Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-14 / 297. szám, péntek
Befejeződön a két kamara II. egvíittes ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) csolódása elengedhetetlen követelmény. Anna Skacelová képviselő az oktatásügynek a CSKP KB júliusi plénuraától számított további feladataival és a nemzeti bizottságok politikai tömegmunká javai foglal kozott. A képviselők, majd zárószavában L. Štrougal elvtárs is a kormánynyilatkozat tel jesíté- séről szóló jelentés elfogadását javasolta. Ezután Vladimír Vedra, a Nemzetek Kamarájának az alelnöke felolvasta a határozati javaslatot, melyet a képviselők egyhangúlag elfogadtak. A napirend következő pontjaként a képviselők jóváhagyták Bohusilav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere által megindokolt, a CSSZSZK és a Bolgár Népköztársaság konzuláris megállapodásáról szóló kormányjavaslatot, valamint az annak szerves részét képező, 1972. március 16-án Prágában aláírt jegyzőkönyvét, a CSSZSZK és a. Román Szocialista Köztársaság konzuláris megállapodásáról szóló, 1972. december 9-én Bukarestben aláírt kormányjavaslatot, a CSSZSZK és a Kubai Köztársaság konzuláris megállapodásáról szóló, 1973. április 7-én Havannában aláírt kormány ja vaslatot, valamint a CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság konzuláris megállapodásáról szóló kormányjavaslatot és az annak szerves részét képező 1973. május 17-én Budapesten aláírt jegyzőkönyvet. Az ezekkel a kormányjavaslatokkal kapcsolatos vitában Jan Kovaiíik, Juraj Túróik és Blažena Mészárosává képviselő vett részt. A napirend utolsó pontjában Bohuslav Chntiupek, a CSSZSZK külügyminisztere az ENSZ alapokmánya 61. cikkelyének módosítására irányuló az ENSZ közgyűlése által már jóváhagyott — kormányjavaslatot ismertette. — Csehszlovákia békepolitikájában sokoldalú kapcsolatok kialakítására törekszik — utalt a -szónok a CSSZSZK nak az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában történt megválasztására. Ez a tagság kétoldalú kapcsolataink fejlesztésén kívül az ENSZ e jelentékeny szervének tevékenységébe való bekapcsolódásunkat is lehetővé teszi. Ugyanakkor szocialista társadalmunk építésével kapcsolatos sikereink propagálására is alkalmunk nyílik. A Nemzetek Kamarája nevében Ondrej ßagoiia, a Népi Kamara nevében pedig František Exner képviselő támogatta a javaslat jóváhagyását. A javaslat elfogadását követően a Szövetségi Gyűlés berekesztette kétnapos ülésszakát. Beszámoló a kormány programnvilatkozatának teljesítéséről és soron kővetkező feladatairól (Folytatás a 3. oldalról] megszilárdítására. Ez elsősorban a jó és stabil törvényhozás, a törvények következetes megtartása a szocialista állam valamennyi szerve által és a hatékony jogi propaganda. Elvtársak! Belső fejlődésünk stabilitása a legkülönfélébb kapcsolatokkal, a nemzetközi politikai helyzet fejlődési irányzatával függ össze, továbbá azzal, menynyire sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket külpolitikai kapcsolataink terén kitűztünk. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban annyi jelentős nemzetközi esemény történt, amennyi régebben egész évtizedet betöltött volna. A nemzetközi küzdőtéren végbemenő, rendkívül gyorsan zajló mozgás fokozatosan változtatja a nemzetközi kapcsolatok egész struktúráját. Józan megítélés szerint kijelenthetjük, hogy a nemzetközi helyzet fejlődése — tartalmazzon bármilyen ellentmondásos elemeket, s bár minden lépést éles osztályharcban harcoljunk ki — továbbra is a békés egymás mellett élés elvei egyre kiemelkedőbb érvényesítése felé, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös együttműködése feltételeinek a kialakítása felé törekszik. Meggyőződésünk szerint — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs a moszkvai béke-világkongresz- szuson — a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok fejlődésében a legfőbb irányzat most a „hidegháborútól“ való eltérés, a feszültség enyhülése, a katonai konfrontációtól a biztonság, a békés egymás mellett élés megszilárdítására való áttérés.“ Ez a fejlődési irányzat erejét elsősorban abból meríti, hogy a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus és a béke javára történt alapvető változások objektív hatásával támasztották alá, amelyek az elmúlt időszakban szinte alapjaiban változtatták meg a világ arculatát, s ugyancsak megalapozza a szocialista országok céltudatos, aktív, a haladó erők támogatására, a világbékére támaszkodó hatása. E tények megvilágításában kicsúszott a talaj a nemzetközi imperializmus egész háború. utáni koncepciója alól, amely „az erő pozíciójának“ politikájára épül. Az imperialista hatalmak reális és megváltoztathatatlan tényként kénytelenek tiszteletben tartani az új erőviszonyokat, ehhez kell alkalmazniuk egész külpolitikai irányvételüket. Nem a béke, s annál kevésbé a szocializmus iránti szeretetből, hanem egyszerűen azért, mert saját érdekeik követelik meg, hogy a mai nemzetközi kapcsolatok erős és megváltoztathatatlan valóságához alkalmazzák politikájukat. Érthető, hogy egy ilyen hatalmas strukturális változás nem zajlik le simán. Ha visz- szatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatokban történt kevésbé jelentős változásokat is hatalmas katasztrófák kísérték. És ha a nemzetközi kapcsolatok lényeges átalakulása ma ennek ellenére nem csupán a világbéke feltételei, hanem a békés egymás mellett élés elvei egyre erősebb érvényesítése feltételei között zajlik le, akkor ez azért történik, mert nem egy elemi katasztrófa folyamataként valósul meg. (Ľubomír Štrougal elvtárs beszámolójának befejező részét holnapi számunkban közöljük.) Kedvező gazdasági eredmények Tegnap Bratislavában megkezdődött az SZLKP Nyugalt- szlovákiai Kerületi Bizottságának kétnapos plenáris ülése. Az ülésen megvitatják a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában az ötödik ötéves terv három évében elért eredményeket. A tanácskozáson részt vesz Herbert Ďurkovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT alelnöke, és Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője. A kerületi pártbizottság elnökségének jelentését Ignác Janák vezető titkár terjesztette elő. Megállapította, hogy Nyugat-Szlovák iában sikerrel teljesítették a párt gazdaságpolitikai feladatait az ötödik ötéves terv három évében. A tervezett feladatokat a bruttó termelésben az év végéig mintegy 700 millió koronával túlszárnyalják, az ipari termelés kerületi viszonylatban az 1970. évhez mérten több mint egynegyedével emelkedik. Különösen jó eredményeket értek el a mező- gazdaságban, ahol a bruttó termelés három év alatt 1 milliárd 400 millió koronával, a piaci termelés pedig 1 milliárd 100 millió koronával növekszik. A lakás- építkezésben ez alatt az idő alatt 39 000 lakás az eredmény. MEGVALÓSÍTOTTÁK FELAJÁNLÁSAIKAT Imrich Danis, a Közép-szlovákiai Nemzeti Bizottság elnöke és Ján Marejka, a Nemzeti Front Banská Bystrica-i kerületi bizottságának vezető titkára jelentette Peter Colotkának, az SZSZK kormánya elnökének, hogyan teljesítették kötelezettségvállalásaikat a közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai, szervezetei és dolgozói. Az állampolgárok példás aktivitásának e red mén y e ké p p e n a kerület városaiban és közKÖZELET — ANTONÍN K4PEK, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára tegnap búcsúlátogatáson fogadta Igor Alekszandrovics Cserkaszo- vot, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének első titkárát és feleségét. — JAN FOJTÍK, a CSKP KB titkára tegnap fogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának pártniunkásküldött- ségét, amelyet Romuald Jeziesky, a LEMP KB iskola- és tudomány- ügyi osztályának vezetője vezet. A fogadáson részt vett Jaromír Sitar, a CSKP KB osztályvezetője, és Lucjan Motyka, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. A lengyel vendégek tegnap délután Bratislavába érkeztek. — A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA befejezésének alkalmából Mihail Miihajlo- vics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja tegnap baráti estet rendezett, amelyen a szlovákiai orosz nyelvészek társaságának tagjai vettek részt. A baráti találkozón részt vett Štefan Chochol professzor szlovák iskolaügyi miniszter is. ségeiben több milliós értékű munkát végeztek. A többi között 9 új óvodát, új vízvezeték hálózatokat, közmüveket és egyéb közhasznú berendezést építettek. A CSKP KB-nak a CSSZSZK kormányának, a Szakszerveze- ték-hálőzatokat, közműveket és SZISZ Központi Bizottságának felhívása értelmében a nemzeti bizottságok és szervezetek a következő évben is fejleszteni, ösztönözni fogják a kezdeményező munkát. Robbanás a taclm Plastimat munkásszállójában (ČSTK) — A Cseh Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma jelenti, hogy tegnap 3 óra 15 perckor eddig meg nem állapított okokból robbanás történt a tachovi Plastimat nemzeti vállalat szálláshelyének épületében, majd az épület ösz- szeomlott. A romeltakarítási és mentési munkálatok során, amelyek a Közbiztonsági Testület, a csehszlovák néphadsereg, a tűzoltóság és más szervezetek maximális erőbevetésével folynak, 52 személyt szabadítottak ki. Az orvosok és az egészségügyi személyzet rendkívüli erőfeszítése ellenére a katasztrófa eddig 28 áldozatot követelt. A Cseh Szocialista Köztársaság kormánybizottsága vizsgálatot indított a katasztrófa okainak megállapítására és minden segítséget biztosít a károsultaknak. A Szövetségi Gyűlés szerdán jóváhagyta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1974. évi állami költségvetés-tervezetét. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Rudolf Rohlífiek, a CSSZSZK pénzügyminiszterének a parlament elé terjesztett beszámolóját. Az 1974. évi állami költség- vetés javaslatainak kidolgozása kedvező gazdasági feltételek közt történt. Az 1971—1972-es évek társadalmi termelésének növekedési üteme tovább fokozódik. Az idei év első tíz hónapja alatt az ipari termelés a tervezett 5,7 százalékos emelkedés helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Ez a tény megteremti az előfeltételeket az idei termelési terv kb. 4 milliárd korona értékű túlteljesítéséhez. Az építkezések terén is előreláthatólag egymilliárd koronás túlteljesítés várható. Kedvezőek a mezőgazdasági terv teljesítésének kilátásai is. 1972 eredményeivel! összevetve az 1973. év nemzeti jövedelme közel 19 milliárd koronával lesz magasabb. 1973-ban tovább emelkedett a lakosság életsznívonala. A személyi fogyasztás 5,8 százalékkal, a lakosság készpénzjövedelme viszont az 1972. évi 253 milliárd koronáról 1973-ban 269 milliárd koronára emelkedik. Emellett a lakosságnak nyújtott kölcsönök elsősorban a fiatal házasoknak folyósított kölcsönök összege és száma is nagyobb lett. A családi pótlékok emelése és a fiatal házasoknak nyújtott előnyös kölcsön az idei év két legjelentősebb szociálpolitikai intézkedése. Az 1973. évi állami költségAktív az 1974. évi állami költségvetés Rudolf Rohlíček pénzügyminiszter beszámolója a Szövetségi Gyűlésben vetés ugyan számolt az importált nyersanyagok árának emelkedésével, a tényleges fejlődés azonban meghaladta a becsléseket, amii azt jelenti, hogy erre a célra hozzávetőlegesen 2,7 milliárd koronával többet kell fordítanunk a tervezettnél, azaz összesen 4,3 milliárd koronát. A pénzügyminiszter beszámolója további részében részletesen foglalkozott az 1974. évi pénzügyi politika feltételeivel. Összességében véve az állami költségvetés a jövő évre — az idei várható eredményekhez viszonyítva — 14 milliárd korona kiadás- és 13,2 milliárd korona bevétel-többlettel számol. A beruházási terv az idei eredményekből kiindulva, elsősorban az ötödik ötéves terv fontos építkezéseinek meggyorsítására törekszik. Ez a törekvés megnyilvánul a beruházá-. sok volumenének fejlődési ütemében is. A beruházások volumene 9,2 százalékkal emelkedik. Az állami költségvetés kiadásai a beruházások finanszírozásával kapcsolatban együttvéve 12,7 százalékkal emelkednek. A lakásépítkezésre az idén 10,5 milliárd koronát fordítunk, 1974-ben ez az összeg 12 milliárd korona lesz. Az 1,9 milliárd koronás növekedés azt jelzi, hogy a lakásépítkezésre fordított beruházási kiadások a költségvetés egyik legdinamikusabb kiadási tétele. A pénzügyminiszter a továbbiakban kitért az import- nyersanyag árának növekedésével kapcsolatos kérdésekre. Ezt a növekedést az állami költség- vetés pótolja. Ezzel kapcsolatban még jobban előtérbe kerül a termelés hatékonyságára vonatkozó tervteljesítés pontossága. A CSSZSZK kormánya az 1974. évi állami költségvetés- tervezetének megvitatásakor intézkedéseket hozott, amelyek a gazdaságirányítás egyes láncszemeit arra kötelezik, hogy a ráfordítások csökkentésével, a munka termelékenységének emelésvel, az importált és a hazai nyersanyagok gazdaságos felhasználásával, továbbá termékeink minősége és verseny- képessége emelésével legalább részben kompenzálhassuk a külföldről behozott nyersanyagok áremelkedését. A szociális és kulturális intézkedésekre tervezett nem beruházás jellegű kiadások az állami költségvetésekben 6,5 milliárd koronával, azaz 8,1 százalékkal emelkednek. Erre a célra 1974-ben közel 96 milliárd koronát fordítunk, s ez 39,4 százaléka az egész CSSZSZK beruházási előirányzatának. A 96 milliárd koronából 57 százalék a szociális biztosítási, 16,9 százalék az oktatásügyi, 15,2 százalék az egészségügyi és 3,2 százalék a kulturális előirányzat. A szociális biztosítás kiadásainak 4,4 milliárd koronás emelkedése garantálja a beteg- biztosítási kiadások emelkedésével járó költségek fedezését. Ebben a tételben kifejezésre jut a kedvező népszaporulat, valamint a nyugdíjasok számának 45 ezer fővel való emelkedése. Az egészségügyi kiadások növekedése a többi között a kórházi férőhelyek számának és az orvosi rendelők számának emelkedésében nyilvánul meg. Az állami költségvetés és a nemzeti bizottságok költségvetése 71 százalékát gazdasági szervezetek állítják elő. Természetes, hogy e szervezetek pénzügyi forrásainak alkotására, elosztására a kormány külön figyelmet szentel. Költségvetési rendszerünkben fontos hely illeti meg a nemzeti bizottságok költségvetéseit. Ezek teremtik meg e népképviseleti szervek politikai funkcionálásához szükséges gazdasági alapot. A nemzeti bizottságok költség ve tésii volumene 1974-ben eléri a 78,3 milliárd koronát. A nemzeti bizottságok költségvetési kiadásainak túlnyomó részét a társadalmi fogyasztással kapcsolatos kiadások finanszírozására fordítják. Pl. az oktatásügyre, egészségügyre és a kultúrára fordított nem beruházási jellegű kiadások 85 százalékát a nemzeti bizottságok k ö 11 sé g v elé s e i b ő 1 biztosítják. Mivel a nemzeti bizottságok költségvetéseinek bevételi bázisa nem elegendő a költség- vetési kiadások emelkedésének fedezésére, 1974-ben az állami költségvetés ismét számol a nemzeti bizottságok költségvetéseinek dotálásával, mégpedig 4,5 milliárd korona összegben. E dotáció egy részét a beruházásokra, a lakásépítkezések szubvencionálására fordítják. Az 1974. évi állami költség- vetési tervezet 1,3 milliárd korona költségvetési többlettel számol. Ez a többlet-előirányzat alacsonyabb, mint az előző években. A költségvetési többiét nem tekinthető szűk pénzügyi kérdésnek, a kiadások és bevételek közti arány gépies kifejezésének. Ebben az esetben az állami pénzügyi politika egyik konkrét célkitűzéséről van szó, ami megfelel a népgazdaságunk hatékonysága emelésével, a kiutalt pénzeszközök gazdaságos felhasználásával és a korona stabilitásával, szilárdságával kapcsolatos követelményeknek. A többlet-előirányzatot kimutatja a csehszlovák föderáció állami költségvetése, ugyanakkor biztosított a köztársaságok állami költségvetésének az egyensúlya is. A szövetségi állami költségvetés fő összege 1974-ben eléri a 129,3 milliárd korinát, ami 5,9 százalékkal több az 1973. évi tervezett eredményekhez viszonyítva. A köztársaságok költségvetésébe folyósított dotációk összege 73,9 milliárd korona, ebből 39,1 milliárd korona a CSSZK és 34,8 milliárd korona az SZSZK állami költségvetésébe kerül. Az 1974. évi állami költség- vetés gazdaságpolitikánk reális okmánya, amely megteremti a feltételeket népgazdaságunk további dinamikus és arányos fejlesztéséhez és a lakosság él e tsz í n v on a 1 án a k em l kedé sé - hez. A megvalósítása mindannyiunk munkájától, a szervező- és irányítómunka javításától függ, s további sikeres lépést jelent a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésében. 1973. XII. 14.
