Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. I. 13. M inden újabb nemzedék, elsajátítva az embeciség által létrehozott ér­tékeket és egyúttal gyarapítva őket, biz­tosítja a szocialista társadalom fejlődé­sének egységét és folytonosságát. Az ifjú­ság olyan sajátos társadalmi-demográ­fiai csoport, amelyet különösen érzéke­nyen érintenek a társadalmi újraterme­léssel és a társadalom fejlődésével össze­függő szakadatlan változások. A kommunisták mindig a társadalom jövőjének letéteményesét látták a fiatal nemzedékben és nagy érdeklődést tanú­sítottak az ifjúság gondolkodásmódja, társadalmi aktivitásának formái iránt. Marx és Engels, a tudományos kommu­nizmus megalapítói, lerakták a fiatal nemzedék forradalmi, kommunista neve­lésének alapjait. Engels használta először az ifjúságra vonatkozóan a „tartalék“ terminust, ezzel meghatározva az ifjú­ság jelentőségét a forradalmi párt szem­pontjából. Lenin továbbfejlesztette a fia­tal nemzedék problematikájára vonatko­zó marxista nézeteket. A nemzedékek folytonosságát, azoknak a céloknak és eszményeknek a folytonosságát látta, amelyekért a munkásosztály harcol. Ez a gondolat módszertani szempontból ma is rendkívül fontos, Lenin hangsúlyozta, hogy a forradalom útjára lépő fiatalok­nak el kell sajátítaniuk mindazokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a korábbi nem­zedékek a szocializmusért' vívott harc során felhalmoztak. Napjaink társadalmi fejlődése, az ifjú­ság megnövekedett társadalmi és politi­kai aktivitása új, bonyolult politikai és elméleti problémákat vet fel a kommunis­ták előtt. A fiatalok manapság jóval ko­rábban kapcsolódnak be a politikai élet­be, mint az előző nemzedék, s általános műveltségük, szakmai képzettségük is jó­val magasabb színvonalú. Magában az életformában is gyors .változások men­nek végbe, aminek következtében az apák és a fiúk ifjúságukat különböző viszonyok között élik le. Mindezt a kom­munistáknak nevelőmunkájuk során fi­gyelembe kell venniük. A kommunista és munkáspártok állan­dó tapasztalatcseréje, szoros együttmű­ködése és akcióik koordinálása természe­tesen hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a kommunisták fokozzák a mai fia­talságra gyakorolt eszmei-politikai be­folyásukat. Véleményünk szerint ebből a szempontból rendkívül hasznosnak bi­zonyult az európai országok testvéri kommunista pártjainak 1973 februárjá­ban megrendezett moszkvai találkozója, amelyen a küldöttségek tájékoztatták egymást az ifjúsági munka terén szerzett tapasztalataikról, és kifejtették vélemé­nyüket arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségek vannak a fiatal nemzedék még szélesebb körű részvételére az eu­rópai biztonságért és együttműködésért folyó mozgalomban és a haladó erőknek az imperializmus ellen, a békéért, a de­mokráciáért, a szocializmusért vívott kö­zös harcban. Szerencsésnek tartjuk a Béke és Szocializmusnak azt a kezdemé­nyezését, hogy cikksorozatot tett közzé, amelyben a finn, a francia, a lengyel, a magyar, a német, az osztrák, a por­tugál, a román és a szovjet kommunis­táknak az ifjúsági munka során szerzett tapasztalatait ismerteti. E kezdeménye­zéseket támogatva, pártunk tapasztala­tait felhasználva szeretnénk kitérni a szo­cialista társadalomban élő ifjúság neve­lésének néhány kérdésére. A SZISZ FELÉPÍTÉSE, TEVÉKENYSÉGE A LENINI EI.VEKEN ALAPUL A Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban a kommunista párt vezette ifjúság a forradalomban és a szocializmus épí­tésében fontos szerepet játszott. A sú­lyos válság éveiben (1968—1969) a jobb­oldali és a szocialistaellenes elemek mindenekelőtt az ifjúságpmozgalom szo­cialista jellege és egysége ellen irányí­tották csapásaikat. Szétrombolták a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget (CSISZ) és helyette 21 ifjúsági és gyermekszer­vezetet hozlak létre az országban. Már­pedig véleményünk szerint az ifjúság po­litikai élcsapatának szerepét a szocializ­musban csak olyan egységes szövetség töltheti be, amelyet a kommunista párt vezet. Ezt bizonyítja a csehszlovák ifjú­sági mozgalom egész története — a fa­siszta veszély, az antifasiszta ellenállás időszakában és a szocializmus építésé­nek első éveiben. Éppen ezért a válság időszaka után a társadalom konszolidá­lásának egyik legfőbb feladata az ifjú­sági és a gyermekmozgalom eszmei, po­litikai és szervezeti egységének helyre- állítása volt. ' Ezt a feladatot viszonylag rövid idő alatt teljesítették. 1970 novemberében megalakult a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség (SZISZ). De nem csupán az egy­séges ifjúsági mozgalmat sikerült helyre­állítani a marxizmus—leninizmus ideoló­giai alapján, hanem jelentősen megélén­kült a fiatal nemzedék társadalmi aktivi­tása is. A válságos évek negatív követ­kezményeinek gyors leküzdésében döntő szerepe volt annak a politikának, ame­lyet a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1969 áprilisi plénumán megválasztott új vezetősége, élén Gustáv Husákkal, folytatott. Az új pártvezetőség kezdettől fogva rendkívül nagy figyelmet fordított az ifjúság kö­zött végzett munkára. Már a CSKP-nak 1969 májusában elfogadott irányelvei ki­fejezésre juttatták a pártnak azt a törek­vését, hogy fokozatosan megoldja a fia­tal nemzedék legégetőbb problémáit. Ezek az irányelvek, a CSKP KB Elnöksé­gének 1969. november 17-i, az ifjúsági mozgalom egészséges erőinek támogatá­sáról szóló határozatával együtt, előse­gítették a szocializmushoz hű ifjak és leányok tömörítését és a csehszlovák ifjúság egységes szervezetének helyreál­lítását. A Szocialista Ifjúsági Szövetség létreho­zása során központi helyet foglalt el e szervezet felépítése és tevékenysége elveinek kérdése. Amint ezt országunk szocialista ifjúsági mozgalmának és a többi testvéri ifjúsági szövetségnek a tapasztalatai bebizonyították, csak az az ifjúsági szervezet játszhat aktív szerepet az új társadalom építésében, és biztosít­hatja a nemzedékek forradalmi folytonos­ságát, amely a lenini elveken, a tudomá­nyos világnézeten, a kommunista párt vezető szerepének elismerésén és a de­mokratikus centralizmuson alapul. A Szo­A fiatalok, a szocialista rendszer elő­nyeit élvezve, termelőmunkát végeznek és részt vesznek a társadalom irányításá­ban: éppen az aktív tevékenység folya­mán értik meg világosabban a szocializ­mus fölényét, s mozdítják elő a legtuda­tosabban a szocializmus fejlődését. Az ötödik ötéves terv idei, harmadik és döntő évére a fiatalok minden eddiginél nagyobb munkalendülete és aktivitása jellemző. A jó társadalmi légkör, amelyben lé­pésről lépésre, céltudatosan váltjuk va­lóra a CSKP XIV. kongresszusának a szocialista társadalom továbbfejlesztésé­re vonatkozó programját, kedvező hatást gyakorol a fiatal nemzedékre. Lelkesedé­sét, a munkában és a közéletben meg­nyilvánuló kezdeményezőkészségét és alkotó erejét tekintve a mai ifjúság bizo­nyos értelemben a háború utáni első fiatal nemzedékhez hasonlítható, amely abban az időszakban tevékenykedett, amikor a nemzeti és demokratikus for­radalom szocialista forradalommá nőtt Hírek a Szovjetunióból írták: Juraj Varholik, Csehszlovákja Kommunista Pástja Központi Bizottságé nak tagja, a Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke, Otto Cmolík, a Szocialista ifjúsági Szövetség Elnökségének tagja, a „Mladá Fronta” főszerkesztői' cialista Ifjúsági Szövetség alapját is ezek az elvek alkották. Az új szervezet, létre­jöttének első percétől kezdve, következe­tesen a hazafiság és az internacionaliz­mus álláspontjára helyezkedett. Alig há­rom esztendő alatt 1 100 000 fiatal lépett be a SZISZ-be, az úttörőszervezet pedig 1 200 000 gyermeket tömörít soraiban. A SZISZ-nek ma már gyakorlatilag min­denütt vannak'alapszervezetei, ahol fia­talok élnek és dolgoznak. A csehszlová­kiai ifjúsági mozgalom történetében so­ha még nem volt olyan szervezet, amely­ben a dolgozó ifjúság részaránya akko­ra lett volna, mint a SZISZ-ben: 56 száza­lék, az ipari tanulókkal együtt 75 szá­zalék. A SZISZ L kongresszusának (1972. szeptember) előkészítése során nemcsak azoknak a fiúknak és leányoknak az ak­tivitása és munkalendülete fokozódott jelentős mértékben, akik a szövetséghez tartoznak, hanem azoké is, akik nem tag­jai a szövetségnek. Jelenleg például az ország több mint 5500 ifjúsági üzemi kol­lektívájában több mint 100 000 ifjúmunkás és technikus dolgozik. 30 000 fiú és leány vesz részt az „Ifjúsági fényszóró“ 6884 törzskarának és járőrjének a munkájá­ban (az „Ifjúsági fényszóró“ feladata az, hogy feltárja a népgazdaság fogyatékos­ságait és még használatlan tartalékait). A szocialista Csehszlovákia története so­rán még soha annyi fiatal nem vett részt az államigazgatásban, mint most: 1971- ben a különböző szintű képviseleti szer­vekbe megválasztottak közül 60 000 kül­dött, azaz az összes küldöttek 29,9 szá­zaléka, 25 éven aluli. A SZISZ Csehszlovákia Kommunista Pártja legfőbb segítőtársa és tartaléka, munkájában a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatai vezérlik. A fiatal nemze­dék leghaladóbb, legöntudatosabb és leg­aktívabb képviselőiből — mindenekelőtt a legjobb ifjúmunkásokból — lesznek a párt tagjelöltjei. A XIV. kongresszus és 1973. július elseje között 104 000 tag­jelöltet vettek fel a pártba, s ezek közül 92 000 a fiatalok közül került ki. Vajon azt jelenti-e mindez, hogy most nincsenek bonyolult problémáink? Ter­mészetesen vannak. De rendelkezünk az eredményes megoldásukhoz szükséges biztos elvi alappal is. A szocializmus minden más társadalmi rendnél jobb feltételeket teremt az ifjú­ság szükségleteinek kielégítéséhez, ké­pességeinek kibontakoztatásához, sokol­dalú fejlődéséhez és a társadalmi élet­be való szerves beilleszkedéshez, mivel kiküszöböli az antagonisztikus osztály­ellentéteket. Megszűnik a kizsákmányo­lás, és az ifjúság is megkapja a jogot a munkára, az egyenlő bérre, a művelő­désre és a társadalom irányításában va­ló részvételre. S ezek nem formális, ha­nem valóságosan biztosított jogok. át (1945—1948), bár mindezek a voná­sok a szocialista fejlődés jelenlegi foká­nak megfelelően új körülmények között nyilvánulhat meg. A társadalom erkölcsi-politikai egysé­ge az objektív alapja a nemzedékek for­radalmi folytonosságának, az ifjúság si­keres társadalmi adaptálódásának, vala­mint annak, hogy az ifjúság dinamikus erejét a szocializmus további megszilár­dításához felhasználjuk. Mennél maga­sabb fokú a társadalom erkölcsi-politikai egysége, annál célirányosabban, hatéko­nyabban alakíthatók ki a szocialista tu­lajdonságok ifjúságunkban. Csakis en­nek az egységnek az alapján érhető el a szocialista társadalmi eszmények foly­tonossága. Ámde hibát követnénk el, ha nem ven­nénk észre, ha nem értenénk meg, hogy minden egyes nemzedék a korábbiaktól eltérő, új feltételek között formálódik, s mindegyiknek megvannak a maga fel­adatai. Ebből adódnak a nemzedéki kü­lönbségek, amelyek miatt olykor bizo­nyos problémák merülnek fel az embe­rek közötti kapcsolatokban. Napjainkban a társadalmi-gazdasági létfeltételek nagyon gyors ütemben vál­toznak. Az, amihez korábban a gazda­sági életben évszázadokra volt szükség, ma évtizedek alatt megy végbe, amihez pedig évtizedek kellettek, ma néhány év is elegendő. Ez azt jelenti, hogy annak a rohamos ütemű társadalmi fejlődés­nek következtében, amely a szocializ­musnak köszönhető, minden új nemze­dék más, kedvezőbb körülmények közé kerül, mint amilyenek között az előző generáció élt. Az anyagi termelés növe­kedése jelentős változásokat eredményez a felépítményben is, ennek társadalmi, politikai és kulturális szférájában egy­aránt. Köztudott az is, hogy az emberi élet meghosszabbodott. A társadalom viszony­lagos elöregedése és a társadalomban végbemenő változások felgyorsult üteme együttesen odavezettek, hogy manapság már nem egykét, hanem három, sőt négy nemzedék, él és dolgozik egymás mellett. S mindegyik nemzedék az élet­ről alkotott azon meghatározott nézetek borókása alatt áll, amelyek a társadal­mi fejlődésnek más-más fokán alakultak ki. De vannak más okai is a generációs különbségeknek. Ezek a különbségek mindenekelőtt szociálpszichológiai téren, az ízlés, a divat stb. terén jelentkeznek. Felléphetnek negatív járulékos jelensé­gek is, de ezek a szocialista társadalom viszonyai között aránylag könnyen kikü­szöbölhetők. fA tanulmány befejező részét a Vasár- nani Új Szó következő számában köztil- jük.) • A SZOVJET Szudoimport cég és a csehszlovák Martim- pex külkereskedelmi vállalat szerződést kötött, amelynek ér­telmében Csehszlovákia 1975-től kezdve 9 darab, egyénként 400 férőhelyes motoroshajót szállít a Szovjetuniónak. Az Algériai CNAN állami vállalattal kötött újabb szerződés szerint a Szov­jetunió az idén egy 22 000 ton­na önsúlyú kőolajszállító tar­tályhajót szállít Algériának. A Szudoimport ezt megelőzően egy Szófia típusú tartályhajót szállított algériai megrendelés­re. • VILÁGSZERTE ismerik a Krim-félszigeten létesített nyi- kitai botanikus kertet, ahol aránylag kis területen mintegy 30 500 fát és bokrot ápolnak. A 160 éves múltra visszatekintő kertet több mint egymillió lá­togató tekintette meg az elmúlt évtizedben. A közelmúltban a Mongodor-foktól a Martyan-fo- kig, végig a kert tengerparti szegélyén 985 méter hosszú, ha­talmas betongátat emeltek, amely megvédi a partot a téli viharoktól. Tizenegy, 50 méter hosszú nölöpsarkantyú mered ki a tengerből és tompítja a tajtékzó hullámok ütésének erejét. A fő védőfal csaknem négy méter magasra nyúlik. A part itt bevehetetlen erődként dacol a hullámokkal. • MEGTALÁLTÁK M. Čiurlio- nis neves litván festő 1907-ből származó. Üzenet című híres festményét. A pasztell a felke­lő napot ábrázolja egy elrepülő fekete madárral. A festménynek több mint negyven évvel ezelőtt nyoma veszett. A művész nővé­re, V. Karužiené sok energiát fordított a kép felkutatására. • AMATÖR búvárúszók — ogyesszai orvostanhallgatók — közreműködése révén újabb adatokat sikerült szerezni a fe­kete-tengeri flotta második vi­lágháborús hőstetteiről. A bú­várúszók a Fekete-tengeren el­süllyedt hadihajók után kutat­nak. Edd;g 11 hajót találtak meg. A felszínre hozott doku­mentumok és tárgyak eddig is­meretlen harci cselekményekre vetnek fényt. • 250 ÉVES a leningrádl Petrodvorec. A palotát és a nagy kiterjedésű parkot Leblon, Rastrelli, Felten és Voronyihin, a kor leghíresebb építészei ter­vezték. Terveik megvalósításá­ban a korabeli orosz szobrá­szok, festők és vésnökök leg­jobbjai működtek közre. A fa­siszták által súlyosan megron­gált szökőkutakat, épületeket és parkrészleteket teljesen helyreállították. Petrodvorecet évente többszázezren keresik fel. • VILNIUS óvárosának köz­pontjában a közelmúltban fel­állították a Litván ballada cí­mű szobrot, V.. Vildžiunas fia­tal litván szobrász új alkotá­sát. A szobrászkompozíció folk- lorisztikus témák egyes motí­vumait örökíti meg a litván né­pi szobrászművészet hagyomá­nyainak felhasználásával. © A NEMZETKÖZI ORGONA- TERMESZTŐ TÁRSASÁG, mely­nek az amerikai Bostonban van a székhelye, nagyméretű em­lékérmet bocsátott ki „Arany orgonafürt“ felirattal L. Kolesz- nyikov szovjet növénynemesítö 80. születésnapja alkalmából. Kolesznyikov az első növény­nemesítő, aki ilyen megtisztel­tetésben részesült. Egész életét az orgonának szentelte, és több mint 300 új fajtát hozott létre. • SZONYA MAHAMATDINO- VA, a Karakaljpak ASZSZK el­ső zeneszerzőnője nemrég ze- nésítette meg a Boldog ifjúság című dalszöveget — ez a szá­zadik szerzeménye. Műveit gyakran hallhatjuk a rádióban, a televízióban és műsoros es­teken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom