Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-12 / 295. szám, szerda

A kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért New York — Az ENSZ-köz- gyűlés 1. számú politikai bi­zottsága befejezte a vitát a nemzetközi biztonság megszi­lárdításával foglalkozó határo­zat megvalósításáról. A hatá­rozatot a Szovjetunió javasla­tára a világszervezet 1970-ben fogadta el. A politikai bizottság határo­zattervezetet terjesztett a köz­gyűlés elé. Ebben rámutat a két és többoldalú kapcsolatok­ban jelenleg megmutatkozó enyhülési tendenciákra, ame­lyek különösen az európai föld­részen tett kezdeményezések eredményeképpen jelentkeztek. A dokumentum felszólítja az összes államot, hogy erőfeszí­téseikkel segítsék a béke és nemzetközi biztonság megszi­lárdítását, az általános és kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtését. Felszólítja a kato­nai vonatkozásban jelentős ál­lamokat, hogy a politikai eny­hülés kiegészítéseképpen lép­jenek a katonai enyhülés, a fegyverkezési hajsza megszün­tetésének útjára. A határozattervezet méltatja azt a szoros kapcsolatot, amely egyrészt a nemzetközi enyhülés megszilárdítása és a leszerelés, másrészt pedig a gyarmatosítás elleni harc, a gazdasági és szociális fejlődés között fennáll. A dokumentum szerzői hangsúlyozzák, hogy minden intézkedés, vagy nyo­más, amely meg akarja aka­dályozni az államokat termé­szeti kincseik szabad felhasz­nálásában, a népek önrendel­kezési jogának, a be nem avat­kozás elvének súlyos megsér­tését jelenti, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonsá­got. A határozattervezetet 28 szo­cialista és fejlődő ország aján­lotta elfogadásra. Mellette 50 delegátus szavazott, a portugál gyarmatosítók és a dél afrikai fajüldözők képviselője a tér vezet ellen adta le szavazatát. 1973 xii. n. Brüsszel — A közös közle­mény elfogadásával ért véget a NATO Miniszteri Tanácsának decemberi ülésszaka. A rendkí­vül gyorsan elfogadott közle­mény csak röviden és általá­nosságokban foglalkozik azok­kal a fontos kérdésekkel, ame­lyek vitát váltottak ki az ülés­szakon. Az elmúlt félév nemzetközi fejleményeiről szólva a közle­mény bátorítónak minősíti a széles körű, két- és többoldalú kelet-nyugati kapcsolatok ered­ményeit, ugyanakkor azonban azt írja, hogy a béke még „tö­rékeny“ s ezért az atlanti szö­vetségnek változatlanul fenn kell tartania katonai kapacitá­sát. Ezzel kapcsolatban a ta­nács leszögezte, hogy „csupán a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások keretében lehet szó a NATO fegyveres erőinek csök­kentéséről“, s azt is hangsúlyoz­za, hogy Európában kell tartani az amerikai fegyveres erőket. A NATO-n belüli vitákról szól­va a miniszterek abban állapod­tak meg, hogy folytatják a szö­vetségen belüli új viszonyról szóló deklaráció megfogalmazó sát. Ennek a deklarációnak a közlemény szerint le kell majd szögeznie a NATO fő feladatait, beleértve a kelet—nyugati kap­csolatok fejlődését is. A közel-keleti kérdésről szól­va a külügyminiszterek kijelen­tették: támogatják a Biztonsági Tanács határozatát, tartós és igazságos rendezést óhajtanak a Közel-Keleten. Terjedelmesen foglalkozik a közlemény az európai biztonsá­gi konferenciával és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kai. A genfi konferenciáról szólva a NATO Miniszteri Taná- csak sikeresnek minősíti az ed­digi megbeszéléseket és azt hangoztatja, hogy továbbra is módszeres és alapos munkára van szükség. A miniszterek üdvözölték a két német állam ENSZ-felvéte-' lét, kielégítőnek minősítették az NDK és az NSZK közötti kap­csolatok fejlődését. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról a NATO Minisz- terti Tanácsa a többi között azt állapította meg, hogy azok hoz­zájárulhatnak Európa békéjé­nek és biztonságának megerősí­téséhez. de a közlemény hang­súlyozza, hogy a tagállamoknak ragaszkodniuk kell korábban beterjesztett álláspontjukhoz. A SALT-tárgyalásokról is rö­viden szól a közlemény és egy­szersmind hangoztatja, hogy változatlanul fenn kell tartani a NATO államok fegyveres erői­nek szintét, Európában kell tar­tani az amerikai csapatokat. A miniszterek nem állapod­tak meg arról, hol tartják a Mi­niszteri Tanács legközelebbi ülését. Luns főtitkár sajtókonfe­rencián azt mondotta: lehetsé­ges, hogy az ülésszakot á leg­magasabb szinten rendezik majd meg, mert az egybeesik a szervezet fennállásának 25. év­fordulójával Az is megtörténhet, hogy ezen az ülésszakon írják alá a NATO-n belüli kapcsola­tokról szóló deklarációt. Lehet­séges, hogy az ülés színhelye Brüsszel lesz, s ez esetben azt összekötnék az amerikai elnök igért európai útjával. Az amerikai külügyminiszter sajtókonferenciáján hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti fe­szültség csökkenése számos kö­vetkezménnyel járt. A hideghá ború, a konfrontáció korszaká­ban bizonyos mértékig egysze­rűbb volt a helyzet megítélése. „A két nagyhatalomnak, amely felmérhetetlen hatású pusztító fegyuerek tömegével rendelke zik különleges feladata, hogy megakadályozza a nukleáris katasztrófa kirobbanását“ — je­lentette ki az amerikai külügy­miniszter, rámutatva, hogy ezt még meg kell értenie az Egye sült Államok szövetségeseinek is. Természetesen nem problé­mában a megértés, de az Egye­sült Államok európai szövetsé gesei emiatt nem kerülnek hát­rányosabb helyzetbe — hangoz tatta Kissinger arra utalva, hogy francia részről az ülésen kifogásolták a Szovjetunió és az Egyesült Államok San Clemen te-i megállapodását. Az amerikai külügyminiszter a közel keleti problémákról szólva elmondta, hogy az Egye­sült Államok nem kérte az iilé sen a NATO-országok támogatá­sát közel-keleti politikájához, azonban ez szerinte nem is szükséges, mivel a NATO vala­mennyi tagja a Biztonsági Ta­nács határozatának végrehajtá­sát, a közel keleti probléma tar tós és igazságos rendezését ki vánja. Az Egyesült Államok hnz zá kíván járulni ehhez. MOSZKVÁBAN m.a összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának hetedik ülésszaka. A hagyomány szerint először a Szövetségi Tanács, majd a szovjet parlament másik kama­rája — a Nemzetiségi Tanács tart ülést, majd sor kerül a két kamara együttes ülésére, amelyen megvitatják az ülés­szak legfontosabb napirendi pontját: az 1974. évi népgazda­sági tervét és a költségvetést. ROBERT GALLEY francia hadügyminiszter szovjetunió- beli látogatásának befejeztével kedden Moszkvából hazauta­zott. Galley, Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter meghívására tett hi vatalos látogatást a Szovjet­unióban. Látogatásával Grecsko marsall franciaországi látoga­tását viszonozta. A LENGYEL tanácsválasztá­sok hivatalos végeredménye szerint a 23 019 937 választó- polgár közül 22 416 196 — vagyis 97,38 százalék — vett részt a szavazáson. Az érvé­nyes szavazatok száma 22 4.1.0 541, az érvényteleneké 5649 volt. A nemzeti egység­front: jelöltjeire 22 296 677 szavazatot adtak le, vagyis az összes érvényes szavazat 99,44 százalékát. NAGALAND indiai állam fő­kormányzója közölte: Kínából kapnak fegyvert és hadianyagoit a Naga-törzs lázadó csoportjai, amelyek igyekeznek megakadá­lyozni a küszöbönálló helyi ön- kormányzati választásokat Na­galand indiai államban. A JAPÁN postások huszon­négy órás sztrájkba léptek. A sztrájkolok egyebek között kö­vetelik, hogv a kormány javít­sa meg a postások mostoha munkakörülményeit és vonja vissza a tavaszi béroffenzívá- ban részt vett postások ellen foganatosított fegyelmi intéz­kedéseket. BOGOTÁBAN befejezte plená­ris ülését Kolumbia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága. A plénum napirendjén a jövő évi választási kampánnyal kap­csolatos kérdések állottak. BURGIBA tunéziai köztársa­sági elnök hivatalos látogatás­ra a francia fővárosba érke­zett. tíurgiba ma kezdi megbe­széléseit Pompidou elnökkel. MOSZKVÁBAN megkezdődött a csehszlovák és a szovjet egyetemek, illetve főiskolák rektorainak konferenciája, amelyen az ifjúság kommunis­ta nevelésének időszerű kérdé­seivel foglalkoznak. A JAPÁN kormány úgy dön­tött, hogy elismeri az új görög katonai juntát. kompromisszumokat fogadtak el és olyan kérdéseket hagytak „nyitva“, amelyek változatlanul hagyják az eddigi problémákat. Például az emberi és demokra­tikus jogok észak írországi helyreállításáról a közlemény csak annyit mond, hogy e kör­ítéseket majd az írországi Ta­nács vizsgálja felül. A Sunningdale-i deklaráció továbbá gyakorlatilag megpe­csételi Írország kettészakított­ságát. A megállapodás értelmé­ben ugyanis London és Dublin egyezményt köt, s leszögezi, hogy Észak-írország jelenlegi státusát csak az ott élő lakos­ság többségének beleegyezésé­vel változtatják meg — feltéve, ha ehhez majd Anglia is áldását adja. Mivel a tartomány más­félmilliós lakosságának kéthar­mada az „anyaországhoz“ húzó A FIAT olasz autógyár 12 ezer személygépkocsi leszállításával késlekedik. Az ok: energiahiány. Felvételünkön a befejezésre váró autók egy része látható. (ČSTK—AP) ÚJABB TERÜLETSZERZÉSI AKCIÓK DÉL-VIETNAMBAN Kormányválság Phnom Penh-öen Saigon — Phnom Penh — A saigoni rezsim hadseregének főparancsnoksága kedden Dél- Vietnam több „neuralgikus“ pontjáról jelentett harcokat. Eszerint folytatódtak az össze­ütközések délen, a Mekong- deltában, Saigontól északnyu­gatra, valamint a központi fenn­síkon, az egy hete „vitatott“ Kien Duc körzetében, továbbá a fővárostól 40 kilométerre, a tengerpartról nyugatnak ka­nyarodó 1. számú főútvonal mentén. Saigon Trang Bang járási székhely körzetében is­merte el saját vereségét; a töb­bi helyről „sikereket“ jelen­tett. Szóvivői megismételték, hogy ellenőrzésük alatt tartják Kien Dúcot, mégpedig úgy, hogy magán a településen 300 Thieu katona folytat akciókat. Párizs—Róma — A saigoni börtönökben sínylődő, politikai foglyok kínzásáról dokumentu­mot tett közzé a vietnami el­lenzéki személyiségeket tömörí­tő és Nguyen Donh Thy kato­likus lelkész vezette szervezet, amelynek székhelye Párizsban van. A dokumentum amerikai katonák tanúvallomásaira, ma­guknak a foglyoknak a börtö­nökből kicsempészett leveleire, valamint a foglyok családtag­jainak és barátainak a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottsághoz és a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetéhez in­tézett leveleire hivatkozva konkrét eseteket ír le. Megrázó részleteket közölt a saigoni rezsim által őrizetben tartott mintegy 200 000 politi­kai fogoly sorsáról Tullio Vi- nay olasz lelkész is, aki a dél-vietnami foglyok kiszabadí­tásáért küzdő bizottság megbí zásából járt Vietnam déli részé­ben. Beszámolt arról, hogy egyebek között ellátogatott egy saigoni börtönkórházba. Az egyik kórteremben 13 férfit zsúfoltak össze, akiket J3 hó­protestáns s ellenzi a katolikus Dél-írországgal való egyesülést, eleve nyilvánvaló Ulster státu­sának a sorsa. Papíron Anglia nem szerepel az írországi Tanács résztvevői között, de a megállapodás biz­tosítja katonai és pénzügyi ér­dekeinek képviseletét, másszó­val a további londoni befolyást. Az egy miniszteri, egy törvény­hozói és egy titkársági szintű testületből álló Tanács kor­mányzói hatalma egyelőre még igen homályos, a hivatalos köz­lemény szerint ezt a hatalmat csak később állapítják meg pon­tosan. A megállapodás értelmé­ben a miniszteri tanácsban a dublini kormány és a belfasti vezetés egyenlő arányban lesz képviselve, s csupán az egyhan­gúság elve alapján hozhat dön­téseket. A felszínen tehát vitathatat­lanul történt valami a rendezés irányában, de mélyreható válto­zás aligha várható. Erre utal az is, hogy mind az ír köztársasá­gi hadsereg szélsőségesei, mind az unionista jobbszárny protes­táns szélsőségesei ellenzik a Tanács felállítását. Legfőképpen pedig azért, mert sem Dublin- nak, sem Belfastnak a tanács­kozáson nem sikerült Londontól ígéretet kapni az ulsteri katoli­kus kisebbség társadalmi-politi­kai sérelmeinek orvoslására, ami legalábbis enyhítené az igazi észak-írországi dilemmát. PROTICS JOLÁN nappal ezelőtt szállítottak oda a Con Son börtön-szigetről. „Valamennyinek béna volt a lába, valamennyien súlyos be­tegségekben szenvedtek. In­kább csontvázakhoz, mint em­berekhez hasonlítottak. Látni lehetett rajtuk, hogy halálukon vannak“ — mondotta az olasz lelkész. Elbeszélgetett egy 50 éves vietnami férfival is, aki 12 évet töltött Con Son szigetén. Tőle értesült arról, hogy az ameri­kaiak az elmúlt három észtén* dőben a meglevő hírhedt „tigris-ketreceken“ kívül to­vábbi 200-at építettek. Phnom Penh — Három éven belül hatodszor bonyolódik kormányválságba a mind szű- kebb területre szoruló kam­bodzsai Lón Nol rezsim. In Tam eddigi miniszterelnök lemondá­sát illetve a lemondás elfoga­dását ismét megerősítették — ezúttal In Tam személyi tit­kára. A kormányfő lemondásának háttere javarészt személyi ter­mészetű. Állítólag elégedetlen­kedett amiatt, hogy a legfelső szintű vezetés demokratikussá tétele érdekében létrehozott politikai főtanács sem volt ké­pes változtatni Lón Nol tábor­nagy személyi diktatúráján. In Tam már három hónappal ez­előtt visszavonult volna, de az Egyesült Államok Phnom Penh-i nagykövetségének nyomására a főtanács nem fogadta el azon­nali lemondását. Phnom Penh-i megfigyelők szerint az utódlásra két sze­mély esélyes: Hang Thun Hak volt miniszterelnök, jelenleg Lón Nol Szociális Köztársasági Pártjának főtitkára, valamint Op Kim Ang rninlszterelnök- helyettes, egyben Sírik Matak helyettese a köztársasági párt élén. Azt azonban alig föltételezi valaki, hogy a válság megol­dása bármiféle befolyással is lehet a Phnom Penh-i rezsim politikai és katonai helyzetére. AZ EGYENLŐ biztonság elve Bécs — Az osztrák főváros­ban folytatódó kölcsönös fegy­verzetcsökkentési tárgyaláso­kon tegnap felszólalt dr. Ra~ doslav Klein nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezető­je. Mindenekelőtt a négy szo­cialista állam (Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyel- országj javaslatával foglalko­zott, hangsúlyozta annak rea­lista elemeit, amelyek megfe­lelnek a közép-európai kölcsö­nös fegyverzet- és haderő- csökkentés elfogadott alapel­veinek. Dr. Radoslav Klein nagykövet rámutatott annak az alapelv­nek a fontosságára, amely egyenlő biztonságot feltételez a konferencia részvevői számá­ra. Továbbá hangsúlyozta: a szocialista országoknak érdeke, hogy az európai feszültség fel­oldódásával párhuzamosan be­következzék ez a folyamat ka­tonai vonatkozásban is, termé­szetesen az erőegyensúly fenn­tartása mellett. A csehszlovák küldöttség vezetője bírálta né­hány nyugati küldöttség javas­latát, amelyek háttérbe szeret­nék szorítani a szocialista or­szágok érdekeit, ugyanakkor elterelik a figyelmet a tárgya­lások központi témájáról. A konferencia következő ülésére e hét péntekén kerül sor. „TÖRÉKENY" MÉG A BÉKE? Befejeződött a NATO Miniszteri Tanácsának ülése Napirenden: a haderöcsökkentés és a Közel-Kelet KOMPROMISSZUM ÖTVENKÉT ÉV UTÁN lesz, de hogy milyen, az a jövő titka. A megállapodás legfőbb eredménye a legjobb esetben is csak keret, amelyet később kell, illetve kellene tartalommal megtölteni. Nincs sok remény arra, hogy ez sikerüljön. Hiszen a megállapodás csak azért szü­lethetett meg, mert a résztve­vők nagyon is messzemenő Kommentárunk A London melletti Sunning dal községben ötvenöt órán át tartó szívós alkudozá­sok nyomán az angol kormány, az ír Köztársaság vezetői és a belfasti képviselők között meg állapodás jött létre egy olyan kormányzó testület megalakítá­sáról, amelynek hatáskörébe az ír Köztársaság és az Angliához tartozó Észak-írország egyaránt beletartozik. Az első pillantásra kétségtele­nül úgy lűnik, hogy Heath ék nak sikerült valamivel előmoz­dítaniuk a holtpontról az ulste­ri problémát, hisz — legalábbis papíron — összehoztak egy olyan testületet, amelyre ötven­két esztendeje nein volt példa. A megállapodás ugyanis lehe­tővé teszi, hogy Belfastban hi­vatalosan is működésbe lépjen a katolikusok félévszázad óta első közös kormányzata, amely önkormányzati jellegű. A három fél: a londoni, a dublini kormány, az ulsteri po­litikai pártok megbízottai „Észak-írország jövőjéről foly­tatott tanácskozása eredménye­képpen megszületett különös testület, amely a hangzatos ír­országi Tanács nevet viseli, azonban nem más, mint nehéz kompromisszumok alapján kon­struált látszat-megoldás. Ez ab­ból is kiderül, ha egy pillantást vetünk magára az írországi Ta­nácsra. A Sunningdale-i tanács­kozásról kiadott közlemény ki­mondja ugyan, hogy a testület­nek „kormányzati funkciója“ is

Next

/
Oldalképek
Tartalom