Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-14 / 297. szám, péntek

Az ENSZ-közgyulés határozatai New York — Az ENSZ-köz- gyülés szerdán 109 szavazattal 4 ellenében ténymegállapító bi­zottságot létesített a portugál gyarmatosítók Mozambikban el­követett kegyetlenkedéseinek kivizsgálására. Portugália, Spanyolország, Dél-Afrika és az Egyesült Ál­lamok képviselője a határozat ellen foglalt állást. A közgyűlés a „lehető legha­tározottabban“ bllítélte Portugá­lia kormányát amiatt, hogy nem hajlandó végrehajtani az afrikai gyarmataival kapcsolatos ENSZ- határozatokat. A közgyűlés szerdán a dél­nyugat-afrikai Namíbia népe egyetlen törvényes képviselő jének ismerte el a Délnyugat­afrikai Népi Felszabadító Szer­vezetet. Követelte, hogy a faj­üldöző dél-afrikai hatóságok azonnal vonuljanak ki Namíbiá­ból és biztosítsák az ország önrendelkezését. Az ENSZ-közgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta azt a szocialista és a fejlődő orszá­gok által előterjesztett határo­zatot, amely támogatásáról biz­tosítja Zimbabwe népének a dél-rhodelsiai fajüldöző rendszer ellen vívott igazságos harcát. Egy másik határozat hangsú­lyozza, hogy ki kell bővíteni azoknak a szankcióknak a kö­rét, amelyeket a dél-rhodesiai fajüldözők ellen foganatosítot­tak. Az ENSZ-közgyűlése — jogi főbizottságának javaslatára — határozatot hozott azoknak a jogairól, akik fegyveresen har­colnak a külföldi gyarmatosí­tók és a fasiszta rezsimek el­len. A fontos határozat hat el­ve a következő: — A népeknek a gyarmatósí- tá.s, illetve az idegen uralom, továbbá a fasiszta rezsimek el­len önrendelkezésükért és füg­getlenségükért vívott harca tör­vényes és megfelel a nemzetkö­zi jognak; — minden olyan kísérlet, amely ennek a harcnak a le­verésére irányul, összeegyeztet­hetetlen az ENSZ alapokmányá­val és az emberi jogok nem­zetközi deklarációjával. Minden erre irányuló kísérlet veszélyez­teti a békét és a nemzetközi biztonságot; — A gyarmatosítók és a fajüldözők ellen vívott fegy­veres harcokat nemzetközi konfliktusnak kell tekinteni, amelyeknek jogi kritériumait a genfi megállapodások tartal­mazzák; — a genfi konvenciónak megfelelően hadifoglyoknak kell tekinteni azokat, akik gyarmatosító és fajüldöző re­zsimek ellen vívott harcban es­tek fogságba; — bűnnek minősítendő zsol­dosok bevetése a nemzetközi felszabadító mozgalmak ellen és a zsoldosokat bűnözőknek kell tekinteni; — a külföldi, gyarmatosító, vagy fajüldöző rezsimek ellen fegyverrel harcolók törvényes státusának megsértése a nem­zetközi jog értelmében kimerí­ti a teljes felelősség kritériu­mát. Hitelt érdemlő ENSZ-forrás- ból közölték, hogy a közgyűlés ülésszakát december 18-án „meg­határozatlan időre! felfüggesz­tik“. Az ülésszakot eddig min­dig „elnapolták“. Ezúttal azért várható a korábbitól eltérő dön­tés, mert számos ország kéré­sére „készenlétben akarják tartani“ a közgyűlés részvevőit a közel-keleti válság rendezé­sével kapcsolatos kérdések, fő­ként a tíenfben rövidesen össze­ülő értekezleten felmerülő problémák esetleges megvitatá­sára. Kissinger tárgyaié köréten Személyi változások az egyiptomi hadvezetésben Saigoni békebontok 1973 XII 14. Saigon — A dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány kö­zölte, hogy a 77z/e«-rezsim légi­ereje szerdán ismét bombázta Loc Ninh tartományi székhe­lyet, a felszabadított területek egyik legnagyobb lakolt telepü­lését. A közlés szerint a bom­batámadásnak sok sebesültje van, sok ház romba dőlt. A nemzetközi ellenőrző és felügyeüő bizottság mint a Reu­ter saigoni forrásokra hivat­kozva jelenti, — megkezdi a Kanada kiválása okozta több­hónapos kényszerszünet során felgyülemlett tűzszünet-sérelmi panaszok kivizsgálását. Az er­re vonatkozó utasításokat a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság katonai bizott­sága adta ki szerdai ülése után. Hanoi — A saigoni haderő több ezer katonáját veszítette el, miközben — november 27-e és december 11-el között — terü­letszerző 'hadműveleteket foly­tatott a közép-vietnami Kien Duc és Dak Song vidéken — jelentette a Felszabadítás hír- ügynökség. A felszabadító erők december 4-én heves támadást intéztek az ellenség Kien Dúc­ban lévő hadműveleti központ­ja ellen és harcképtelenné tet­ték az 53, gyalogezredeit. De­cember 6-ától a saigoni rezsim nagy erőket vezényelt Kien Duc körzetébe, köztük a 23. hadosztályt, a 21. Ranger ezre­det, két páncélos ezredet, va­lamint öt „polgárőr“ zászlóal­ját. Ellentámadásuk során azon­ban ismét többszáz katonájukat veszítették el a saigoniak Kien Duc környékén. ' A Felszabadítás hírügynökség egy másik jelentése szerint a felszabadító erők november 18-a és 28-a között, Vinh Long tar­tomány több pontján megtá­Újabb perek Madridban Madrid — December 20 án kezdődik Marcelino Comacho spanyol szakszervezeti vezető és kilenc elvtársának bírósági tár­gyalása, közölték a vádlottak védői. A vádlottakat — az ille­gális spanyol szakszervezetek, a munkásbizottságok — tagjait 1972. június 24-én tartóztatták le törvénytelen gyülekelzés szer­vezésének vádjával. Az ügyész 10-től 20 évig terjedő börtön- büntetés kiszabását javasolja. Kommentárunk T avasz óta tárgyalások foly­nak Izland és a NATO egyes tagállamai, elsősorban az Egyesült Államok között a NATO keflaviki támaszpontjá­ról. H. Jonsson, az izlandi kor­mány hivatalos szóvivője ugyan­is májusban bejelentette, hogy a kormány fontolóra vette a keflaviki NATO-támaszpont használatáról az Egyesült Ál­lamokkal kötött szerződés fe­lülvizsgálását. Ez akkor volt, amikor Izland megtiltotta Nagy- Britanniának, hogy repülőgépei leszálljanak a nevezett támasz­ponton. A támaszpont jövőjét illetően formálisan az Izland és Anglia között dúló ún. tőke­halháborúval kapcsolatban tört ki a viszály, de okai sokkal mé­lyebbek. Ezért Izland is kitart a maga álláspontja mellett an­nak ellenére, hogy többé-kevés- bé elsimult a halászati viszály. Szeptemberben Izlandon tar­tózkodott Joseph Luns, a NATO főtitkára s igyekezett meggyőz­ni a kormányt, hogy feltétlenül le kell mondania arról a szán­dékáról, hogy 1975. évi halály- lyal érvényteleníti a keflaviki támaszpont használatára vonat­kozó szerződést. Luns látogatá­sa eredménytelen volt. Távozá­sa után Izland képviselői újra megerősítették, hogy továbbra is a támaszpont felszámolására törekszenek. Október elején az amerikai képviselők az izlandi külügyminiszterrel tárgyaltak és álláspontjának megmásításá- ra akarták rábírni. A külügymi­niszter azonban ragaszkodott hozzá, hogy az amerikai egysé­gek 1975-ig hagyják el Izlandot. November derekán Porter ame­rikai külügyminiszter-helyettes­sel tárgyalt a kérdésről. Minden jel arra vall, hogy neki sem sikerült Izlandot: álláspontjának A CIPRUSI KORMÁNY csirá­jában elfojtja Grivasz tábor­nok minden olyan kísérletét, hogy1 folytassa a fegyveres har­cot Makariosz elnök ellen, je­lentette Nicosiában egy hivata­los szóvivő. Egyes helyi sajtó- jelentések szerint Grivasz hívei immár terrorista akciókhoz fo­lyamodnak és küszöbön áll az összecsapás közölt lük és a had­sereg között. AZ ESSO kész kifizetni a kért 10 millió dollárt elrabolt ar­gentínai igazgatójáért, Vidor Famuelsonért. A nagy amerikai olajtársaság a legnagyobb ösz- szeget fizeti ki, amelyet a ma­gát „népi forradalmi hadsereg­nek“ nevező gerillaszervezet valaha is követelt. JAPÁN és a Kínai Népköztár­saság képviselői Tokióban meg­kezdték a Sanghajt japánnal összekötő 500 mérföldes tenger alatti kábelösszeköttetés létesí­tésére vonatkozó tárgyalások második szakaszát. JAPÁNT szerdán állandó meg figyelői státusszal felvették az Amerikai Államok Szervezetébe. Az AÁSZ szabályzata szerint megfigyelők részt vehetnek a szervezet munkájában, de sza­vazati joggal nem rendelkez­nek. Japán a 10. ország, amely ezen a módon kerül az AÁSZ- ba. WASHINGTONBAN a nemrég alakult amerikai szövetségi energiahivatal írásos nyilatko­zatban jelentette be, hogy — el­sősorban az autótulajdonosok rovására — 25 százalékkal csökkentik az Egyesült Államok benzintermeléséi:. A hírt a hi- viatal szóvivője később vissza­vonta, közölte, hogy a decem­ber 27-én életbe lépő módosítás csak ötszázalékos lesz. AHAM MALIK, indonéz kül ügyminiszter a djakartai parla­ment külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy Indonézia növeli olajexportját. A minisz­ter szükségesnek tartotta han-> goztatni, hogy ez „nem gyengí­ti az arab olajfegyver haté­konyságát“. megmászására bírnia. Az Egye sült Államok 3 és fél ezer főnyi fegyveres erőt állomásoztat iz­landi támaszpontján. Keílavik a NATO szerkezetébe illeszkedő légi bázisként szolgál. A nyugati nagyhatalmak 1949- ben felszólították Izlandot, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. Az izlandi baloldali erők kez­dettől fogva ellenezték ezt a lépést, de a kormány magáévá tette a javaslatot. Azzal a fel­tétellel csatlakozott a NATO- hoz, hogy Izland nem járul hoz­zá saját katonai erővel a szer­vezethez, a jövőben sem lesz saját hadserege és békeidőben nem egyezik bele idegen csapa­tok elhelyezésébe Izland terü­letén. Az ameirikaiak aztán 1951-ben a koreai háborúval kapcsolatban Nyugat-Európában dühöngő háborús hisztériát ki­használva rövid érvényű egyez­ményt csikartak ki a NATO- — a valóságban azonban az ameri­kai — hadierő keflaviki elhe­lyezéséről. Az utóbbi években azonban megváltozott mind a nemzetkö­zi, mind az izlandi helyzet. Az izlandi partvidéki halászati öve­zet körüli viszállyal kapcsolat­ban a brit kormány hadihajókat küldött ki az izlandi vizekre. Izland felkérte a NATO-t, hogy közvetítsen e viszályban, főként bírja rá a brit kormányt, vonja vissza Izland elleni intézkedé­seit. A NATO vezetősége azon­ban mit sem tett Izland érde­kében. Sőt, bizonyos irányban még szembe is helyezkedett ve­le, amikor követelte, hogy von­ja vissza a parti övezetnek 12 London — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter ang­liai látogatásának befejeztével tegnap reggel elutazott London­ból. Nagy érdeklődéssel várt közel-keleti tárgyaló-kőrútjá­nak első állomása Algéria, ahol — mint a nyugati hírügy­nökségek jelentik, három órát tárgyal fíumedien államfővel. Kissinger következő állomá­sa Kairó lesz s innen ma foly­tatja útját Szaúd-Arábiába. Szombati programjában Szíria és Jordánia szerepel, vasárnap Libanont keresi fel és hétfőn érkezik Izraelbe. Jeruzsálem — Jeruzsálemi jelentések szerint az izraeli kormány egy szakértői csopor­tot azzal a feladattal bízott meg, hogy dolgozza ki a de­cember 18-án Genfben kezdődő nemzetközi konferenciára a hi­vatalos izraeli álláspontot. Abba Eban, izraeli külügymi­niszter a választási kampány keretében tartott televíziós be­szédében kifejtette: Genfben „rendkívül bonyolult tárgyalá­sok és heves politikai harcok“ várhatók. Kairó — A Közel-Keletről szóló hírügynökségi jelentések élén az egyiptomi hadvezetés­ben végrehajtott személyi vál­tozások állnak. Szadat elnök szerdán új vezérkari főnököt nevezett ki és személycsere történik a második és a har­madik hadsereg élén is. A ME­NA szerint az átszervezés cél­ja az volt, hogy „felhasználják az októberi háború harci ta­pasztalatait a katonai vezetés megszilárdítása érdekében“ és hogy „felkészüljenek a követ­kező szakaszra olyan parancs­nokokkal, akik hadtudományi és hadműveleti szempontból al­kalmasak a fegyveres erőkkel a közelmúltban kipróbált típusú háború vezetésére. Egyiptom élesen tiltakozott a Nemzetközi Vöröskeresztnél amiatt, hogy az izraeli hatósá­gok kegyetlenül bánnak az egyiptomi hadifoglyokkal. A MENA sajtóiroda jelentése sze^ rint Egyiptom átadta a Nem­zetközi Vöröskeresztnek annak a 33 egyiptomi katonának és tisztnek a névsorát, akiket az izraeli hadifogságban kegyetle­nül megkínoztak. SCHEEL ÉS BftHR AZ EURÓPAI ENYHÜLÉSRŐL Bonn — Az európai enyhülési politika eredményeit méltatta csütörtöki nyilatkozatában IVul tér Scheel nyugatnémet külügy­miniszter és Egon Bahr szövet­ségi miniszter. Scheel egy sajtó interjújában pozitívan értékelte a Szovjet­unióval, Lengyelországgal, és legújabban Csehszlovákiával kö­tött szerződéseket és többek kö­zött rámutatott: „Ezek a szerző­dések logikusan következnek az európai enyhülési politiká­ból, amelynek kezdetét kellett jeleznie, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság rendezze vi­szonyát keleti szomszédaival. Ebben az összefüggésben kulcs­megállapodás volt a nyugat­berlini négyhatalmi egyezmény. Most a prágai szerződés aláírá sával befejezhetjük a szerződé­sek épületét. Az elkövetkező napokban lehetővé válik, hogy felvegyük a diplomáciai kap­csolatokat Magyarországgal és Bulgáriával“. Scheel külön kiemelte az eu­rópai biztonsági értekezlet fon­tosságát, majd a gazdasági eg y ü t tm ű k ö d és lehetőségeivel foglalkozott. Kölcsönös érdek­nek nevezte, hogy az NSZK mérföldről 50 mérföldre törté­nő kiszélesítésére vonatkozó ja­vaslatát. E helyzetben a Népi Szövetség, az izlandi kormány- koalíció három pártjának egyi­ke szorgalmazni kezdte a kef­laviki támaszpont megszünteté­sét, vagyis azt a követelményt, amelyért az izlandi baloldali erők már évek óta küzdenek. Ha az izlandi kormány kitart követelése mellett és hatályta­lanítja a NATO-támaszpontra vonatkozó szerződést, ez vitat­hatatlanul pozitív lépés lesz, amely teljesen beleilleszkedik a békeszerető népek törekvései­be. Izlandnak a keflaviki tá­maszpont megszüntetésére irá­nyuló törekvése erősíti annak a többi kis NATO-államnak az ön­tudatát, amelyeket a katonai szövetség érdekeikkel ellentétes intézkedésekre kényszerít. Pél­daként említhetjük Dániát, amely visszautasítja a NATO- nak a fegyverkezési kiadások növelésére és nagyszámú fegy­veres erő fenntartására vonat­kozó követeléseit. Az Egyesült Államok és a NATO vezető körei még mindig abban reménykednek, hogy si­kerül rábírniuk Izlandot, hagy­jon Keflavikban mindent a ré­giben. Mindenesetre azonban már készül a pótmegoldás. Tervbe vették egy légitámasz­pont építését az Orkney-szigete- ken, hogy ez pótolja az izlan­dit. Várható, hogy e kérdések­ben belátható időn belül meg­születik a végleges döntés. A keflaviki támaszpontról folyó vita azonban mindenesetre azt mutatja, hogy a NATO vezető körei egyre nehezebben érvé­nyesítik politikájukat és szán­dékaikat a tagállamokban. JAN BLANSKÝ ipari együttműködést alapítson ki a szocialista országokkal, a nyugatnémet vállalatok részt vegyenek ipari beruházásokban. Ettől függetlenül az NSZK álla­mi hitelt is biztosít Lengyelor­szágnak és Jugoszláviának. Egon Bahr szövetségi minisz­ter, a „keleti politika atyja“ a Die Zeit című liberális heti­lapnak írt cikkében vont mérle­get. Hangsúlyozta, hogy a nyu­gatnémet kormány-koalíció tel­jesítette, amit négy esztendeje vállalt. A jobboldali ellenzéknek vá­laszolva nem tagadta, hogy az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiban lehetnek a jövő­ben is nézeteltérések, hiszen a szerződések önmagukban nem szavatolják a súrlódásmentes- séget. Súrlódások még a nyuga­ti szövetségesek között is adód­nak — utalt a nyilvánvaló kö­zös piaci véleménykülönbségek­re, valamint az USA és az EGK ellentéteire. Lényeges viszont, hogy a szocialista országokhoz fűződő viszony alapehve lett az erőszakról való lemondás, kia- kult általa Európában a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésének mo­dellje. A béke biztosítása fonto­sabb a részben mélyreható vé­leménykülönbségeknél. Az ideo­lógiai különbségek fennmarad­nak, de nem akadályozhatják, hogy az együttműködés minden fél javára bontakozzék ki — fejtette ki Bahr. A junta „bemutatkozik” A Gizikisz tábornok vezette új katonai görög junta vádat emelt három volt polgári poli­tikus ellen. Az egyik vádlott Kanelopulosz, aki a Papadopu- losz előtti időszak utolsó mi­niszterelnöke volt otthonában egy tudósító előtt hazugságnak nevezte a vádat. A DPA hírügynökség értesü­lése szerint Szalonikiben a Gizikisz rendszer hatóságai könyveket foglaltak le a helyi könyvkereskedésekben. A „kár- liozatos“ művek között vannak Marx, Brecht, Marcuse és The- orodakisz írásai, valamint Pla­ton egyik dialógusának új gö­rög fordítása. A központi fenn­hatóság ezzel egyidőben betil­totta a Jézus Krisztus a szuper­sztár című film vetítését. Belgrád — A jugoszláv saj­tó közlése szerint az athéni ha­tóságok megakadályozták, hogy Andrej Partonics újságíró, a Borba munkatársa, akinek a belgrádi görög nagykövetség szabályos beutazási engedélyt adott, Athénbe utazzék. A junta emberei a görög főváros repü­lőterén kiszállították a fővá­rosba tartó autóbuszból az új­ságírót, és arra kényszerítették, hogy a következő gépen térjen vissza Belgrádba. Partonics eré- jesen tiltakozott a minősíthe­tetlen és durva eljárás ellen, de az indokolatlan intézkedésre nem kapott magyarázatot. Izland lazít madták és felszámolták a sai­goni hadeírő tizenhét, illegáli­san létesített állását. December első napjaiban a hazafiak az ország legkülönbözőbb pontjain egész sor illegálisan elfoglalt településekről szorították ki a Thieu-rezsim erőit. A Hanoiban megjelenő Quan Dói Nhan Dán — a vietnami néphadsereg lapja — idézte az AFP hírügynökségnek a jelen­tését, amely szerint a Saigon környéki Nha Ba üzemanyag- raktárai, amelyeket u felszaba­dító erők gyújtottak fel, tovább­ra is lángokban állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom