Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-09 / 267. szám, péntek
Az úttörők birodalmában A Levicei Magtermesztő és Nemesítő Állami Gazdaság igazgatósági épületének folyosóján szépen kivitelezett tablók vonják riagukra a látogatók figyelmét. Ezeken a gazdasághoz tartozó üzemrészlegek eredményei díszlenek; egyben azt is elárulják, hogy a több mint kétezer hektáros gazdaság dolgozói nemcsak a gabonatermesztésben, hanem a tejtermelésben is figyelmet érdemlő, úttörő munkát végeznek. — Talán egyedüli gazdaság nak számítunk a lévai járásban — folytatta később élőszó val Varga Vojtech mérnök, a gazdaság igazgatója — amely a tájegységnek megfelelő, legnagyobb hasznosságú szarvas- marha-fajták meghonosításával foglalkozik. A tenyészállatokat a dobogói üzemrészlegen helyeztük el, ahol az év elejétől 9,46 literes tejhozammal dicsekedhetnek. Még szebbek az eredmények a töhölyi üzem egységben. Itt a keresztezésből származó törzsállománytól átlagosan 11,82 liter tejet fejnek tehenenként, de bőven akadnak olyan példányok is, amelyek 30 literes tejátlaggal hálálják meg a fejőgulyások fáradozását. A meggyőző rövid tájékozta tás is elegendő okot nyújtott ahhoz, hogy tüzetesebben szétnézzünk a töhölyi részleg há za táján, megismerkedjünk azok kai az emberekkel, akiknek ogy évtizedes szívós munkája ilyen páratlan eredményekhez vezetett. Érkezésünkkor már estére fordult az idő. A fejőgulyásokat mind egy szálig az istállóban találtuk. Ketten az etetést végezték, a többiek meg a trágya kihordásával foglalatoskodtak. Itt Lévák Ernő, az üze mi pártszervezet elnöke irányítja a munkát, aki több mint tíz óve dolgozik itt. — Nem kell itt irányítani a munkát — hessegeti el magáról a figyelmet. — Mindnyájan ismerik feladataikat. Csupán annyiban szólok bele a szervezésbe, hogy a munkafolyamatok pontosan, egymás után történjenek. Lévák elvtárs. mint a fejőgulyások barátja, nagy áttekintéssel rendelkezik a tehénállomány kialakulásáról és a hasznosság fokozásáról. Röviden így foglalja össze mondandóját: — Tíz év alatt, míg a törzs» állományt kialakítottuk, bizony nagy és türelmes felvilágosító munkára volt szükség társaim körében, mert az anyagi ösztönzés sem állt a mai fokon. Társaim, bár sokszor morfondíroztak az alacsony kereset miatt, kifogástalanul, f ölel ősségtudat- tal végezték teendőjüket. Az eredmény? Talán elegendő megemlítenem, hogy igazgató sági méretben 80 fejőgulyást megelőzve, a mi részlegünk dolgozói hódították el a „ranglétra“ első kilenc helyét. Míg az eszmecserét folytat tűk, a fejőgulyások példás rendet teremtettek az istállóban, melynek felszerelése bizony már nem felei meg a mai kor követelményeinek. A 11,82 literes darabonkénti tejhozam azonban éppen azt példázza, hogy a hasznosság fokozásában nem csak a korszerű berendezés, felszerelés a döntő, hanem az emberek céltudatos tevékenysége is. Lévák elvtársat a kötelessége munkába szólította. Társaival ö is megkezdte a fejőgépek felszerelését. Helyette Nagy Gyula zootechnikus vette át a szót. — Ezek a fejőgulyások — mondotta kihangsúlyozva — valóban megérdemlik, hogy feljegyezze nevüket. Mert Strebo Gézának, Botlka Kálmánnak, Stancsek Ferencnek, Főjük jozefnek, Pinke Lajosnak nincs párja. Mindegyik 18 tehenet gondoz és több mint 15 ezer liter tejjel lépi túl termelési tervét. Valóban büszkeségei gazdaságunknak. A zootechnikus javaslatára a második számú istálló dolgozóinak munkáját is megtekintettük. Az uradalomból maradt ez a férőhely a gazdaságra, ahol csak a trágyakitakarítást gépesítették. Egyébként az eleséget kosarakkal, kézierővel hordják a tehenek vályújába. Amint elnézem, a tehenek mohón falják az eleséget, miközben a fejőgépek üzemelés« nyomán gyorsan telnek a 25 literes kannák. Závody Ľudevít, a 20-as számú tehén tőgyére illeszti a tömlőket. Talán tíz perc sem telt el, a kanna szí- nültig megtelt frissen habzó tejjel. — Ez egy negyvenliteres tehén — magyarázza Nagy elv- társ. — A legjobban tejelő példányunk! Ha már itt tartunk, szeretném, ha elmondaná, milyen takarmányokból állítják össze az étlapot? — A takarmányozást a téli hónapok szerint végezzük. Darabonként 36 kg kukoricasiló, 10 kg szenázs és 3,5 kg abrak a napi adag. A szemes takar mányt egyedi módon, tehát a hasznosság szerint osztjuk el. Ez a 20-as tehén például 7 kg abraktakarmányt kap naponta. A töhölyi fejőgulyások az év elején terven felül 60 ezer liter tej kifejésére vállaltak kötelezettséget, noha az előirányzat szerint 136 darabot kitevő állományuktól 420 ezer liter te jet kell kitermelniük. Mindkét feladatukat az NOSZF évfordu lójának tiszteletére becsülettel teljesítették s az év hátralevő heteiben további 20 ezer liter tejjel gazdagítják közellátásunkat. SZOMBAT» AMBRUS Őszi délutánokon Mit csinálnak ilyenkor a pionírok? Mit csinálnak, hisz künn esik az eső, cudarul fúj a szél... Ezzel a kérdéssel toppantunk be a Želiezovce! (zse- lízi) pionírházba. Terem Mátyás igazgató elvtárs először egy kimutatást vett elő, s arról beszélt, hogy az idén 16 szakkör- ben kezdték meg a pionírok foglalkoztatását, hetente mintegy 180—200 pionír vesz részt ezeken a foglalkozásokon ... Azután gondolt egyet: Nézzük meg őketl Mi pedig megfogadtuk tanácsát. A műhelyben éppen az „üqyts kezek köre“ tartott foglalkozást. Pásztor Ferenc elvtárs és alkalmi munkatársai Seifert Miroslav, Tóth Miro, meg a többiek betűk kivágásával „gyakorlatoztak". Néhány hét múlva megnyitják a magyar iskola pionírcsapatának pinceklubját, s bk oállultúk a díszítés munkáját. Egyébként a kör munkájához nehéz az anyagi feltételeket biztosítani, mert sok-sok munkaeszközre, szerszámra, anyagra van szüksége a körnek. De hát hadd ügyeskedjenek a pionírok!... Mi a különbség az élő és élettelen között ? Valaki azt mondotta, hogy az élő az állandóan változik, nö vekedik. szaporodik, fejlődik, míg az élettelen sohasem változik. Ennek az embernek, még ha tudós is volt az illető, nem volt igaza. A világban, a természetben és bennünk is minden változik, akár élő, akár élettelen jelenségről van szó. Erre tanít minket a mindenna pi élet éppen úgy, mint a tu dományos megfigyelések, kísér letek. Az élettelen test, anyag változatlanságát csak úgy biz tosíthatnánk, ha tökéletesen el szigetelnénk a környezet min den behatásától. Minél jobban megvalósítjuk ezt a feltételt, annál biztosabb az élettelen anyag változatlansága. Terme szelesen, hogy ez az abszolút izoláció a környezettel szemben sohasem sikerül, és ezért az élettelen testek is kölcsönha tással vannak a körülöttünk levő tárgyakra és végeredményben átalakulásokon mennek át. Egy idő múlva minden anyag eredeti formája megváltozik. Erre példaképpen hozom fel, hogy a szabadban, az eső és nedvesség hatásának kitett vas tárgyak egy idő múlva az oxi- dálás következtében megrozs dásodnak és végezetül teljesen szétmállanak. így viselkedik tehát az élettelen fémtárgy az oxigén hatására. Ezzel szemben az élő kisci- ca, vagy bármiféle más állal az oxigént életreakciójainak lebonyolítására használja fel. Nála az oxidációs folyamat el engedhetetlen az élet fenntartásához és továbbviteléhez. Az élőlény, ha elszigetelnénk tőle a napot, vizet, táplálékot és levegőt, elpusztulna, viszont ugyanaz az elszigetelés az élettelen testek hosszú ideig tartó megőrzését teszi lehetővé. Ebből látható tehát, hogy a környezet ellenkezőleg hat az élőre, mint az élettelenre. Igaz, hogy a szükségét végző állat vagy ember, veszít súlyából éppen úgy, mint a rozsda sodással a vastárgy, de az élő lény e súlyveszteséget a táplálkozással visszanyeri. Minden élőlénynél kétféle folyamat figyelhető meg: az anyagveszteség, bomlás-disszimiláció és az anyagfelépítés, vagyis az asszimiláció. Az élettelen tárgyaknál csakis a bomlás, vagyis a disz- szimiláció van jelen. Az élőlények a környezet anyagaiból építik fel saját szervezetüket és felhasználják ezen anyagokat energiaszükségPRÁGA—BUKAREST (CSTKJ — Prágában üzembe helyezték a prága—bukaresti nemzetközi automatikus tele fonvonalat. Elsőnek Vlastimil Chalupa mérnök, a szövetségi távközlési miniszter folytatoti beszélgetést Gheorghe Airinei- vel, a román közlekedés- és postaügyi miniszter helyettesével. Majd Teodor Has, Románia prágai nagykövete beszélgetett telefonon Miroslav Sul- kával, Csehszlovákia romániai nagykövetével. A prágai távbeszélő-előfizetők közvetlenül hívhatják a román /Óváros bármelyik távbeszélő előfizetőjét a 90-040-90 irányítószámnak és a megfelelő hat számjegyű telefonszámnak a kitárcsázásával. A háromperces telefonbeszélgetés illetéke 36 korona. Az automatikus összeköttetésen kívül továbbra is lehetséges a szokásos távbeszélő összeköttetés, ha feltárcsázzuk a 131-es prágai telefonszámot. Prágának már 5 nemzetközi automatikus telefonvonala van, mégpedig Moszkvával, Berlinnel, Varsóval, Szófiával, s most Bukaresttel. 1974-ben Belgrád- dal, és 1975—76-ban Budapesttel lesz meg az automatikus összeköttetés. Pattogott ám a fehér kaucsuklabda, s éppen két páros játszott gyakorló mérkőzést, amikör benéztünk az asztaliteniszezökhöz. Készülnek a bajnoki küzdelemre, mely november végén kezdő♦ dik. A Zselízi Pionírház nagydíjáért az idén éppen nyolcadszor állnak majd zöld asztal mellé a pajtások. Nyustyin Ferenc tanító á fiúk 16 tagú csapatának edzője, Herzová Helena tanítónő pedig a 12 tagú leányesapattal szokott foglalkozni. Kik a legeredményesebbek? Pillanatnyilag a fiúk, hisz Dóka Gábor (felvételünkön a magasabbik) a Zselíz B csapatában játszik már, de Sál Tibor is ügyesen j or gat ja a labdaütőt ... Első díjat nyert tavaly a szakköri közötti járási versenyen a felvételünkön is látható OK-TAR jelzésű repiilőgépmodell. Tavaly ugyanis Klimo Géza bácsi foglalkozott a modellezőkkel. Hetente kétszer is beutazott Pohronský Ruskov (Oroszka) községből, csakhogy a hosszú, őszi délutánokon a kör tagjaival minél több és minél szebb, érdekes modellt építhessen. Az idén azonban gyakran betegeskedik. így a pajtások számára nem maradt más választás, mint a régi modelleket tanulmányozgatni, javítani... És megpróbálkozni önállóan szerkeszteni, építeni új modelleket. Talán majd sikerül is nekik... letiik kielégítésére. Ezt a folyamatot nevezzük anyagcserének, ami az élet alapja. Az élőlény a környezetből olyan anyagokat vesz fel, amelyekből felépítheti a bonyolult szerkezetű kolloidális fehérjéket, amelyek nélkül nem létezhet az élő szervezet. Az élőlények sajátságos tulajdonságai közé tartoznak az életjelenségek: a növekedés, a táplálkozás, a lélegzés, a táplálékballasztok kiürítése, a mozgás, a szaporodás. A növekedő élőlények mindig változó körülmények kö zött illeszkednek be a környezetbe. Többek közöt megváltozik az élőlény tömege és felülete. A nagyobb tömegű élőlény több anyagot igényel a környezetből. Viszont, ha a felület nem növekedett arányosan a tömeggel, ez az aránytalanság visszahat az élő anyagra és abban új helyzetet teremt — amíg a felület nő, a tömeg csökken. Ez a szaporodás lé nyege. Az újraképződött utódok hasonlítanak az elődökhöz. Ez az öröklékenység újabb életjelenségnek számít. Az élőlényeknek azt a tulajdonságát, hogy a környezet változásaira — pl. hőmérséklet változásokra — anyagcsere változásokkal reagálnak, inger lékenységnek nevezzük. A moz gás az egyik legtipikusabb életjelenség és végeredmény ben szintén az anyagcserével magyarázható meg a legjobban. Az életjelenségek átmeneti megszűnését a szárazság és a nagy hideg is okozhatja. Vannak egyes mikrobák, amelyek kiszáradt környezetben spórákat képeznek, és így több évtizedig is életben maradhatnak minden szemmel látható élet- jelenség nélkül. Vannak olyan gerinces állatok is, amelyek vízbe fagyva halottnak látszanak, de a víz felolvadása után éppen úgy életre kelnek, mint a spórák, ha nedvességhez jutnak. A halál csak akkor következik be valójában, ha az anyagcsere teljesen és végleg megszűnik. Or. JUHÁSZ ISTVÁN Mind a tizenhat szakkörben hasonló lelkesedéssel tevékenykednek a pionírok. Künn eshet az eső, fújhat akármilyen cudarul is a szél, bent a pionírházban vidám élet folyik. HAJDÚ ANDRÁS A felvételeket TÓTHPÁL GYULA készítette 1973. XI. 9.
