Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-12 / 295. szám, szerda

5 1973 XII. 12. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága a XIV. kongresszus utáni egész időszakban szüntelenül figyelmet fordít a párt gazdaságpolitikájának a megvalósítá­sára. A pártszervezetek munkájában így érvényesül a kongresszusi határo­zatban kitűzött feladat, hogy „a gaz­daság dinamikus és proporcionális fej­lesztése alapvető jelentőséget kap a szocialista társadalom további fejlesz­tésében“. Amikor állandó gondot fordítunk a gazdasági kérdésekre, teljes mértékben tudatában vagyunk annak is, milyen befolyást gyakorolnak ezek dolgozóink gondolkodására, hogy az emberek mindenekelőtt a gazdasági kérdések iránti érdeklődés következtében jutnak el a szélesebb körű társadalmi kérdé­sek és ezek összefüggéseinek megér­téséhez. Ennek a jelentőségnek és fontosság­nak megfelel az SZLKP KB Elnöksége és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya munkájának idei irányvétele is. Az SZLKP KB Elnöksége gyakorla­tilag minden ülésén különös gondot fordított a gazdasági problémák meg­oldására. Ugyanígy a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának tárgya­lásain is túlsúlyban voltak a gazdasági kérdések. A Szlovák Tervbizottság kommunistái munkájukkal igyekeznek hozzájárulni a párt gazdaságpolitikájának legered­ményesebb megvalósításához. Ennek érdekében intenzívebbé tettük a mun­kát, mindenekelőtt azzal, hogy keres­sük a jelenlegi gazdaságfejlesztés te­rén mutatkozó fogyatékosságok lehető leggyorsabb kiküszöböléséhez vezető utat. Annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb feltételeket alakítsuk ki a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa direktíváinak tel­jesítéséhez Szlovákia gazdaságfejlesz­tésében, erőinket és eszközeinket min­denekelőtt két kérdéscsoportra össz­pontosítottuk. Először, hogyan lehet gyorsabban leküzdeni az ötéves terv feladatainak teljesítésében mutatkozó jelenlegi le­maradást egyes ipari ágazatokban, és hogyan lehet lépésről lépésre hatéko­nyabban megoldani az eddigi fogyaté­kosságokat a fejlesztésben, különösen a beruházásfejlesztés területén. Másodszor, hogyan lehet a fejlesztés ütemének meggyorsítására irányuló igyekezettel párhuzamosan fokozott gondot fordítani az egész újraterme­lési folyamat minőségi odalaira, a munka hatékonyságának fokozására, a fejlődés progresszív elemeinek szorgal­mazásával, a párt gazdaságpolitikája stratégiai vonalának teljesítése érdeké­ben, amely vonal a fejlődés hatékony­ságára irányul. ismeretes, hogy Szlovákiában az öt­éves terv feladatainak teljesítésében lemarad a gépipar. Az idei év folya­mán a párt, kormány és gazdasági szervek fokozatosan foglalkoztak a gépipar fejlesztési kérdéseinek megol­dásával, aminek az első eredményei már meg is mutatkoztak. Elég elmon­dani, hogy a gépipari termelés növeke­dése ebben az évben akkora lesz, mint az ötéves terv első két évében együtt­véve. Meg kell azonban nyíltan mondani, hogy a termelés tervezett növekedési ütemének elérésével sem sikerült tel­jes mértekben leküzdeni az első két évben keletkezett lemaradást. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy még csak a kezdetén vagyunk a gépipari termelés gyors, zökkenőmentes fejlesztésével összefüggő kérdések feldolgozásának, és hogy a Szövetségi Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium előtt, <s vele együtt előttünk is két alapvető feladat áll. 1. Meg kell teremteni a feltételeit a mostani ötéves terv feladatai lehető legoptimálisabb teljesítésének, s ez megköveteli, hogy az idei évinél nem kisebb intenzitással folytassuk a ter­melési programok kidolgozásával kap­csolatos munkát további géipari válla­latoknál. 2. Már a legközelebbi hetekben dol­gozni fogunk a hatodik ötéves tervben kitűzött gépipari feladatok konkretizá­lásán. Hiszen az eddig kidolgozott ja­vaslatokból is nyilvánvaló az az orszá­gos szükséglet, hogy a szlovákiai gép­ipar 1980-ig elérje az ország gépipa­rának 28—30 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban olyan növekedést kell elérnünk, ami­lyent a második, a harmadik és a ne­gyedik ötéves tervek időszakában együttesen elértünk. E növekedésnek jelentős részét — 72 százalékát — a munkatermelékenység növelésével kell elérni. Sokkal igényesebb feladat lesz ez, mint az eddigiek. Egy terület — ahol még mindig nem sikerült teljes mértékben leküzdeni a hatvanas évek közepe tájától észlelt ösztönös fejlődés következményeit — a beruházások területe. Az 1974-es terv már számol olyan intézkedésekkel, amelyek célja előmozdítani a megfelelő előre­haladást ennek a problémának a meg­oldásában is. 1973-ig az ötéves terv irányzatával szemben hat és fél mil­liárd koronával, vagyis több mint 20 százalékkal nagyobb volt a befejezet­len építkezések értéke. E kedvezőtlen fejlődés megkövetelte, hogy ebben az évben az intézkedések egész sorát hozzuk, amelyeket az 1974. évi tervben tovább fejlesztünk. Röviden felsorolom legalább a legfontosabba­kat. 1. Az SZSZK Építőipari Minisztériu­ma kiválasztotta azokat a fontos be­ruházásokat, több mint 12 milliárd ko­rona költségvetési kerettel, amelyeket a minisztérium vállalatainak még eb­ben az évben be kell fejezniük. 2. Megpróbáltuk az eddiginél követ­kezetesebben összehangolni a beruhá­zásokat az építőanyag-termeléssel. 3. Megnövekedett az építőipari kapa­citások összterjedelme a dolgozók szá­mának és a munkatermelékenységnek növekedésével, az építőipari gépek biz­tosításával — a befejezési munkák szá­mára. 4. Hatékonyabban biztosítjuk az új felvonulási épületek és munkásszállók építését, különösen azokon a helyeken, ahol összpontosított beruházás folyik. 5. A terv biztosítja a szerelési kapa­citások bővítését Szlovákiában minde­nekelőtt a tlmačei, a breznói gépipari vállalatoknál, a košicei Kelet-szlová­kiai Vasműnél, a bratislavai Villamos- szerelő Vállalatnál, valamint egyes vegyipari vállalatoknál. E dologi jellegű intézkedésekkel együtt egyéb intézkedések is születtek, pl. az anyagi érdekeltség elmélyítésére, a jutalmazási alap felhasználásának szabályozására az építkezések befeje­zésével kapcsolatban stb. Mindezeknek az intézkedéseknek a célja, hogy a be­fejezetlen építkezéseket az év végéig az év elejével szemben 3 milliárd ko­rona értékkel csökkentsük. A jövő évi tervben ugyancsak fo­kozott figyelmet fordítunk a fejlesz­tés progresszív elemeinek alkalmazá­sával, mindenekelőtt az ipari terme­lés szerkezete átalakításával a ha­tékonyság növelésének. A fejlődés ütemének növelését nem egyenes arányban valósítjuk meg, hanem gyor­sabban kívánjuk fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyeknek munkája ki­hat a többi ágazat munkájának ha­tékonyságára, vagyis gyorsabb ütem­ben fogjuk fejleszteni a vegy- és a gépipart, amely jövőre kereken 11 százalékkal növekedik, az ipar átlagos 9,4 százalékos növekedésével szem­ben. Ám még gyorsabban fog növe­kedni az ún. fejlesztési súlyponti programok termelése, ahol a növeke­dés üteme háromszorosa lesz a globá­lisan vett ütem-növekedésnek. A jövő évi terv előirányzataival igyekezünk növelni a fejlesztés hatékonyságát az­zal is, hogy nagyobb mértékben kívá­nunk bekapcsolódni a nemzetközi mun­kamegosztásba, éspedig azzal, hogy nö­veljük Szlovákia részesedését a kivitel­ben, illetve bekapcsoljuk a szlovákiai üzemeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi KGST ország integrációs megállapodásaiba. A következő év jelentős mérföldkő a gazdaság fejlesztésében. Döntő je­lentősége van az ötödik ötéves terv bázisára, és meg kell teremteni a fel­tételeket a 6. ötéves terv folyamatos és sikeres megkezdéséhez. Ennek fel­adatai az eddigieknél még igényeseb­bek. Ez különösen a következő négy tény által adott. Először — tovább gyorsítjuk a szlo­vákiai népgazdaság fejlesztési ütemét, éspedig azzal a feltétellel, hogy le- küzdjük a külkereskedelmi kapcsola­tok, valamint a kapacitások késedel­mes üzembe helyezése által okozott energetikai nyers- és alapanyag szűk keresztmetszetek területén mutatko­zó fokozott feszültségeket. Másodszor — döntő fordulatot kell elérnünk az eddig legkevésbé stabil területen — a beruházások területén —, különösen a befejezetlen építkezé­sek számának csökkentésével és a ka­pacitások határidőben történő átadásá­val. Harmadszor — az említett két fel­adat megoldásával egyidejűleg hang­súlyozottabban kell alkalmazni a fej­lesztés progresszív elemeit, ki kell használni a növekedés intenzív ténye­zőit. Negyedszer — ennek az egész folya­matnak a XIV. kongresszuson jóváha­gyott stratégiai Irányvonallal összhang­ban kell megvalósulnia — következe­tesen és sokoldalúan kell növelni az egész népgazdaság fejlődésének haté­konyságát. Pártunk XIV. kongresszusának irány­elve szakágazatunk számára igényes gazdasági feladatokat határozott meg, amelyek összességükben a CSSZSZK valamennyi iparágazata közül a leg­gyorsabb fejlődési ütemet jelentik. Hisz például csupán a termelés növe­kedésének öt év alatt meg kell halad­nia a 63 százalékot. Az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériumának vállalatai az ötödik tervidőszak első három éve alatt a termelés növekedésének gyors ütemét — átlagosan 10 százalékos nö­vekedését — érték el az elmúlt két év alatt éppenúgy, mint az idei év ja­nuárjától októberéig terjedő időszak­ban. A termelés liárommilliárd korona értékű évi növekedését érjük el. Ha azonban az építkezési beruházás a ter­vezett határidőkön belül valósulna meg, akkor az ötéves tervidőszak el­ső három éve alatt már mintegy 1,2 milliárd koronával túlszárnyalnánk a termelési feladatokat. Ez a szám világosan bizonyítja, hogy az ötéves tervidőszak második felében a feladatok teljesítésének fő kulqsa az építkezési beruházás teljesítése. Amint Hruškovič elvtárs fő beszámo­lójában mondotta, ágazatunkban a termelés dinamikus növekedése 60 szá­zalékban, egyes más termelési ágaza­tokban pedig még nagyobb mérték­ben az új termelőhelyek építésétől függ. Teljes mértékben tudatában va­gyunk annak, hogy az építkezési beru­házás több részt vevő partner együtt­működésének rendkívül igényes és bo­nyolult folyamata. Ezzel kapcsolatban szeretném el­mondani, hogy a minisztérium mini központi irányító szerv mit tesz ezen a téren, s hogyan kell megjavítanunk hozzájárulásunkat az egész építkezési beruházás folyamatához. A túlságosan drága tapasztalatok világosan meggyő- nek bennünket arról, hogy a jelenlegi helyzet egyik legfontosabb megoldása a tökéletes tervezés előtti és tervezési előkészítés biztosítása. Ezért a mi­nisztériumban, a főigazgatóságokon és a vállalatokban olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek súlyt helyeznek erre az előkészítésre. E célból kiépítjük és megjavítjuk saját szakértői tevékeny­ségünket. Ez módot ad annak a hely­zetnek az elkerülésére, amelyben min­den sikertelenséget, problémát, az építés idejének az elhúzódását a ter­vezői tevékenység fogyatékosságaival indokolnak és a beruházók számlájára írnak. A javulás lehetőségéről tanús­kodnak a beruházók, a tervezők és az építés szállítói együttműködésének új jó tapasztalatai. A legközelebbi két év­ben meg kell javítanunk a hatodik öt­éves terv építkezéseinek tervezési elő­készítését. A beruházások előkészítésé­vel teremtett rend még jobban feljogo­sít bennünket arra, hogy még igénye­sebben értékeljük az építőmunkát, a technológia és a szerelések szállítóit. Ezen a téren fontosnak tartom a párt­szervekkel való együttműködést is, s általában e feladatok teljesítése politi­kai megközelítésének elmélyítését és tudatosítását. Például a štúrovói Dél­szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár máso­dik szakasza építésének a példája nyo­mán meggyőződtünk arról, hogy jó eredménnyel járt a pártszervezet és valamennyi — az építésben részt ve­vő — partner közös eljárása. Az egyesített szocialista kötelezettségvál­lalás pozitívan befolyásolta az üzembe helyezést. Egy másik terület, ahol még lehet javítani az építkezési beruházási fel­adatok teljesítését — az építkezések költségvetési kiadásainak és e ki­adások növekedése korlátozásának a területe. Főként olyan költségek növe­kedéséről van szó, amelyeket az épít­kezési tervekben eszközölt tárgyi vál­toztatások idéznek elő, s amit tehát a tisztázatlan beruházási szándék okoz. Olyan tárgyi változtatásokat azonban nem eszközölnek, amelyek megjavítják az építkezés paramétereit, s a drágább anyagok és elemek felhasználásáról szóló megállapodásokhoz nem kérik ki a vállalati szervek hozzájárulását. További probléma az a tény, hogy döntő építkezéseken nem sikerül bizto­sítani a technológiai rész fő szállító­ját. Például a legjelentősebb építkezé­sünkön, a Petrolkémiai komplexumban mindeddig nem került sor a főszállító meghatározására. így azután a több mint 50 szállítótól a különböző techno­lógiai elemek szállításának bonyolult problémái közepette ezt a tevékenysé­get a beruházónak kell biztosítania. Ezért előkészítjük egy szakágazati mérnök-szállítói szervezet létesítését mindenekelőtt a vegyipari és a gép­ipari építkezések számára. Ez a szer­vezet biztosítana számunkra számos munkát a mérnöki tevékenységtől kezd­ve a tulajdonképpeni szerelésig. Az építkezési beruházások terén vál­lalataink előtt számos feladat áll az új teremlőhelyek próba- és tartós üze­meltetésének a biztosításában. An­nak ellenére, hogy számos prob­lémával és fogyatékossággal küsz­ködünk, ebben és a jövő évben mégis sikerült fokozatosan üzembe helyez­nünk egyes fontos építkezéseket, me­lyek jelentősen befolyásolják a gazda­ság kemizálását és struktúráját is nemcsak Szlovákiában, hanem az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban. A jövő évben 44 építkezés befe­jezésére is számítunk, amelyek rövid időn belül egész társadalmunk hasz­nára válnak. Az egyes üzemekbe esz­közölt beruházások által megváltozik általános termelési irányzatuk is. Pél­dául Revúcában poliamid műszálon alapuló termelés valósul meg. Ezáltal nemcsak korszerű vállalattá válik, ha­nem ugyanakkor sikeresen értékesítik termékeit a hazai és a külföldi pia­con, sőt az igényeket nem is tudja ma­radéktalanul kielégíteni. Štúrovón a második szakasz építésének befejezé­sével biztosítjuk a csomagolóanyagok termelését, s ez megkönnyíti főként a kereskedelemben és az élelmiszeripar­ban dolgozó nők nehéz munkáiét. Az Iparügyi Minisztérium szakágaza­tában évente mintegy 5 milliárd koro­nát fektetünk be új építkezésekbe és a meglevő termelőhelyek átalakításá­ba. Ez az egyik feltétele annak, hogy új komplexumában teljesítsük azt a fel­adatot, amelyet a XIV. pártkongresszus szakágazatunk elé tűzött, s ugyanak­kor megteremtsük a hatodik ötéves terv feladatai teljesítésének a feltéte­leit. Az 1972-es évhez viszonyítva ebben az évben mintegy 1 milliárd koronával több terméket szállítunk piacra. En­nek következtében az év folyamán megszűnt egyes termékek hiánya. A hazai piac viszonylag kedvező helyzete arra készteti a termelőket, hogy új lehetőségeket keressenek ter­mékeik elhelyezésére minőségük állan­dó javítása, a választék bővítése és új termékek gyártása útján. Igényes piacunk szükségleteiből ki­indulva kidolgozzuk a közszükségleti ipari termékek felújításának hosszú távú l-^mcepcióját, elsősorban a hato­dik ó^Aps terv időszakára. így meg­teremtjük a termékek állandó korsze- xűsítésének és felújításának az alap­jait. Ezen a téren különös figyelmet szen­telünk a bútorgyártásnak azzal kap­csolatban is, hogy a párt és a kor­mány intézkedéseket hagyott jóvá a fiatal házasok számára előnyös köl­csönök nyújtására. Ebben az évben két új termelőhelyet helyeztünk üzembe, mégpedig a žili­nai Bútorgyárat, amelynek évi kapaci­tása 12 500 szobaberendezés, és a sa­binovi bútorgyárat, amelynek kapaci­tása 10 000 berendezés, s megkezdő­dött további üzemek — a praveneci és a galántai üzemek — átalakítása is. A jövő évben és a következő években új üzemek építését tervezzük Trenčín­ben, Bánovcén, Nitrán, Trnaván és Kráľovský Chlmecen. Tehát valóban szilárd alapokat teremtünk ahhoz, hogy a jövőben is kielégíthessük tár­sadalmunk bútorszükségleteit. Ebben az Időben egy textil-, cipőipari és mű­szaki közszükségleti termékkel vi­szonylag telített a piac. A fogyasztó tekintettel a magas életszínvonalra, már nem csak azért vásárol, mert va­lamire sürgősen szüksége van, hanem azért is, mert tetszik neki a termék, mert valami mást vehet az előzőnél, vagy pedig teljesen új terméket vásá­rolhat. Ez új feladatot jelent a mi ágazatunk vállalatai számára, ame­lyeknek olyan termékeket kell a piac­ra szállítaniuk, arhelyek vásárlásra és keresletre ösztönöznek. A nyersanyagáraknak a külföldi pia­cokon történő állandó emelkedése szükségessé teszi, hogy azokat gazda­ságosan használjuk fel és értékesít­sük. Ugyanakkor megvizsgáljuk annak lehetőségeit is, hogyan kombinálhatjuk még hatékonyabban műanyagokkal, hogy további tökéletesebb választékot érjünk el. A gyapjú és a gyapot műszállal va­ló kombinálása, s további hármas vagy négyes kombinációk csupán meg­erősítik azt, hogy a legközelebbi jö­vőben a behozott anyagok felhaszná­lása és fogyasztása terén még számos lehetőségünk és feladatunk van. A hatékonyság állandó növelése, a termelési fogyasztás csökkentése, az önköltség csökkentése állandóan fi­gyelmünk központjában áll. Erre irá­nyul ágazatunk valamennyi fejlesztési szervezetének a munkája is. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma munkájának egész rendszerében teljes mértékben fel akarjuk használni az irányítás közvetlen és közvetett for­máit, hogy az egész ágazatban jó fel­tételeket teremtsünk az 1974. évi nép- gazdasági terv feladatainak becsületes teljesítéséhez, valamint a CSKP Irány­elveinek maximális teljesítéséhez. Karol MARTINKA elvtárs felszólalása Alojz KUS AUK elvtárs felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom