Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-08 / 292. szám, szombat

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája

1973.

III. 8.

IFolytatás a 4. óldalról,

pen sem egyszerűek. A beruházásfejlesztés igen bonyolult folyamat, különösen a modem társadalomban, tekintettel a technológiailag és műszakilag nagyon igényes nagy beruházási akciókra.

Sok á probléma a beruházásfejlesztés körül. De így is, e folyamat nagy bonyolultsága mellett is vannak tevékenységek, amelyek döntő súllyal esnek latba. így például a gépi berendezések magasabb fokú szállítási formáinak az érvényesítése és a megrendelői-kivitelezői kapcsolatok terén mutatkozó jelenlegi helyzet megjavítása valóban társadalmunk határozottabb sikerei döntő fontosságú kérdésének látszik a beruházáspolitikában. Igaz, hogy a megrendelői-kivitelezői kapcsolatok nemcsak a beruházásokat érintik, hanem sokkal szélesebb kihatásuk van az egész termelésre, a beruházási szükségleteket, a közszükségleti cikkeket előállító, a piacra, vagy a kivitelre termelő valamennyi ágazatra. A beruházási tevékenységgel kapcsolatban igen gyakran hangzanak el, nyilván jogosan, kritikai megjegyzések a tervezőirodák tevékenységével kapcsolatban. Nos, ítéljük meg magunk, saját tapasztalataink alapján, a további összefüggéseket, Milyen gyakran előfordul, hogy a tervdokumentáció-előkészítésben előforduló fogyatékosságok tovább mélyülnek, mégpedig azáltal, hogy elégtelen az együttműködés a technológiai tervek készítője és a generáltervező funkcióját teljesítő szervezet között, vagy milyen a színvonala a technológiai terveknek, amelyek tulajdonképpen az egész beruházás hatékonyságáról döntenek, mivel ennek aktív összetevőjét jelentik, amely a termelési folyamat jövendő gazdasági szintjéről beszél, s lényegében a jövendő munkaszervezésről is, éspedig 15—20 évi távlatban előre.

Rövid idővel ezelőtt, a Szlovák Nemzeti Tanács legutolsó ülésén, fő napirendi pontként szerepelt a gazdaságijogi előírások alkalmazása Szlovákia gazdaságfejlesztésének biztosításában. A kormány által az ülésen beterjesztett anyagot az állami egyeztető bizottság dolgozta fel. És e napirendi pontnak megtárgyalását széles körű felmérés előzte meg, amelyet egyrészt az Állami Egyeztető Bizottság, másrészt a képviselőknek különböző ágazatok szakértőivel is kiegészített egy csoportja végezte azzal a céllal, hogy megállapítsák, illetve ellenőrizzék a jogszabályok hatékonyságát Szlovákia gazdaságában.

Alapvető jogszabályoknak minősülnek ezen, a területen: a módosított gazdasági törvénykönyv, továbbá a „Szállítások alapvető feltételei“ és a legújabb jogszabály, amelynek célja, hogy megteremtse az összhangot a gazdasági szerződésekről szóló tárgyalásokon a tervezési munkákkal, az Állami Terv- bizottságnak a múlt év közepén kiadott 33. számú irányelve a termelési folyamatban a megrendelői-kivitelezői kapcsolatok megtárgyalásáról.

A megejtett felmérések, valamint e problematika megtárgyalása a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságaiban és plénumán sok tényt tárt fel, amelyek arra kényszerítenek, hogy komolyan gondolkozzunk el, helyesek-e az érvényben levő jogszabályok. E jogszabályok hatékonysága vizsgálatának eredményei, valamint az említett tanácskozás tartalma azonban nemcsak el- gondolkodtatásul kellene, hogy szolgáljon, hanem arra is, gondolom, hogy ebből eredően hozzunk konkrét intézkedéseket. Nem lehet ugyanis az ősz- szes fogyatékosságokat csak a kivitelezők ós a megrendelők közötti fegyelmezetlenség, a szervezetek között az elégtelen szocialista erkölcs számlájára írni, amikor pl. valóban egészen másképp viselkedik a szervezet, ha megrendelőként, és egészen másképp, ha szállítóként szerepel. Jóllehet, munkánknak ezt az oldalát valóban joggal éri sok-sok kritika, a felmérések számos olyan példával szolgálnak, melyek arról tanúskodnak, hogy szocialista vállalataink sokszor valóban minden módon viselkednek partnerükkel szemben, csak éppen nem szocialista módra. Sok probléma és fogyatékosság áll elő más okokból is. Megengedjük magunknak az állítást, hogy társadalmunkban igen igényes dolog összhangba hozni a jogszabályok fejlődését a társadalom általános fejlődésével. Problémája ez minden forradalmi korszaknak, amikor csak Igen nehezen lehet gyorsan megtalálni a jogszabályok területén azokat a legmegfelelőbb megfogalmazásokat, amelyek megfelelnének a dolgok adott állásának, és segítenének előrevinni a társadalmi haladás ügyét. Nos, igen-igen nehéz feladat ez. Talán mégis meg kell jegyezni, hogy mi néhány évtized alatt nem tudunk eljutni odáig, ahová például a tőkés társadalom néhány évszázad alatt eljutott. Hiszen mennyi hibát és tévedést, a szó szoros értelmében véve a termelőerők fejlődése és az adott ins- titucionális normák közötti ellentétek által okozott társadalmi megrázkódtatást tud ez a társadalmi-gazdasági rendszer maga mögött. Tehát számos problémánk és számos fogyatékosság azért tapasztalható, mert egész korszakunk egyszersmind az új formák, az új módszerek, a bevált sztereotípusok keresésének a korszaka a jogszabályok területén is. Ügy gondolom tehát, hogy talán nem lenne helyes ennek az igen bonyolult problematikának a megítélésénél kizárólag csak a meglevő jogszabályok platformjára helyezkedni és azt állítani, hogy mindenütt van hiba, csak a jogszabályokban nem. Van más út is, de állíthatjuk — saját gyakorlatunk, az említett felmérés, a bizottságokban, a gazdasági jogterületen működő szakemberekkel, az állami egyeztető bizottság szakértőivel folytatott konzultáció alapján hogy a gazdasági jog területén érvényben levő jogszabályok sem rosszak, ami azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy nem lehetnének jobbak.

Így például a gazdasági törvény- könyv legutolsó módosítása előírja, hogy gazdasági szerződést az állami tervben szereplő azokra a feladatokra kell kötni, amelyekre az állami terv- feladatok lebontása formájában tervelőírást adtak ki, s ezenkívül más esetek közül talán a legfontosabbnak az úgynevezett közvetett szerződéskötési kötelezettséget kell minősíteni, vagyis hogy a szervezeteknek nem szabad elutasítaniuk a szerződés megkötését termékek szállítására, ha a kötelezettségek vállalása nem veszélyezteti egyéb kötelességeik teljesítését. Elegendő ez? Úgy vélem, hogy talán mégsem. 1972 közepén jön az Állami Tervbizottság az említett új jogszabállyal, melynek célja, hogy a tervezési munkákkal megteremtse az összhangot a gazdasági szerződésekről való tárgyalásokon. Kiadásra kerül a 33-as számú irányelv a tervezési folyamatban a megrendelőikivitelezői kapcsolatok megtárgyalásáról. Ennek az irányelvnek a célja, hogy segítsen kiküszöbölni a fogyatékosságokat a szervezeteknek és az irányító gazdasági szerveknek a munkájából a tervezésben és a vállalatok közötti kapcsolatok szerződéses biztosításában.

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának gazdasági ügyekkel foglalkozó legutolsó ülésén Gustáv Husák elvtárs a zárszóban igen helyesen állapította meg, mi a problémákhoz való pártos hozzáállás. Ennek íenyoge, mint mondotta, röviden az, hogy nem elég a körülöttünk levő jelenségeket csak kritizálni, hanem igyekezni kell pozitív szempontból is közeledni hozzájuk, Vagyis egyszersmind törekedni megoldásukra és javasolni a megoldásokat. Engedjék meg, hogy a felvetett problémával kapcsolatban megpróbálják legalább felvázolni néhány véleményt és következtetést, amelyekbe ezek a problémák torkollnak.

Először: sürgősen szükségesnek mutatkozik további magasabb fokú szállítói funkciók ellátása, és fokozatosan kijelölni a gesztorokat az alapvető termékek biztosítása céljából. Másodszor: helyesen meg kell határozni a gesztorok gazdasági felelősségét a rájuk bízott ágazatért, tekintet nélkül arra, hogy a népgazdaság szükséglétéinél biztosítása hazai termelésből vagy kül földi behozatalból történik-e. Szükséges továbbá meghatározni a felszerelésre kerülő technológiai berendezések szállítóinak a felelősségét, ami körül szintén végtelenül sok a vita. Módosítani kell továbbá a „Szállítások alap- feltételeit“, amelyek a fejlődés következtében fokozatosan elavulnak és nem veszik tekintetbe a folyamatban levő tudományos-műszaki haladást, s önmagukban hosszú szállítási ciklusokat eredményeznek. Nem szabad megengedni, hogy a technológiai berendezések fő szállítójának szerepét a beruházó töltse be, aki ehhez igen gyakran minimális feltételekkel sem rendelkezik. Igaz, hogy a dolgok a megrendelői-kivitelezői kapcsolatok és a beruházások területén igen bonyolultak, ezért bármiféle beavatkozás az eddig érvényes jogszabályokba e tevékenységek számára csak a jelen időszakban lehet kötelező erejű. Sokkal egyszerűbb s ennek nagyon is tudatában vagyunk, a dolgokat csak kritizálni, de végezetül intézkedéseket kell javasolni, hogyan kell a dolgokat megvalósítani a gyakorlatban. Ügy vélem, hogy elkerülhetetlen a jelenlegi állapot megjavítása.

Tisztelt elvtársak, mi Csehszlovákiában a mostani években a gazdaságban igen fontos döntések előtt állunk. Arról van szó, hogy mi a nemzetközi munkamegosztásban a következő 15— 20 év folyamán megtaláljuk a helyünket. Specializálni kell a csehszlovák gazdaságot a nemzetközi munkamegosztásban, mégpedig a nemzetközi szo- cialiista integráció programjának révén. Szükség van népgazdaságunk jövendő profiljának a kialakítására. Állampolgáraink munkája révén a behozott nyersanyagokat lényegesen hatékonyabban kell felhasználni. El kell érni termékeink lényegesen jobb pozícióját a világpiacokon. Szükség van jobb relációk elérésére a gazdasági kapcsolatok biztosításában, jelentős szerkezeti változtatásokra, csökkenteni kell a termékek túlságosan bő választékát s ezek helyett olyan új termékeket kell bevezetni, amelyeknek műszaki-gazdasági színvonala összhangban van környezetünk, tehát főképp a KGST-tagországok és mindenekelőtt a Szovjetunió érdekeivel. Természetes, hogy a szakosításra vonatkozó minden döntés nagy következményeket von maga után, nagy kockázatot hoz magával. Más út nem létezik számunkra. A dolgok gyorsan változnak körülöttünk, a tudománvos műszaki ismeretek tökéletesebb felhasználása alapján egyre gyorsul a gazdasági fejlődés. Már a legközelebbi jövőben nagy beruházási tervek várnak ránk, amelyek igényességükkel messzire túlszárnyalják eddigi elképzeléseinket. És ezekre a feladatokra fel kell készülnünk.

Szükségesnek tartottam ezeket a dolgokat elmondani úgy, ahogy én látom őket a sokéves gyakorlat és a Szlovák Szocialista Köztársaság központi szerveiben eltöltött néhány év tapasztalatai alapján. Kérem, fogadják őket úgy, ahogy gondoltam. Semmiképpen sem állítom, hogy a javasolt megoldások az egyedüli lehetséges kiutat jelentik az adott helyzetből. A beruházási folyamat, tekintettel a beruházási akciók jellegére, évről évre igényesebb lesz, mert a szocialista gazdasági integráció a beruházási tevékenységet egészen új, egészen más alapokra fogja helyezni. Csehszlovákia meg akarja találni helyét a nemzetközi munkamegosztásban, igen rövid időn belül szigorú fegyelemmel kell irányítania a beruházási folyamatot és a megrendelői-kivitelezői kapcsolatokat.

Ladislav Luhový elvtárs felszólalása

A Nehézgépipari Üzem termelési- gazdasági egységének 1974-ben 13 százalékkal kell biztosítania a termelés növelését. Abszolút értékben ez annyit jelent, hogy a vállalat termelési terjedelmét az 1973. évhez viszonyítva 1 milliárd 200 millió koronával kell növelni. Tudatában vagyunk annak, hogy a fokozott feladatokra, való tekintettel nem állhatunk helyt az eddigi gyakorlattal, teljes fordulatokra kell bekapcsolnunk az egész termelési-gazdasági egység intenzifikáló tényezőit, minden forrást, amely rendelkezésünkre áll, s főleg az egyik legfontosabb forrást — egész termelési-gazdasági egységünket rákapcsolni a KGST keretében való együttműködésre. Tudományos-kutatási alapunk jelenleg 2500 tehetséges dolgozóból áll. Az élet megmutatta, hogy ahol a dolgozókat helyesen vezettük, helyesen irányítottuk, leszűkítettük működési területüket, helyesen koncentráltuk erejüket és eszközeiket, ott az minőségi téren a népgazdaság javát szolgálta. Csak néhány példát említek. A gépipari kohászati üzemek tudományos-kutatási dolgozói például csupán a Szovjetunióban 11 döniő fontosságú üzemet terveztek, hengerműveket és hasonló létesítményeket. Ugyanakkor a Detva i Gépgyár tudományos-kutatási dolgozói rövid időn belül megterveztek számos, az útépítés és az építőipar terén fontos berendezést. Ez a siker nemzetközi elismerést hozott a brjiói gépipari nagyvásáron az idén a nemzetközi verseny keretében aranvérmet szereztek. Komáromban a hajógyár dolgozói bebizonyították, hogy képesek még a legbonyolultabb tervek kidolgozására is, mint amilyen a 400 férőhelyes, kórházzal és más berendezéssel felszerelt személyszállító hajó megtervezése. Minden egyes ilyen hajó értéke 140 millió korona. Martinban a Túróéi Gépgyár tudományos-kutató dolgozói a szakosított termelés alkalmazásában váltak be, gyártmányaik világ- színvonalat értek el. További potencionális forrásokat vélünk látni éppen a tudományos-kutatási alapban, mert ez segíthet feladataink teljesítésében.

Emellett a külső kutatóintézetekkel, főiskolákkal és akadémiákkal együttműködve ki akarjuk használni a szabadalmakat. Példát hozok fel arra, mennyire érdemes gondolkodni, menynyire érdemes erőt, eszközöket ráfordítani az új termelés előkészítésére, főleg a 6. ötéves tervben. A žilinai Gör- gőscsapágyárban a termelést olyan módon sikerült megszervezni, hogy a KGST keretében egy gyártmányból 12 millió darabot tudtunk előállítani. Érdemes még megemlíteni, hogy a 12 millió darabot ugyanannyi dolgozó állítja elő, mint más hasonló termelésben a 3 millió 700 ezer darabot, természetesen több típusnagyságban. A kohászat terén mindez olyan eredményt hozott, hogy a munkatermelékenység 1:8- arányban növekedett, örvendetes tény, hogy a gépek egyhannadát a Považská Bystrica-i Gépgyár szállította. A gépeket maga a gyár szerkesztette, s meggyőzött mindenkit arról, hogy e gépek semmivel sem rosszabbak, mint amelyeket Lenp'vöTnrs^o' Japánban vásárol*

Bratisiaviioan egy lechnológiai-racio- nalizálós központot szeretnénk építeni, amely fokozatosan felelősséget vállal az előkészületben levő sorozatgyártásokért, hogy a termelést magas színvonalon készítse elő. A vállalatoktól fokozatosan átveszi a felelősséget az élőmunka és az anyag fogyasztásáért, tgy szeretnénk konkrétan profitírozni ennek a központi racionalizációs intézménynek egész tevékenységét.

A tudományos-műszaki dolgozókat egészséges szocialista versenyre akarjuk serkenteni. 1974-re pályázatot hirdettünk a legjobb megoldású tervért, a legjobban megoldott műszaki fejlesztési feladatért. Műszaki dolgozóinkat be akarjuk kapcsolni a „Százezresek" mozgalmába és a szocialista verseny más forAiáiba.

Pavol Hrivnák elvtárs felszólalás«

Pártszervezetünk és vállalatunk gazdasági vezetősége munkáját és figyelmét az 5. ötéves terv elmúlt három évében termelési-gazdasági téren főleg a fejlesztési súlyponti programok megvalósítására összpontosította, kitűzte a poliamid műszál gyártásának további fejlesztését, mégpedig minőségben és választékban egyaránt, tehát konkrétan a Chemlon VII. VIII. és IX. építkezéseinek az előkészítésére, továbbá a hatékony termelés biztosítására. A legfőbb súlyt a minőség megoldására, a költségek csökkentésére és az élőmunka részének a termelésben való csökkentésére helyezte. Ezek a feladatok hárultak kollektívánkra elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának a határozataiból. A feladatokat az 1971—1975- ös évek politikai-gazdasági dokumentumaiban dolgoztuk ki és biztosításukra irányítottuk a dolgozók kezdeményezését, a szemléltető agitációt és a gazdasági propagandát. Ennél az eljárásnál az volt a cél, hogy kollektívánk minden tagja tájékoztatva legyen az egész ötéves terv célkitűzéseiről és feladatairól, hogy a céhek, az osztályok, az alakulatok egyes kollektívái konkrét feladatokat kapjanak.

Ezzel az eljárással elértük, hogy a vállalat az évi végrehajtási terveket eddig minőségi és tárgyi szempontból egyaránt biztosította, sőt minden évben túl is teljesítette. 1971-ben és 1972-ben a vállalat az árutermelést az 5. ötéves terv irányelveivel szemben 79 millió koronával túlteljesítette. 1973-ban várható, hogy az árutermelési előirányzatokat 55 millió koronával túlteljesítik, s túlszárnyalják. Az ötéves terv három évének értékelése után leszűrt eredmények és a nyilvános pártgyűlések tanácskozásai alapján vállalati kötelezettségvállalást tettünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és járásunk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójára teljesíteni az 5 ötéves tervet, ezzel 300 millió koronával túlszárnyalva az 5. ötéves tervben előirányzott árutermelési tervet, és túlteljesítve a terv minőségi mutatóit is

Munkánk második célkitűzése az állóalapok kihasználása, a gyártmányok minőségének fokozása és a termelés racionalizálása. Ezen a t_éren azt a célt tűztük ki. hogv a lehető legtöbb műszaki-gazdasági dolgozó vegyen részt a vállalat konkrét feladatainak a megoldásában.