Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-12 / 295. szám, szerda
DUMA—TISZA—DUMA „... Nagyra értékeljük a vajdasági Duna — Tisza — Duna öntözőrendszer építésében a csehszlovák részvételre vonatkozó egyezményt és a további köcsönös kapcsolatokat.“ Az idézett mondat Gustáv Husák elvtárs egyik beszédében hangzott el Jugoszláviában tett nemrégi látogatása folyamán. Ez indított arra, hogy amikor Újvidéken jártam, felkerestem a Duna — Tisza — Duna Vízgazdálkodási Vállalat vezérigazgatóságának a székházát, hogy bővebb tájékoztatást nyerjek a vállalat tevékenységéről, kérésemre Svetislav Subotiöki fejlesztési és tervezési igazgató részletes áttekintést nyújtott a D— T—D néven ismert hatalmas mezőgazdasági komplexum kiterjedt munkájáról. I smeretes, hogy a Vajdaság a Pannon-síkság legalacsonyabban fekvő része. Talaja nagyon termékeny, a föld nagy részén azonban a mezőgazdasági termelés feltételei mégsem voltak kedvezőek, mert hol az aszály, hol meg a túlságosan sok víz keserítette meg a földművesek életét és vámolta meg a termést. Másfélszáz évvel ezelőtt még csak mintegy négy- százötvenezer hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas föld volt itt, míg ma már 1 600 000 hektár a művelhető termőföld mennyisége. Ebben jelentős része van a vízgazdálkodási rendszer kiépítésének. A felszabadulás után is voltak olyan esztendők, amikor kétszáz—kétszázötvenezer hektár terület került víz alá. A belvíz, a magas talajvíz csökkentette a termést és sok föld parlagon maradt. A Duna— Tisza — Duna Vízgazdálkodási Vállalatot 1947- ben létesítették és megbízták az óriási méretű vízgazdálkodási rendszer terveinek az elkészítésével. Ez a munka egy évtizedet vett igénybe. A jugoszláv szövetségi képviselőtestület 1956-ban hozott törvényt e merész terv kivitelezésének pénzügyi fedezésére. 1957-ben kezdték meg a páratlan vízgazdálkodási rendszer kiépítését, amellyel az elfogadott törvény szerint a következő fő feladatokat kellett megoldani: A belvíz elvezetését a nagyon termékeny vajdasági földekről és az öntözéshez szükséges víz biztosítását; a főcsatornák hálózatán keresztül a vízi szállítás megoldását; a lakónegyedek, az ipartelepek és a halastavak vízellátását; az üdültetéssel összefüggő feladatok teljesítésének az elősegítését. Miután a vállalat működésének anyagi eszközeit az említett törvény elfogadásával biztosították, hatalmas méretű beruházások megvalósításába kezdtek. Az elvégzett munka arányainak könnyebb szemléltetésére a fejlesztési és tervezési igazgató elmondta, hogy míg annak idején a Szuezi- csatorna építésénél mintegy hetvennyolcmillió köbméter földet kellett megmozgatni, addig a vajdasági vízgazdasági rendszer építésénél a terv százhuszonhétmillió köbméter föld áthelyezését irányozta elő. És ez a terv nem maradt papíron, hanem pontról pontra megvalósult. A főcsatornák — amelyek egyúttal hajózható vízi- utak, hatszáznyolcvan kilométer hosszúak, a mellékcsatornák hosszúsága pedig eléri a tizenkétezer kilométert. Ezenkívül mintegy kétszázötven nagyobb méretű vízgazdasági létesítményt — gátat, hidat, zsilipet, vízátemelő-állomást stb. — építettek. A komplett vízgazdasági egységet képező rendszerrel — amint azt Svetislav Su- botiCka igazgató hangsúlyozta —, tulajdonképpen irányítják a vajdasági földek vízellátását, körülbelül egy és negyed millió hektár földet védelmeznek az árvíztől. A főcsatorna a Dunából a magyar határ közelében levő Bezdannál indul ki, a Tiszát Törökbecsénél metszi, majd Bánátská Polankánál éri el ismét a Dunát. Bácska északi részén nem volt szükség a csatornahálózat kiépítésére, mivel itt nem* okoz problémát a felesleges víz elvezetése. Bánát északi részén azonban egészen Padaj—Kikinda vidékéig terjed a csatornahálózat. Az igazgató elmondta, hogy a nagyon csapadékos 1970-es évben Bánátnak azon a részén, ahol a csatornarendszert még nem építették ki, a belvíz egymilliárd- háromszázmillió korona kárt okozott. A vízgazdálkodási rendszer kiépítésével lehetővé vált, hogy optimális szinten tartsák a talajvíz magasságát és megelőzzék a károkat. A vállalat fennállása huszonötödik évfordulójának alkalmából a köztársasági elnök több mint kétszáz szakembert tüntetett ki kiváló munkája elismeréseképpen, húsznak közülük az Aranycsillag Érdemrendet adományozták. Ez a magas társadalmi elismerés is a vállalat dolgozóinak eredményes tevékenységéről tanúskodik. A Duna — Tisza — Duna Vízgazdálkodási Vállalat alkalmazottainak a száma meghaladja a tizenkétezerhatszázat, a szakemberek nagyszámú kiváló gárdájával és jól kiépített munkahelyekkel rendelkeznek. A vízgazdasági rendszer elkészítésével a vállalat küldetése nem ért véget, hanem a jól összekovácsolódott, a nagy tapasztalatokkal rendelkező kollektíva új feladatoka* kapott. Azonkívül, hogy gondoskodunk a kiterjedt vízgazdasági rendszer üzemeltetéséről és karbantartásáról, a vállalat dolgozói további célok megvalósításán is dolgoznak. Ezek közül az első helyen említjük, hogy a vízgazdasági rendezés folytán mintegy négyszázezer hektárnyi területen jó feltételek jöttek létre a mesterséges öntözés kiépítésére. Ezen a szakaszon igen kedvező lehetőség nyílt a csehszlovák—jugoszláv együttműködés fejlesztésére. Az illetékes szervek tavaly egyezményt írtak alá, melynek értelmében Csehszlovákia harmincötmillió dolláros hitelt nyújt Jugoszláviának ötvenezer hektárnyi területen a mesterséges öntözés hálózatának a kiépítéséhez melynek szállítását a csehszlovákiai vállalatok fokozatosan tfflgélg valósítják meg. Az Intersigma csehszlovák külkereskedelmi vállalat néhány évvel ezelőtt ötezer hektárnyi terület mesterséges öntözésre szolgáló berendezést szállított a Duna — Tisza — Duna vállalatnak. Svetislav Su- botički fejlesztési és tervezési igazgató hangsúlyozta: a jugoszláv szakemberek meggyőződtek arról, hogy a csehszlovák üzemek által készített gépek és berendezések teljes mértékben megfelelnek a követelményeknek és az itteni szükségletnek. Tulajdonképpen ez alapozta meg a további nagyarányú együttműködést. Az idén november végén már‘megkötötték az egyezményt tizenegyezer hektár föld mesterséges öntözésére szolgáló berendezés szállítására. Folynak a tárgyalások meg a technikai előkészületek a további szállítások előkészítésére és realizálására vonatkozólag is. Az ígéretesen kibontakozó együttműködés arra mutat, hogy az első ötvenezer hektárnyi terület mesterséges öntözőberendezésének a kiépítése után ezen a téren további távlatok nyílnak a további kölcsönös együttmunkálkodásra, hiszen — amint már szó volt róla — a Vajdaságban teljes négyszázezer hektárnyi föld vár a mesterséges öntözésre. „Ez az együttműködés számunkra nagyon hasznos, a Csehszlovákiából kapott gépekre és berendezésekre nagy szükségünk van, mert hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés magasabb szintre emeléséhez. Másrészt mezőgazdasági termékeinknek, amelyekkel ezekért a szállítmányokért fizetünk, biztos piaca van Csehszlovákiában“ — hangsúlyozta beszélgetésünk során Svetislav Subotički igazgató. A vállalat tovább fejleszti a vízi szállítást, a csatornákon mintegy egymillió tonna árumennyiség kerül rendeltetési helyére. A legalacsonyabban fekvő, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földön halastavakat létesítenek. Ezek területe mintegy tizennégyezer hektárt tesz ki. A vállalat művelésében levő szántóterület kiterjedése meghaladja a százezer hektárt, amelyen kiváló termelési eredményeket érnek el. A Duna — Tisza — Duna Vízgazdálkodási Vállalat és más mezőgazdasági meg élelmiszeripari vállalatok integrációjával a Vajdaságban hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági komplexum alakul ki, amely nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelés színvonalának a fejlesztéséhez. GÁL LÁSZLÓ FelelősséjjteSies feladatok Két évvel ezelőtt, 1971. december 8-án tartotta alakuló ülését legfelsőbb népképviseleti testületünk, a Szövetségi Gyűlés. Megelégedéssel állapítható meg, hogy parlamentünk megalakulása óta eredményesen teljesíti küldetését. Ehhez a munkához a megfelelő feltételeket társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja biztosítja. A kongresszusi irányelvekkel összhangban képviselőink tevékenysége főképpen arra irányul, hogy valamennyi állami szerv a dolgozók osztályérdekeinek megfelelően végezze felelősségteljes munkáját, alkotó módon vegye ki részét szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztéséből, szélesítse a dolgozóknak az irányításban és a közügyek intézésében való részvételét. A Szövetségi Gyűlés üléseinek légköre, a képviselők aktivitása magas fokú politikai érettségről és egységről tanúskodik. A parlament tanácskozásain mint vezérfonal húzódik végig az a törekvés, hogy a megvitatásra kerülő törvényjavaslatok megfeleljenek szocialista államunk szükségleteinek, az állampolgárok és az egész társadalom alapvető érdekeinek. Szocialista államunk egész népképviseleti rendszere hatékonyságának az elmélyítését, a nemzetek és a nemzetiségek szocialista kapcsolatainak a megszilárdítását szolgálja a Szövetségi Gyűlés és a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács együttműködése a kitűzött feladatok teljesítésében. A parlament egyes plenáris ülései után közölt tudósításokban nyilván többen keresik képviselőjük nevét a felszólalók között. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a képviselői munka java része a plenáris ülést megelőző bizottsági üléseken realizálódik. Ezeken alaposan megvitatják az előterjesztett törvényjavaslatokat. El kell mondanunk, hogy a képviselők számos kezdeményezése, javaslata sok esetben módosította a beterjesztett törvényjavaslatot. A képviselők a bizottságokban felelősséggel tolmácsolják a választókörzetükben, illetve az egyes szakterületeken srerzett tapasztalatokat, ismereteket. A bizottságok nemcsak a plenáris ülés napirendjére kerülő kérdéseket vitatják meg. Jelentős részt vállalnak legfelsőbb törvényhozó testületünk ellenőrző küldetése betöltésében is. A választások óta eltelt két évben a bizottságok például egész sor ellenőrzési jelentést vitattak meg a gazdasági és a kulturális élet egyes területeiről. Ezekkel kapcsolatban több mint 120 határozatot fogadtak el, amelyekben rámutatnak a fogyatékosságok okaira, s orvoslásukra konkrét intézkedéseket is javasolnak. A törvényjavaslatoknak a bizottságokban és a plenáris üléseken való megvitatásából cseh és szlovák képviselőtársaikkal együtt levúkonyen kiveszik részüket a nemzetiségi képviselők is. Elmondható, hogy egyes törvényjavaslatok megvitatásában, végleges előkészítésében felelőséggel hangot adnak választóik véleményének. Az állandó bizottságok bevált munkamódszere az egyes gazdasági, tudományos vagy kulturális szervezetekben, intézetekben tett terepszemlék, kiszámolások. Egyes ellenőrzési jelentések megvitatása előtt különösképpen a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságok élnek ezzel a lehetőséggel. A képviselők a helyszínen megvitatott problémákat, tapasztalatokat érvényesítik a parlamentben, s nem egy esetben konkrét intézkedéseket javasolnak a kormány illetékes tárcája számára. Az elmondottak korántsem merítik ki a képviselői megbízatással járó kötelességeket. A képviselők politikai és szakmai ismereteik elmélyítése céljából többnapos szemináriumokon is részt vesznek, amelyeken kimerítő információkat kapnak egyes szakterületek problémáiról, s nem utolsósorban a törvényhozói tevékenységről. A Szövetségi Gyűlés minden munkaterve az alábbi alapelvből indul ki: valamennyi képviselő elsőrendű kötelessége a választókerületben végzett politikai munka. A képviselőknek kapcsolatban kell lenniük választóikkal, tudniuk kell, mi történik választókörzetükben, hogy mindenből megfelelő következtetést vonhassanak le törvényhozói munkájukhoz. Az eltelt két év bizonyítja, hogy a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája képviselőinek a munkakedve nem csökkent, sőt, munkájukat a közben szerzett tapasztalatok még tartalmasabbá tették. Felelőséggel végzett munkájuk egyben alapvető feltétele annak is, hogy a Szövetségi Gyűlés hatékonyan kiveszi részét társadalmunk programjának, a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a sikeres valóra váltásából. SOMOGYI MÁTYÁS TAKARÉKOSKODNAK A VILLAMOS ARAMMAL Kelet-Szlovákiában is sok olyan nagy ipari üzem működik, amely jelentős mennyiségű villamos áramot fogyaszt. Ezek közó tartozik a Keletszlovákiai Vasmű, ahol egész sor intézkedést foganatosítanak az energiamegtakarítás érdekében. Az óriási kohóműben — ahol csak lehet — saját forrásokból nyert energiát használnak fel. A vállalati diszpécser ellenőrzi az áram- fogyasztást, különösen a hideg- és meleghengerdében, ahol a legtöbb energiát fogyasztják. A megtakarítási intézkedések vonatkoznak a földgáz fogyasztására is. Amennyire csak lehetséges, ezt a kokszoló-, és nagyolvasztó üzemegységekben nyert gázzal helyettesítik. Az újítók behatóan foglalkoznak azzal, hogy milyen formában csökkenthetik a gázszivárgást az egyes üzemrészlegekben. A Szlovák Magnezitművek üzemeiben végrehajtott intézkedések következtében több mint 3,6 millió kilowattórával csökkentik a villamosáram-szük- ségletet. Néhány üzemben áttérnek az éjjeli műszakra. A Humennei Chemkostav n. v. munkahelyein szigorú ellenőrzéssel párosuló hathatós intézkedéseket tesznek a villamos áram fogyasztásának csökkentésére. Ez év utolsó három hónapjában az áramalapból „visszaadtak“ a vezérigazgatóságnak 200 megawattot. fik] További társulások A trebišovi járásban újabb szövetkezetek határozták ed, hogy társulnak, s a jövőben nagyobb gazdasági egységet alkotva, közösen gazdálkodnak. A múlt hét végén négy ilyen társulásra került sor a járásban. A Maié és Veľké Kamenici (Kis- és Nagy kövesd) Efsz 1456, a V. Slemencei és Ptrukšai (Nagyszelmeci és szi- rénfalvai) 1295, a Polanyi és SolniCkai (Polyányi és Szol- nocskai) Efsz 1442, a čičarov- cei és Čierne pole-i (csicseri és fekete mezői) 2415 hektár mezőgazdasági földterületen érvényesíti eddigi tapasztalatait, az eddiginél gazdaságosabban használja fel a rendelkezésre álló anyagi és termelőeszközöket. MOLNÁR JÁNOS felvétele
