Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-06 / 290. szám, csütörtök

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése gazdasági kérdésekről (Folytatás a 3. oldalról) A mezőgazdasági termelés fejlődését 1974-ben megfelelőképpen fogjuk biz­tosítani az anyagi-műszaki ellátással. Tovább javul a műtrágyák, a mezőgaz­dasági vegyszerek és egyes gépekből az ellátás minőségi struktúrája, és a hegyvidéki és a hegyaljai körzetek el­látása is. Rendet kell teremteni a talajjavító munkák, különösen az öntözőberendezé­sek létesítése terén mutatkozó komoly visszamaradás körül, biztosítva az ön­tözőberendezések teljes fokú kihaszná­lását. Nem nézhetjük tovább passzívan az olyan eseteket, amikor a folyóvizek szennyezettsége elleni védekezésre vo­natkozó rendszabályok meg nem tar­tása következtében nem lehet a vizet öntözésre használni. Az 1974. évi tervben kitűzött felada­tok végrehajtásával együtt a mezőgaz­daságban a vezető gazdasági dolgozók figyelmét a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának és hatékonyságá­nak a növelésére kell irányítanunk. A terv jó teljesítése mellett az utóbbi években gyakran megfeledkezünk a a termelési folyamat minőségi oldalá­ról. Ebben a tekintetben is emelni és tökéletesíteni kell a vállalati belső irá­nyítás és a nyilvántartás színvonalát, hogy az illetékesek kísérjék figyelem­mel a termelési költségeket, és elem­zésük alapján foganatosítsanak intéz­kedéseket mindenütt, ahol nem gazda­ságos a termelés. A mezőgazdaság további fejlesztésé-'* vei kapcsolatos kérdések megoldásá­nak igényessége és bonyolultsága foko­zott igényeket támaszt az irányító és a politikai-szervező munka színvonalával szemben az irányítás valamennyi foko­zatán. A figyelem középpontjában to­vábbra is a növekedési tartalékok s az egyes körzetek, járások és vállalatok potenciális lehetőségei kihasználására irányuló igyekezetnek kell állnia. E té­nyezők kihasználásának foka fokoza­tosan a vezető dolgozók felelősségének és érdemeinek a kritériuma kell hogy legyen. A jövő évben ünnepeljük mezőgaz­daságunk szocializálásának 25. évfor­dulóját. Ez a jubileumi esztendő kedve­ző alkalom lesz a belső tartalékok kezdeményező felhasználására vala­mennyi munkahelyen, még jelentősebb eredmények elérésére a mezőgazdasági termelésben. Mb beruházási politikát Egész pártunk figyelme tartósan a beruházási feladatokra irányul, ame­lyek mind jobban befolyásolják a nép­gazdaság dinamikus fejlődését és haté­konyságát, valamint a lakosság szük­ségletei jobb kielégítéséhez szükséges feltételeket. Törekszünk erre annál in­kább is, mert ezen a területen még mindig nem sikerült teljes mértékben leküzdeni a hatvanas évek második fe­lében mutatkozott ösztönös fejlődés kö­vetkezményeit, továbbá azért is, mert évről évre foglalkozunk a beruházások terjedelmében és szerkezetében mutat­kozó új, egyre igényesebb feladatok megoldásával. Szlovákiában ennek az ötéves tervnek a folyamán kereken 50 milliárd koronával nagyobb beruházási keretet kell felhasználnunk, mint a negyedik ötéves terv időszakában. Az első három esztendő folyamán e területen is számos pozitív eredményt értünk el. Például a beruházások ter­jedelmében időelőnyben vagyunk több mint 7 milliárd koronával, ám az anya­gi teljesítésben, különösen a döntő fontosságú építkezéseken, lemaradás mutatkozik. De pozitívumként könyvel­hetjük el, hogy a határidő előtti telje­sítésben több mint 60 százalékkal a racionalizálás céljait szolgáló gépek és berendezések részesülnek, amivel ked­vezőbb szerkezet alakult ki a munka­termelékenység és a termelés haté­konysága növekedésének a szempont­jából. Egészében véve stabilizált fejlő­dés mutatkozik a lakásépítés területén is. 1973-ban hozzáláttunk a kapacitások jelentősebb koncentrálásához az épít­kezések befejezésére. A befejezett be­ruházások a kétszeresét teszik ki a múlt évben befejezett beruházásoknak. Mindamellett azonban nem sikerült fordulatot elérni a beruházások terü- letelőkészítésének és tervdokumentá­ciója előkészítésének a megjavításában, tovább növekednek a tervezett költsé­A jövő évben előttünk álló fő fel­adat a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP legutóbbi kongresszusa irányel­veinek a teljesítésével javulást elérni a be nem fejezett építkezések számának csökkentése terén. Ezért a beruházások valamennyi résztvevőjének erőfeszíté­seit a pártszervek és -szervezetek te­kintélyének felhasználásával ezen alap­vető feladat teljesítésének irányába kell terelni. Elvárjuk, hogy ebben az igyekezetben hatékony segítségünkre lesz a Szövetségi Kohó- és Gépipari Minisztérium s a hatáskörébe tartozó vállalatok és szervezetek is, amelyek a szlovákiai beruházásokhoz gépeket és berendezéseket szállítanak, s biztosít­ják ezek felszerelését, valamint a ter­vezőintézeteket irányító más szövetségi szervek is. Az 1974. évi terv az előző évi ter­veknél jelentősebben megteremti e fel­adatok biztosításának a feltételeit, és­pedig elvileg két irányban. Aktív módon, ami a kapacitásoknak az építkezések befejezésére való to­vábbi koncentrációját jelenti, ezzel ki­tűzi a konkrét befejezési programokat az egyes beruházók és kivitelezők szá­mára, következetesebben kötődnek a beruházási tervben kitűzött feladatok az építőipari vállalatok termelési prog­ramjához, kötelezően meghatározza a feladatokat a gépeket és berendezése­ket szállító vállalatok számára, s bizto­sítja, hogy csak azok a beruházások kerülhessenek a tervbe, amelyek idejé­ben jóváhagyott tervdokumentációval gek, fontos ipari beruházásoknál üzem­be helyezésüket megnehezíti a műsza­ki berendezések késedelmes szállítása. A fogyatékosságok, amelyek állan­dóan mutatkoznak a műszaki berende­zések szállításának és felszerelésének folyamatos biztosításában, alátámaszt­ják azt a meggyőződésünket, hogy he­lyes lesz meggyorsítani a magasabb fokú szállítási formák bevezetésére irányuló intézkedések megvalósításál úgy, ahogy azt a szövetségi kormány 281/1972. számú rendelete feltételezi. Nem lehetünk elégedettek az iskola- épületek és az egészségügyi létesítmé­nyek építésének ütemével, és a lakóte­lepek járulékos beruházásaiban mutat­kozó lemaradás leküzdésének lassú üte­mével. Ugyancsak elégedetlenek vagyunk a rádió, a televízió, a filmgyártás, a Nemzeti Galéria létesítményei és más létesítmények építésének ütemével is. Ezekre a beruházásokra az év első tíz hónapjában a tervezett beruházási ke­retekből keveset használtunk fel. Az utóbbi időben egyre jelentősebb fogyatékosságok mutatkoznak a lakos­ság vízellátásában, különösen a sűrűbb telepítésű nagyobb városokban. Ennek megoldására már több intézkedés szü­letett. Ezen a területen tovább kell nö­velni az erőfeszítéseket, hogy elejét lehessen venni az olyan ellátási zava­roknak, amilyenek megoldásával Bra­tislavában és egyes más városokban foglalkozni kellett. A jövő évi terv, az eddigi fejlődés pozitívumaira építve, figyelmünket a meghatározó problémák megoldására összpontosítja. A beruházások összter- jedelme 8,5 százalékkal növekedik, emellett gyorsabb ütemű fejlődéssel kell számolni az 1,5 millió koronái meg nem haladó beruházások terüle­tén, ami további lehetőséget nyújt a termelés korszerűsítésére és racionali­zálására. rendelkeznek, és ahol az építőipari vál­lalatok a beruházás első évében vál­lalták a munkák megfelelő mennyisé­gének az elvégzését. A másik mód, ami népszerűtlen sok beruházó számára, a megkezdett épít­kezések számának lényeges csökkenté­se az ötéves tervben szereplő elképze­lésekkel szemben. A befejezetlen épít­kezések száma 1974 végével — a terve­zett beruházási költségek számláján mutatkozó fel nem használt összegek­ben kifejezve — az ötéves terv elő­irányzatával szemben 5 milliárd koro­nával lesz nagyobb. A jövő évben számítunk olyan jelen­tős akciók elkezdésével, mint amilyen a košicei Kelet-szlovákiai Vasmű széles meleghengerművének, a podbrezovái Vasgyár csőhúzó üzemének, a Pov. Bystrica-i Gördülőcsapágygyár nagymé­retű csapágyakat előállító üzemének, a pezinoki Farostlemezgyárnak és to­vábbi üzemeknek a korszerűsítése. Az elmondottakat tehát úgy foglal­hatjuk össze, hogy az elvégzett építő­ipari munkák terjedelmének csak olyan növelését fogjuk támogatni, ami a befejezetlen akciók gyorsabb ütemű befejezéséhez vezet, biztosítja az épí­tőipari kapacitások összpontosítását és a be nem fejezett építkezések számá­nak a csökkenéséhez vezet. Ezeket a szándékokat mindenképpen támogat­niuk kell főképp az Összes tárcáknak és a beruházások valamennyi közvetlen részvevőjének. Ezeket a célokat az il­letékes területi pártszerveknek is szi­gorúbban kell megítélniük és biztosíta­niuk. A beruházási terv feladatainak a biz­tosítására kialakultak a szükséges fel­tételek az építőipari kapacitások növe­kedésében. A kivitelezői építőipari ka­pacitások évi átlagos növekedési üte­me két ponttal magasabb az ötödik ötéves tervben előirányzottnál. Az építőipari ágazatban azonban to­vábbra is szükséges az építőipari ka­pacitások szerkezetének a megváltoz­tatása és területi elosztásuk megváltoz­tatása. Až építőipari kapacitások szerkezeté­nek megváltoztatásával párhuzamosan belső felépítésükben is változtatásokat kell végrehajtani, biztosítva az egyen­súlyt a fő és a kisegítő építőipari ka­pacitások között, és jobban meg kell oldani az építőipar anyagellátását az építőanyagipar, s ugyanígy a többi ipa­ri ágazat részéről. A beruházások minősége és határide­je a tervben előírt mutatók és a meg­határozott beruházási keretek megtar­tásának döntő feltétele az idejében va­ló és kifogástalan minőségű tervelőkéi szítés. Sajnos, a beruházások területén to^ vábbra is súlyos fogyatékosságok mu­tatkoznak. Ezek lényege egyrészt a teljes tervdokumentáció késedelmes el­készítésében keresendő, amelyet az építkezés elkezdésének terve határ­időnként megszab, másrészt a tervezett megoldásokban az építkezés folyamán végrehajtott gyakori változtatásokban. A tervezőintézetek kapacitása és a tervezési munkálatok szükséglete közti globális egyensúly mögött lemarad a strukturális egyensúly. Az utóbbi évek fejlődése azt mutat­ja, hogy a beruházásokat — irányító ágazati szervek a tulajdonképpeni ter­vezőszervezeteket is beleszámítva — nem oldják meg kellő hangsúllyal a megkezdett építkezések mennyisége és a tervezőkapacitások fejlődése köz­ti aránytalanságokat. Ezért pl. az ener­getikában az építkezési beruházások tervezési előkészítésének 50 százalékát más ágazatok tervezőszervezeteivel ko­operálva biztosítják. Mélyítsük el az ellenőrző tevékenységet A beruházási építkezések irányításá­nak ezen a szakaszán továbbra is el kell mélyíteni az ellenőrző szervek te­vékenységét. Nem szabad megengedni, hogy tervezésileg nem előkészített építkezések kerüljenek a tervekbe. Az építkezési beruházások hatékony­sága növelésének egyik legfontosabb feltétele a beruházó szakaszok kiépí­tése és minőségük megjavítása vala­mennyi szinten úgy, hogy döntő sze­repük legyen a beruházási folyamat­ban. Meg kell állapítanunk, hogy a beruházók még nem tartják mindenütt szuverénül a kezükben ezt az egész folyamatot. Ugyanígy a tervezés előtti és a ter­vezési előkészületeket nem értékelik kellőképpen és nem elég következete­sen. A beruházók központi szerveinek a szintjén is megtűrik azt az állapotot, hogy nem küszöbölik ki elég erélye­sen a műszaki-gazdasági megoldás fo­gyatékosságait, elnézik a költségvetési költségek emelését és az építkezési ha­táridők meghosszabbítását. Ezért minden szinten ki kell har­colni a szélesebb, üzemeken felüli, össztársadalmi szempontokat, amelyek szem előtt tartják a tervezett építke­zés műszaki-gazdasági színvonalát, ha­tékonyságát és költségeit. A beruházási folyamat folyamatossá­gát nem érhetjük el jó anyagi-műszaki ellátottság nélkül. Ezen a téren az idén is nehézségek merülnek fel, amelyek csökkentik a beruházási folyamat meg­javítására vonatkozó intézkedések ha­tékonyságát. Ezek a problémák első­sorban azáltal keletkeznek, hogy a megrendelői-kivitelezői kapcsolatokról folyó tárgyalások folyamán a döntő fontosságú anyagoknál nem indulnak ki a lehetőségekből, olyan építkezési technológiát érvényesítenek, amely eze­ket a lehetőségeket nem veszi figye­lembe és az anyagi alap biztosításában sok esetben szubjektivizmus érvénye­sül. így pl. az utóbbi években az épít­kezéseken jelentősen elterjedt az acél­konstrukciók használata. Az építővál­lalatok olyan mértékben igényelnek ilyen konstrukciókat, hogy ezek az igé­nyek már túlszárnyalják a népgazda­ság lehetőségeit. Egyes építövállalatok olyan messze mennek, hogy amikor az építkezéseket termelési programjukba veszik, szinte megszabják az acélkonst­rukciós rendszerek használatát, és be­folyásolják a tervezőszervezeteket és a beruházókat. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy az acélkonstrukciókat kevés­bé jelentős akciókra használják, mi­közben a fontos építkezésekre nem juí belőlük. A másik oldalon viszont ne­hézségek merülnek fel a szilikátele- mek kapacitásainak a kihasználásá­ban. Hangsúlyoznunk kell, hogy tárna- gátjuk a progresszív technológiai rend- szereknek az építkezéseken való alkal­mazását, de csakis a népgazdaság le­hetőségeinek megfelelően. Figyelembe véve azokat a problémá­kat, amelyek az építőiparban a fémek­kel szemben támasztott követelmények biztosításában merülnek fel, következe­tesen fel kell mérnünk az acélkonst­rukciók használatának célszerűségét éš terjedelmét, valamint a csőanyag hasz­nálatát. Ezen a téren különböző intéz­kedéseket kell foganatosítani, elsősor­ban annak érdekében, hogy a legfon­tosabb építkezéseket ellássák acél­konstrukciókkal és nagy átmérőjű csö­vekkel a komplex lakásépítést feltéte­lező vízvezeték-építkezéseket. Až SZSZK Építésügyi Minisztériumában éš a beruházó-, tervező- és szállítói szer­vezetekben a vezető funkciókban dol­gozó kommunistáknak magukévá kell tenniük az ilyen hozzáállást. A párt- szervezeteknek külön figyelmet keli szentelniük ezeknek a problémáknak. Szükségesnek tartjuk, hogy tájékoz­tassuk az SZLKP Központi Bizottsá­gát arrról, hogy jövőre — 603 millió korona beruházással — megkezdődik Bratislavában a karosszéria- és szerelőr- üzem első részének az építése. Ezzel az építkezéssel kezdjük meg­valósítani a személyautó-gyártási ka­pacitások építését a CSKP XIV. kong­resszusa határozataival összhangban, mint a szlovákiai gépipar fejlesztésé­nek egyik legfontosabb programját. Ez­zel teljesítjük az alapvető strukturális változások feladatát is. Ezért a szállí­tó- és a tervezőszervezeteknek rend­kívüli figyelmet kell fordítaniuk meg­valósítására. Az Építésügyi Miniszté­riumnak meg kell teremtenie a keď-, vező feltételeket ahhoz, hogy az épít­kezés folyamatos és gyorsított legyen. Hasonló feladat vár e jelentős építke­zés fő tervezőire: a Bratislavai Kovö- projektre, amelynek idejében kell elő­készítenie az összes tervet az egész építkezési komplexum számára. E terv megvalósításában részt vevő valamennyi kommunista feladata, hogy munkájukkal necsak teljesítsék, haneiii le is rövidítsék a kitűzött határidő­ket. Új módon és következetesen Az ötéves tervidőszak utóbbi két évé­ben a társadalmi termelés növekedé­sének biztosítása nagyobb mértékű, mint az előző években az építkezési beruházások eredményeitől és attól függően, hogy határidőben helyezzük-e üzembe a kapacitásokat és hatékonyan kihasználjuk-e őket. Ez elsősorban megköveteli: hogy — idejében készítsük elő és fogadjuk el a beruházási építkezések egyes akcióira vonatkozó döntéseket, s így teljesítsük az alapvető feltételt ar. építkezések tervszerű megvalósí­tásához; — lényegesen megjavítsuk a megkez­dett építkezések tervezés előtti és tervezési előkészítését az 1975-ben és az 1976-ban kezdődő építkezések szükségletei szempontjából is; — biztosítsuk valamennyi szervben az építkezések dokumentumainak kö­vetkezetes szakvéleményezését az­zal a céllal, hogy nem engedjük meg a költségvetési tételek indoko­latlan emelését; — ne engedjük, hogy a megkezdett építkezések tárgyi terjedelme az 5. ötéves terv keretét túlszárnyalja; — biztosítsuk az építkezési kapacitá­sok koncentrálását a megkezdett építkezések gyors befejezésére, a szállítószervezetek kapacitásait ru­galmasabban alkalmazzuk az épít­kezési beruházások struktúrájához. Ennek érdekében meg kell gyor­sítani a befejező ciklus számára szükséges kapacitások építését, s nemcsak az építkezési termelés szakaszán, hanem más ágazatokban is, így az építőipari gépészetben, a vegyiparban, a fafeldolgozó-ipar­ban, üvegiparban stb.; — következetesen megvalósítsuk az építkezési kapacitások áthelyezését az összpontosított építkezési beru­házások színhelyeire — Prágába, az észak-csehországi kerületbe és Bra­tislavába —, ami fontos gazdaság- politikai feladat; — hatékonyan kihasználjuk a forrá­sokat a racionalizálási intézkedések és a korszerűsítési akciók megvaló­sítására, miközben következetesen (Folytatás az 5. oldalonj ÚJ sz 1973. XII. 8. Koncentráljunk a fő feladatokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom