trnavai járásban már el is kezdődött, a primáris részeket, vagyis a reaktorokat és a primáris kör tartozékait a Szovjetunió szállítja, míg az építési munkák elvégzése, valamint a szekundáris részek, a turbogenerátorok, az energiaelosztó berendezések stb. szállítása Csehszlovákia feladata lesz. A másik atomerőmű építését Duk'ovanyban, a tŕebíči járásban készítik elő. Integrált energetikai rendszerek A KGST-tagországok gazdasági együttműködésének egyik jelentős eredménye az energetikai rendszerek egybekapcsolása és a Béke egységesített villainosenergia rendszer létrehozása. Az 1959 —1960-as években megvalósult Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és Lengyelország energetikai rendszerének egybehangolása. A kölcsönös szállításokat eleinte az említett országok fő diszpécsereinek közös összejövetelein tárgyalták meg. A kölcsönös kapcsolatokban és a párhuzamos együttműködésben szerzett tapasztalatok igazolták az ilyen együttműködés hasznosságát és indokolttá tették a KGST-tagországok közös nemzetközi szervezetének, az egységesített villamosenergia-rendszer elosztó központjának a kiépítését. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió 1962-ben Moszkvában írták alá az eiosztó központ létesítésére vonatkozó egyezményt. Jelenleg a Béke egységesített villamosenergia-rendszer körülbelül 1 100 000 km2 területre terjed ki, e terület lakosságának a száma 110 000 000 fö. Az egész rendszer beépített teljesítménye 1972 elején 58 821 MW volt, s a villamosenergía-ter- melés a kezdeti 121 milliárd kWó-ról f 1963) 300 milliárd kWó-ra növekedett (1972). A villamosenergia-csere terjedelme 1971-ben körülbelül 15 milliárd, 1972-ben már több mint 19 milliárd kWó volt. Az egységesített villamosenergia-rendszer létrehozása óta eltelt 10 év alatt a villamosenergia-csere terjedelme négyszeresére, a beépített erőművek teljesítménye pedig két és félszeresére növekedett. Figyelemre méltó továbbá az üzemzavarok alkalmával nyújtott segítség, amely 1970- ben a villamosenergia-csere terjedelmének 1,5 százalékát képezte. A párhuzamos energetikai együttműködés számos előnnyel jár. Az tigyik ilyen előny az összetett csúcsmegterhelés csökkentése, amely a kölcsönös energiaszállítások következtében alacsonyabb érléket mutat, mint az egyes nemzeti rendszerek csúcsmegterheléseinek összeadott értéke. Ez abból a körülményből adódik, hogy az egyes országok csúcsfogyasztásában a területi fekvésnek megfelelően bizonyos időbeli eltérés mutatkozik. Ez az időbeli eltérés 5,8 %-os megtakarítást is jelenthet az egész rendszer teljesítményéből számítva, ami a jelenlegi viszonyok között felér egy -nagyerőmű teljes teljesítményével. További jelentős előny a tartalékok szükségletének csökkentése az egyes nemzeti rendszerekben. Minél nagyobb az egyesített rendszer, annál kisebb a partnerek tartalékteljesítményének százalékos aránya. Az üzemzavarok esetén nyújtott kölcsönös segítségnek is nagy jelentősége van. Növekszik az erőművek üzembiztonsága, valamint a nagy teljesítményű, 200, 30ü és 500 MW-os blokkok termelésének gazdaságossága. Tekintve, hogy a Béke-rendszerben többnyire 200 — 315 MW- os blokkokból álló, 2000—2400 MW összteljesítményű erőművek szerepelnek, így az egész rendszerben jelentősen megnövekedett a villamosenergia-ellátás megbízhatósága. A villamosenergia-termeiés jövője Az utóbbi három évben intenzíven dolgoznak a KGST-tagországok villamosenergia-termelésének távlati fejlesztési programján. Az előrejelzés 1980-ig, illetve 1990-ig terjed. Emellett az illetékes szervek a 750 kilovolt feszültségű távvezeték közös építésének tervével is foglalkoznak. E hatalmas méretű beruházás lehetővé tenné két nagy energetikai rendszer együttműködését, egybekapcsolná a Szovjetunió európai részének energetikai rendszerét a KGST-tagállamok egyesített villamosenergetikai rendszerével. A nagy teljesítményű villamos-távvezeték megépítése jelentősen megnöveli majd a kölcsönös víllamosenergia-szállítások terjedelmét. Egyúttal megnövekszik a KGST-tagországok egységesített villamos- energia-rendszerének megbízhatósága, és a nagy területi távolságokra való tekintettel jóval gazdaságosabbá válik a tartalékteljesítmények kölcsönös kihaszriálása. A KGST-tagországok között létrehozott két- és többoldalú egyezmények, amelyek főleg a Szovjetunió területén fellelhető fűtőanyag-, energia- és nyersanyagforrások közös kihasználására vonatkoznak, hosszú időre szóló és megbízható alapot képeznek a szocialista államok, közöttük Csehszlovákia népgazdaságának dinamikus fejlődéséhez. Dr. Ing. VINCENT BALÁŽ, CSc. MENNYi ÁRAMOT TERMELNEK A KGST-tagországok villa- mosenergia-termelése 1972-ben elérte az 1146 milliárd kilowattórát. A Szovjetunióban eb ben az évben hat százalékkal növelték az erőművek teljesítményét és összesen 846,5 milliárd kWó villamosenergiát termeltek. A szovjethatalom első éveiben megkezdett villamosítási program egyre értékesebb eredményeket hoz. A Szovjetunió abban a szerencsés helyzetben van, hogy bővelkedik energia- forrásokban, melyek alapján a szovjet villamosenergia-termelés az utolsó öt évben mintegy ötven százalékkal bővült. A többi szocialista országban szintén nagy gondot fordítanak a villamosenergia-ellátás fejlesztésére, ami természetesen az eredményekben is megmutatkozik. Az európai .szocialista országok között két év óta Lengyelország követi a Szovjetuniót. A lengyel termelés 1972 ben kilenc százalékkal növekedett, és 76,4 milliárd kilowattórát tett ki. Alig maradt el valamivel a lengyel eredmény mögött a Német Demokratikus Köztársaságé. Itt a termelés 1972-ben öt százalékkal nőtt, és összesen 72,9 milliárd kilowattórát állítottak elő. A sorrendben ezután több mint 51,4 milliárd kWó-val Csehszlovákia következik. Meg kell azonban jegyezni, hogy Csehszlovákiában a termelés 1972-ben szintén jelentősen, mégpedig 9 százalékkal növekedett. A szocialista országok közül ! Romániában volt a leggyorsabb I a termelés növekedése, az említett évben elérte a tíz százalé- ! kot és abszolút értékben kife- , jezve megközelítette a 43,4 milliárd kilowattórát. A magyarországi termelés mintegy kilenc százalékkal nőtt és meg- ' haladta a 16,3 milliárd kWó-t. Magyarország villamosenergiatermelésével kapcsolatban azon íban meg kell jegyezni, hogy ez az ország energiahordozókban szegény, ezért inkább villamos- !energiát importál. Bulgáriából 6 százalékos növekedésről adott hírt az 1972. évi terv jelentés, ami azt jelenti, hogy közel 22,3 milliárd kWó ivilliatmosenergiát állítottak elő. A jugoszláv termelés a jelzett ’évben a romániaihoz hasonló • ütemben növekedett, és elérte a 33,1 milliárd kWó-t. Az összehasonlítás kedvéért egyes európai kapitalista országok 1972. évi villamosenergia-term el és ét is megemlíthetjük. A Német Szövetségi Köztársaság három évvel ezelőtt Anglia elé vágott, s mivel a vizsgált évben az NSZK termelése ugyanúgy 6 százalékkal növekedett, mint az angol, pozícióját az NSZK meg is tudta tartani. A Német Szövetségi Köztársaságban 1972-ben égyéb- ként 274,8 milliárd kWó, Angliában pedig közel 266 milliárd kWó villamosenergiát állítottak elő. A további európai országok közül csupán Franciaországban és Olaszországban értek el 100 milliárd kWó-n felüli termelést, az előbbiben 160 milliárd kWó-t, az utóbbiban 132,9 milliárd kWó-t termeltek. A felsoroltakon kívül van még néhány olyan ország, amelynek termelése szintén jelentős. Ezek közül Svédországban 70,6 milliárd, Spanyolországban 68,1 milliárd, Norvégiában 67,5 milliárd, Hollandiában pedig 49,5 milliárd kWó áramot állítottak elő. A fejlődést illetően az egyes országok között elég nagy a különbség, általában azokban az országokban gyorsabb, ahol még több a növekedési tartalék, mint például Olaszországban és Spanyolországban. Dr. A. I. 1974. I. 13.
