Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-06 / 290. szám, csütörtök

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése gazdasági kérdésekről (Folytatás az 5. oldalról) nal emelésében kitűzött célok elérése a népgazdaság és a hatékonyság sike­res fejlődésétől függ. Elvtársak! A jelen időszakban értékelték a CSSZSZK,* a Cseh és a Szlovák Szoci­alista Köztársaság gazdasága hosszú távú fejlesztése érdekében végzett eddigi munkát. Már részletesebben ki­dolgozzuk a gazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének feltételeit és az erre szolgáló intézkedéseket. Ily módon tel­jesítjük a CSKP XIV. kongresszusa és a központi bizottságok üléseinek hatá­rozatait, amelyek hangsúlyozták a fej lesztési kérdések távlati megoldásának a szükségességét. A XIV. kongresszus stratégiai irány­vonala a következő ötéves tervben még jobban elmélyül a hatékonyság sokol­dalú növelése, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek következetes felhasználása, valamint azáltal, hogy a csehszlovák gazdaság gyorsabb ütem­ben kapcsolódik be a nemzetközi mun­kamegosztásba. Arra törekszünk, hogy az SZSZK gaz­dasága növelésének potenciális forrá­sait és tényezőit erőteljesebben bekap­csoljuk az országos fejlődésbe azzal a céllal, hogy maximális mértékben hoz­zájáruljunk a források kialakításához a CSSZSZK-ban, s ezáltal az SZSZK-ban is. Mindenekelőtt hatékonyabban kell el­érni a munkaerőforrások még jelentő­sebb gyarapodását, hogy elérjük a la­kosság gazdasági aktivitásának megfe­lelő színvonalát. Ez a terület jelentős mértékben befolyásolhatja az országos fejlődést. Ehhez jelentősen hozzájárul­hat a természeti feltételek, főként a mezőgazdaság fejlesztésének a felhasz­nálása, a faanyagok komplex feldolgo­zása, a7. építőanyagtermelés fejlesztése stb. A fejlesztés fő irányai A további gazdasági fejlődés és a ha tékonyság döntő feltételei lesznek a strukturális változtatások, főként az ipar területén. Feltételezzük, hogy a további munka a következőkre irányul majd: 1. Elvben arról van szó, hogy meg növekszik a gépipar szerepe az SZSZK gazdaságában, főként azáltal, hogy a progresszív termelési programok és az integrált termelési ágak fejlesztésére irányul a KGST keretében, szélesebb mértékben bekapcsolódik a szerszám­gép-, a teherautó, az irányító és az au- tomatizációs technikai berendezések, a beruházási elektronika, az atomenergia­berendezések, a vegyipar, a gumiipari és a textilipari berendezések gyártásá­ba. A gépipari termelés abszolút nüveke désének el kell érnie az ötödik ötéves terv növekedésének csaknem a kétsze­resét, mégpedig a foglalkoztatottság általában egyforma arányú növekedésé­vel. Hogy szemléltessük e feladat ko­molyságát, rá kell mutatnunk, hogy a növekedés oly nagy lesz, mint az SZSZK 1971. évi gépipari termelésének egész térfogata. A műszaki és technológiai szempont ból igényesebb termelések megvalósí­tását főként az új termelési ágakban csupán a valamennyi kategóriába tar­tozó dolgozók szakképzettségének ál­landó növekedése biztosítja. Ez a probléma komolyságáról tanús­kodik, s egyben új orientációt is ad ar­ra, mit kell tenni e célok teljesítése érdekében. Mindenekelőtt elvárjuk, hogy megváltozik a vezető gazdasági dolgozók és a kommunisták állásfoglalá­sa a vezérigazgatóktól kezdve egészen az üzemekig, mégpedig főként abban az irányban, hogy alaposan előkészít­sék és biztosítsák a progresszív felada­tok teljesítését, valamint erőteljesebb strukturális változásokat és a fejlesz­tési alap kiépítését szorgalmazzák. 2. Továbbá a népgazdaság gyors ke- mizálására fogunk törekedni minde­nekelőtt a petrokémiai termékek fej­lesztése, az olaj és az olajtermékek, a földgáz, a műanyagok, a műtrágya, a gumiipari vegyszerek és műanyagok szélesebb körű érvényesítése útján. A múlttal szemben nagyobb súlyt kell helyezni a feldolgozó termelőhelyek fejlesztésére, és a faanyagok, főként a lombfaanyagok felhasználására, s cel­lulózéra és papírra való feldolgozásuk­ra. 3. Fokozódik a közszükségleti ipar szerepe, főként azoké a termelő ága­zatoké, amelyek a hazai nyersanyagra alapulnak, mindenekelőtt a bútorgyár­tás és a fafeldolgozás, az üvegipari termelés, a műanyagokból történő ci­pőgyártás, a kötöttruha termelése. Oj termelésként bevezetjük a táblaüveg- és a porcelángyártást. E három ágazatnak Szlovákia ipari termelése általános gyarapodásához több mint 70 százalékkal kell hozzá­járulnia és döntő szerepe lesz a haté­konyság növelésében is. A mezőgazdaságban a termelés ma­gas fokú hatékonyságáról, a termelési szakosítás és kooperáció növeléséről, s ezzel "Összefüggésben az élelmiszeripar olyan arányú fejlesztéséről lesz szó, amely lehetővé teszi a nyersanyagok hatékony értékesítését és az eredeti tápértékek maximális megőrzését. A mérsékelt övezet élelmiszerfogyasztá­sának növekedését a lakosság gyarapo­dása ellenére teljes mértékben saját termeléssel lehet fedezni. Mindazokat az eszközüket és forrá­sokat, amelyeken Szlovákia gazdasága jövőbeni gyors növelésének lehetőségei alapulnak, úgy kell felhasználnunk, hogy meggyorsítsák a munka társadal­mi termelékenységének növekedését, főként a dolgozók magasabb fokú és tökéletesebb ellátásának következté­ben, és hogy energia-, nyersanyag- és anyag-, valamint devizamegtakarítás­hoz vezessenek. E problémák jelentősége megkövete­li gyakorlati intézkedések komplex ki­dolgozását a fejlesztési súlyponti prog ramok, a kritériumok társadalmi előny­be helyezése érdekében, valamint a távlatokkal nem rendelkező termelések korlátozása és megszüntetése érdeké­ben. A jelenlegi irányzatok arra utal­nak, hogy a fejlesztési programok ed­digi viszonylag széles választékát pon­tosabbá kell tenni, s a fejlesztési forrá­sokat a termelés és a termékek szű- kebb körére kell összpontosítani. A ta­pasztalatokból kiindulva az ötödik öt­éves tervidőszakban jelentős haladást kell elérnünk a főbb programok komplex értelmezésében és megvalósításuk biz­tosításában, bonyolult és sokoldalú népgazdasági összefüggéseikkel együtt. A következő időszakban is a legko­molyabb probléma a beruházási épít­kezés marad. Tekintettel arra, hogy az SZSZK-nak az országos munkaerőfor­rások négyötöde áll majd rendelkezé­sére, ez egyes specifikus eljárást igé­nyel e források irányítása és felhaszná­lása terén Nagyobb súlyt helyezünk a feldolgozó-ágazatok fejlesztésére, még­pedig új építkezések útján is, de ugyan­akkor továbbra is nagy igényeket tá­masztunk a műszaki és a technológiai paraméterekkel szemben. Az új beruházásokon kívül arra kell törekednünk, hogy a hatodik ötéves tervben fokozott erőfeszítéssel igye­kezzünk Szlovákia gazdasági fejlődése hatékonyságának a növelésére, mégpe­dig számos intenzifikációs intézkedés útján. Mindenekelőtt nagyobb eszközö­ket fordítunk az üzemek, a gépek és berendezések, valamint egész techno­lógiai vonalak átalakítására és korsze­rűsítésére, mert ez nagy lehetőséget nyújt a munkaerő megtakarítására, fő­ként a termelési folyamatnak azokban a részeiben, ahol a gépesítés és a nagyüzemi termelési alapelvek még nem játszanak komolyabb szerepet, és ahol túlsúlyban van a kézi munka. A források fokozatos növelése a nem termelési ágazatokban lehetővé teszi egyes sürgető problémák megoldását, főként az ifjú nemzedékkel kapcsolat ban. Csak néhányat soroltam föl azokból a döntő kérdésekből, amelyek a hato­dik ötéves terv előkészítése alapjai kidolgozásának a problémáit jellemzik. Az irányítási rendszer tökéletesítése A jelen időszakban a munkálatok súlypontja a tervezési terveken függ, emellett fokozatosan áttolódik az ága­zati központi szervekre, amelyeknek a legközelebbi hónapokban jelentősen el kell mélyíteniük és konkretizálniuk kell eddigi eljárásukat, valamint a ha­todik ötéves terv gazdasági fejleszté­sének a kereteit, s hozzá kell járul­niuk ahhoz, hogy hatékony utakat ta­láljunk a további fejlődés már ma is­mert komplex problémáinak a megol­dására. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozni kell, hogy véget kell vetni azok­nak a követeléseknek, amelyek meg­haladják a reálisan lehetséges kerete­ket és forrásokat. Arra törekszünk, hogy az SZSZK- nak a hatodik ötéves tervre szóló gaz­daságfejlesztési irányelvei javaslatának első komplex és az ágazatokhoz kötő­dő változatát már 1974 első felének végéig előkészítsék. Ennek elbírálása után kidolgozcák az Irányelveket, ame­lyek jóváhagyás után a hatodik ötéves terv kidolgozásának alapjává válnak. Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusa megfo­galmazta az irányítási rendszer töké­letesítésének feladatait és meghatároz­ta a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésén végzett mun­kák irányzatát. A jelen időszakban te­tőfokukra hágnak a hatodik ötéves terv számára az országos szervekben kidolgozott alapelvek javaslatain vég­zett munkák. Emellett abból a felismerésből indu­lunk ki, hogy a tervszerű irányítás je­lenlegi rendszere teljesíti küldetését és kedvezően befolyásolja a népgazda­ság fejlesztésében elért eredményeinket. Ezért e rendszer pozitív elemeit cél­tudatosan elmélyítjük és ugyanakkor kizárjuk azokat az elemeket, amelyek nem váltak be, illetve azokat mások­kal, hatékonyabbakkal, amennyiben le­hetséges, kísérleti úton kipróbált meg­oldásokkal helyettesítjük. A jelen Időszakban a nagykereske­delmi árak átépítésén dolgozunk. En­nek célja az, hogy az új nagykereske­delmi árak maximális mértékben meg­közelítsék a társadalmilag szükséges költségeket és a kereskedelem nép- gazdasági hatékonysága elbírálásának hatékonyabb kritériumai legyenek. Hasonló célokat követ a bérrendsze­rek fokozatos átépítése is, ami érvé­nyesülni kezdett a fő termelőágazatok­ban, és 1974-ben az átépítés kiterjed a vállalatok döntő részére. Az új bérfeltételek további érvénye­sítésének fő feltétele' az irányítás, a termelés és a munka hatékonysága színvonalának emelkedése a komplex 'szocialista racionalizálás keretében. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk, hogy az átépítés sikere nagymérték­ben attól függ, hogyan tudjuk a dol­gozóknak megmagyarázni mindezeket az intézkedéseket, s hogyan tudjuk megnyerni őket aktív együttműködés­re. Emellett nem becsülhetjük le a konkrét munka- és bérfeltételek meg­tárgyalását a szó szoros értelmében minden egyes dolgozóval. Elvtársak! Az ötödik ötéves terv feladatai meg­valósításának sikereiben, de ugyanígy azokban a fogyatékosságokban és prob­lémákban is, amelyekkel még találko­zunk, fontos része van a szlovákiai központi állami szervek irányítómunká­jának. A szlovákiai szervek küldetése Államunk szövetségi elrendezésének elve alapján a nemzetiségi kérdés le­nini megoldása fennállásának öt éve alatt életképesnek bizonyult és teljes mértékben bevált. Lényegesen megnö­vekedett a szlovák nemzeti szervek felelőssége a gazdaságpolitika megva­lósításáért, s emellett az ezzel össze­függő feladatok teljesítésének az ap­parátus kiépítésével párhuzamosan kellett végbemennie. Szlovákiában az ötéves terv felada­tai teljesítésében elért túlnyomórészt pozitív eredmények arról tanúskodnak, hogy Szlovákiában a központi állami szervek és a nemzeti bizottságok si­keresen teljesítették gazdasági-szerve­zői feladatukat. Meg kell mondani, hogy 1973-ban, különösen a jövő évi terv előkészítése folyamán intenzívebbé vált a Szlovák Tervbizottság együtt­működése az Állami Tervbizottsággal, valamint a szövetségi tárcákkal. Minisztériumaink munkáját, amely nem mentes a fogyatékosságoktól, cél­tudatosan a tevékenység azon szaka­szaira kell irányítani, amelyek a szak­mai és szervezési szempontból a leg­nehezebbek és a legbonyolultabbak, mint például a beruházási építkezésre, a korszerű technológia elsajátítására, a termelési struktúra és minőség ru­galmasabb módosítására — a népgaz­daság szükségleteinek megfelelően. Elvárjuk, hogy az SZSZK kormánya továbbra is rendszeresen gondot for­dít a szövetségi szervek által irányí­tott ágazatok fejlesztésére is, amelyek­nek fejlődésétől jelentős mértékben függ a Szlovákia egész gazdasági fej­lesztésében kitűzött célok teljesítése. Szlovákiában a központi állami szer­vek irányítómunkája további megjaví­tásának érdekében az SZSZK kormá­nyának szüntelenül nagyobb igényeket kell támasztania a szakágazatok által előterjesztett tökéletesítési javaslatok előkészítésével szemben, főként ami az elemzések mélységét, a tényleges hely­zet megállapítását, a megoldás haté­konyságának és realitásának az indo­koltságát illeti, valamint következete­sen meg kell tárgyalni és elbírálni a javaslatokat az illetékes ágazatok kör zött az SZSZK és a CSSZSZK kereté­ben. A központi szervek színvonala emelr kedésének szempontjából nagy jelentő­ségű a káder- és a személyzeti mun­káról szóló határozatok következetes érvényesítése, amelyek teljesítésének továbbra is megfelelő figyelmet kell szentelni. Ezen a téren megkezdődött a vezető káderek szervezeti előkészí­tése, ciklusos oktatásuk megvalósítása, s ugyanakkor valamennyi szinten bő’- vülnek az irányító apparátus dolgozóéi politikai és szakmai képzésének továb­bi formái is. Nagyobb igényesség a pártszervek részéről A gazdaságpolitika feladatainak megvalósítása állandó figyelmet igé­nyel valamennyi pártszerv és -szerve­zet részéről. Mai ülésünkön is érté­kelni kell azt, hogy az SZLKP kerületi és járási bizottságai, s a vállalatokban és az üzemekben működő alapszerve­zetek fokozott figyelmet szentelnek a gazdaságpolitika fő feladatai teljesíté­sének. Tevékenységük tervszerűbb és koncepciósabb. Nagyobb súlyt helyez­nek a politikai ellenőrzésre, a széles körű aktíva és a dolgozók bevonására a politikai és a gazdasági feladatok megoldásába és teljesítésébe, s ezáltal emelkedik ismereteik és döntéseik szín­vonala. A pártszervek és -szervezetek túlnyomó része fokozott igényességet és bírálatot alkalmaz a gazdasági irá­nyító dolgozókkal szemben, a vállala­ton belüli tartalékok bátrabb feltárásá­ra és hatékonyabb felhasználására ve­zeti őket, s erre irányítja a munka­kezdeményezés fejlesztését is. Általában pozitívan értékelhetjük az állami, a gazdasági és a társadalmi szervekben és szervezetekben dolgozó kommunisták céltudatosabb, egybehan­golt eljárását is a párt gazdaságpoli­tikája fő céljainak biztosítása és tel­jesítése folyamán. Számos vezető dol­gozónál nagyobbfokú elkötelezettség nyilvánul meg az igényes faladatok ki­harcolásáért, fokozódik felelősségérze­tük e feladatok teljesítéséért mind a párttal, mind pedig a dolgozók kollek­tíváival szemben. A jövő évben előttünk álló felada­tok igényessége, az emberek anyagi és kulturális színvonala emelésében kitű­zött célok megvalósítása azonban meg­követeli, hogy a pártszervezetek és va­lamennyi kommunista még erőteljeseb­ben teljesítse élcsapatszerepüket a munkások, az irányító dolgozók, a technikusok és a többi dolgozók erő­feszítéseinek a feladatok sikeres tel­jesítésére és túlszárnyalására való orientálásában. Ezen a téren fel kell használni a dolgozók körében végzett politikai munka valamennyi bevált for­máját, s növelni kell a társadalmi szervezetek, főként az FSZM és a SZISZ szerepét a dolgozók kezdemé­nyezésének a kibontakoztatásában. A pártszerveknek és -szervezeteknek még behatóbban fontolóra kell venniük a párt politikai munkastílusát, módsze- reit és általános hatékonyságát, az anyagi termelésben a párt vezető sze­repének és ellenőrzési jogának követ­kezetesebb érvényesítését. Szükséges, hogy az üzemekben mű- ködő pártszervezetek még hatékonyab­ban gondoskodjanak a terv követke­zetes teljesítéséről ebben és a jövő év­ben, s ezzel megteremtsék a feltétele­ket az egész ötéves terv sikeres tel­jesítéséhez, valamint a dolgozókról va­ló gondoskodáshoz. A párt befolyásá­nak súlypontja kell, hogy még na­gyobb mértékben a döntő gazdasági feladatok megoldására irányuljon, ame­lyektől további előrehaladásunk függ. Amint már mondottuk, ezek elsősor­ban a beruházási építkezés problémái és fogyatékosságai, a gazdaságunkban eszközölt strukturális változtatásokkal összefüggő feladatok, a termelés haté­konysága, minősége és műszaki szín­vonalának emelése, a mezőgazdasági termelés növelése, a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások fejlesztése és mi­nősége. Minden feltételünk megvan ah­hoz, hogy a jövő évben e problémák megoldása során jelentős lépést te­gyünk előre. A tapasztalatok megerősí­tik, hogyha a párt a dolgozók kezde­ményezésének ösztönzése élén áll, ha a kommunisták példával járnak elöl, akkor sikerül teljesíteni az igényes feladatokat, sikerül leküzdeni a nehéz­ségeket és a fogyatékosságokat is. A központi bizottság elvárja, hogy a pártmunkában még nagyobb kezdemé­nyezés bontakozik ki a gazdasági prob* lémák megoldása, a kollektívák és egyének munkájának igényesebb elbí­rálása, a párthatározatok biztosítása és teljesítése során, valamint a politikai ellenőrzés erősítése során is. Ugyancsak elvárja, hogy a pártszer­vek és -szervezetek a kötelességek nem teljesítéséből levonják a pártkövetkez­tetéseket, és ha a helyzet megköveteli, káderváltoztatásokat is eszközölnek. A CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi februári ülései után a pártszervek (Folytatás a 7. oldalon) űj szó 1973. XII. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom