Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-16 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
LŐRINCZ GYULA: .-'"í SwifclaiÉ&tifc'íi^ A csehszlovákiai kommunista magyar saitö hagvománva és a huszonöt éves Oi Szó Mind a kommunista, mind a nem communista magyar sajtónak nagy lagyománya van nálunk, az Oj Szó legyedszázada jó alkalmat nyújt a rövid visszatekintésre, a teljesség igénye nélkül. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság leverése után nagyon sok magyar funkcionárius, exponált politikus, és természetesen sok kommunista, baloldali vagy haladó szellemű újságíró is az újonnan megalakult Csehszlovákiában talált menedéket. Nálunk megbújva a fehérterror, az ellenforradalom kegyetlenségei elől nem sokáig bírták tétlenül. Szervezkedni kezdtek, aktivizálódni a szociáldemokrata párt körül vagy pártban, főleg ennek halszárnyában, mivel akkor még kommunista párt nem volt. Az újságírók, a publicisták először a Kassai Munkás című hetilapnál helyezkedtek el, úgy tudom, nem mint alapítói, hiszen a Kassai Munkás már 1907-től megjelent, hanem mint szerkesztők. Közülük többen illetőségüknél fogva csehszlovákiai állampolgárok voltak — ezek voltak a szerencsésebbek, mert nem fenyegette őket a kiutasítás veszélye — mások viszont csak menedékjogot élvező, megtűrt emigránsok lehettek. Többen, akik a Kassai Munkásnál kezdték, később a nemzetközi munkásmozgalom vagy kultúrfront európai hírű alakjai lettek, mint a magyar avantgardista Kassák Lajos, Balázs Béla, a filmesztéta Illés Béla, az író, a Kárpáti Rapszódia sok nyelvre lefordított regény szerzője, vagy a spanyol polgárháborúban magas katonai tisztséget be töltő Jász Dezső, aki Zalka Máté (Lukács tábornok) közvetlen harcostársa volt, az esztéta és műkritika Mácza János, a moszkvai egyetem későbbi tánára, egyébként szlovákiai származású, vrahovi születésű hazánkfia. És rajtuk kívül még sokan mások. Szerencsénkre közülük néhányan megírták visszaemlékezésüket a Kassai Munkás szerkesztőségében töltött napjainkról. Idézünk hát a leghivatottabbaktól, a még élő tanúktól. Elsőként Jász Dezsőt, a Kassai Munkás volt szerkesztőjét szólítjuk, aki így emlékszik viszsza az első magyar nyelvű kommunista újságunkra: „A Kassai Munkás eredetileg hetilap volt: 1920. február 15- én alakult át napilappá. A szerkesztőség szálai — kezdetben — Surányi Lajos kezében futottak össze. Ő volt a lap felelős szerkesztője. A belpolitikai rovatot Fried Jenő vezette, az irodalmi mellékletért Mácza János volt felelős. Én a helyi rovatot vezettem ... ... Surányi Lajos az 1920-ban lezajlott nemzetgyűlési választások alkalmával képviselő lett, ezért többet tartózkodott Prágában mint Kassán. Tú- vollétében Gyetvai János szerkesztette a lapot. (Ö március elején kapcsolódott be a szerkesztőség munkájába.) Gyetvai Jánost május végén kiutasították Csehszlovákiából. Utóda Háy László lett (aki kifelé a kiadóhivatal alkalmazottjaként szerepelt). Amikor Surányi Lajos kivált a szerkesztőségből, Mácza János neve került a lapra felelős szerkesztőként. Ezzel azonban csak látszólag változott a helyzet: a lap politikai irányvonaláért továbbra is Háy László volt a felelős a párt vezetőségének... ... A Kassai Munkás az első magyar nyelvű kommunista napilap volt (az európai kontinensen) a Magyar Tanácsköztársaság leverése után. 1921-ben, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja magyar nyelvű központi közlönye lett, 25 ezer példányban jelent meg. Ez akkoriban óriási példányszámot jelentett. Egvben kifejezte a lap népszerűségét... ... A magyarországi viszonyokat állandóan figyelemmel kísérte a Kassai Munkás. Ez sok — éles — vitát váltott ki a keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párttal, amelvnek szemében Horthy Magyarország a „rend bástyája“ volt. A keresztény- szocialisták, akik a kurzus szekerét tolták magyarellenes“, „hazafiat- lan“ magatartásnak minősítették az emigráns magyar kommunisták Hor- thy-ellenes magatartását . Hasonló visszaemlékezést írt a Kassai Munkásról Mácza János is. Ö már (Folytatás a 3. oldalon/ Bratislava, 1973. december 16. # VI. évfolyam, 50. szám # Ara 1 korona ■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA