Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-12 / 295. szám, szerda
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája Miloš MARKO elvtárs felszólalása A gazdasági téren elért sikerektől, de éppúgy a fogyatékosságoktól és az előttünk álló igényes feladatoktól nem különíthető el az eszmei nevelő-, vagy pontosabban az ideológiai nevelőmunka. A CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi plenáris ülései óta éppen ezen a területen — az ideológiai nevelőmunkának gazdaságunkra irányuló elmélyítésében — minőségi haladás tapasztalható. A CSKP KB titkárságának 1972 márciusában a gazdasági propaganda és agitáció hatékonyságának növeléséről szóló határozata példa és útmutatás az alkotó eljáráshoz. Ezeket az alap- elveket nemcsak a határozat rögzítette, hanem feldolgozták őket és teljesítésüket külön aktívákon ellenőrizték és megvalósították a konkrét munkában is Ebben a munkában különösen jelentős haladásnak tekinthetik a CSKP KB és az SZLKP KB múlt év októberi ideológiai plénumainak a határozatait, amelyek fő jelszava az volt, hogy le kell küzdeni a jobboldali opportunizmus csökevényeit és pozitív erőfeszítést kell kibontakoztatni az új, szocialista ember nevelése érdekében. Számos konkrét adatot sorolhatunk fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a sajtó, a rádió, a televízió hogyan látott hozzá ennek az alapvető feladatnak a teljesítéséhez. Ebben az irányban a XIV. kongresszus határozatai és az ideológiai plénum határozatai teljesítésére irányuló konferencia jelenlegi előkészítése nemcsak a mérleg megvonását jelenti, hanem a gazdasági és az ideológiai területen folyó aktivitás igényes ellenőrzését és elmélyítését is. E feladatokhoz igényesen, bírálóim és ön bírálóan látunk hozzá. Tudjuk, hogy e szakaszon nem csekély tartalékok vau nak. és van mit helyrehozni. Természetesen e feladatokat nem értelmeztük csupán szorosan gazdasági szempontból. Például az Újságírók Sző vétségé annak tudatában, hogy adós maradt az új, szocialista emberfő! szóló riportokkal, szemináriumot" készít elő e témáról: a dolgozó ember profilja a publicisztikában. Itt nemcsak a publicisztikáról van szó, hanem az irodalom, a színház, a film, a rádió, a televízió művészeti területéről, ahol ugyan a figyelem előterébe kerültek az időszerű témák, s ennek keretében főként azok a jelenségek, amelyek lehetővé teszik könnyebben hangsúlyozni az ellentmondásokat, a konfliktusukat, de ugyanakkor az élenjáró dolgozók problémáival foglalkozó drámai alkotások nem jelentik irodalmi drámai al kotóink erős oldalát. Pártunk Központi Bizottsága arra ve zet bennünket, hogy neveljük mun kánk hatékonyságát. Ez a bonyolult feladatokból, s ugyanakkor az embe rek műveltségi és kulturális színvona Iának rohamos emelkedéséből és az ebből származó igényességből követke zik. Ezen a téren már ma nagy aránytalanság keletkezik, mert a tömegtá jékoztatási eszközök dolgozóinak a le hetőségel és színvonala lemarad a szükségletek, az igények mögött. Ez a szakasz, amely a válságos időszak ban a leginkább csődöt mondott, ma csupán erőt gyűjt. Azonkívül, hogy gondot fordítunk az emberek igényes kiválogatására, politikai szilárdságára és szakképzettségére, ebből a helyzetből az egyik kivezető utat az jelenti, hogy élenjáró aktívát kell bevonni a sajtó hasábjaira és a televízió képernyőjére. Munkánkat továbbra is a megnyerésre és a meggyőzésre, a dolgozók társadalmi, eszmei és munkabeli aktivitásának a fejlesztésére fogjuk irányítani, de szeretnénk hangsúlyozni az olyan állandó tényezők jelentőségét, mint amilyen a dolgozók szocialista öntudata. Ebből következik az elnökség beszámolójában hangsúlyozott tézis, miszerint meg kell javítani a propaganda- és az agitációs tevékenységet, olyan munkaként kell értelmezni, amely nemcsak a gondolkodás, hanem a cselekvés befolyásolásának egyik formája is. Ezért fordítunk nagy gondot a pártoktatásra, különösen a gazdasági témákra. Engedjék meg, hogy megállapítsam: ebben új fokot értünk el és megváltozott a pártoktatás iránti általános viszony is. Erről tanúskodik a páratlan érdeklődés azon cikkek iránt, amelyek a Pravdában, a Nové slovo- ban, de a rádióban és a televízióban is megjelennek és elhangzanak a pártoktatás segítségére, valamint a pártoktatás segítségére kiadott anyagok százezres példányszámai is. Ez a mélyrehatóbb ideológiai előkészítés végső soron az új jelenségek megértéséhez vezet, segít feltárni a tartalékokat 'és ösztönzi a kezdeményezést. Szükséges, hogy a jövőben is az ideológiai munka fő irányvonala a munkásosztály politikai nevelése, aktivitásának sokoldalú fejlesztése legyen. Az ismeretek mennyisége növekedésének óriási iramát, s ugyanakkor a mérhetetlenül bonyolult és egyre újabb feladatokat nem lehet másként meg valósítani, csak azzal a feltétellel, ha az embereket állandóan felfegyverezzük, felkészítjük az előre nem látott feladatok megoldására is. Ez pedig az által lehetséges, ha elsajátítják a mar xista — leninista elméletnek és a dialektikus materialista gondolkodási és cselekvési módszereknek, a valóság megismerésének, befolyásolásának és átalakításának szilárd alapjait. A jelenlegi nélkülözhetetlen intézkedéseket is, amelyeket pártunk a gazdaság területén eszközöl, nem csupán a gazdasági szakasz szorosan vett ügyeként, hanem az egész párt, a társadalmi szervezetek és az állami Intézmények ügyeként értelmezzük. A tartós fordulat elérésének útja továbra is a párttagok és a többi dolgozó marxista—leninista nevelése lesz. A marxista—leninista nevelésnek szentelt figyelemmel egyidejűleg gondoskodunk az alkotó aktivitásról is a munkafolyamatban, ami jelentős ideológiai nevelőészköz. Vissza kell térnünk az ideológiai plénum határozataihoz, amelyek hangsúlyozták a szocialista társadalom és az ideológiai hatás fejlesztése problémái megoldásának az egységéi, az ideológiai és a gyakorlati tevékenység egységét, a marxizmus—leninizmus eszméi népszerűsítésének az egybekapcsolását a dolgozók mozgósításával, a párt politikája megvalósításának érdekében. Pavel TOMAS elvtárs felszólalása A párt gazdaságpolitikája feladatainak megvalósítása során a fő súlyt az intenzifikációs tényezők felhasználására helyeztük, hogy biztosítsuk a munka termelékenységének további növekedését, az állóalapok hatékonyabb kihasz nálását, a költségek csökkentését, az irányító és ellenőrző munka tökéletesí tését, mindenekelőtt a komplex szocialista racionalizálás útján. Ma meg állapíthatjuk, hogy vállalataink és üzemeink túlnyomó többsége eredményeivel sikeresen hozzájárul népgazdaságunk dinamikus és hatékony fejlesztéséhez. Különösen értékes hozzájárulás az a tény, hogy ebben az évben a bruttó termelés egész növekedését, vagyis 8,3 százalékát, a munkatermelékenység növekedése fedezi, és ezt kevesebb dolgozóval érték el, mint 1972- ben. A munkaerő növekedésének mutatója 99,39 százalék. Pozitív tény az, hogy fokozatosan érvényesül a termelés hatékonyságának biztosítása a CSKP KB és az SZLKP határozataival összhangban. Erről tanúskodik pl. az is, hogy a nyereség és a költségek fejlődésében elért kedvező eredmények megnyilvánultak a rentabilitás növekedésében, amikor is az évi tervben kitűzött 11,52 százalék helyett ez év 10 hónapja alatt a rentabilitás 12,1 százalékos emelkedését értük el. Továbbá pozitívan kell értékelni azt a tényt is, hogy a komplex szocialista racionalizálás ez évi tervei szorosabban összefüggnek az állami népgazdasági terv feladatainak hatékony teljesítésével, és konkrét feladatokra, elsősorban a termelés tökéletesítésére, az irányítás, a munkaszervezés megjavítására, a nyersanyagok és az anyagok jobb értékesítésére, az állóalapok gazdaságosabb fel- használására, a szállítás megjavítására irányulnak. A komplex szocialista ésszerűsítés biztosítja a tervfeladatok sikeres teljesítéséhez, a termelés hatékonyságának a növeléséhez szükséges feltételek kialakítását. Pl. A Dimitrov Vegyipari Művekben az idei komplex szocialista racionalizálási terv 21 feladatot tartalmaz, amelyeknek megvalósítása feltételezi a termelés 10 millió korona értékkel való növekedését, és több mint 7 millió korona önköltség megtakarítását. Ezen intézkedések megvalósításának tényleges eredményeképpen ez óv 9 hónapja alatt a termelés 13 millió 400 ezer koronával emelkedett, és 10 millió 350 ezer korona önköltséget takarítottak meg. Hasonló a helyzet az Építőipari Gépesítési Kutatóintézetben, ahol az ész- szerűsítő intézkedések megvalósításával a teljesítmények 837 000 koronával emelkedtek, és az önköltség viszonylagos megtakarítása 119 000 korona. Ezenkívül 10 dolgozóval kevesebbre volt szükség, és a teljesítmények egy koronájára számítva 2,8 fillér önköltség megtakarítást értek el. Számos hasonló példát sorolhatnánk fel. A termelés hatékonyságának a növeléséből, az új technológia érvényesítéséből, a termékek műszaki színvonalának emeléséből kiveszi részét az ésszerűsítő és újítómozgalom is. Pl. A Doprastav 001 üzemében 16 ésszerűsítő javaslat megvalósításával 11 millió 511 ezer koronát takarítottak meg. A Fémfeldolgozó Vállalatban 26 ésszerűsítő javaslat alkalmazásával 300 000 korona kezdeti megtakarítást értek el. A Bratislavai Elektrotechnikai Üzemben az ésszerűsítő javaslatok megvalósítása folytán ez év 9 hónapja alatt 1 millió 480 ezer korona értékű anyagmegtakarítást, 275 000 korona értékű munkaigényessóg-csök- kenlést értek el, és 56 000 koronát takarítottak meg önköltség címén. Ezek a példák is megerősítik, hogy pozitív eredményeket hoz a komplex szocialista ésszerűsítés, valamint az ésszerűsítő- és az újítómozgalom fejlesztése. A fogyatékosságok leküzdésében és a tervfeladatok következetes teljesítése feltételeinek a megteremtésében jelentős szerepe van a dolgozók kezdeményezésének és elkötelezett részvételének is, ami konkrétan jut kifejezésre a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalási mozgalom kibontakozásában. A pártpolitika aktívabb megvalósítása, a politikai tömegmunka céltudatos fejlesztése, a szakszervezeti szervezetekben működő kommunisták munkájának helyes irányítása következtében fellendült a szocialista munkaverseny, és annak főként a haladóbb formái bontakoztak ki. Például e mozgalom fejlesztése keretében csupán a szocialista munkabrigádok számát jelentős mértékben növelték a Figaro tízemben, a Dimitrov Vegyipari Művekben, a Palmában, az Építőipari Gépesítési Kutatóintézetben, a Hegesztési Kutatóintézetbein, a Dopravoprojektben, a Fémfeldolgozó Vállalatban, a Bratislavai Elektrotechnikai Üzemben, s más vállalatokban és üzemekben. /\ vállalt kötelezettségek összességükben értékes hozzájárulást jelentenek nemcsak a tervfeladatok teljesítéséhez, hanem a dolgozók szocialista munka iránti viszonyra való neveléséhez is. A pártszervezetek feladataival összefüggésben a párt gazdaságpolitikája feladatainak megvalósítása során fennáll az a követelmény, hogy a pártszervezetek megvédelmezzék és következetesen érvényesítsék a társadalmi érdekeket. Ez bizonyára helyes követelmény, s számos pártszervezet és funkcionárius nagy erőfeszítést tesz teljesítése érdekében. Ez azonban többek között az állami terv színvonalától és minőségétől, kötelező erejétől, de főként tekintélyétől is függ, s ebből a szempontból egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy számos vállalatban és üzemben alacsony színvonalú az évi feladatok végrehajtását megalapozó tervek minősége. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a terveket megvalósításuk folyamán gyakran megváltoztatják és az adott feltételekhez módosítják, amelyek már korábban is, esetleg már a tervjavaslat összeállításakor is ismertek, vagy ismerhetők voltak Például csupán ez év harmadik negyedének folyamán a bratislavai ipari szervezetek keretében 17 vállalat változtatta meg bruttó termelési tervét. A legsúlyosabban esik latba azonban az, hogy e tervmódosításokat az illetékes pártszervek vagy pártszervezetek tudta nélkül hajtják végre. Ez gyengíti a párt befolyását, a pártszervek és -szervezetek ellenőrző funkcióját a párt gazdaságpolitikája feladatainak a megvalósítása során. Ezáltal meghiúsul az az erőfeszítés, amelyet a pártszervek és -szervezetek a tervfeladatok következetes teljesítése érdekében tesznek. Ugyanakkor gyengíti a bíráló igényességet a vezető gazdasági dolgozókkal szemben, s gyengíti a pártszervek és -szervezetek által a fogyatékosságok leküzdésére és a tervfeladatok következetes teljesítésére hozott intézkedések hatékonyságát. Az ilyen irányzatokat nem volna szabad eltűrni, sem támogatni. A fő feladat most biztosítani, hogy valamennyi vállalatban és üzemben a CSKP KB és az SZLKP KB plénumainak határozatait összehasonlítsák az egyes munkahelyeken fennálló helyzettel, s ennek alapján konkrét és kötelező intézkedéseket dolgozzanak ki. Sván PÉKÁR elvtárs felszólalása Általánosan ismert tény, hogy a kőolaj és feldolgozása az utóbbi évtized folyamán minden állam népgazdaságának fontos tényezője lett. Míg 1970-ben a Slovnaft Nemzeti Vállalat 5,9 millió tonna olajat dolgozott fel, 1973-ban már 7,8 millió tonnát, ami az első három év alatt 33 százalékos növekedést jelent. Míg az árutermelés 1970-ben 3,5 milliárd koronát tett ki, 1973-ban már 5,1 milliárd lesz, vagyis több, mint másfél milliárddal növekszik. Az egy dolgozóra eső munkatermelékenység az 1970. évi 642 000 röl 1973-ban 790 000-re emelkedett, ami három év alatt több mint 148 000 korona növekedést jelent. A dolgozók átlagos havibére az 1970. évi 2215 koronáról 1973-ban 2480 koronára emelkedett. A pénzügyi nyereség az 1970. évi 390 millió koronáról ebben az évben 1 milliárd 300 millió koronára növekszik, ami körülbelül 630 milliós abszolút növekedést jelent. A fő eszközök 3,6 milliárd koronáról 5,1 milliárd koronára emelkedtek, emellett jelentős mértékű a befejezetlen építkezések száma az új petrokémiai komplexum építésével kapcsolatban. Ebből a rövid áttekintésből is kitűnik, hogy a vállalat fejlesztése helyes volt, lényegesen megnövekedett a termelés haté- konýsága, emellett az átlagkeresetek növekedése arányos volt a termelékenység növekedésével. E pozitív tényeket abban a tudatban állapítom meg, hogy vállalatunkban lehetőség nyílik a tervfeladatok még hatékonyabb teljesítésére. Vállalatunk ugyanis az 1973-as évbe néhány komoly problémával lépett be, amelyek kezdettől fogva befolyásolták az idei tervfeladatok teljesítését. Egyes fontos üzemrészlegek- ben kiesések és egyenlőtlenségek voltak a technológiai rendszerekben. Az említett kiesések ellenére a dolgozók fokozott erőfeszítésével 10 hónap alatt 100 százalékra teljesítettük tervfeladatainkat az árutermelésben és a bruttótermelésben. Tudatában vagyunk annak, hogy az igényes technika elsajátítása, amely a műszaki alap fejlődésével egyre növekszik, bonyolult folyamat. A dolgozókat elő kell készíleni és nevelni kell elsajátítására, ugyanakkor ez a fegyelem és az önfegyelem folyamata. Munkaprogramunkban különös helyet foglal el az építkezési beruházás, nevezetesen a petrokémiai komplexum felépítése. Elhúzódott az építkezés beruházási és koncepciós előkészítése, s ez visszatükröződik a beruházási folyamat valamennyi következő szakaszában. Az elégtelen koncepciós előkészítés megnyilvánult az építkezés költségvetési kiadásaiban is. jelenleg a műszakiszervezési előkészítés lényegében bebefejeződött. Most végérvényesen le kell zárni az állami szakvéleményezést, amely ugyan nem vonja kétségbe a Slovnaft szociális ellátottságának szükségességét, de nem ért egyet e problémák megoldásával a petrokémiai komplexum keretében. A CSKP KB és az SZLKP KB gazdasági kérdésekkel foglalkozó plenáris ülései a politikai-tervezői, a nevelő- és kádertevékenység konkrét programjainak a kidolgozására irányították párt- szervezetünket. Ezeknek az előkészítése és megtárgyalása az alapszervezetekben, a nyilvános gyűléseken és a dolgozók más gyűlésein, fŐKént a műszaki értelmiség és a mesterek aktívaértekezletein hozzájárultak vállalatunkban a gazdaságpolitika feladatai alkalmazásának és megvalósításának a megvilágításához. A pártszervezet fokozott figyelme pozitívan befolyásolta az 1973. évi vállalati terv zárómunkálatait, valamint a vállalat ötévi fejlesztési tervének a kidolgozását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az 1974. évi vállalati tervjavaslat idejében való kidolgozásának és jó tartalmának. Ezáltal megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy tevékenységünket kezdettől fogva a jóváhagyott terv alapján végezhessük, s feladatait jobban teljesíthessük A pártszervezet és a gazdasági vezetőség megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az emberek aktívan részt vegyenek az irányításban. Az utóbbi két hónapban vállalatunkban is nagy szerepet töltöttek be az agitációs napok és a vállalati nyilvános taggyűlések. Az egvbegyűlt munkakollektívák túlnyomó többsége intézkedéseket hagyotL jóvá az ez évi tervfeladatok teljesítése és az ötéves tervidőszak negyedik évének jő megkezdése érdekében. Ez feljogosít engem arra, hogy biztosítsam pártunk Központi Bizottságának plénumát, hogy a Slovnaft nemzeti vállalat dolgozói erejüket nem kímélve törekszenek az ötödik ötéves terv feladatainak a teljesítésére. 1973. XII. 12.
