Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-01 / 286. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottsága illésének vitája Miloslav Hruškovič elvtárs felszólalása Fejlődésünk stratégiai céljait mérlegelve, figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy a termelésben hogyan érvényesítjük a tudományos-műszaki haladást, hogyan sikerül az ötéves terv strukturális célkitűzéseit a tudománynyal és technikával alátámasztani. Annak ellenére, hogy az ötéves terv céljaink teljesítésében és a hatékonyság növelésében bizonyos problémák merülnek fel, sikeresen teljesítünk számos, a tudományos:műszaki haladással és a termelés műszaki színvonalának emelésével kapcsolatos feladatot. Komolyabb a helyzet azonban a tudományos-műszaki fejlődés tervének teljesítésében, valamint a kutatás és a fejlesztés eredményeinek érvényesítésében. így pl. 1972-ben az állami terv mintegy 680 feladatának kb. 79 száza lékát teljesítettük. Annak ellenére, hogy a tudomány és technika tervének teljesítésében specifikus problémák merülnek fel, 1973-ban a helyzet némileg megjavult, de az eredmények mégsem kielégítőek. A tudományban és a kutatásban sok kiváló, nemzetközileg elismert eredményt érünk el. Annál jelentősebb, hogy ezeket az ismerete két gyorsabban érvényesítsük a gyakorlatban. Ezen a téren döntő azoknak az Irányító és gazdasági dolgozóknak az aktív hozzáállása, akik döntéseikkel megteremtik a feltételeket az ismeretek kihasználásához, össze kell kap csolni a kutatás aktivitását az irányítási folyamattal. Ezért elsősorban a központi szerveknek, a vezérigazgatóságoknak, a vállalatoknak, valamint a pártszerveknek és -szervezeteknek kell gondot fordítaniuk ezekre a kérdésekre. Nézetünk szerint, csakis a gazdasági élet irányítása új elemeinek érvényesítésével biztosíthatjuk az előrehaladást valamennyi szakaszon. A tudományos-műszaki forradalom folyamata ma szorosan összekapcsolódik a szocialista közösség országainak nemzetközi integrációjával. A tudományos-műszaki együttműködésben több sikert értünk el, de ezen a területen sem lehetünk elégedettek. Nem sikerül koncentrálnunk az erőket a legfontosabb feladatokra. A tömeges gyártás növelése és ezzel összhangban a kutatási programok korlátozása, természetesen szükségessé teszi a termelési választék leszűkítését, valamint azt, hogy több gépet hozunk be külföldről, és csak olyan ágazatokra vagy programokra orientálódjunk, amelyek szavatolják a hatékonyságot, megfelelnek a csehszlovák ipar hagyományainak, feltételeinek, és ahol megvannak a szükséges szakképzett kádereink. A kutatásban a koncentráció nem kielégítő előrehaladását részben az okozza, hogy a termelésben lassan valósul meg a koncentráció. Ennek ellenére a kutatásban és a fejlesztésben lehetőségünk nyílik egyes feladatok korlátozására és arra, hogy a termelést a szocialista országok dokumentációja alapján indítsuk be. Szükséges, hogy Csehszlovákia fokozott aktivitást fejtsen ki a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásban. A strukturális változások folyamatát, valamint a kutatói, fejlesztési és termelési erő összpontosítását a döntő feladatokkal párhuzamosan úgy kell megvalósítanunk, hogy a népgazdaság műszaki színvonalának emeléséhez és a külső kapcsolatok hatékonyságának emelkedéséhez vezessenek. A kutatásban és a termelésben a koncentrálás folyamatát össze kell kapcsolni a nagy programok kidolgozásával és kihasználásával. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a tudományos-műszaki értelmiség kezdeményezésének fejlesztésére. Az alkotómunka fejlesztését össze kell kapcsolni a konkrét gazdasági és racionalizálási feladatokkal, valamint a szociális célokkal, a nehéz megerőltető munkák kiküszöbölésével. így pl. a tudományos-műszaki értelmiség kezdeményezésének fejlesztése a nehéz, fizikailag megerőltető munkák meg szüntetésében — úgy mint a Szovjetunióban — széles körű szociális eredményekhez vezethet. Megszilárdíthatja a munkásosztály és az értelmiség egységét és ezáltal az egész társadalom egységét is. A feladatok teljesítése a tudomány és a technika, a szervezés és az irányítás területén szorosan összefügg tehát a tudományos-műszaki és gazdasági értelmiség munkájával. Munkájának minőségétől és a feladatok politikai megközelítésétől függ az egyes ismeretek kihasználhatósága. A tudomány és a technika új ismereteinek meg kell nyilvánulnia a termelés műszaki és gazdasági színvonalának emelésében, a társadalom irányításának egvre hatékonyabb rendszerében és társadalmunk szociális haladásában. Ez határozza meg az értelmiség társadalmi küldetését a szocialista építés folyamatában. A munkásosztály, az értelmiség és a többi dolgozók politikai kezdeményezésének és társadalmi elkötelezettségének támogatása a pártszervek és -szervezetek egyik elsőrendű feladata. Ezzel párhuzamosan állandóan magyarázni kell a feladatok ideológiai aszpektu- sait. A tudományos-műszaki haladás és a tudományos-műszaki forradalom a fejlett szocialista társadalom építésének viszonyai között valósul meg. Az SZKP Központi Bizottsága plenáris ülésének előkészítésével kapcsolatban nagy figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek. Ugyanolyan céllal készítettük elő a CSKP KB plenáris ülését a tudományos-műszaki fejlődés bizottsága keretében. A XIV. kongresszus óta elért eredményeket figyelembe véve, célszerű lesz, hogy a Központi Bizottság megvitassa a tudomány és a technika kérdéseit, feldolgozza a XIV. kongresz- szus határozatait. Ezt össze kell kapcsolni egy távlati program kidolgozásával, amely alapján gyakorlati és szervezési intézkedéseket hozhatnak az irányítási rendszer elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a párt munkájának megjavítására. Jelentős feladat áll előttünk, de bízunk abban, hogy a szovjet ismeretek felhasználásával sikerül megoldanunk. Ignác Javiák elvtárs felszólalása A CSKP XIV. kongresszusának és az SZÍ,KP kongresszusának határozatai, valamint a CSKP Központi Bizottsága üléseinek határozatai hatékony segítséget jelentettek munkánkban. Megtárgyalásuk, konkretizálásuk és feldolgozásuk az egyes kerületekben, járásokban és alapszervezetekben jelentős mértékben befolyásolták a párt munkáját és megszilárdították a párt vezető szerepét. Kerületünkben az ipari termelés eredményeinek mérlege az ötéves tervidőszak első két évében egyértelműen azt bizonyította, hogy a dolgozók több értéket adnak a társadalomnak, mint amennyit az ötéves terv /feltételezett. A XIV. kongresszus Irányvonala értelmében a kerületben elsősorban a vegyipar és a gépipar fejlődik. 1970- hez viszonyítva részarányuk az Ipari termelésben 3 százalékkal emelkedett. E siker értékét növeli, hogy lényegében a termelési folyamat minőségének megjavításával, elsősorban a szocialista racionalizálás érvényesítésével értük el. Ez a kommunisták, a pártszervezetek, a dolgozók jó munkájának érdeme. így pl. a myjavai Szlovák Armatúra gyárban a munkafolyamatok racionalizálásával és a jobb munkaszervezéssel évente 29 000 normaórát takarítottak meg, és az önköltségeket 219 000 koronával csökkentették. A Stará Turá-i Chyranában az orvosi fecskendők. Gyártásában egy új szalag létesítésével miszeripar területén. A nyugat-szlovákiai kerületben céltudatosan teljesítik ezeket a feladatokat. így pl. a harmadik ötéves tervben a kerületben 5,5 millió tonna gabonát, a negyedikben 7,4 millió tonna gabonát és az ötödik ötéves terv első három évében 5,9 millió tonna gabonát termeltünk és terveink ebben az ötéves tervidőszakban 9 millió tonna gabona termelését irányozzák elő. Az idén a búza átlagos hektárhozama 43,7 mázsa, az árpáé 38,5 mázsa, a kukoricáé pedig 43 mázsa volt. 51 500 hektár területen a gabona- neműek átlagos hektárhozama 41,2 mázsa volt. A gabonafelvásárlás tervét kerületünk elsőként teljesítette a köztársaságban. Több mint 426 000 tonnát vásároltunk fel, ami 1972-höz viszonyítva 22 715 tonnával több. Kerületünk mezőgazdasági dolgozói azért érték el e sikereket, mert megértették a CSKP XIV. kongresszusának, és a CSKP KB áprilisi plénuma határozatainak jelentőségét. Kezdeményezően felhasználták a tudományos ismereteket és az élenjáró termelők tapasztalatait. Az elért eredményekkel nem elégszünk meg. Intézkedéseket teszünk, hogy a CSKP KB áprilisi plénumának a gabonaneműek termelésének növelésére vonatkozó határozatát következetesen teljesítsük. 1975-ig úgy akarjuk növelni a hektárhozamokat, hogy 400 ezer tonna gabonával többet adjunk le, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Kerületünk mezőgazdasága fejlődésének távlatai megkövetelik, hogy a legfelsőbb gazdasági szervek segítségével megoldjuk a betakarított gabona raktározási kapacitásának növelését, mert a jelenlegi helyzet még fékezi a gabona és kukoricatermelés további intenzív fejlesztését. A felvásárló szervek a raktárhiányok miatt nem tudják biztosítani a folyamatos felvásárlást, szárítást és raktározást. Jelenleg csak a termelés 50 százalékát tudjuk megfelelően raktározni, a többit különböző provizórikus más vállalatoktól bérelt raktárokban és a szabadban helyezzük el. A következő években a gabonatermelés állandó növekedése mellett még nagyobbak lesznek ezek a gondok, ha nem oldjuk meg gyorsabban a raktárak építését. Kerületünkben hasonló ellentmondás van a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar között, elsősorban a tej és hús feldolgozása, valamint a fagyasztó kapacitások te-, rületén. További problémát jelent a mezőgazdasági munkák gépesítésének lemaradása. A kukoricatermelés további növelését a komplex gépesítés megoldása feltételezi. A takarmányok hatékony kihasználását is elősegítené a szükséges gépek tervezése és üzembe helyezése. Kerületünk gazdaságának politikai irányításában elsősorban azoknak az érdekeknek a támogatására törekszünk, melyek összhangban állnak a társadalom érdekeivel. Ilyen értelemben támogatunk a minőség megjavítására, a termelés műszaki színvonalának, és a munka hatékonyságának emelésére irányuló minden törekvést. 214 000 koronával csökkentették a költségeket. Hasonló a helyzet további üzemekben és vállalatokban is. A kerület fejlesztésének eredményei még kedvezőbbek lennének, ha a vállalatokon felüli szervek hatékonyabb segítséget nyújtanának az anyagiműszaki ellátás területén. A kommunisták és dolgozók ezrei becsületes munkájának köszönhető, hogy kedvező eredményeket értünk el az ipari termelésben, de ezeket gyengítik a beruházások megvalósításának hiányosságai. A mennyiségi mutatók pozitív fejlődése ellenére problémák fordulnak elő az építkezéseken. A hiányos előkészületek miatt nincs összhang az építési és technológiai rész között, hiányzik egyes objektumok terv- dokumentáriója és -késnek a műszaki berendezések. Számos intézkedés ellenére továbbra sem adják át időben az építkezéseket. Ez nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a kerület tervfeladatainak tejesítését és a termelés további dinamikus fejlődéséhez szükséges feltételek kialakítását. A beruházási építkezésekben részt vevő valamennyi szerv együttműködését illetőleg elsősorban a terv és technológiai fegyelem szigorú betartásával kell megjavítanunk a helyzetet. A pártszervek és -szervezetek jó politikai szervezőmunkája érdemeként a kerületben jelentős sikereket értünk el a XIV. kongresszus irányvonalának teljesítésében a mezőgazdasági és az élelJón Pirc elvtárs felszólalása A CSKP XIV. kongresszusának határozatai, valamint a központi bizottságnak azok a határozatai, amelyek konkrétan kidolgozták a kongresszusi következtetéseket, a kelet-szlovákiai kerület kommunistái és más dolgozói számára is fontos feladatokat határoztak meg. E feladatok megvalósítása biztosítja a kerület további gazdasági fejlődését, a dolgozók élet- és kulturális színvonalának az emelkedését. Az ipari termelés tervét az ötéves terv első három éve alatt 101 százalékra teljesítettük, és több mint 800 millió korona értékű terméket termelünk terven felül. Az ipari termelés az 1970-es évhez viszonyítva több mint 32 százalékkal növekszik. A termelésnek e gyarapodását 85 százalékban a munka termelékenységének növelésével érjük el. Az alapvető építőipari termelés három év alatt 34 százalékkal növekszik. Több mint 220 millió koronát ruházunk be terven felül. Teljesítjük és túlszárnyaljuk a lakásépítési tervet. Három év alatt 2200 lakással építünk többet az előirányzottnál. Bár lassan, de mégis javult a központilag irányított építkezések, s így az iskola- építések, a polgári és műszaki ellátottság helyzete. Az elmúlt három év folyamán a kerületben jelentős sikereket értünk el a mezőgazdasági termelés terén is, amely 39,5 százalékkal növekedett. Fokozatosan sikerül megvalósítanunk a CSKP KB februári plénumának a gazdaság hatékonysága növeléséről hozott határozatait. Az iparban a munka termelékenysége három év alatt 21 százalékkal, az építőiparban pedig 20 százalékkal emelkedik. Megjavult a munkaidő kihasználása is. Fokról fokra jobb eredményeket érünk el az anyagköltségek és a termelés rentabilitása tekintetében is. A kommunisták és a többi dolgo'ző lendületes munkájának érdeméből a beruházási építkezés bonyolult helyzete ellenére sikerült néhány fontos termelőhelyet üzembe helyeznünk. A Turňa nad Bodvou-í Cementgyárban felmerült nagy problémák után arra számítunk, hogy még ebben az évben sikerül az első cementet legyártanunk e korszerű, évi 770 000 tonna kapacitású cementgyárban. Ugyancsak hamarosan üzembe helyezzük a Kelet- szlovákiai Vasmű második acélgyártó részlegét, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy az első konverter még ebben az évben, a második pedig 1974 elején üzemeljen. A pártunk XIV. kongresszusa programjának megvalósításában elért sikerekhez hozzájárult a pártszervek és -szervezetek céltudatos, fáradságos, türelmes mindennapi munkája. A járási pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek sikerült biztosítaniuk a kommunisták magas fokú aktivitását, jobban érvényesíteniük az ellenőrzés jogát, rendszeresen értékelniük a feladatok teljesítését, és a dolgozókat harcra mozgósítaniuk a párt gazdaság- politikája feladatainak a teljesítéséért. A párt alapszervezetei ma az állami és a munkafegyelem megtartásáért, a szocialista társadalmunk érdekeiért vívott harc élén állnak. A kerületi pártbizottság a pártszervezetek jó munkájában látja annak a biztosítékát, hogy a gazdaság eddigi pozitív fejlődése tartós és állandóan emelkedő jellegű lesz. A jó eredmények mellett érthetően a mi kerületünkben is előfordulnak problémák és fogyatékosságok. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy kilenc vállalat az év kezdetétől nem teljesíti a tervet, s hogy egyes vállalatokban igen egyenlőtlen a terv teljesítése. Egyes gazdasági termelőegységek felületesen közelednek a terv kötelező erejének problémáihoz, s határozataikkal meghiúsítják a pártszervek és szervezetek erőfeszítéseit a vállalatokban és az üzemekben, s csökkentik a vezető gazdasági dolgozók munkájával, szemben támasztott Igényeket. Ez az eljárás helytelen. Ha meg akarjuk szilárdítani a fegyelmet, a személyes felelősséget, ha növelni akarjuk a terv tekintélyét, akkor a termelési-gazdasági egységeknek Is ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a vezető dolgozók feladataikat és kötelességeiket úgy teljesítsék, ahogy ezt a népgazdaságfejlesztési terv megköveteli. PirC elvtárs a továbbiakban az 1974. évi terv előkészítéséről beszélt. Ipar- vállalataink — mondotta — terveikben már ma az ipari termelésnek több mint 11 százalékos növekedésére számítanak. Ezáltal a kerületben megteremtik a feltételeket az egész ötéves fejlesztési terv teljesítéséhez. Hasonló a helyzet az építőipari kapacitások növekedésénél is, ahol a vállalatok a jövő évben az alapvető építőipari termelés 8 százalékos növekedésére számítanak. Nagy gondot fordítunk a hatékonyság növelésére. Biztosítani akarjuk, hogy az idei pozitív Irányzatok tartóssá váljanak és az 1974. évi tervekben is visz- szatükröződjenek. Egyes vállalatok e tekintetben igen óvatosan járnak el. Nem egy esetben megismétlődnek az elmúlt évek irányzatai, vagyis az, hogy a vállalatok az anyagi költségek csökkentése terén nem akarnak igényes feladatokat vállalni, a termelési feladatok teljesítéséhez az irányelvekben megszabottnál több dolgozót, több beruházási eszközt igényelnek, mint amennyit kaphatnak stb. A kerületi pártbizottság és a járási bizottságok a vállalatokat arra vezetik, hogy éppen a terv előkészítésének időszakában a legintenzívebben használják fel a komplex szocialista ész- szerűsítést, s hogy ez a tevékenység azokra a legbonyolultabb problémákra irányuljon, amelyek a jövő évi tervben mutatkoznak. Tudatában vagyunk annak — mondotta felszólalása végén Pirč elvtárs —, hogy a gazdasőg fejlődése a hatodik ötéves tervben attól függ, hogy milyen kiindulási alapot teremtünk hozzá az ötödik ötéves terv teljesítésével. Ezért munkánk, az egész kerületi szervezet munkája az igényes tervfeladatok teljesítésére összpontosul . 1973. XII. 1.
