Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-16 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1973. december 16. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 7.38, nyugszik: 15.55, Közép-Szlovükta: 7,30 nyugszik: 15.47, Kelet-Szlovákia: 7.22, nyugszik: 15.39 órakor A HOLD kel: —, nyugszik: 11.15 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL K(1SZ<lNT|ÜK Etelka — Albína nevű kedves olvasóinkat ■ 1833 ban született LOTZ KÁROLY festő, a monumen­tális festészet kimagasló egyénisége (+1904) ■ 1882-ben született KODÁLY ZOLTÁN az egyik legna gyobb magyar zeneszerző és zenetudós (+1967) ■ 1893 ban született SÁS GYULA, a nemzetközi kom­munista mozgalom harco­sa (+1943) ■ 1898 ban született JÁN SMREK nem­zeti infívész, szlovák költő, műfordító, az Állami díj tu­lajdonosa, a magyar líra egyik művészi tolmácsolója ■ 1948 ban jelent meg a TRYBUNA LUDU első szá ma. A következő tartalmából: Még egyszer a csehszlovákiai magyar sajtóról Lőrincz Gyula írása Gazdaság és szociálpolitika Josef Bayer írása Céljuk: a vásárlók kielégítése Kardos Márta riportja Felélednek a romok Milyen is volt Karthágó? A fátyol mindent eltakar Krajczár Imre ádeni riportja Kis, szürke madár Lovicsek Béla novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ARANYVASÁRNAP Különleges ünnep ez az aranyvasárnap. A városok utcái éppúgy megtelnek sietős emberekkel, mint hétköznapokon, csakhogy nem munkába, hanem az üzletekbe sietnek. Azok­ban nagy most a sürgés-forgás, ami érthető is, hiszen ilyen­kor minden vásárlónak van valamilyen konkrét célja, elkép­zelése, sokan még listát és költségvetést is készítettek a vá- sárlandó dolgokról, s ahol nagy a család, ott bizony sok üz­letet meg kell látogatni, amíg úgy-ahogy elintézést nyernek ezek az elképzelések. Ajándékot kapni és adni egyaránt nagy öröm, még akkor is, ba ettől egy kissé laposabbá válik a pénztárcánk. Vásárlá­sainkat mégis úgy szeretnénk intézni, hogy egyrészt különle­gesek, másrészt pedig árban is hozzáférhetők legyenek azok az ajándékok, vagy a saját szükségleteinkre vásárolt cikkek. Ez a hozzáférhetőség persze meglehetősen szubjektív dolog, mert az emberek vásárlótehetsége különböző okok miatt nem egyenlő, s ezért azon sem lehet csodálkozni, hogy az áruel­látással kapcsolatban eltérő vélemények alakulnak ki. A társadalom szükségleteinek kielégítése nagyon összetett és politikailag is messzemenően igényes feladat. A fogyasz­tási cikkek termelésénél és elosztásánál figyelembe kell ven­ni, hogy bár a lakosság jövedelme a tervezettnél is gyorsab­ban növekszik, ez azonban nem vonatkozik minden rétegre és polgárra egyenlő arányban. Az aranyvasárnap ürügyén vizsgáljuk meg ezt a dolgot egy kissé közelebbről. Az üzletekben kapható — esetleg ritkán kapható — árukat nagyjából két csoportba sorolhatjuk, éspedig az olcsóbb tö­megcikkek és a drágább divatos cikkek csoportjába. Ezen az állapoton csak fokozatosan tudunk változtatni, az árak közöt­ti különbség ugyanis a termelés körülményeiből adódik. Az olcsóbb anyagokból és nagyobb szériákban gyártott termékek ára lényegesen alacsonyabb lehet, mint a drágább nyersanya­gokból kis szériákban készített luxustermékeké. Társadalmunk egyelőre mindkét termékcsoportot igényli, csakhogy az élet- színvonal növekedésével párhuzamosan változó arányban. Az idén például a textilipari termékek 28 százaléka tartozott a divatos luxuscikkek — egyúttal a szabad árképzés '— kate­góriájába. jövőre ez az arány eléri a 3U százalékul, bár felté­telezhető, hogy a vásárlóközönség menyének minőségi növe­kedése ettől gyorsabb ütemű. A dolgok nyitját azonban nem a luxuscikkek arányának lé­nyegesebb növelésében kell keresni, bár ez is jelentősen hoz­zájárulhat a szabad vásárlóerő lekötéséhez. Ettől sokkal nél- ravezetöhb út a gyártmányfejlesztés, amelynek éppen a töme­ges termelésben kell érvényesülnie: Mem szabad szem e>ó! téveszteni, hogy az üzletekben található áruválaszték tulaj­donképpen a termelés színvonalának, vagyis saját munkánk­nak a tükörképe. Csupán az benne a különleges, hogy a tár­sadalmi munkamegosztás mindenkit más-más szakaszra állí­tott, és így gyakorlatilag egymás munkájának az eredményeit vásároljuk. A gyártmányfejlesztés lehetőségei adottak és kor­látlanok, csupán rajtunk múlik, hogy a jövő aranyvasárnap­jai és valamennyi hétköznapján egyre több mutatós termék­kel és állandóan bővülő választékkal találkozzunk az áruhá­zak polcain. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A KÖLCSÖNÖSIG TALAJÁN Gustáv Husák látogatása Indiában méltán vonta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Közismert tény ugyanis, hogy Csehszlovákiát és Indiát a baráti együttműködés immár hagyományos szálai fűzik össze. Enpen ezért az Indiai sajtó is figyelmeztető publicitást biztosított Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkára delhi tárgyalásai­nak. Köztudomású tény, hogy a csehszlovák—indiai tudomá­nyos-műszaki, gazdasági s kereskedelmi együttműködés a köl­csönös előnyökön alapszik. Hazánk számottevő részt vállal India iparosítási programjának megva’ósílásából, tehát aktí­van részt vesz India ipari bázisának további megszilárdítá­sában. A tárgyalások ismét bebizonyították, hogy a két or­szág együttműködését minden tekintetben tovább lehet és tovább kell fejleszteni. Egyébként erre hívják fel a figyelmet a tárgyalások előtt elfogadott dokumentumok, majd a megbe­szélésekről kiadott közös közlemény is. Az országaink közötti barátság elmélyülése azonban nem csupán a gazdasági és kereskedelmi egvüttműködés szintjén nyilvánul meg, hanem egyre erőteljesebb politikai hátteret kap. Kétségtelen ugyanis, hogy a kulcsfontosságú nemzetközi politikai kérdésekben a két ország azonos, vagy hasonló álláspontot foglal el. Mint ismeretes India a pozitív semleges- ségi politika útját járja és az utóbbi esztendők során rendkí­vül jelentős kezdeményezéseket tett az ázsrai kontinens, va­lamint a világ békéjének megszilárdítása, az általános és tel­jes leszerelés elérése érdekében. A csehszlovák—indiai közös nyilatkozat többek között meg­állapítja: „Csehszlovákia és India a lehető legnagyobb mér­tékben hozzájárul a pozitív fejlődéshez. A két fél üdvözölte a növekvő enyhülést Európában és hangsúlyozta azt a fontos szerepet, amelyet a szocialista társadalom az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet összehívása során játszott a kontinens békéje, biztonsága és az együttműködés érdeké­ben“. Ez annyit jelent, hogy az indiai vezetés szintén rend­kívül magasra értékeli a mind erőteljesebben kibontakozó eu­rópai enyhülést, illetve azt a törekvést, amely az európai or­szágok szorosabb gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósor­ban kulturális együttműködését irányozza elő. Tagadhatatlan, hogy Indiának ez a magatartása valóban pozitív hatást gyako­rol a további fejlődésre. Hiszen kétségtelen, hogy a nemzetkö­zi pulitikában az egyes kérdéscsoportok szorosan összefügge­nek, az egyes jelenségeket nem lehetséges metafizikusán, egymástól elválasztva megtárgyalni, fgy azután logikus, hogy az ázsiai kontinens békéje és biztonsága Európa békéjének és biztonságának is a függvénye, míg mindkettő a világbéke megszilárdításának jelentős összetevője. A kétoldalú eszmecserén tehát ismét bebizonyosodott, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és India számos világ- politikai kérdés megítélésében azonos platformon áll. A gyü­mölcsöző párbeszéd és eszmecsere lényegét az adja, hogy si­került körvonalazni az együttműködés további távlatait, mind nemzetközi politikai, mind gazdasági és kereskedelmi vonatko­zásában. Végezetül szólnunk kell arról a szívélyes fogadtatás­ról, amelyben India népe a CSKP főtitkárát és a csehszlovák küldöttséget részesítette. Mindent összevetve leszögezhetjük, hogy Gustáv Husák elvtárs látogatása a világ második legné­pesebb országában rendkívül eredményes volt. (bpi) EEmeaaaHHEHa 1973. XII. 16. (H. BaCík karikatúrája) Lucjan Motyka Lengyelország prágai nagykövete a „Koman­dorski Kereszt“ kitüntetést adta át a héten Kožešník akadé­mikusnak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének a két baráti ország közötti tudományos együttműködés elmélyí­tése terén szerzett kimagasló érdemeiért. (ČSTK) Dzsemal Bijedicsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöké­nek a vezetésével jugoszláv kormányküldöttség érkezett a hét elején Lengyelországba. jČSTK — CAF) Harald Edelstar.i, Svédország chilei nagykövete, akit a santia­gói junta persona non grata nak nyilvánított, az elmúlt napok­ban elhagyta Chilét. (ČSTK — AP) Diplomáciai segédeszközök... .. . Latin-Amerikában. É heti karikatúránk ' \ ' J . ' • • -----

Next

/
Oldalképek
Tartalom