Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-16 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Major Tamás és Jozef Kroner a készülő film egyik jelenetében. * František Velecký Ezer esztendeje szü­letett Abu Rejhan Be- runi, az üzbégek nagy tudósa és gondolko­dója. A taskenti film­stúdióban most Suh- rat Abbaszov rende­ző filmet forgat ha­zájának kiváló fiáról. Képünkön: jelenet az Abu Rejhan Beruni című filmből. 1973. XII. 18. Q Az ismeretlen lövész tró­feája címmel új film készül a kolibai slúilióban. A forgató­könyv alapjául megtörtént eset szolgált: az 1944. évi nemzet­közi vadászkiállítás, melyen a legszebb trófea tulajdonosának kiléte zűrzavart okozott. Mint később kiderült, a szarvast egy partizán terítette le. Vladislav PavloviČ rendező az érdekes tó mán keresztül közvetve a Szlo­vák Nemzeti Felkelés esemé­nyeit is felidézi. A filmben ne­ves szlovák színészek szerepel­nek: Karol Machata, Ladislav Chudík, Martin Huba, Ivan Mistrík, július Pántik, Ivan Haj nlak és mások. □ Milliomos címmel — Jozef Zachar rendezésében — új szlo­vák tévéfilm készül. Az alkotás címe kissé megtévesztő, a tör­ténet ugyanis nem pénzmágnás­ról, hanem egy egyszerű vidéki méhészről szól. □ A MOSZFILM-stúdióban A. Szaltikov Nincs visszatérés cím­mel forgatja legújabb filmjét. A történet a húszas években játszódik. A főszerepet Nonna Morgyukova alakítja. □ A. Wajda, J. Majevszki és E. Zebrowski lengyel rendelők megfilmesítik Jaroslaw Iwasz- kiewlcz lengyel író néhány is­mertebb művét. A férfi szere­peket Andrzej Lapicki és 01- gierd Lukaszewicz fogja játsza­ni. □ Michelangelo Antonioni, a nagy olasz rendező közölte, hogy háromévi szünet után újra mozifilmet készít. Ideiglenes címe A riporter, s egy Afriká­ba menekülő tévétudósítóról szól, aki saját személyiségét szeretné megváltoztatni. A kül­ső felvételek néhány európai nagyvárosban és Afrikában ké­szülnek. A főszerepet Jack Mi- cholson fogja alakítani. í_] Pliilippe de Broca készülő filmjében (Hogyan lehet tönk­retenni a világ legismertebb nyomozójának hírnevét], Jean- Paul Belmondo detektívregény- írőt alakít, aki unalmában meg­próbálja a valóságban is átélni hősei kalandjait. # * » □ Nadine Trintignant irányí­tásával, Jean-Louis fellépésével készül a harmadik „családi“ Trintignant-film. □ Louis de Funés ismét Ge­rard Ouryval filmez, emellett azonban színházban is fellép; Anouilh Torreádorkeringő című színdarabjában szerepel. □ Dalton Trumbo, akinek a filmje két évvel ezelőtt díjat nyert Cannes-ban, Kennedy el­nök meggyilkolásáról forgat filmet. Csupán két szereplő — Robert Ryan és Burt Lancaster — neve ismeretes, egyébként minden a legnagyobb titokban zajlik. □ A jugoszláviai Dzdinban, Florica Púja naiv festő házának udvarában megkezdődött a Par­lag című játékfilm forgatása. A vajdasági témájú, négy nyelven — magyarul, szerbül, románul és szlovákul — beszélő produk­ciót Deák Ferenc forgatókönyve nyomán Vicsek Károly fiatal újvidéki alkotó rendezi, akinek ez lesz az első játékfilmje. Ha egy mondatba próbálnánk sűrí­teni a sokrétű film mondaniva­lóját, akkor ez így hangzana: Mindig, minden helyen és min­den időben teljes életet kell él­ni. Hasznos együttműködés élve, az erdőben szarvassá vál­toznak. A Szarvassá vált fiúk — mondja a rendező — odahagy­ják az otthon kényelmét, fü­zét, hamvát, hogy örökös, kö­tetlen szabadságban éljenek, mint filmünk hősei. Minden ed­digi filmben tudatosan keres­tem a marxista etika forrásait. Ez pedig a nép kultúrája, eb­ből merített Bartók és ez szá­momra a proletárforradalom emléke is. A fölkelés nemzetközi volt — mondja Győngyössy Imre —, szinte ezt jelképezi a film há­rom férfi főszereplőjének a megválasztása is. A három fiú­testvért három különböző nem­zetiségű színész játssza: a ma­gyar Lukács Sándor, a bolgár Todor Todorov és a szlovák František Velecký. A bratislavai színész vendég- szereplésével kapcsolatban az alábbiakat mondotta: — Harmadszor játszom ma­gyar filmben. A Virágvasárnan című, szintén Győngyössy Imre rendezte filmben játszottam és Jancsó Miklós a Még kér a nép című alkotásában. Izgat, hogyan fogadják majd a filmet a fia­talok. A mi generációnk leg­nagyobb, legrettenetesebb élmé­nye a háború, ez határozza meg világlátásunkat. Én a cseh-mor- va részen laktam, különösen sokat szenvedtem. És éppen a győzelem napján, 1945. május 9-én, amikor boldognak kellett volna lennem, halálos ágyán feküdt az édesanyám. Olyan filmben, ahol annyira erős az anya-fiú kapcsolat, ez az em­lékem újraéled majd. Visszatér­ve a fiatalokra: nem személyes élményük a háború, ezért úgy érzem, a mi tapasztalatainkat elsősorban az érzelmi élmény adhatja át stafétabotként. — És ez az érzelmi staféta jellemzi a filmet — erősíti meg a gondolatot Gyöngyössy Imre. A közelmúltban értesültünk arról, hogy kél bratislavai szí­nész, név szerint JOZEF KRONER és FRANTIŠEK VELECKÝ — magyar rendezők meghívására —- szerepet vállaltak új magyar filmekben. A készülő alkotásokkal a magyarországi filmfolyó­iratok riportokban foglalkoznak; ezekben a szlovák színészek nyilatkoznak szerepükről s filmbeli közreműködésükről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük az olvasókkal. pen feldolgozták, de ez a mos­tani megközelítési mód eltér minden eddigitől, egyáltalán nem szokványos. Maga a prob­léma ropant élő. Sokak előtt talán úgy tűnik, hogy ez csak a forradalmi átváltozás korsza­kára jellemző, de meggyőződé­sem, hogy ezek állandó emberi problémák s minden fajta tár­sadalmi viszonylatokra jellem­zők. A továbbiakban Jozef Króner elismerően nyilatkozott Maár Gyula munkamódszeréről. — Számomra nagyon szim­patikus, mert lehetőséget ad a színésznek, hogy folyamatában érezze át a történéseket, vagy­is nem szabdalja rövid snittek­re a cselekményt, az összefüg­gő jeleneteket egy beállításban veszi fel — mondotta a mű­vész. A készülő film többi főbb szerepét Szacsvay László, Lázár Kati, Türőcsik Mari és Major Tamás játssza. Maár Gyula Bíró András ötle­téből fogalmazta filmszalagra első filmjét, a Végül című alko­tást. A készülő mű férfi fősze­repét lozef Kroner, a bratisla­vai Szlovák Nemzeti Színház művésze játssza. Hogy miért ép­pen rá esett a forgatókönyvíró­rendező választása? A kérdés­re Maár Gyula ezt a magyará­zatot adta: — Tulajdonképpen már for­gatókönyvírás közben sejtettem, hogy a film férfi főszerepének eljátszására nem találok itthon megfelelő színészt, ezért szom­szédainknál kell keresgélni. Nem azért, mintha én bizonyos figurát hajszoltam volna. Nem, hiszen sohasem érdekelt önma­gában a szerepalakítás, a sze­repalakító színészideál. A szí­nész természetes skálája izgat. Persze, azért volt egy elképze­lésem. Hősömet soványnak és keserűnek láttam magam előtt. Törőcsik Mari, aki ismerte Kro- nert, javasolta, próbálkozzam vele. Arra a kérdésre, hogy a szín­művésznek milyen tulajdonsá­gai ragadták meg, a rendező a következőket mondotta: — Kroner rendkívül egysze­rű, olyan tiszta, mint egy po­hár víz. Percenként képes a leqeqyszerűbb létezést „hozni", anélkül, hogy szürke lenne. Egyszerűségében millió variá­ció rejlik. Meg kell mondanom, csak szerencsés találkozások közepette tudok dolgozni s ez a találkozásunk ilyen volt. Króner remekül „belövi“ magát a szituációkba. A bratislavai színész így vé­lekedett vendégszerepléséről: — Bizonyos feszültséggel kezdtem a munkát, de ez már az első nap feloldódott. Izgat a figura finom pszichikája, bel­ső tragikuma. A film proble­matikáját — egy öregedő em­ber lelkivilágáról van szó, aki­nek harcos életúttal a háta mö­gött lehetetlenné teszik a to­vábbi munkáját — a lehetetle­nülés érzését már sokfélekép­Gyöngyössy Imre a saját és Kabay Barna forgatókönyve alapján készíti a Szarvassá vált fiúk című filmet, melynek mot­tóját így fogalmazták meg: Filmünkkel az 1944 es sátoral­jaújhelyi börtön mártírjainak emlékét szeretnénk felidézni. Mindazokét, akik a börtönkitö­résben vagy később a koncent­rációs táborban haltak meg. Bár a film alkotóit a sátoral­jaújhelyi börtönkitörés ihlette meg, nem ezt az egyszeri cse­lekményt reprodukálják. A né­metek megszállták Magyaror­szágot. A sátoraljaújhelyi poli­tikai foglyok — kommunisták, antifasiszták — kettős szorítóba kerültek. Ha maradnak, likvi­dálják őket, ha kitörnek, úgy is kevés a lehetőségük, hogy az erdőben levő partizánegysé- ' gekhez csatlakozzanak. A film a kitörés története. A szerep­lők úgy rohannak a szabadság felé, hogy bartóki hasonlattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom