Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-17 / 299. szám, hétfő
r Érdemes velük fogíalkozni 1973. XII. 17. Tavaly és az idei év első felé. ben Szlovákiában 3367 tűzeset több mint 140 millió kárt okozott népgazdaságunknak. Az említettekből a 15 éven aluli fiatalok 375-öt idéztek elő. Nyolc gyermek a lángokban lelte halálát, 20 pedig könnyebb vagy súlyosabb égési sebeket szenvedett. Az említett tény és a CSKP KB júliusi plenáris ülésének határozata mind. .ínyi- unkat arra kötelez, hogy az ifjúság sokrétű nevelésével az egész társadalom foglalkozzék. E feladat teljesítéséből a Szlovák Tűzoltószövetség is kiveszi a részrií. Ezzel kapcsolatban Jozef Konečný elvtárshoz, a központi bizottság dolgozójához intézünk néhány kérdést. • Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? — Elsősorban is többes számban beszélnék. Ugyanis az ifjú tűzoltók irányítását és szervezését a SZISZ Pionírszervezete Központi Tanácsával karöltve végezzük. Nyilvántartásunk alapján a pionírszervezetek és a mi alapszervezeteink keretén belül 2306 tűzoltó szakkör tevékenykedik 26 812 taggal. Ezek a 9—15 évesek kategóriájába tartoznak. Munkájukról a legtöbb esetben csak az elismerés hangján beszélhetek. Nagy segítség, hogy a vezetőknek — munkájuk irányításához megfelelő segédeszköz áll a rendelkezésükre. A 15.—18 évesek kategóriájában 756 raj 7779 taggal tevékenykedik. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mezőgazdasági szaktanintézetekben és a középiskolákba v is bejussunk. Szeretnénk elérni, hogy a Tűzoltószövetség alapszervezeteinek 50 százalékában tevékenykedjenek ifjú tűzoltó rajok, illetve körök. • Megoldható ez a feladat? — Szerintem igen, természetesen a SZISZ-szel együttműködve. Folyamatban van a két központi bizottság e célt szolgáló határozatának megszövegezése. Ez azt jelenti, hogy a SZISZ alapszervezetekben tűzoltó körök vagy rajok jöjjenek létre. Ennek tagja lehet az a fiatal is, aki nem tagja a SZISZ- nek, illetve a Tűzoltószövetségnek. így akarjuk bevonni a nem szervezett fiatalokat a társadalmilag hasznos munkába. Perszer felteheti valaki a kérdést, hol tegyünk szert oktatókra. Szövetségünkben számos tapasztalt tűzoltó tevékenykedik. Segíthetnek a hivatásos tűzoltók, a tűzrendészeti felügyelőség dolgozói s egyes ágazatokban a Vöröskereszt s honvédelmi téren a PHSZ, a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjainak tagjai is. • A fiatalokkal való munka rendszerességet és célszerűséget igényel. — Igen. Már évek óta ezt a két tényezőt tartjuk elsőrendű feladatnak. A múltból is számos pozitív példát hozhatnánk fel. de maradiunk az utolsó két év keretén belül. Mielőtt azonban az elért eredményekről beszélnénk. hadd mondjam el, hogy a múlt évben kiadtuk a vezetők kézikönyvét. Ez foglalkozik a nevelés kérdésével, a tűzoltás technikájával, a különböző jelvények megszerzésével, a honvédelem és az elsősegély- nyújtás küldetésével, a tűzrakástól és a különböző csomó- kötéstől egészen a morzeábécéig. Megjelöli, hogy a vezető melyik hónapban mire összpontosítsa figyelmét, hogy a kellő eredményt elérje. Az eredményekről szólva mindnyájunk számára felejthetetlen lesz a tűzoltók brnói nemzetközi versenyén a fiatalok bemutatója, amelyet az Intervízió és az Eu- róvízió is közvetít. Az ifjúsággal való rendszeres és célszerű munkánkat igazolja a „Plameň ’72“ elnevezésű verseny, de nyugodtan játéknak is mondhatjuk, amely az idén érte el tetőpontiát. Ebbe a rendezvénybe 1150 kollektíva és több mint 13 500 gyerek kapcsolódott be! A legjobbak találkozójára július 31-e augusztus 5-e között került sor a Magas-Tátrában. A gyerekek ottitartózkodásuk idején összekötötték a kellemeset a hasznossal, éppúgy, mint a fiatal turisták, tűzoltók, egészség- ügyiek, az ifjúsági határőrök és a pionírok IX. szlovákiai találkozóján. Eljöttek közéjük közéletünk és pártunk képviselői, az egykori partizánok. Ez alkalommal különböző vetélkedőket is tartottak. • Az idén mi várható? — Amikor befejeződött a „Plameň 72“ verseny, meghirdettük a Plameň 74-et. A feladatok abban térnek el az előző éviektől, hogy jövőre ünnepeljük a SZISZ Pionírszervezetének 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját. A verseny irányelveit, kvíz kérdéseit, az értékelés és a verseny lebonyolításának módszerét, és egyéb hasznos irányelveket tartalmazó füzet már megjelent. Néhány témát említsünk belőle; az ideológiai munka és hazánk forradalmi múltja ismeretének elmélyítése, a honvédelmi nevelés, a társadalmi munka és természetesen a tűzvédelem ismereteinek tökéletesítése stb. Egy interjúban lehetetlen mind azt felsorolni, amit a fiizetecs- ke tartalmaz. Az érdeklődők ezt a járási szerveinken vagy a SZISZ-en keresztül szerezhetik be. A kerületek győztes csapatai ezúttal július 27-én és augusztus 2-án a Donavalon találkoznak. Az előbb említett több ágazatban tevékenykedő fiatalok, illetve pionírok — mintegy 5000 gyermek részvéte lével — X. találkozójára július 10-e és 15-e között Táléban kerül sor. Mindkét akció minden bizonnyal az előző évinél sikeresebb lesz. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a pionír többtusa verseny a Csehszlovák Rádió díjáért, amelyen — azon kívül, hogy tűzrendészeti és honvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak — ott lesznek a pionír tűzoltócsoportjaink, szakköreink is. Természetesen részt veszünk annak rendezésében is. • Az ifjúsággal végzett munkában melyik járásokban érnek el jó eredményeket? — A michalovcei, a prešovi, a trnavai, a topolčanyi, a L. Mikuláš-i, a trenčíni, a nitrai, a losonci, a vranovi és a poprá- di járásban. A legtöbb ifjúsági rajt a rožňavai (rozsnyói), a lučeneci (losonci), a Bratisla va-környéki és a Lipt. Mikuláš-i járásokban tartják nyilván. • Ogy tudom, a múlt hetek ben az SZTSZ Központi Bizottsága értékelte az ifjúsággal végzett munkát, és a párt júliusi plenáris ülése alapján kitűzte a további feladatokat. Melyek ezek főbb pontjai? — Elsősorban is elmélyíteni a nevelő munkát, az egyéni érdeklődést összekapcsolni a társadalom szükségleteivel, vonzó formával odahatni, hogy a nem szervezett fiatalokat is befolyásoljuk, úgy megszervezni az tevékenységet, hogy annak magas ideológiai tartalma legyen. Törődni a fiatalok testnevelési, honvédelmi nevelésének tovább fejlesztésével és természetesen növelni szaktudásukat a tűzoltás és a tűzrendészet terén. Az említettek szolgálnak irányelvül a szövetség járási, kerületi és központi bizottságának munkájában. A feladatok megvalósítása annak ellenére, hogy gazdag múltra, a pionírtanáccsal több éves együttműködésre tekintünk vissza, nehéz, de örvendetes feladat, bármelyik oldalról is nézzük ezt. Amint már említettem, azt szeretnénk elérni, hogy az alapfokú iskolákból kikerült ifjú tűzoltóink a szak tanintézetekben és középiskolákban tovább folytassák tevékenységüket, s ha felnőnek, amellett, hogy jó hazafiak és szakemberek lesznek, legyenek megbízható tagjai az önkéntes tűzoltó testületeknek is. N. J. ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A lövendő katonák nevelése Ez nem csupán a PHSZ fel a da ta, amelyet a törvény alapján felelőssé tettek a sorköteles fiatalok előkészítéséért, hanem egyben azok ügye is, akiknek ebben a nevelésben és előkészítésben részt kell venniük. Ilyenek főleg a nemzeti bizottságok, az üzemek, az iskolák és egyéb munkahelyek, ahol a sorköteles fiatalok élnek, vagy ahol munka- illetve ipari tanulói viszonyban vannak, vagy ta nulmányaikat végzik. Néhány héttel ezelőtt véget ért az 1954-ben született sorköteles fiatalok előkészítésének második éve. A Polgári Honvédelmi Szövetségben előkészített sorköteles fiatalok, akik szakmai ismereteket szereztek, például a gépkocsivezetői, a rádiós, az ejtőernyős, a rádiőlo- kátori, a ielderítői, a rajzoló és egyéb ágazatokban, már a tényleges katonai szolgálatba álltak. Ismereteiket a hadseregben tökéletesítik ezentúl, hogy a legrövidebb időn belül önállóan és sikeresen teljesítsék beosztásukkal járó feladataikat. A sorköteles fiatalok túlnyomó többsége a Polgári Honvédelmi Szövetség keretében való előkészítést évről évre fokozatokban értékeli. Ezt bizonyítja az a tény, hogy egyre többen vesznek részt ebben az előkészítésben, érdeklődést tanúsítanak az elért sikerek iránt. Az elmúlt kiképzési évben a kiképzésben részesített sorköteles fiatalok 70 százaléka kiváló és jó eredményt ért el a politikai és szakmai «lőkészítésben. Ez tanúsítja, hogy tudatosítják, miszerint egy korszerű hadseregben az igényes harci és politikai előkészület feladatait csak akkor teljesíthetik, ha erre erkölcsi-politikai, katonai- szakmai és fizikai, valamint szellemi téren felkészültek. A sorköteles fiatalok 35 százaléka megszerezte a „Fesztivál“ sportjelvényt, 20 százaléka a „Példás sorköteles fiatal“ jelvényt. A sorköteles fiatalok előkészítésében az 1972/1973. kiképzési évben a legjobb eredményeket a trnavai, az érsekújvári, nitrai, dunaszerdahelyi, lévai, zvoleni. Považská Bystrica-i. prievidzai, Ziar nad Hronom-i, Liptovský Mikuláš-i, martini, prešovi, Košice-vidéki, poprádi, humennéi, Košice-vá- rosi és más járások érték el. Az eredmények nem csupán a PHSZ szervei és szervezetei jó szervezési és irányító munkájának, hanem a kiképzők önkéntes aktívájának, egyben a nemzeti bizottságoknak az üzemekkel, az iskolákkal és néhány társadalmi szervezettel való jó együttműködésének is köszönhető. Valójában ez a XIV. pártkongresszus határozatai teljesítésének fokozatos visszatükröződése, eredménye, a párt honvédelmi politikája terén és a CSSZSZK lakossága egységes honvédelmi rendszerének tulajdonítható. Ezért az érdemes munkáért teljes elismerés és köszönet illeti őket. A Polgári Honvédelmi Szövetség a sorköteles fiatalok előkészítését propagandistái és kiképzői önkéntes aktívájának gondoskodására bízza, akik elkötelezetten részt vállalnak ebben a jelentős társadalmi feladatban, ifjú nemzedékünkkel való foglalkozásban. Ez a munka nagyon igényes és felelősség- teljes, ezért nem csupán a Polgári Honvédelmi Szövetségtől, hanem az egész társadalomtól is teljes elismerés jár. „A sorköteles fiatalok példás oktatója“, vagy „A sorköteles fiatalok érdemes oktatója“ címet csupán az 1973. évben több oktató szerezte meg, köztük Štefan Repovský elvtárs, a trebišovi járásból, Miroslav Bysterský, a Rimavská Sobota-i járásból, Štefan Chovanec Koši- céből, Imrich Sondej a galántai járásból, Rudolf Ševčík elvtárs a prievidzai járásból, Jozef Ko- lečánský a trenčíni járásból, Ján Cizmár a prešovi járásból, Ján Slovák elvtárs a rožňavai járásból, Ervin Balížíček a Bra- tislava-vidéki járásból és még sokan mások. A sorköteles fiatalok II. kiképzési időszakában elért pozitív eredmények ellenére még számos probléma rejlik ebben a tevékenységben. A PHSZ hatáskörében e problémákat fokozatosan fogják megoldani. A PHSZ hatáskörén kívül főleg a nemzeti bizottságoknak, az üzemeknek, az iskoláknak és a társadalmi szervezeteknek kellene e nehézségeket legalább enyhíteniük, mégpedig az alábbi pontok szerint: • segíteni a körzeti katonai parancsnokságnak és a Polgári Honvédelmi Szövetségnek a sorköteles fiatalok meggyőzésében s így kialakítani a feltételeket az előkészítésben való teljes részvétel számára. • A Polgári Honvédelmi Szövetség szerveivel egyetértésben közvetlenül az üzemekben, vállalatokban, iskolákban szaktanintézetekben, állami gazdaságban, szövetkezetben, vagy a községekben megszervezni a kiképzési központokat, az alkalmazottak köréből oktatókat nyerni, munkájukat értékelni, tantermeket és egyéb helyiségeket rendelkezésükre bocsátani. • A sorköteles fiatalokat öntudatos magatártásra nevelni a PHSZ-ben való előkészületben és a katonai szolgálatban. Fejleszteni a sorköteles fiatalok körében végzett politikai tömegmunkát, meglátogatni az ellenállás dicső emlékezetű helyeit, beszélgetéseket rendezni népünk és fegyveres erőink harcos hagyományairól az SZLKP tagjaival, az ellenállási mozgalom résztvevőivel, a népi milícia tagjaival és a hivatásos katonákkal. Megszervezni a sorköteles fiatalok búcsúztatását a tényleges katonai szolgálatba való bevonulás előtt. Értékelni és népszerűsíteni azokat a sorköteleseket, akik a legjobb eredményeket érik majd el. Megnyerni a fiatalokat a SZISZ tagjaivá, a katonai iskolák és akadémiák tagjaivá. Csak ilyen módon válik lehetővé, hogy az említett intézmények is gyakorlatilag részt vállalnak a CSKP KB és az SZLKP KB határozatainak teljesítéséből, amely határozatok az ifjú nemzedék nevelésére és azoknak a fiataloknak nevelésére is vonatkoznak, akiket felkészítünk a csehszlovák néphadseregben való szolgálat becsületbeli és felelősségteljes feladatára. M. D. A megérdemelt pihenő Nem visel mindenki egyenruhát, aki a fegyveres alakulatok kötelékeiben dolgozik, és mégis egész élete összeforr pl. a csehszlovák néphadsereg életével. Hadseregünk ilyen egyenruha nélküli tagja Štefan Sulovský polgári dolgozó is. Teljes 31 évet dolgozott az építkezési és elszállásolási szolgálat különböző területein a hadsereg keretében. Gyerek- és legénykorában (a burzsoá köztársaság idején / mezőgazdasági munkásként dolgozott, később postai kézbesítő volt. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után munkásként került a katonasághoz. A felszabadítás után továbbra is a hadseregnél dolgozik és munkájával aktív módon kapcsolódik be az új néphadsereg anyagellátásával kapcsolatos munkálatokba. Minthogy fiatal korában nem volt elég pénze ahhoz, hogy tanulhasson, csak a felszabadítás után 30 éves korában egészíti ki alapfokú műveltségét. Különböző tanfolyamok elvégzése után tudása fokozatosan növekszik és műszaki dolgozó lesz belőle. Mint technikus, példa- adóan tett eleget kötelességeinek, s ha arra szükség volt, még a szabad idejét sem sajnálta, és sokszor a késő éjjeli órákban is dolgozott. Derekas munkáját a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom területi bizottsága is nagyra becsülte, és nemrég megkapta a „Kiváló dolgozó“ oklevelet. Štefan Sulovský ezekben a napokban tölti be 60. életévét. 1974. január 1-én nyugdíjba megy. Köszönetét mondunk neki a harci felkészültség fokozása érdekében kifejtett munkájáért, jó egészséget és sok örömteljes évet kívánunk megérdemelt nyugdíjához Sulovský elvtársnak. Gottlieber František százados KÖSZÖNTŐ HELYETT Másfél évtized nem nagy idő, de mégis gazdag lehet eredmé: nyekben. Ez mondható el a Katonai Sajtószolgálatról is, amely e napokban ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Igaz, az említett idő alatt elnevezése megváltozott, de ez mit sem von le elért eredményeiből. Hogyan is jött létre? Az 1958- as évben a katonai sajtórendszert átszervezték. Bratislavában megszüntették az „Obrana lidu“ kiadását. Ennek és más tényeknek a figyelembevételével született meg az az elhatározás, hogy központilag egy sokszorosított bulletint „katonai híradót“ (Vojenský spravodaj) néven adnak ki, amely a lapok szerkesztőségeit rendszeresen tájékoztatja a néphadsereg életéről, a külföldi katona-politikai eseményekről és népszerűsíti a baráti hadseregek eredményeit. Ez alatt az elnevezés alatt 1970-ig jelent meg, azóta a „Katonai Sajtószolgálat“ (Vojenská tisková služba) nevet vette fel, s a belpolitikai helyzet konszolidálása után még jobban elláthatta feladata teljesítését. Az akkori főszerkesztő, Jirí Vrzal ezredes felvette a kapcsolatot a szovjet középső hadsereg-csoport képviselőivel, s így a sajtószolgálat jóvoltából több írás jelent meg a polgári és a katonai sajtóban a szovjet hadsereg életéről. A szerkesztőség jelenlegi vezetősége azt a célt tűzte ki, hogy következetesen hozzájárul a párt honvédelmi politikájának népszerűsítéséhez, propagálja a néphadsereg forradalmi harcát, a mai életét, a Varsói Szerződés jelentőségét, és elősegíti a honvédelmi törvény és a lakosság egysége honvédelmi neveléséről szóló határozat teljesítését. Az utóbbi kiadványaik azt igazolják, hogy célkitűzéseiket valóra is váltják. Értékes anyagot adtak ki például a Szovjetunióban megalakult katonai egységünk szokolovói és kijevi harcáról. Az évforduló kapcsán kívánjuk, hogy mint a múltban a szerkesztőség kollektívája a jövőben is jó és hasznos munkát végezzen, teljesítse célkitűzéseit. (—né—) Ln £ J — t A L. J J J am _
