Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. XII. 2. Nemes tevékenységet folytatnak Az orvos és a beteg között * Tíz napból öt a kórházban • Tudás és egyéniség • Az iskola jellemet formál CSAK HIVATÁSSAL! Ezt hangsúlyozza az ápolónők munká­jára vonatkozólag Rusznyák Martin elvtárs, a Rožňavai (Rozsnyói) Egész­ségügyi Szakközépiskola igazgatója is. Csak hivatástudattal vállalkozhatnak a lányok és a nők erre a feladatra. A szükséges tudást megadja szá­mukra az iskola. Jelenleg 357 diákot, jövendő ápolónőt 19 tanár, pedagó­gus, s rajtuk kívül 21 külső munkatárs oktat és nevel ebben az iskolában. Ezek az adatok is azt jelzik, hogy az általános, egészségügyi kultúra színvo­nala érdekében a lehető legjobb ki­képzést, oktatást nyújtják. Gyakorlati oktatásuk nemcsak azért színvonalas, mert a különféle szaktan- tárgyak — ápolástan és hasonlók — keretében jól felkészítik a tanulókat jövendőbeli munkájuk elvégzésére, ha­nem azért is, mert kórházi viszonyok között tanítják őket. A negyedik évfo­lyam tanulói tíz napból ötöt a kórház­ban töltenek. Csucsomkán, a kórház II. sz. belgyógyászati osztályán Mudr. Ondrej Zoltán főorvos irányítja a ta­nulók gyakorlati oktatását. Egyébként az iskola 11 osztálya kö­zül 4 magyar tanításnyelvű osztály. A kelet-szlovákiai kerületből jelentkező tanulók oktatását végzi az iskola, bár az Idén kivételesen a közép-szlovákiai kerületből is felvettek 16 tanulót. Az igazgató elvtárs, valamint az is­kola oktatási-nevelési tervének fő jel­szava: Komplex módon! Ez annyit je­lent, hogy nem választják külön az oktatási és nevelési célokat, hanem együtt, egyszerre küzdenek azok meg­valósításáért. Minden formalizmus nél kül. " Például: Más iskolákban ateista kö röket szerveznek a tanulók számára. Nem hanyagolják el ők sem a tanulók materialista világnézetre való neveié sét, sőt, céljuk, határozott céljuk, de az oktatással párhuzamosan valósítják meg. AZ EZREDIK NŐVÉR Már az ezredik egészségügyi nővér, ápolónő is elhagyta az iskolát. Zsig­mond Magda, aki a múlt tanév végén érettségizett. Három osztályban, 40 tanulóval, az 1951—52-es tanévben kezdték az ápo­lónők oktatását. Azóta jelentős mun­kát végeztek, mert 156 gyermeknővér és 103 ápolónő távtanulóként szerzett szakvégzettséget iskolájukban. Fő feladatuk az úgynevezett egész­ségügyi középkáderek képzése, de azért büszkén említik, hogy végzett tanulóik a főiskolákon is megállják helyüket. Csonka Erzsébet Budapesten tanul. Tavaly öten jelentkeztek főis­kolára diákjaik közül. Három felvételi vizsgája kitűnően sikerült. Kardos Irén, Kaszás Margit, Cholvatová Emília már orvosi fakultáson folytatják tanul­mányaikat. Az idén hatan jelentkeznek főiskolai tanulmányokra. A jövendőbeli ápolónők oktatása-ne- velése során nagyon fontosnak tartják, hogy az iskola növendékei tudásukat, ismereteiket különféle, élethivatásuk­nak megfelelő szakkörökben bővíthes­sék. Az idén 9 szakkört szerveztek szá­mukra. Ezek egyike olyan speciális szakkör, melyben az elsősegélynyújtás gyakorlati tennivalóit sajátíthatják el a tanulók. Legutóbb, amikor az egész­ségügyi iskolák ilyen szakkörei orszá­gos versenyt rendeztek, a rozsnyóiak első helyezést értek el. A tudás megszerzéséről tehát gon­doskodik az iskola. ÉS AZ EGYÉNISÉG? Erről a kérdésről, erről a témáról Tóth Endre tanár elvtárssal beszélgettünk, Abból a szempontból indultunk ki, hogy nyilvánvaló: más magatartást ta­núsítunk a beteggel, és mást az egészségessel szemben. De milyen a változó alkalmazkodási helyzetekben az ápolónők szerepe? Meg lehet tanul­ni ezt a szerepet? Nagyon sok, iskolájukban végzett ápolónőt ismer, s nyomon követi élet­útjukat. Tapasztalatai alapján hangsú­lyozza: — A szerep a magatartásnak csupán egyik mintázatát jelenti, de nem a jel­lemet, mely minden szerepen átsugár- zik. Az ápolónő egyet-mást megtanul­hat az iskolában, meg a gyakorlati foglalkozásokon a kórházban, de ön­magát kell adnia, önmaga jellemét a „szerepben“ is. Ez nem könnyű, de legtöbb növendékünk hivatástudattal választotta a foglalkozást. Nem csalód­tak, és amint tapasztaltuk, bennük sem csalódtak. Sem az orvosok, sem a betegek. Neveket sorolt a legutóbb végzett növendékek közül: Bodnár Terézia, Hack Erika. A régebbiek közül is em­lített néhányat, de félbehagyta, mert ezer nővér közül alig akad egy vagy kettő, aki tanulmányai befejezése után jött volna rá, hogy nem jól választott annak idején. Biztos mozdulattal... Végül megállapítottuk: ha hivatástu­dattal jelentkezik egészségügyi iskolá­ba a tanuló, akkor az oktatási-nevelési folyamat során úgy alakul, formálódik egyénisége, hogy a kórházi környezet­be való beilleszkedés után, néhány hó­nap múlva már igazi ápolónő lehet be­lőle. DÖNTÖ LEHET A problémakört vizsgálva úgy fogal­maztuk meg tapasztalataink tanulságát — beteg hosszabb-rövidebb ideig mindegyikünk volt már —, hogy a be­tegségben jelentős az érzelmi szférá­ban mutatkozó változás, olyankor az orvos és betege, az ápolónő és betege közötti kapcsolat lényegét, különösen annak gyógyító értékét, az érzelmi vi­szonyulások döntően befolyásolhatják. Ha szakképzett az ápolónő, ha hivatá­sához méltó egyéniségű, még a moso­lya is gyógyít. Ilyenek ma az igazi ápolónők. hajdG ANDRÄS A felvételeket TÚTHPÁL GYULA készítette A salai (vágsellyei) Duslo üzemben megala­kult a Szlovák Vöröskereszt alapszervezete. A szervező munkában a legnagyobb érdeme Mária Baničová elnöknőnek van. Nagv lelkesedéssel lá­tott hozzá a gátló körülmények eltávolításához. Az alapszervezet megalakulása után a mintegy 200 tagot számláló közösség feladata az önkéntes vér­adás és az üzem egészségügyi felelőseinek a ki­képzése volt. Ma már a tagok létszáma 500 fölé emelkedett, és az üzemi Vöröskereszt tagjaira egy­re több feladat vár. Említsünk meg ezek közül néhányat. Megláto­gatták Košútyban a szociális otthont, és lakóinak ajándékokkal kedveskedtek Meghívták az üzem nyugdíjasait, megvendégelték és műsorral szóra­koztatták őket. Jelentős feladatot látnak el a Vöröskereszt tagjai a munkavédelmi és munkabiz­tonsági bizottságokban. Részt vesznek a munka­helyek egészségvédelmi felszerelésének tökélete­sítésében. A legfigyeleu’reméltóbb azonban a véradói tevé­kenységük. Az üzemben eddig 340 önkéntes vér­adó van. Ezek közül 12 elnyerte a „Jánsky-emlék- érmet“. Külön dicséretet érdemelnek a következő dolgozók: Viktória KováCovô, Dominik MraCko, František Škrabala, akik több mint hússzor adtak vért, és rövidesen a „Jánsky-emlékérem“ ezüst fokozatának a tulajdonosai lesznek. A Szolidaritási Alapra több mint 2000 koronát gyűjtöttek, és a vietnami gyermekek megsegíté­sére néhány tucat vízhatlan köpenyt készítettek. Nagyon jó az együttműködés a veszélyes munka­szakaszokon dolgozó egészségügyi felel^ök és a? üzem egészségügyi központja között. Jó eredményeket érnek el a polgári vádeieir őrsei. Rendszeresen részt vesznek a gyakorlaté kon, s ott úiabb elméleti és pvakoriat* tudásra tesznek szert. A šaľai Duslo üzemben a Szlovák Vöröskereszt alapszervezetének eredményes munkáját mutatni az is, hogy a Dubnica nad Váhom-i Gépészeti és Kohászati üzem által meghirdetett szolvákiai ver senyben a harmadik helyezést érték el. És kiknek van ebben a munkában a legnagyobb érdemüK? Ide soroljuk Siváčková. Sláviková, Oravcová, Be- záková, Vidová, Csajková és Vargai elvtársnőket akik szabad idejük feláldozásával fejtik ki nem^r tevékenységüket. MILAN AIIAKŠA Az ápolónőkről van szó. Már a ho­méroszi eposzok is megemlítik őket. Az Odüsszeia szerint a betegeket nők ápolták és füvekből fájdalomcsillapí­tó és kábító hatású gyógyszereket ké­szítettek. Az Iliász ilyenekként ismer­teti Agamédét, Helenét és az egyipto­mi Plidamnát. Tudjuk, hogy Hekaté is­merte az álmot adó növények titkát, Médeia és Kirké pedig a bájitalokat. A trójai háborúk kapcsán megemlítik Aszklépiosz személyét, aki leányai, Hügieia és Panakeia segítségével olyan csodálatos tehetséggel gyógyította a sebeket, hogy az istenek sorába emel­ték. Jelképük, a pálcán tekergő kígyó pedig a modern orvostudománynak is szimbóluma. MILYENEK A MAI ÄPOLÖNÖK? AZ ORVOSOK elvben minduntalan hangsúlyozzák, hogy az egész embert kell gyógyítani. Viszont a kor színvo­nalán álló és nagyon pontos vizsgála­tok során a beteg részekre osztva ke­rül az orvosi vizsgálódás folyamatába. Gyakori, hogy a beteg nem „az“ orvos­sal, hanem egy sereg hűvösen tárgyi­lagos szakemberrel, az orvos nem „a“ beteggel, hanem annak különböző la­boratóriumi leleteivel, valamelyik test­részével. szervével kerül kapcsolatba. Viszont kettőjük között ott van az ápolónő. Aki a „vizit“ után az orvosi előírásoknak megfelelően gondozza, ápolja a beteget. Aki érti a gyógyítá­si folyamatot, aki elsőként közbeavat­kozik, ha történik valami... A legtöbb beteg bőségesen el van látva különböző leletekkel, gyógysze­rekkel. Tulajdonképpen nagyon elége­dettnek kellene lennie, hiszen „min­dent megtettek érte, mindent elkövet­tek érte ... mindent megkapott...“ — és mégis szorong, egyre növekvő ag­godalommal figyeli betegségének tü­neteit. Kihez forduljon? Kihez fordul­hat? Az ápolónőhöz. A betegek az orvostól a szakszerű kezelésen kívül néhány jó szót, vigasz­talást, biztatást várnak. Olyan maga­tartásbeli megnyilvánulást, amelynek ugyan vannak pszichoterápiás vonat­kozásai, de nem azonosítható magával a pszichoterápia fogalmával. Megkap­ják? Feltétlenül, de ezen a téren sokat segíthetnek az orvosoknak az ápoló­nők. Bármelyik orvost kérdezzük, mind­egyik hangsúlyozza: számít is az ápo­lónők ilyen jellegű segítségére. AZ ÁPOLÓNŐK régi-régi felismerés alapján tudják, hogy a beteg konkrét panaszain és tünetein túlmenően egész személyiségével vesz részt a betegség­ben. A biológiai lét veszélye az, amiért a beteg ember szorong, s ez készteti arra, hogy segítségért folyamodjék. S az ápolónő segít. Ahogy tud. A legfontosabb tehát, hogy tudjon. Tehát olyan elméleti és gyakorlati is­meretekre kell szert tennie, melyek birtokában valóban segíthet a beteg­nek, az orvosnak. Kevés, ha csak any- nyit tud, hogy az orvos utasításait, rendelkezéseit be kell tartani. Kevés, ha csak egyszerű közvetítő az orvos és a beteg között. Tevékenységében nagyon fontos egyéniségével való hatása is. Az ápo­lónő személyiségének alfája és óme­gája a tudás és az egyéniség. Az orvos mellett gyógyító tevékenységet végez. Értenie kell az orvos szándékát, érte­nie kell betegének panaszát. 4nna Jedináková, a polgarveutmai raj parancsnoka feladatot vesz át az oktatótól. Milyen az eredmény?

Next

/
Oldalképek
Tartalom