Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-01 / 286. szám, szombat
Leonyid Brezsnyev hazautazott Indiából (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet vendégeket a repülőtéren Indira Gandhi és más indiai személyiségek búcsúztatták. A búcsúztatásra felsorakozott az indiai hadsereg három fegyverneméből alakult díszszá- zad. A zenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd beonyid Brezsnyev ellépett a díszszázad sorfala előtt. Indira Gandhi a vendéget búcsúztatva hangsúlyozta, hogy a közte és Leonyid Brezsnyev között, a két kormány képviselői között lezajlott véleménycsere „igen hasznos volt". Leonyid Brezsnyev válaszában rámutatott: az indiai vezetőkkel folytatott tárgyalások lehetővé tették az új fontos célkitűzések megállapításait a Szovjetunió és India barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára melegen búcsúzott Indira Gandhitól és az indiai kormány más vezetőitől, a miniszterektől, a diplomáciai testület tagjaitól. A búcsúztatás végső akkordja a tüzérség dfszsortüze volt. Azután az II,-62 felemelkedett és elindult a Szovjetunió felé. Pénteken hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja, aki Indira Gandhi miniszter- elnök vendégeként ötnapos, hivatalos baráti látogatást tett Űj Delhiben. Brezsnyevvel együtt érkezett vissza Moszkvába Andrej Gromiko külügyminiszter, Dinmu- hamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, valamint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető fogadta a vnukovói repülőtéren. mécseiét folytattak a szovjet- indiai kapcsolatok kérdéseinek széles köréről, sokoldalú továbbfejlesztésüknek távlatairól, valamint kölcsönös érdeklődésre számottartó időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg a megvitatott kérdésekben nézeteik nagyarányú egybeesését és kifejezték mély megelégedésüket a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok és együttműködés valamennyi területén történő sikeres fejlődésével kapcsolatban. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nagyra értékelte India következetes békeszerető külpolitikáját, el nem kötelezettségi politikáját és nagy hozzájárulását a békéért, a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus és a fajüldözés ellen vívott harchoz, amely megérdemelt tekintélyt biztosított Indiának a nemzetközi küzdőtéren. A tárgyalások során mindkét részről hangsúlyozták annak a béke-, barátsági- és együttműködési szerződésnek a rendkívül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusában kötött a Szovjetunió és India, és amely új korszakot jelent a két ország hagyományos barátságának erősödésében. Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során a felek kifejezték megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és India álláspontja a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit illetően egybeesik vagy közel- áll egymáshoz. A felek üdvözlik az európai feszültség enyhülésének és a béke erősödésének elmélyülő folyamatát. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nagy jelentőségét. Ogy vélik, hogy ez az értekezlet arra hivatott, hogy nagymértékben hozzájáruljon a feszültség enyhüléséhez és megteremtse a béke, a biztonság és együttműködés szilárd alapját az európai kontinensen. Kifejezik azt a reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeresen végződik. Ugyanakkor megállapították, hogy a világ néhány térségében még mindig vannak feszültség-gócok, és hangsúlyozták, erőfeszítéseket kell tenni a gyarmatosítás, neokolonializ- mus, faji diszkrimináció és az appartheid-politika meglévő maradványainak felszámolására. A Szovjetunió és India üdvözli az ázsiai helyzetben tapasztalható kedvező változásokat. A Szovjetunió és India úgy véli, hogy a vietnami béke helyreállítása a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról 1973. január 27-én aláírt párizsi megállapodás, valamint a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egység megteremtéséről szóló egyezmény aláírása létrehozza a feltételeket Ázsia és az egész világ légkörének javulásához, más nem megoldott nemzetközi problémák rendezéséhez. A felek üdvözlik az Észak- és Dél-Korea közötti érintkezést és úgy vélik, hogy a feszültség enyhülése a Koreai-félszigeten fontos hozzájárulás lesz az ázsiai béke és biztonság erősödéséhez. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök eszmecserét folytatott az indiai szubkontinens helyzetéről. Ogy véli, hogy az indiai szubkontinensen még fennálló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az érdekelt országok közötti tárgyalások útján lehet ós kell rendezni. E problémáknak a Szimlában létrejött indiai- pakisztáni megállapodás alapján történő rendezése megfelelne a térségben élő népek érdekeinek. A Szovjetunió és India úgy véli, hogy India és Bangla Desh 1973. április 17-én kelt közös nyilatkozata, valamint az India és Pakisztán között 1973. augusztus 28-án aláírt megállapodás fontos lépés a szubkontinensen kialakult helyzet teljes rendezésének irányában. Megelégedéssel üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket a Bangla Desh Népi Köztársaság ért el gazdaságának erősítésében és a Bangla Desh-i nép előtt álló bonyolult problémák megoldásában. A Szovjetunió és India síkraszáll a Bangladesh Népi Köztársaság ENSZ-felvé- tele mellett. A Szovjetunió és India kifejezték mélységes aggodalmukat a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt, ahol az arab területeken folytatódó izraeli megszállás következtében nemreg ismét kiújultak a harci cselekmények. Üdvözlik a Biztonsági Tanács ez év október 22-i 338. számú határozatát és megállapítják, hogy ez a fontos határozat pontosan megjelöli a közel-keleli konfliktus politikai rendezésének elvi alapját: ez a Bizton sági Tanács 1967. november 22-i 242. számú határozatának haladéktalan teljesítése. Ebben a térségben a tartós béke megteremtése elképzelhetetlen az Izrael által megszállt arab területek teljes felszabadítása ós a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása aél- kül. A felek úgy vélik, hogy az államközi kapcsolatok alapjává kell tenni az olyan elveket, mint az államközi kapcsolatok 1973. X!I. 1. A Kuba délkeleti részén fekvő Oriente tartomány- fcan 1956. december 2-án Fidel Castro Ruz vezetésével 82 forradalmár szállt partra. Ezt a nehéz időjárási körülmények között végrehajtott hadműveletet azok az események előzték meg, amelyeknek huszadik évfordulóját a nyáron ünnepelte Kuba népe. Akkor — 1953. július 26-án Fidel Castro vezetésével 200 főnyi harci csoport támadta meg a santiagói (Kuba második legnagyobb városa) laktanyát. Batista diktátor helyőrségének túlereje azonban visszaverte a támadást. Sok felkelő elesett és megsebesült, sokakat rendkívüli bíróság elé állítottak. Castro 1953. október i6-i beszéde nem csupán személyének és csoportjának védelme, hanem az ún. Július 26-a Mozgalom első programja is lett. E mozgalmat Jósé Martinak (1853—1895), a Kubai Forradalmi Párt alapítójának és egyik ellenállási vezetőjének az eszméi vezérelték. A Július 26-a Mozgalom magáévá tette az 1933-as forradalom demokratikus tartalmát és az 1940. évi alkotmányt, földreform végrehajtását és az ipar államosítását követelte. A mozgalom alapítóit — a Mon- cada ostromlóit elítélték — Castrőt 15 évi börtönnel sújtották. Két év múlva Castro amnesztiában részesült és Mexikóba távozott, majd innen bajtársáival együtt a Granma jacht fedélzetén hazatért. A diktatúra csapatokat küldött ellenük, s céljukat így csak ti- zenketten érték el: köztük Fidel Castro és fivére, Raul, va- lamanit Ernesto „Che“ Guevara jutott el a Sierra Maestrába. A csoport erősödött és gyarapodott, sikereket aratott a kemény harcban, míg aztán a diták ellen, 1963-ban pedig törvénnyel rendelték el. a 17 és 45 év közötti állampolgárok kötelező katonai szolgálatát. A fiatalok kiképzést és nevelést kapnak a hadseregben. A forradalmi fegyveres erők fegyvernemei korszerű hadi- technikával rendelkeznek. PATRIA O MUERTE! A kubai forradalmi fegyveres erők napja „barbudos” (szakállasok) 1959. januára 1-én bevonultak Havannába. Befejeződött a Mon- cada ostromlásával kezdődött fegyveres forradalmi harc. A nemzeti felszabadító forradalom azonban szocialista forradalommá nőtt át, amely óriási hatást gyakorol egész Latin-Amerika mozgalmára s biztosítani tudta létét a szigeten, a guantanamoi támaszponttal rendelkező észak amerikai imperializmus tőszomszédságában. Népüknek ezt a szabadságát őrzik a kubai forradalmi fegyveres erők, amelyek napját éppen az 1956. évi partraszállás évfordulóján ünnepük. A forradalmi fegyveres erők története rövid, de jelentős. A forradalom fegyvert adott a nép kezébe s így keletkeztek a nemzeti forradalmi milíciák, amelyek 1961-ben leverték a Playa Girőnnál behatoló ellenforradalmárokat. 1962-ben megalakultak a harci egységek a banCsehszlovákla szoros kapcsolatokat tart fenn Kubával. Népünket és néphadseregünket a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapelveire, a Szovjetunió és fegyveres erői szövetségére épülő osztálybarátság fűzi a kubai néphez ós forradalmi fegyveres erőihez. Ezt a barátságot ápolták a kölcsönös látogatások. Még jól emlékezetünkben él Castro elvtárs tavaly júniusi csehszlovákiai látogatása. Kölcsönös kapcsolatainkat elmélyítette Bohuslav Chňoupek külügyminiszter látogatása, s mindenekelőtt Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának áprilisi látogatása. Képviselőink a következőket jegyezték be a Moncada laktanya emlékkönyvébe: „Mély tisztelettel adózunk a kubai nép Castro elvtárs vezette hősi harcának. Boldogok vagyunk, hogy ma a kubai néppel baráti együttműködésben építhetjük a szocialista társadalmat“. A napokban Kubában időzött Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével egy csehszlovák katonai küldöttség is. Megtekintett katonai alakulatokat, Camagüey tartományban hadgyakorlatot szemlélt meg és a kubai vezetőkkel tárgyalt. Ebből az alkalomból Raul Castro, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere, a Kubai KP Központi Bizottságának második titkára megemlékezett a kubai forradalom közelgő 15. évfordulójáról, s hangoztatta, hogy „a szocialista tábor szolidaritása az elmúlt 15 évben döntő tényező volt a kubai forradalom segíté sében", akkor, amikor a kubai népnek kemény küzdelmet kellett vívnia katonai, gazdasági, politikai és ideológiai téren. Raul Castro méltatta még Fidel Castro és Gustáv Husák elvtárs kölcsönös látogatásának jelentőségét, s hangoztatta, hogy a csehszlovák katonai küldöttség látogatása további fontos hozzájárulás a két ország baráti kapcsolatainak szilárdításához. Dzúr tábornok, miniszter Kubából hazatérve ezt domborította ki: „Láttuk, hogy az utóbbi években Kuba jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében és fegyveres erői építésében is. Meggyőződtünk róla, hogy nagyon jó barátaink vannak Kubában ...“ SVATOMÍR AMBROŽ alezredes batŕ az erőszak alkalmazásának elutasítása, a szuverenitásnak és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a gazdasági és az egyéb együttműködés átfogó fejlesztése a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének és elismerve pozitív hozzájárulását a nemzetközi biztonság enyhüléséhez, a felek ismét kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy az ENSZ megerősítésére törekszenek. A két fél megerősíti, hogy más érdekelt államokkal együtt egyenjogú alapon kész hozzájárulni az Indiai-óceán békeövezetté változtatása kérdésében a kedvező megoldás kereséséhez. India miniszterelnöke kedvezően fogadta a Szovjetuniónak azt az ENSZ elé terjesztett javaslatát, hogy csökkentsék a Biztonsági Tanács állandó tagállamainak katonai költségvetését és ismét kifejezte Indiának azt a meggyőződését, hogy az így megtakarított összegek egy részét pótlólag segítségként a fejlődő országok szükségleteire kell fordítani. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és India miniszterelnöke hangsúlyozta az államférfiak személyes találkozóinak és kontaktusainak nagy jelentőségét minden szinten, ezen belül legmagasabb szinten is az államok közötti kölcsönös megértés és kölcsönös bizalom megszilárdítása, az államközi kapcsolatokban felmerülő kérdések sikeres megoldása és az egyetemes béke megerősítése szempontjából. A megbeszélések során nagyra értékelték a Szovjetunió és India kölcsönösen előnyös gazdasági kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködésének sikeres fejlődését. A közlemény felsorolja az ezzel kapcsolatban megkötött megállapodásokat és leszögezi, hogy a felek megállapodtak abban, hogy új intézkedéseket tesznek s ezzel a szovjet—indiai kereskedelem volumenét 1980-ban másfél-kétszeresére emelik. E célból a felek megfelelő szervei 1974-ben közös javaslatokat dolgoznak ki a két ország közötti kereskedelem további fejlesztésére, hosszú lejáratú szilárd alapon és nagy arányokban. Leonyid Brezsnyev meghívta Indira Gandhi indiai miniszter- elnököt hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Indira Gandhi köszönettel elfogadta a meghívást. BUKARESTBEN megkezdte munkáját a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ülésszaka. Legfontosabb napirendi pontokként az 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési tervről, valamint a jövő évi állami költségvetésről szóló törvénytervezetet vitatják meg. BERLINBEN befejezte tárgyalásait az SZKP és az NSZEP Központi Bizottságának küldöttsége. A Szovjet pártküldöttséget Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, az NSZEP küldöttségét pedig Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. A megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy tovább fejlesztik a két testvérpárt ideológiai együttműködését. TEHERÁNBAN iráni—mongol közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos látogatást tett Iránba. AZ ETIÖPIAI KORMÁNY hivatalos közleményben ismerte be, hogy a Dessie városában hat hónappal ezelőtt lezajlott zavargás során a rendőrök hat diákot agyonlőttek. A hivatalos Jelentést azért tették közzé, hogy cáfolják azokat a külföldi lapokban megjelent értesüléseket, melyek 17 diák haláláról véltek tudni. SZOVJET-INDIAI KÖZÖS KÖZLEMÉNY UJ Delhi — Oj Delhiben szovjet—indiai közös nyilatkozatot adtak ki Lenyid Brezsnyev indiai látogatásáról. „Indira Gandhi indiai miniszterelnök és az indiai kormány meghívására Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára 1973. november 26-tól 30-ig hivatalos baráti látogatást tett Indiába'n. Leonyid Brezsnyevvel együtt tndiába látogatott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dinmuhamed Kunajev,. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunó Állami Tervbizottságának elnöke, Sz. A. Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külgazdasági állami bizottság elnöke és más hivatalos szemé- íyiségek. Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát és a kíséretében levő személyiségeket mindenütt szívélyes fogadtatásban részesítették, ami az indiai népnek a szovjet nép, valamint a Szovjetunió vezetői iránt megnyilvánuló őszinte baráti érzéseiről és tiszteletéről tanúskodik. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára látogatást tett Varahagiri Venkata Giri indiai elnöknél és baráti beszélgetést folytatott vele. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára látogatást tett Indira Gandhi indiai miniszterelnöknél. Nagyra értékelte Indira Gandhi nagy, személyes hozzájárulását a Szovjetunió és India közötti baráti kapcsolatok erősítésének és a világbéke megszilárdításának ügyéhez. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kifejezte hálás köszönetét azért a baráti és meleg fogadtatásért, amelyben őt és á kíséretében levő személyiségeket részesítették Indiában. Leonyid Brezsnyev lerótta kegyeletét India kiváló fiai — Mahatma Gandhi, Dzsavaharlal Nehru és Lai Bahadur Sasztri — előtt, koszorút helyezett el Radzsghatban, Santivanban és Vidzsajghatban. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a Vörös erődben tartott barátsági tömeggyűlésen, ahol nagy lelkesedéssel és forrón köszöntötte őt a gyűlés több százezer résztvevője. Leonyid Brezsnyev beszédet tartott az indiai parlament tagjai előtt, akik nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták beszédét. Ugyancsak találkozott az Indiai—Szovjet Kulturális Társaság vezetőivel és aktivistáival. A találkozóra meleg, szívélyes légkörben került sor. Új-Delhiben való tartózkodása során Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB Központi Bizottságának főtitkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök között számos találkozóra és megbeszélésre került sor. A bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légkörében tartott megbeszéléseken esz-
